Tolna Megyei Népújság, 1985. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-26 / 21. szám

( tcxnaN __ 12 NÉPÚJSÁG 1985. január 26. MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN ff - MAGAZIN Jlll , .í MAGAZIN MAGAZIN ^ . I MAGAZIN Hilf MAGAZIN ' MAGAZIN i MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN Ki a Az irodalomtörténetben sok példa van az írók szin­te titáni munkaképességére. Az idősebb A. Dumas példá­ul 250 regényt és 21 színda­rabot írt. Balzac 150 művet hagyott hátra. Lope de Vega 1700 dráma szerzője, amelyek közül csak 470 maradt ránk. A levélírás műfajában Ber­nard Shaw és Voltaire tartja a rekordot, ők mindketten 250—220 000 levelet írtak. Mi a helyzet napjainkban? A je­lenkori toliforgatók közül a legtermékenyebb Georges Si­menon, 415 regény szerzője, amelyek közül 215 saját neve alatt, a többi különböző álne­veken jelent meg. Láthatatlan vedouveg Üjabban az értékes festmé­nyeket egyre gyakrabban vé­dik üvegtáblákkal a merény­letek ellen. Az üveg azonban csökkenti a szemlélő élveze­tét: a szabványos üveg ugyanis a beeső fénynek egy részét szórt fényként vissza­veri, ráadásul az üveg mö­gött a színeik sakkal világo­sabbnak tetszenek a valósá­gosnál. Egy nyugatnémet óraüveg. gyár találmánya alapján most olyan üveget tudnak gyárta­ni, amely a zárt fénynek még egy százalékát sem veri visz- sza. Ebből az üvegből — az eljárást továbbfejlesztve — nagy felületű üvegtáblák is készíthetők. Az üvegtáblák fényáteresztése meghaldja a 99 százalékot. Népesedéspolitika Az^ India nyugati részén fekvő Gudzsarat szövetségi államban zöld igazolványt kapnák a házaspárok, ha el­kötelezik magukat, hogy gyermekeik számát kettőre maximálják. Az igazolvány kiemelt ellátást biztosít az ország összes kórházaiban, és ingyen utazást az összes tömegközlekedési eszközö­kön. Harc a sebességért Egy „ortopéd” versenyautó, amely — rövid távon — 320 km/ óra csúcssebesség el­érésére képes Bár a szárazföldi sebessé­gi rekord elérésének nincs nagyobb gyakorlati jelentő­sége, mint a Mount Everest megmászásának, vagy a Föld körülhajózásának egyszemé­lyes vitorlás hajón, az ez irányú kísérleteket és ered­ményekét mégis figyelemmel kíséri a világ. A járművek kialakításában, minél na­gyobb teljesítményű erőfor­rással való ellátásában a nagy autógyárak egymással vívott élethalálharca tükrö­ződik, jóllehet ezék a kocsik valójában már nem közleke­dési eszközök: hektoliter - szém fagyasztják az üzem­anyagot a néhány perces fu­tás alatt, fékútjük több kilo­méter, s szárnycsonkok szo­rítják őket a földhöz, nehogy felemelkedjenek. Napjainkban, amikor a szárazföldi sebességi rekord már elérte a hanighatárt, ér­demes visszapillantani a fej­lődés egyes fokozataira. Az első, hivatalosan is mért gépjánműnekardot 1894-íben Franciaországban érték el (20,5 km/óra). Az első hitele­sített világcsúcsát ugyancsak egy francia állította fel 1898- ban, 40 lóerős, akkumulátor táplálta villamos kocsiján (62,3 km/óra). A „bűvös 100”-*at még a múlt század utolsó évében sikerült átlép­ni, s — ki hinné! — 1909- ben már túl voltak a 200-as határon is a versenyzők. Az 500 kilométeres sebességet először egy angol lépte túl, 1938-ban. A 600 km/óra se­besség túlszárnyalására már Újabb kilenc évet kellett vár­ni (1947, 634 km/óra, s a to­vábbi rekordokra csak 17 éves szünet után került sor, a gázturbinák és rakétahaj - tóművek alkalmazásával. Az 1001 km/óra sebességű re­kord felállítása 1970-ben si­került. Amerikában — a „nagyok” árnyékában — nagy divat az úgynevezett „dragster” ko­csikkal való versenyzés is. Egy könnyű alvázba beépí­tenék 300—500 lóerős moto­rokat, és kb. 500 méteres tá­von sebességi versenyeket rendeznek velük. „Öngyilkos” fák A közép- és dél-amerikai mélyföldön élő Tachigalia nevű pillangósvirágú