Tolna Megyei Népújság, 1985. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-29 / 23. szám
Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 33. szám. ARA: 1,80 Ft 1985. január 39., kedd ÉPÍTŐK GENERÁCIÓI NEVELŐDTEK ITT (3. old.) GONDOLATOK A GÁRDÁRÓL (5. old.) LABDARŰGÓOSZ ’84 (6. old.) KERESKEDŐK TÜKÖRBEN (3. old.) lij jövedelemszabályozás A startpisztoly — képletesen szólva — eldördült január elsején. Életbe léptek a néhány hónappal ezelőtt meghirdetett változások, a vállalatok és szövetkezetek már az új rendeletek szerint láttak munkához. Gazdálkodásuk várhatóan alapvetően megváltozik, s ebben nagy szerepet kap az új jövedelemszabályozás is. Az első pillantásra úgy tűnik, nem sokkal különbözik az új rendszer a régitől, hiszen legalább annyi adó terheli a vállalati nyereséget. Ám az elvonások célja, egymáshoz való viszonya egészen eltér a korábbitól, a hatékony gazdálkodásra ösztönzi a cégeket, és növeli önállóságukat. A legfontosabb változás, hogy megszűnik a fejlesztési és részesedési alap. Helyét az osztatlan érdekeltségi alap veszi át, amiből a kötelező adók és adósságok megfizetése után a vállalatok saját elhatározásuk szerint használhatják föl a pénzüket, ebből lehet tehát új gépeket vásárolni, üzemcsarnokokat építeni, vagy éppen béreket emelni. Miután nem kell kötelezően „dobozolni” a pénzt, vagyis a különböző alapok között előre szétosztani, a vállalatok nagyobb önállósággal dönthetnek a nyereségek felhasználásáról. Igaz, a pénz elköltését a különböző adók tartják majd a népgazdaság számára is megfelelő irányban, ám más módon, mint eddig. Jó néhány fórumon elhangzott, hogy a nyereséggel arányos elvonás, amely a múlt év végéig volt érvényben, éppen a legjobban dolgozó cégeket sújtotta, hiszen minél hatékonyabban dolgoztak, annál többet fizettek. Mostantól kezdve attól függ inkább az adó, hogy mire akarják a pénzt fordítani, de a korábbihoz képest kisebb körben tovább él a nyereség növekedésével arányos elvonás is. Jól tükrözi a Változást egy teljesen új adófajta bevezetése, a vagyonadó. Eddig ilyesfajta elvonást nem ismert a magyar szabályozás, ezért érdemes egy kicsit közelebbről is szemügyre venni. Bevezetésének célja nagyon egyszerű, arra ösztönzi a vállalatokat, hogy minél hatékonyabban fektessék be eszközeiket; ám ezek közé nemcsak a gépeket, épületeket kell érteni, hiszen ide tartozik például a bankbetét is. A hozamból természetesen részesedni akar a költségvetés, mint tulajdonos. Ezt fejezi ki tehát a háromszázalékos vagyonadó, amelyet az érdekeltségi alapból kell majd befizetni. A másik, részben új elvonási forma a felhalmozási adó. Mértéke 18 százalék, és szintén az érdekeltségi alapot terheli, amennyiben a vállalat új fejlesztésre szánja el magát. Az elvonás nagysága a mindenkori gazdaságpolitikai célokat fejezi ki, összehangolja a vállalat lehetőségeit és a népgazdaság célkitűzéseit a beruházások piacán. Jogosan merülhet föl a kérdés, hogy 18 százalékos elvonás hatására nem csökkennek-e majd tovább az amúgy is megcsappant fejlesztések. E nemkívánt hatás ellensúlyozására különböző rendelkezéseket hozott a kormány, amellyel megkönnyíti a fejlesztésbe vágó cégek terheit: ezentúl az amortizáció teljes mértékben a vállalatoknál marad, s megszűnik jó néhány, korábban a beruházásokat korlátozó befizetés, például az építési adó és a beruházási illeték. A vállalatok életének másik meghatározó tényezője az élő munka költsége. Ez még mindig túlságosan alacsony Magyarországon, s így a vállalatok sokszor gazdálkodnak pazarló módon még szakképzett munkásgárdájukkal is. E nemkívánatos tendencián kíván segíteni a béradó, amelyet a vállalatok jelentős részénél az összes kifizetett bér után kell fizetni. Így könnyebb lesz majd a fizetéseket a végzett munkával arányosabban megállapítani, amennyiben a vállalat fölméri saját szükségleteit, s a vezetők elgondolkoznak azon, vajon érdemes-e annyi embert foglalkoztatniuk, vagy