Tolna Megyei Népújság, 1985. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-26 / 21. szám
1985. január 26. ^tsÉPÜJSÁG 9 ■■■■■■■ Románia A petrozsényi bányászati főiskola Romániában a bányászati felsőoktatás kezdetei a húszas évekre tehetők. Az 1920- ban alapított bukaresti és temesvári politechnikai iskolán indítottak először bányászati szakot. Mindkét intézetben a szén, a hasznosítható ásványi kőzetek, a kő, a só, a kőolaj, a földgáz és a fém kitermelésére jogosított mérnököket képeztek. A bányászati felsőoktatást 1948-ban új alapokra helyezték, Bukarestben, Temesváron, Brá- don és Petrozsényban bányamérnöki főiskolákat hoztak létre. 1957-ben az egész bányászati felsőoktatás központja a Zsil völgyének városa, Petrozsény lett. A petrozsényi bányászati főiskolán az indulás évében 28 oktató 135 hallgatót tanított. Ma 240 mérnök-tanár foglalkozik 4500 diák oktatásával. A hallgatók bányászati, bányaművelési, és bányatopográfiai szakokon sajátítják el az ismereteket. A jól felszerelt főiskola 360 személyes aulával, 5 korszerű rajzteremmel, 56 laboratóriummal, több tanműhellyel és egy saját üzemmel rendelkezik. Könyvtárát 1948- ban alapozták meg, adományokból. Ma több mint 247 ezer kötet várja az érdeklődőket. Nemzetközi cserepéldányok révén a könyvtár 30 ország 109 könyvtárával épített ki kapcsolatokat. A hallgatók részére több mint kétezerhelyes kollégium, 3 menza, 3000 személyes stadion, több úszómedence, művelődési klub létesült. A főiskolán nagyarányú tudományos kutatómunka fo. •lyik. Foglalkoznak az új nyersanyagok kitermelésének és felhasználásának kutatásával, energiatakarékos bányagépek kifejlesztésével, a bányafejtésben alkalmazott technológiai folyamaitok gépesítésének a kérdéseivel, s a gyenge minőségű ásványi tüzelőanyagok kialóriaértéké- nek a növelésévé!. Az intézet közös kutatási terveken dolgozik más országok bányászati főiskoláival. Szoros kapcsolat alakult ki a petrozsényi főiskola és az NDK-beli freibergi bányászati akadémia, a leningrádi Plehanov-intézet, valamint a bolgár, lengyel és francia bányászati egyetemek között. Az intézet fennállása óta mintegy 8 000 szakembert képezett ki. Nemcsak hazai hallgatókat, hanem 19 országból külföldieket is fogad. Jugoszlávia Különleges szívműtét Kamenicán A kamenícai szív- és érrendszeri egészségügyi intézet szívsebészei dr. Ninoslav Radovanovic professzorral az élen bonyolult műtétet hajtottak végre egy hatvanhat éves belgrádi betegen. A paciensen négyszeres by-pass műtétet, a koszorúerek négyszeres áthidalását végezték el, s ugyanakkor az elzáródott koszorúér-részeket két helyen is kimetszették, sőt a nyaki artériát is megoperálták. A komplikált sebészeti beavatkozás négy órát vett igénybe. Az operáció sikeresnek bizonyult, s a beteg állapota kielégítő. A kamenicai intézetben az elmúlt három és fél hónapban 36 bonyolult műtétet hajtottak végre a korszerű műtőkben. A legfiatalabb beteg 7, a legidősebb 74 éves volt. Lengyelország Olajkutatók a Balti-tengeren A látvány különös, de nem ismeretlen a tengeri olajkutatók számára. Furcsa, mesterséges sziget emelkedik ki a Balti-tenger hullámai közül. Törzse a tengerszint felett 15 méteres magasságban kinyúló acéllábakon nyugszik. A sziget a lengyel—szovjet—NDK közös tengeri kőolajkutatás központja. Üzemeltetője pedig a gdanski Petrobaltic vállalat. A Petrobaltic öt éve működik. Feladata: a tengerfenék kőolaj-, földgáz- és kőzúzalék-telepeinek feltárása a Balti-tenger part menti vizeiben. A vállalat 1980 óta üzemelteti korszerű, holland gyártmányú fúrószigetét, amelyről négy év alatt 15 mélyfúrást végeztek el. S bár az itteni tengerfenék nem túlságosan gazdag természeti kincsekben, már 1981-ben két helyen is felfedeztek jelentősebb földgáztelepet. A sziget lábainak a hossza 127 méter. A sziget törzse pedig csak akkor ereszkedik a vízre, ha újabb helyre költöznek a kutatók. A fúrómunkások napi 12 órát dolgoznak. Egy