Tolna Megyei Népújság, 1985. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-30 / 24. szám
1985. január 30. MÉPOJSÁG 5 TohofcÁo * Lélektani kifejezés, az egyén sajátossága, I CllClbCg • ame|y alkalmassá teszi arra, hogy az élet valamely területén értékes teljesítményeket hozzon létre. Magas fokú intelligenciából és meghatározott tevékenységben való specializálódásból tevődik össze. A tehetséges ember a már elért eredményeket elsajátítva, új, mélyebb összefüggéseket talál. A tehetség kibontakozása a személyiség fejlődésének eredménye. A képesség még nem tehetség, bár egy-egy jól fejlett adottság, képesség képezheti a tehetség fejlődését. Alakulását közvetlenül befolyásolják az adott történelmi és egyéni életfeltételek. A tanár Yamaha trombitája Tehetségek védelmében — Ügy hároméves lehetett Gábor, amikor igazán feltűnt, hogy jó hallása és hangja van. Igaz, az itthon énekelt kis dalokat szívesen hallgatta korábban, s ha bekapcsoltuk a rádiót, odaszaladt — emlékezik Blumenschein Nándor- né, s közben egy régi szalagot helyez a magnóra. Vékony gyerekhang csengi tisztán, hogy Gólya, gólya, gilice ... — Aztán figyeltük a gyereket, s egyre többet énekeltünk itthon, s játszottunk dallamokat a zongorán. Az óvónő pedig mondta, hogy a hallásán és a hangján kívül raMit mond a pszichológus? Sólyom Zoltánná a Tolna megyéi Pedagógiai Intézet pszichológusa. Elsősorban 13 —18 év közötti gyerekekkel foglalkozik. A hosszas beszélgetések csúcsidőszaka a mostani. Érthető, hiszen a kis- és nagydiákok előtt fontos döntés áll. — Itt az intézetben kirobbanó tehetségeket nem fedezünk fel, viszont annál több középzónába tartozó tehetséges fiatallal találkozunk, s igyekszünk nekik segíteni. Ha a tehetség jegyeit keresem, akkor azokra a többletekre vagyak kíváncsi, amelyekre rávezetve a tanulót, az az élete szerves rlésze lehet. A dolognak két oldala van: a speciális tehetség tünetei, amelyek a rajzra, zenére, matematikára vonatkoznak. A másik, a számunkra, a munkánk szempontjából fontosak az aspecifiku- sak. Vagyis ez a minden téren az átlagnál jobban teljesítő tanulókra jellemző: például a teljesítőképesség, a feszültségszabályozás módjai... Ök alkalmasak jó színvonalú iskolában tanulni, jó eredményeket elérni. A beszélgetések során rábukkan a pszichológus a személyiség irányára, sőt a személyiség jegyeinek felismerése olyan utalásokat tartalmazhat, hogy miként tudják önmagukat szabályozni. S hogy miben tudunk segíteni ezeknek a tehetséges gyerekeknek ? Az önismeret kialakításában, a tehetségjegyek tudatosításában. — Akik vissza-visszatér- nek hozzánk? Elsősorban nem a pályatévesztés az ok. Hanem az, hogy fejlődésükben csomók keletkeznek, elbizonytalanodnak, életvezetési gondjaik vannak... — És még egy fontos dolog. Tény, hogy a bizonytalan, ugyanakkor tehetséges gyerekeknek sokat tudunk segíteni. S hozzánk azok a tanulók jönnek, akik nes mernek „lépni”, akik ne n ismerik önmagukat, s környezetük sem derítette ki őket. gyogó a ritmusérzéke is. Így ének-zene tagozatú osztályba javasolták, és fel is vették a szekszárdi 1-es számú Általános Iskolába. Most hetedik osztályos, s pontosan egy esztendő múlva kell jelentkeznie továbbtanulni. És Gábor első helyen a pécsi zeneművészeti szak- középiskolát szeretné megjelölni. Ugyanis öt esztendeje tanul trombitálni, azaz már továbbképzős. Tanára, Szily