trópusi fák életükben csak egyszer virágoznak, majd egy évvel később, amikor a termésük beérett, elpusztulnak. Ezt az „öngyilkosságot”, amely az egyetlen szaporodási idősza­kot követi, több növényen — például az agávékon — meg­figyelték, de „öngyilkos fák”- ról csak azóta tudunk, hogy az amerikai Smithsonian Tró­pusi Kutatóintézet egyik munkatársa az elmúlt évek­ben figyelemmel kísérte a Tachigalia versicolorok sor­sát a panamai földszorosban lévő egyik szigeten. A megfigyelés szerint 1967- től 1969-ig egyetlen fa sem hozott virágot; 1970-ben egy­szerre 18 fa virágzott, majd egy év múlva „leadták” ter­mésüket (ezeket a szél ter­jeszti), s elhaltak. Az életben maradt fák négy évig, 1974- ig nem hoztak új hajtáso­kat. 1974-ben 85 fa virágzott, ám 1975 májusában vala­mennyi elhalt. A fák a leg­különbözőbb időpontokban virágoztak. 1976-ban megint nem akadt egyetlen virágzó fa sem. Felteszik, hogy az utódok túlélését a „szülőfa” pusztu­lása segíti elő. A „szülőfák” pusztulása után ugyanis az őserdőben tisztások keletkez­nek, s ezeken a fiatal csira- növények — legalábbis az el­ső időben — elegendő levegő­höz és fényhez jutnak. A szél terjesztette magvak ugyanis csak ritkán jutnak 100 mé­ternél nagyobb távolságra a „szülőfá”-tól. Mindazonáltal a fák gyors növekedésűek, s a kutatók szerint ez azért van így, mert nem kell energiát és tápanyagot felhasználniuk az évenkénti virágzáshoz. Fontos tanács — De amikor stoppolsz, ne felejtsd el felírni minden autó rendszámát — oktatja az anya serdülő lányát. — Miért? — Hogy legyen apja a gyereknek A hét karikatúrája / / * / Ari 1 Szöveg nélkül Robin Hood nem kitalált személy Valóban létezett-e Robin Hood, az elnyomottak le­gendás védelmezője? John Holt angol tudós több mint húsz évig tanulmányozta ezt a kérdést. Kutatásainak ered­ményeképpen nemrég közzé­tett egy könyvet, amelyben azít állítja, hogy ez a légendás alak valóban létezett. Csak nem a sherwoodi erdőben, hanem Anglia északi ré­szén, Yorkshire grófságban élt. Állítását az az 1226-ban keltezett bejegyzés támaszt­ja alá, amelyre a tudósok York város levéltárában buk­kantak. A bejegyzés így szól: „A hirhedt bűnöző és rágal­mazó Robert Hood ingó és ingatlan vagyonának becsér­téke 32 schilling és 6 penny.” A népi legendák csak vala­micskét változtattak a való­di hős nevén és tetteinek színhelyén. Drága gyermekek Ameriaki szociológusok ösz. szeállították, hogy mennyi pénzt költenek a szülők egy gyermekre 18 év alatt — át­számítva 385 290 márkát, amihez még kb. 143 910 már­kát kell hozzáadni tanulmá­nyi költségként. A bonni Né­met Családszövetség összeha­sonlítható számadatai szerint a nyugatnémet szülőknek ke­vesebb pénzt kell fordítaniuk a gyermekeikre. Az NSZK- ban a táplálkozási, ruházko­dási, lakás, iskola stb. költsé­gek 18 év alatt átlag 140 065,20 márkát tesznek ki. Veszélytelen vizsgálat Az atommagspiin-tomográ­fia megteremtése korszakal­kotó lépés volt az orvosi di­agnosztika fejlődésében. Ez- 'zel az eljárással ugyanis a szervezeten kívüli sugárfor­rás nélkül lehet leképezni a belső szerveket. A készülék azokat a sugarakat regiszt­rálja, amelyek magából a szervezetből erednek. Persze, ném arról van szó, hogy a szervezet maga bocsát ki su­garakat, hanem arról, hogy bizonyos előkezelés után rendkívül energiaszegény elektromágneses sugárzást produkál. Az eljárás azon a törvé­nyen alapszik, hogy számos atommag saját tengelye kö­rül pörög, s ily módon pará­nyi rúdmágnessé alakul. (Ezt az önforgást nevezik a fizi­kusok spinnel.) Ha kívülről mágneses erőtérrel hatnak rájuk, Valamennyien beáll­nak egy bizonyos irányba. Ha elmozdítják forgási ten­gelyüket, „inogni” kezdenek. A magspin-tomográfiában ez egy nagyfrekivenciájú im­pulzussal történik, amely a pörgő atommagokat kibillen­ti