nap leforgása alatt a fúró rendszerint 40 métert halad. A fúrások során gyakran az ötezer, méteres mélységet is elérik. A fúrószigettel két vontatóhaló, valamint helikopter tartja a szárazföldi kapcsolatot. A sziget személyzete szovjet, német és lengyel brigádból áll. A harmincfős csoportok kéthetenként váltják egymást, s ugyanennyi a pihenőidejük is. A szigeten a lakó- és szociális helyiségeken kívül gépterem, esős cement- és alkatrészraktár. valamint laboratórium kapott helyet. Mongólia Tények - adatok Mongóliában a jelenlegi ötéves tervben 7,8 milliárd fug- rikot fordítanak az ipar fejlesztésére. A termelés növekedésének több mint a 70 százalékát új beruházások révén biztosítják. Az ötéves terv álatt azonban 24,6 százalékkal növekszik a munkatermelékenység is, a termelésbe irányítanak 5,5 ezer közép. és felsőfokú végzettséggel rendelkező szakembert és 14 ezer szakmunkást. Az ország növekvő szállítási szükségleteihez igazodva nagymértékben fejlesztik a közlekedést. A szállítási teljesítmény több mint 35, ezen belül az utasforgalom csaknem 27 százalékkal növekszik. A telefonhálózat bővítésének és korszerűsítésének eredményeként több mint 20 százalékkal emelkedik a városi és falusi telefonközpontok kapacitása. Ma Mongólia egy sor mutató tekintetében számos ázsiai és afrikai fejlődő országot túlszárnyal. Például az egy főre jutó villamos- energia-termelés meghaladja az ázsiai országokét. A mező- gazdaság és ezen belül az állattenyésztés vezető szerephez jutott a nemzeti jövedelem megtermelésében. A termelőszövetkezetek elsősorban állattenyésztéssel, az állami gazdaságok pedig gabonatermesztéssel foglalkoznak. Az elmúlt néhány évben megteremtették a korszerű állattenyésztés takarmányalapját is. Létrehoztak 20 takarmánygyártó vállalatot. Emellett 26 üzem és 240 takarmánykeverő állít elő tápokat. Gyorsan növekszik a lakosság műveltségi és képzettségi szintje. A felnőtt lakosság 44 százaléka középfokú, illetve felsőfokú végzettségű. Jelenleg Mongólia minden negyedik lakosa tanul. 1981 és 1985 között 44 ezer szakember képzését irányozták elő. Sikereket ért el a Mongol Népköztársaság az egészségügy fejlesztésében is. Ilyen célokra fordítják az állami költségvetésnek több mint a 10 százalékát. Hatvan év alatt az ország lakossága csaknem megháromszorozódott. Mongólia lakosainak a száma ma 1,8 millió. Tízezer lakosra 113 kórházi ágy és 25 orvos jut. Megkezdődött a falusi lakosság szakosított orvosi ellátásának megszervezése is. A Mongol Népköztársaság több mint 30 állammal tart fenn kereskedelmi kapcsolatokat. Az egy főre jutó külkereskedelmi forgalom tekintetében Mongólia az ötödik helyet foglalja el a KGST-or. szágok sorában. Fő kereskedelmi partnére a Szovjetunió. 1981 és 1985 között a mongol —szovjet árucsere az 1,5-sze- resére nő (az előző ötéves tervhez képest), s mintegy 5 milliárd rubelt tesz ki Ebben az aranysárga homokban semmi közös nincs a földivel. Ez inkább műanyag homok. Alapját két különböző ioncserélő anyag képezi. Az adalékanyagot — 15 különböző típusú, a növények fejlődéséhez nélkülözhetetlen tápanyagot — közönséges műtrágyából vonják ki. A mesterséges termőföld mindenekelőtt a biológusok számára nélkülözhetetlen. Az adott tulajdonságokkal rendelkező növényfaj kinemesítéséhez „tiszta” termőföld szükséges, vagyis úgynevezett „múlt nélküli”, programirányítású termőföld. A mesterséges termőtalajnak megvannak ezek a tulajdonságai. A mesterséges termőtalaj fel- használásával négyszer-öt- ször kevesebb idő szükséges a növény kinemesítéséhez, s az „steril” tisztaságú lesz, azaz nem hatnak rá azok az anyagok, amelyek hatását nem lehet elkerülni közönséges termőtalaj felhasználásakor. A mesterséges termőföld „örök életű”. Azután, hogy 10—12 termést betakarítottunk róla, regenerálni lehet, azaz felújítani — s minden kezdődik elölről. Nincs szükség trágyára, (az már benne van), csak víz kell az öntözéshez. Az ilyen kert