Lajos azt mondja, hogy határozottan tehetséges, s erre a pályára való Gábor — mondja édesanyja. Heten a „Vak A középiskolák felvételi vizsgaeredményeiről készült 1983-as statisztikai adatok igazolják a paksi Vak Bottyán Gimnázium országosan is jó helyét. A felsőoktatási intézményben tanulni szándékozó 32 fiatal közül 26-an feleltek meg és 24-et vettek fel. Ebben a gimnáziumban jelenleg 303 diák tanul. A két negyedik osztályban hatvan- ketten. Mi a véleményük a tehetségről, és ennek gondozása milyen eredménnyel jár, erről beszélgetünk Bach Miklós, Baksai Erika, Benke Gabriella, Czuczor Edit, Hunyadi Orsolya, Molnár Zsolt, Papp Éva tanulókkal. Valameny- nyien tovább akarnak tanulni. Orvos, állatorvos, autóvillamossági szerelő, tanár és jogász pálya vonzza a hét diákot. Fizikai és szellemi dolgozó szülők egyaránt találhatók a háttérben. Szóvá is teszik, hogy miért a megkülönböztetés, akármelyik javára is, hiszen ők maguk között nem érzik azt, amit a felvételiknél mégis figyelembe vesznek. A tehetségről azt tartják, hogy olyan plusz, ami nincs minden embernek. Pályaválasztásukat tapasztalataikra alapozzák. A jogász Én pedig elismeréssel tűnődöm a fiúról, aki bizony naponta egy órát gyakorol — míg társai a téren a labdát rúgják... No és persze, a napi egy órát akkor kell fújni, mikor nincs pihenőidő, hiszen mint édesapja mondja: „Igencsak fékez a panell lakás.” Gábor pedig ügyesen osztja be idejét, sőt, húgával együtt zongorán is gyakorol, aminek nagy hasznát veszi majd a felvételikor. S lelkesedése akkor még nagyobb, amikor hangversenyre készül. Olyankor megkapja tanára saját tulajdonú Yamaha trombitáját, melyben hangtompító van, és sokkal szebb a hangja, mint a „hétköznapié”. Gáborra serkentőleg hat a zene iránti szeretete, a szülők dicsérő szavai, no és álmai megvalósulásáért való küzdelem; vagyis: nagyon szeretne trombitatanár lenni, illetve katonazenekarban játszani. És még két apróságnak tűnő, de számára fontos és elismerést jelentő meglepetés: Szily Lajos nyolc hónapig Kuwaitban volt. Gábornak egy nagyon szép hanglemezt hozott ajándékba. Egy alkalommal pedig ugyancsak tanára, és annak kollégája Pecze István, Gábort is maguk mellé ültették gépkocsijukba, s hármasban mentek vidékre, egy hangversenyre. Bottyánéból pályára készülő tág lehetőséget lát maga előtt, ezért tiltakozik a tanári hivatás ellen. Kortársa ellene érvel és a .tanári hibákat szem előtt tartva, ezeket kerülendő határozottan fogalmaz jövendő tanárságáért. Hasonló elhatározással készülnek medikusnak is. önmaguk tehetségéről most még tanulmányi versenyek eredményei, a díjul kapott külföldi utazások beszélnek. Hogy tehetségük gondozását miként segítette az iskola, ezt is különbözően értékelik. Lehetőségeket sorolnak, amelyek a gondozás céljára adottak. Tantárgyakhoz kapcsolódóan nyolc szakkörben 118, kilenc idológiai- politikai körben 209, egy önképzőkörben 10, három technikai szakkörben 73, három művészeti körben 104 és egy idegen nyelvű szakkörben 10 tanuló tehetsége fejlődhet. A tanárok a szakkörök mellett korrepetálást is végeznek, a jó tanulók minőségi továbblépéséért. A tanulmányi versenyekre való felkészítés is a tehetséggondozás elengedhetetlen alapköve a paksi Vak Bottyán Gimnáziumban is. Ügy gondolom, axiómának tűnik az a tény, hogy a tehetségvédelem, ez az igen bonyolult