egyensúlyi helyzetükből. Amíg ezek „inognak”, jelzé­séket adnak le. Ezeket fogja fel egy meglehetősén bonyo­lult berendezés, hogy azután a számítógépnek továbbad­va, képpé álljanak össze. A kép megmutatja, hogyan oszlanak meg a kérdéses szervben az atommagok. A leghatározottabban a hidro­gén atommagjai reagálnak. Megállapították, hogy a hid­rogénatomok beteg szövet­ben másképp reagálnak a nagyi rekvenaiájú impulzu­sokra, mint egészségesben, így minden eddigi módszer­nél korábban lehetséges nyo­mára jutni a rosszindulatú sEövetelváltozásaknak. V ,ite. v (t *» xá T \ A magspin-tomográf. A páciensnek csak rövid néhány percre kell befeküdnie a mágneses csőbe, a komputer egy-kettőre rendelkezésre bocsátja a metszetképeket. ’éli dal Zümmög a kandalló dorombja, köré gyűlünk, szép pillanat... Pierre-Jean de Beranger víz­szintes 67. című versének egyik versszakát idézzük. Folytatása a vízszintes 14. és függőleges 1. számú soroűtban. (Ford.: Kar­dos L.) VÍZSZINTES: 1. Fel-feidobha- tó, gurigából és zsinórból álló régi játékszer. 8. övé a jövő. 14. Az idézet első folytatása (zárt betűk: R, M, J). 16. A lába alatt lévő helyről. 17. Perui pénz. 18. Respdghi-opera. 19. Sziget a Kis- Szumdák között. 21. Görög betű. 23. A gallium vegyjele. 24. £s, angolul. 25. „Az . . . menyasz­szony”, Smetana operája. 28. He­lyesen. 29. Vés. 31. Valamely cselekedetével kinyilvánítja ér­zelmét. 32. Osücsül. 34. Úgyszól­ván minden ételben van. 35. Francia kommunista költő és író (Louis). 37. Korhol. 39. Fel­cser, sebész. 40. Szanaszét hajít. 41. Az állatoknak inni ad. 42. Nagyon kedvel. 43. Madarak pi­henőhelye. 45. Tömegkommuni­kációs eszköz nevének rövidíté­se. 46. A „lélek tükre”. 47. A Protaktinium vegyjele. 48. Ezzel Indítjuk a lovakat. 49. Emóció. 51. A francia balerinák becene­ve (=patkány). 53. Munkakez­det ! 55. Jókor. 56. Satu ... (Szatmár). 57. Férfinév. 60. Ni- osak. 62. Tapos. 64. Arany János vidám hangulatú verse. 66. Min­denre kiterjedő. 67. Beranger idézett versének címe. FÜGGŐLEGES: 1. Az idézet befejező része (zárt betűk: Á, S. G). 2. Tovaszálló. 3. Car! Orff egyfelvonásos operája. 4. Házi mulatság. 5. Iskola része! 6. Egy­forma betűk. 7. Egykori francia terrorszervezet. 8. Érvként elő­ad. 9. Jegyez. 10. Női név. 11. Bort önt a pohárba. 12. Hasáb közepe! 13. Kenyérlepény. 15. „Mit nekem, te ... Kárpátok­nak (Petőfi). 20. Föld alatti út. 22. Fontos kormányszervünk nevének rövidítése. 26. Tartozik. 27. Katona, vörös parolival. 30. Papírra fektetett. 33. Ürmérték. 35. Fiúnév. 36. Forró égövi nö­vény. 37. Gyógyszerészek legki­sebb súlyégysége, más néven: gnan. 38. Rovarirtó szer. 40. Ha­sít. 43. Egyfajta angyal. 44. Kép­lékeny massza. 46. Jól megter­mett. 47. Baráti kézfogás. 50. Mártírhalált szenvedett költőnk névjele. 51. A bécsi „zöld-fehé­rek” (labdarúgócsapat). 52. Más irányba küld. 54. Természetes gyógyvíz. 56. Szoprán szerep a „Bohémélet” című operában. 58. Eszközhatározó rag. 59. Égitest. 61. Operál. 62. Telekrész! 63. Szolmizácdós hang. 65. Érett pa­radicsomból csurog. E. B. Megfejtésként beküldendő a vízszintes 14., 67., a függőleges L számú sorok, a Tolna megyei Népújság szerkesztőségének el­mére: 7101 Szekszárd, Széchenyi u. 36. Pf. 71. Beküldési határidő: február 1. A borítékra, levele­zőlapra kérjük, írják rá: Rejt­vény! A 2. heti rejtvényünk helyes megfejtése a következő: Amilyenek Lucától karácsonyig a napok, Olybá lesznek az eljövendő hónapok A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyertek: Knábel Jánosné, Dúnaszentgyörgy, Rá­kóczi u. 86. 7135; Beréti Vilmos, Mucsfa, Hegyhát u. 11. 7185; Mé­száros István, Szekszárd, Reme­te u. 4. 7100, Csillag Attiláné, Keszőhldegkút, Petőfi u. 26. 7062; Juhász Istvánná, Zomba, Kos­suth L. 76. 7,173.

Next

/
Thumbnails
Contents