gondozása a termés betakarítására korlátozódik. A mesterséges termőtalajú kert egy négyzetméteres területéről például tíz kilogramm rétek takarítható be 21 nap alatt. Egy ilyen 8 négyzetméteres „kertet” hoztak létre a Kra. szin jégtörő hajón. A Leonyid Brezsnyev jégtörőn 20 négyzetméteres kertet alakítanak ki, ez havonta 200 kilogramm friss zöldséget jelenít: retket, salátát, kaprot, zöldséget, paradicsomot és uborkát a zord jégvilágban. Sárkányok utódai Szerte a világon több mint 3000 gyíkfaj él, melyek — bár elsősorban a meleg, (trópusi tájak lakói — nagyságban és életmódban erősen különbözhetnek egymástól. A hazai hét faj között legtermetesebb zöld gyík például a maga 35 —40 centiméteres hosszúságával csupán apró törpének tűnhet ázsiai rokonaihoz, az óriás varánuszokhoz képesít, amelyek kifejlett példányai a 3 métert is meghaladhatják. Tulajdonképpen meglepő, hogy ezeket a hatalmas állatokat a tudomány csak 1912 óta ismeri, sőt egy eddig még ismeretlen varánuszgyíkoit csupán a legutóbbi években fedeztek fel Űj-Guinea mocsaras erdeiben. De bármily nagyok is ezek a ma élő hüllők, mind eltörpülnek a rég kihalt „sárkányok”, a Dinoszauruszok mellett, amelyek sok millió évvel ezelőtt — a triász és a kréta földtörténeti korokban — népesítették be a földet. A gyíkok rendjébe tartozó óvilági családról, a varánusz- félékről érdemes tudni, hogy többnyire nagy termetű, tipikusan gyík alkatú, kitűnő szaglóképességű, talajon élő hüllők, Kizárólag állati eredetű táplálékot fogyasztanak, fogságban — testnagyságuk nak megfelelően — egerekkel, tengerimalacokkal és nyulakkal etetik őket. Áldozatukat megragadják, majd ide-oda rázva megölik, s végül egészben lenyelik. Ha pedig a megragadott állat túlságosan nagynak bizonyulna, akkor elülső lábaik karmaival igyekeznek azt előbb széttépni. De nemcsak saját va- dászzsákmányukat fogyasztják el, hanem a dögöt is megeszik. A varánuszok nyelve hasított és bőrtokba húzható visisza. Néhány éve Csehszlovákiában a mezőgazdasági és ipari dolgozók jövedelme lényegében kiegyenlítődött. De más téren is figydlemre méltó a gondoskodás. így például minden évben 248 000 ember, a szövetkezeti tagok 40 százaléka vesz részt megelőző orvosi vizsgálaton, s 24 ezer azoknak a száma, akik gyógyfürdői kezelésben részesülnek. A mezőgazdasági szövetkezetek tagságának majdnem a fele étkezik üzemi konyhán. Az ebéd ára igen alacsony, a költségek egy részét a szövet, kezet fedezi. Csehszlovákiában a mezőgazdasági szövetkezetek óvodáiban összesen 55 000 férőhellyel rendelkeznek, így a 3—6 éves gyerekek 95 százaléka kerül be ezekbe a gyermekintézményekbe. Az 1976—1982 között a mezőgazdasági szövetkezetek 50 000 új lakást építettek. Gázüzemű mozdony A földgáz komoly vetély- társa lehet a dízel-üzemanyagnak a vasutakon. A Szovjetunióban végzett számítások a cseppfolyósított gázzal üzemelő motormozdo. nyok hatékonysága mellett szólnak. Eddig a cseppfolyó. sított gázt főleg az autók alternatív üzemanyagának tekintették. A szakértők azonban úgy védik, hogy a cseppfolyósított földgáz a vasúti szálításban is felhasználható üzemanyagként. Egy körülbelül 20 méter hosszú kriogén tartály utántöltés nélkül biztosítja másfél ezer kilométeres távolság megtételét. A folyékony gázzal üzemelő mozdony naponta mintegy három és fél — négy tonna üzemanyagot fogyaszt. Ez valamivel több, mint a dízel-mozdony fogyasztása. A gáz viszonylagos olcsósága, nagy készletei azonban előnyössé teszik gázüzemű mozdony alkalmazását. Bebizonyosodott, hogy hatásfoka jobb a legkiválóbb benzinmotorénál. — Potehy községben a szövetkezet pénzén épült új üzemi konyha és étterem 800—1000 férőhelyes A varánusz-család egyik jól kifejlett tagja a Türkmén SZSZK-hoz tartozó Kara-Kum sivatag lakója, amint éppen táplálék után kutat A falu óvodáját a szövetkezet a helyi tanáccsal közösen építette Kert a jégtörőkön Gondoskodás a mezőgazdasági dolgozókról Kepek es tényék