jobb munkaszervezéssel, gépesítéssel csökkenteni lehet a létszámot. A vállalatok pénzét az előbb említett adókon kívül más, a korábbival azonos jellegű elvonás is terheli, a városi és községfejlesztési hozzájárulás 15 százaléka, valamint a 35 százalékos nyereségadó. Ezeket kell legelőször a nyereségből kifizetni. Az elmondottakból egyértelműen kiderül, hogy a vállalatok ugyanannyi pénzt fizetnek majd be a költségvetés számláira, mint eddig, szakszerűen fogalmazva, nem csökken az elvonás mértéke. Ám, az elvonás alapelve már nemcsak a nyereségarányos adóztatás, és a vállalatok nagyobb felelősséggel dönthetnek a pénzük felhasználásáról, s mérlegelhetik a helyzetüket. Reális most már a választás, vajon új gépeket vegyenek-e egy adott évben, vagy éppen 25 százalékkal emeljék-e a béreket? Bár nagyon nehéz előre felmérni a jövedelemszabályozás változásának hatásait, egy bizonyosnak látszik, elsősorban a hatékonyan működő vállalatok járnak jól, számukra kedvezőek az új rendeletek. LAKATOS MÁRIA „ A kongresszusi határozatban megfogalmazott feladat... teljesült" A PAV kommunistáinak küldöttértekezlete Tizenhárom pártalapszer- vezet küldöttei ültek össze a Paksi Atomerőmű Vállalat tanácskozótermében, hogy meghallgassák, megvitassák az üzemi pártvezetőség beszámolóját az ötéves munkáról, /a kongresszusi irányelvek alapszervd vitáinak ösz- szesítését, megválasszák az új pártvezetőséget és a küldötteket a pártértekezletre. A százhúsz küldött előre, írásban kapta meg az előterjesztéseket, amelyekhez Gyarmati László, a pártvezetőség titkára fűzött szóbeli kiegészítést. Pártkongresszusi dokumentumokban ritkán fordul elő, hogy egy-egy földrajzi területre, gazdasági egységre konkretizált feladat szerepelne. A XII. kongresszus határozata kimondta: „Megépítjük a Paksi Atomerőművet.” —Ez a rövid mondat határozta meg a beruházás területén dolgozó és ezen belül a Paksi Atomerőmű Vállalat minden kommunistájának napú és távlati programját, politikai és gazdasági feladatait. Büszkén jelenthetjük, hogy a kongresszusi határozatban megfogalmazott feladat az I. és II. sz. reak- torbiokk vonatkozásában teljes mértékben teljesült. A két blokk üzemszerű villa- mosenergia-termelése a tervezettnél kedvezőbb kihasz- náltsági tényezővel történik, aminek eredményeként éves villámosenergia-fejlesz- tési terveinket túlteljesítve, az első párhuzamos kapcsolástól 1984. december 31-ig 6,244 milliárd kWh villamos energiát szolgáltattunk a magyar népgazdaságnak — állapítja meg a vezetőség beszámolója. Szólt a beszámoló arról a sdkirányú munkáról, amit a pártszervezetek és az üzemi pántvezetőség végzett, mozgósítva a kommunistákat és pártonkívülieket a különböző nehézségek leküzdésére. Kiemelten foglalkozott a pártvezetőség a vállalati szervezet kiépítésével, az építési- szerelési munkák segítésével, az üzembe helyezési szervezet munkájával, az üzemeltető személyzet hatékony kiképzésével, a népgazdasági és tröszti érdekekkel összehangolt, az anyagi eszközökkel váló hatékony gazdálkodással, a vállalati feladatok és terveik kialakításával és teljesítésének ellenőrzésével. Külön és több alkalommal foglalkozott a pártvezetőség a PAV és az ERBE (Erőmű Beruházási Vállalat) közötti kapcsolattal. Sokat tettek az alapiszervezetek is. Felvették a kapcsolatot az ERBE, a GYGV és iá VERTESZ alap- szervezeteivel és került sor irányítástechnikai és gépészeti területen gazdasági vezetők és párttitkárok tanácskozásaira. Eredményesen irányította- segítette a pártvezetőség a káder- és személyzeti munkát, a szocialista versenymozgalmat. Az egész pártmunkára jellemző, hogy a pártvezetőségen belül a munkamegosztás jó, a reszor- tosok önállóan végzik munkájukat és a vezetőségi tagok leterheltsége lényegében kiegyenlített. (Folytatás a 3. oldalon.) Javul Dombóvár vízellátása Búzakalász Tsz Társadalmi munka és javuló eredmények A bátaszéki Búzakalász Tsz-ben 13 szocialista brigád működik. A