pedagógiai, lélektani és közoktatási probléma, annyit jelent, mint a tehetséges tanulók kiválasztása és támogatása képességeik kifejlesztésében. Ez a támogatás elsősorban differenciált oktatással érhető el, és lehetőség szerint már fiatal karban kell elkezdeni. Ugyanis ismert tény, hogy a késedelmeskedés akadályoz • za a 'kibontakozást. Hazai közoktatásunkban is fontos helyet foglal él a tehetségek felkutatása, illetőleg a velük való foglalkozás. Az utóbbi a már említett differenciált foglalkozással, illetve a különböző iskolái és iskolán kívüli szakkörbe való 'irányítással is megoldható általános iskolás korban. Természetesen a pályaválasztás idején szóba kell jönnie, napirendre kell kerülnie a tehetségekkel foglalkozó középfokú tanintézetSdkat vitatott kérdés, hogy hol végződik a szorgalom és hol kezdődik a tehetség, a kedvező adottság, készség mellett mekkora akaraterő, munka szükséges a kimagasló eredményhez. Addig azonban, hogy egyáltalán kirajzolódjon a kérdőjel, el kell jutni, vagyis nemcsak kiválasztani, de megőrizni !s a tehetséget, elősegíteni kibe való irányításnak, mivel az érdekek ezt diktálják. Pedagógus ismerőseim vallják, az előzőekben említett differenciálás a magas osztálylétszámok miatt nehéz. Az oktató-nevelő munkára fordítandó 45 percekből sokat elvesz a felzárkóztatás és így nem jut elég idő a tehetségesekre. Jól szervezett munkával ez kiküszöbölhető. Példa sóik iakad. Olvasóink közül bizonyára többen emlékeznek még, hogy az elmúlt év őszén széles körű társadalmi vitára bocsáttatott a közoktatás távlati fejlesztésének terve. Akkor esett szó arról is, hogy légyen-e „elit iskola”, vagy sem. Ügy tudom, megyénkben nem terveznek, sőt, a gondolatával sem értenek egyet, mondván, a gimnázium továbbtanulásra, illetve munkára készít fel, és ha onnan kiemelik a tehetségeseket, akkor nem számíthatnak az egészséges húzóerőre. A másik fontos ok — a sok bontakozását. A sportban is így van ez. A Szekszárdi Dózsa megyénk legnagyobb sportegyesülete, így érthetően nagy figyelmet kell fordítani a megfelelő utánpótlás kiépítésére. Zalakovics Gábort, az utánpótlás szakág vezetőjét kérdeztük erről. — Akkor, amikor a tehetség-kiválasztásról és gondoA kézilabda alapjaival ismerkednek a legfiatalabbak a bátaszéki sportcsarnokban „...hogy ne kallódjak el” — Vólt Baján egy festőművész tanár, aki rajzaimat látva, bíztatta szüléimét, taníttassanak, hogy ne kallódjak el — kezdi Galamb Sándor decsi asztalos. Ügy véli, nincs semmi az ő életében, ami érdekelhet bárkit is. A tehetségről alkotott véleménye szerint, az önmagában nem sokat ér. Akarat, kitartás és szerencse is kell. Ezek hiányát érezte mindig az ötvenöt éves mesterember, a decsi Népi Iparművészeti Szövetkezet asztalosa. Azokban az években élte mindig jókedvvel — a kötöttségeket nehezen viselve — fiatalságát, amelyekről ma úgy beszélünk, hogy nehéz idők. A fényes szelek nemzedékének közvetlen nyomdokán haladva, 1953-ban a bajai Faipari Vállalatnál út nyílott számára, amely az Iparművészeti Főiskolához vezetett. Az örömmel rajzoló asztaloslegény első lépésként a helyi gimnáziumban tett szóbeli felvételi vizsgát. Földrajzi és helyesírási kérdésekre adott válaszok után következett a budapesti négynapos gyakorlati vizsga. Mátyás király gipsz mellszobráról kellett szénrajzot készíteni. A rendőri szolgálatot teljesítő édesapa