szocialista brigád- tagok létszáma 249. A brigádok a XII. kongresszus és a felszabadulási évforduló tiszteletére rendezett munkaversenyhez felajánlásokkal csatlakoztak. A községben legjelentősebb munka a kultúrház átalakítása volt, melyhez a tanács nem rendelkezett a szükséges anyagi eszközökkel. A szövetkezet brigádjai társadalmi munka keretében jelentős építési, átalakítási és takarítási munkát végeztek, mellyel hozzájárultak a kultúrház határidőre történő átadásához. Patronálási szerződést kötöttek a község különböző intézményeivel — iskoláival, óvodáival, öregek napközi otthonával. Az öregek napköz} otthonánál társadalmi munkában szenet hordtak, takarítottak, új kerítést készítettek, melyhez 300 órát használtak fel. Az óvodánál javítási, takarítási munkát végeztek, valamint a gyerekek játékait rendszeresen megjavítják. A növénytermelés területén a bátaszéki kerületben 5 százalékos tervtúlteljesítést vállaltak. A sertéságazatban a malacelhullás csökkent, 10 százalék helyett 8 százalék körül várható. Az 1 kilogramm súlygyarapodáshoz felhasznált takarmány a 3,75 kilogramm tervvel szemben 3,5 kilogramm körül realizálódik. A szarvasmarha-ágazatban az éves tejtermelési tervet 6 százalékkal túlteljesítik. Kedvezően alakul az ágazatnál a takarmányhasznosulás. Az előző évek adatait figyelembe véve ugyancsak kedvezően alakult a szállítási ágazatnál a fajlagos üzem anyag-felhasználás, melynek költségvonzata jelentős. A tényleges futott kilométereken belül csökkent az üres A Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vállalat dombóvári üzemmérnökségének alapvető feladata a város vízellátása, a szennyvíz elvezetése és tisztítása, Guna- ras-fürdő üzemeltetése, vízműépítési tevékenység a városban és a városkörnyéken, továbbá az, hogy a területükhöz tartozó 14 községben a vízellátás zavartalan legyen. Az elmúlt évékben minőségi változás történt Dombóvár vízellátásában. Az új kutak elkészítésével a város vízigényét ki tudják elégíteni. Bőr Nagy Ádám az üzemmérnökség általános helyettes vezetője adatokat sorol: — összes víztermelésünk 1984-ben 1,3 millió köbméter volt, amelyből a városkörnyéken mindössze 0,5 millió köbmétert; használtak fel, ez az eredmény 4 százalékkal több, mint az 1983-as. A csúcsfogyasztást 1984. július 24-én mértük Dombóváron, 6856 köbmétert. A város vízellátása biztosított, csupán a tárolókapacitás kevés, 1350 köbméter, de ennek ellenére a közelmúltban kirívó vízhiány nem volt. A gunarasi strandfürdőt május 1-től október 15-ig tartottuk nyitva, 166 000 fizető vendéget fogadtunk, bevételünk 2 millió 275 000 forint volt. Vízműépitést végeztünk Jágónakon, és Damibóvár- Szőlőhegy is vízvezetéket kapott, ha a tanács további megrendelést ad, úgy az egész település ellátását megoldjuk. A városban 600 méter hálózatbővítést fejeztünk be. Jelenleg legfontosabb munkánk a műhelytelep rekonstrukciója, amelyre tavaly 4 millió forintot fordítottunk, és a befejezésihez még ennyire van szükség. Terveink szerint egy korszerű üzemcsarnokot, kazánházat, szociális blokkot, étkezdét, igazgatási részleget és szabadtéri anyag- és géptároló helyet készítünk el. A munkákat az ütemezésnek megfelelően végezzük. Ebben az évben beszereljük Gunarasan a két gáztalanítót, ez 1 800 000 forintba fog kerülni. Folytatjuk a osábráki vízmű építését. Továbbá vízmű-ipartelepünkön — saját beruházásból — 2 Ritz típusú, nagyteljesítményű szivattyút helyezünk üzembe. Mindezeket az eredményeket, amiről beszámoltam, nem érhettük volna el a szocialista brigádok, dolgozói kollektívánk lelkiismeretes munkája, helytállása nélkül. Üzemmérnökségünknél 10 brigád dolgozik, közülük egy munkabrigád, céljuk a szocialista brigád cím elnyerése. Ainanykos zorús címet hat szocialista brigád visel, egy kiváló munkabrigád, egy a vállalat kiváló brigádja, ösz- szes taglétszámuk 64. Felajánlásaik gazdasági feladataink túlteljesítéséhez kapcsolódnák. (Folytatás a 2. oldalon.)