munkatársairól gyakorta rajzoló fiúnak ez nem jelentett nehézséget, de a szobabelső perspektivikus képe sem. Eredmény, sikeres felvé tel a bútortervező szakra. Néhány nap múlva azonban közli, hogy nem él az általa elért eredmény lehetőségével. Miért? Itt sokak számára érthetetlen válasz következik. Otthon befejezésre vár egy lakószoba bútor, és valaki, aki nélkül a fiatalság nem ér semmit. Ezután sok mindent megpróbál az asztalos, de a megkezdett dolgokat nem fejezi be. — Elkallódottnak érzi-e magát? — Most már nyugodtabb vagyok. Amerre járok itt, a faluban, az iskola, a kollégium, az orvosi rendelő, egy-egy bejárati ajtó az én kezem munkája. A népi bútorokat igazán megszerettem, de... Az önmagának fogalmazott vigasz befejezetlenségé- ből érezni a tanulságot, hogy kevés talentummal és hűséggel kell sáfárkodni, amihez elsősorban akarat, kitartás szükséges, hogy elnyerje kamatait. közül — elit iskolához elit személyi, tárgyi feltételek kellenek, amiket nehéz megteremteni. Ha mégis ezt egy helyen sikerülne megoldani, máshol megsínylenék. Megyénkben is vannak középfokú iskolák, amelyekből az átlagosnál több — főleg intellektuális tehetség kerül ki. Elég csak a dombóvári Gőgös Ignác, a szekszárdi Garay, és a bonyhádi Petőfi Gimnáziumra gondolni. Mégsem lehetünk elégedettek és nagyobb lépéseket kell tennünk. Másutt megszervezték már a tehetség korai felismerését és 7—8. osztályban a kiválasztás is megtörténik. A tehetséges gyerekeket egy várasba „gyűjtik össze”. Nálunk is van erre — a célirányos kiválasztásra — példa. A Garay Gimnázium speciális nyelvi osztályába a szak- felügyelet segítségével azokat a gyerekeket „válogatják ki”, akik a nyelvvel akarnak boldogulni, vagy éppen a későbbi munkájuk során ákarják a nyelvet használni. zásról beszélünk, a sport, azt hiszem, kiváltságos helyzetben van. Ez az a terület, ahol a leggyorsabb a visszacsatolás, ahol leginkább mérhető, egzakt módon jelentkezik az eredmény. Egyesületünk, a torna kivételével valamennyi alapsportágnak lehetőséget biztosít a legkisebbek bevonására, a jó adottságú, tehetséges gyerekek felkutatására és felkészítésére. — Ezt azt jelenti, hogy minden rendben van a kiválasztási rendszerben? — Ezt nem állíthatom, hiszen egyelőre még nem dolgozták ki az objektív alapon nyugvó kiválasztási rendszert, így ma a legnagyobb felelősség a testnevelők, edzők vállán nyugszik. Az alapadottságok szerint általában három lépcsőben jutnak el addig a fiatalok, hogy szákember kezébe kerüljenek: a testnevelés tagozatos osztályokban, már hatéves korban (itt még nem állapítható meg, tehetséges-e az illető), a felső tagozatosok a sportági választáskor és legkésőbb a vidékről középfokú intézménybe bekerülő fiatalok. — Az igazán tehetségesek közül hányán maradnak meg? — Körülbelül fele arányban maradnák a sportban, amiben jórészt az edzőnek, és nem utolsósorban a családnak van döntő szerepe. Fotó: Kapfinger Az oldalt készítették: Decsi Kiss János, Ékes László, Takács Zsuzsa, V. Horváth Mária és Kapfinger András. Gondolatok Balzac: Minden emberi tehetség két alkotóelemből áll: türelemből és időből. A tehetséges embereknek erős az akaratuk és kevesebbet alszanak. * Herder: Kinek sok adatott, attól sokat várnak. Körner: A nagy marad csak hív emlékezetben, s a századoknak sírján túl is él. Tanár és tanítvány Fele marad a sportban
