Tolna Megyei Népújság, 1985. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-25 / 20. szám
TOLNA MEGYEL j||| Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXV. évfolyam, 20. szám ARA: 1,80 Ft 1985. január 25., péntek Mai számunkból PÁRTBON VÖD ÁLMÁK JAPÁNBAN (2. old.) VlZSUGAR A MATRÓZAVATÖN (3. old.) AZ ŰJ keresetszabälyozAsi FORMÁK (4. old.) OLVASÓSZOLGALAT TÖBB MINT 6 MILLIÁRDOS FORGALOM (3. old.) Döntés és anyagi felelősség Az utóbbi időben találkozhattunk szokatlan üzletekkel. íme az egyik: a Budapesti Köszörűgépgyár telephelyét a Könyvértékesítő Vállalat raktár céljaira megvásárolta. A Szerszámgépipari Művek ezáltal javította pénzügyi-gazdálkodási helyzetét, a Könyvértékesítő pedig enyhíthette raktározási gondjait. Említhetnénk még néhány példát szállítóeszközök, munkásszállók, üdülők adás-vételéről. Ezek azonban nem jellemzőek, inkább ritkaságszámba menő érdekességek. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztésével várhatóan gyarapszik, gazdagodik az ilyen és hasonló eszközátcsoportosítások példatára. A vállalatok érdekeltsége növekszik eszközeik jó hatásfokú hasznosításában. Fejlesztési forrásaikat eleve ott fektetik be, ahol azok nagyobb haszonnal kecsegtetnek. Ha kifizetődőbb kötvényeket, értékpapírokat vásárolnak, társulásokat hoznak létre, leányvállalatokat alapítanak. Kihasználatlan, nélkülözhető eszközeiken rövid úton túladnak. De nem csupán ösztönzik, hanem ahol szükséges, kikényszerítik a felesleges vagy -nélkülözhető álló- és forgóeszközök áruba bocsátását. Az alaphiányos és alacsony hatékonyságú vállalatok fizetési gondjaik megoldásában nehezebben jutnak majd kormányzati, államigazgatási támogatáshoz. Mit tehet a bajban lévő vállalat, ha magára van utalva? Működésbe lépnek a gazdasági kényszer őrlőmalmai, s felszínre kerülhetnek a fennmaradásért, a létért vívott küzdelem új tartalékai. A kitörési stratégia nagyívű vállalkozásai, szigorú takarékossági, ész- szerűsítési programjai csak hosszabb távon hozhatnak eredményt. Rövid távon aki időt nyer, életet nyer. Elengedhetetlen tehát a megegyezés a bankkal, a hitelezőkkel, illetve szállítókkal. Arra törekszenek, hogy minden módon elkerüljék a vállalat felszámolását, a bírósági procedúrákat. A teljes körű végkiárusítást egyebek közt megelőzheti a nem létfontosságú intézmények, részlegek értékesítése. A vállalat csak végső esetben kezdeményezheti majd önfelszámolását. Az állam csak akkor avatkozik be és előzi meg az utolsó pillanatban a felszámolási eljárást, amikor nincs más megoldás, s a fennmaradás egyértelműen közérdek. Ezért eleve nem is kezdeményezhető például különböző közüzemek felszámolása. Ezeknél a már meglévő nyomasztó fejlesztési alaphiányt nem az államköl- csönök átütemezésével, hanem az eredetileg irreális visszafizetési kötelezetttségek törlésével célszerű enyhíteni. (Elkerülhetetlen az államkölcsönök egy részének törlése egyebek közt a Paksi Atomerőműnél.) A vállalatok többsége azonban kénytelen lesz valahogy majd megbirkózni a nyomasztó pénzhiánnyal. Az Önállóság növekedése, legalábbis rövid távon — erről gyakran megfeledkezünk — csak a „menő” vállalatoknak előny, a rossz helyzetben lévőknek hátrány. A jó munka csak annyiban lehet nagyobb előnyök forrása, amennyiben a rossz, vagy a kevésbé jó munka ódiumát a gazdálkodó egységek vezetőire és kollektíváira hárítják. (Vagyis csökken a gazdasági szabályozás és az állami költségvetés eszközátcsoportosító szerepe, lehetősége.) Nem lehet tehát általában minősíteni a gazdaságirányítás 1985-től érvényes rendjét. Ugyanaz a lépés az egyik vállalat számára oldás, a másik számára kötés. A növekvő önállóságnak, a nagyobb mozgásszabadságnak óhatatlanul ára van. A módosított vállalati törvény értelmében megváltozik az állam és a vállalatok viszonya. A hierarchikus függőség csökken, decentralizálják az állami tulajdon folyamatos működtetésével kapcsolatos jogokat. Helyileg választják és honorálják például az igazgatót, döntenek az összevonás, a szétválás ügyében. Az állami tulajdonnal kapcsolatos jogok közt centralizált marad továbbra is a vállalatalapítás, a törvényességi és a piaci felügyelet. A gazdaságirányítás változatlan feladata a közérdek képviselete, védelme. A törvényességi felügyelet kizárólag a belső szabályozás, a vállalati működés jogszerűségére terjedhet ki, s nem leplezheti a régi, túlhaladott irányítási módszerek átmentését. A vállalatok állami irányításának kivételes eszköze a közvetlen beavatkozás, az utasítás, amelyre csak akkor kerülhet sor, ha a közérdek közvetett módon, gazdasági eszközökkel nem, vagy nem kellő hatékonysággal érvényesíthető. Mind a vállalati önállóság növelése, mind a piaci viszonyok fejlesztése megkívánja ugyanis, hogy visszaszoruljanak a vállalati gazdálkodásba történő egyedi beavatkozások. így utasítást csak kivételes esetben és szűk körben kaphatnak a vállalatok, akkor is írásban. Az utasító köteles a vállalatot kártalanítani, mentesíteni a beavatkozás hátrányos anyagi következményei alól. Vitás esetben a vállalat bírósághoz fordulhat, s peres úton érvényesítheti követelését. Az utasítási joghoz tehát meghatározott pénzügyi fedezet tartozik. Aki mulat, az fizet. Ahogyan mondják, ki-ki alapon állják a „cechet”. A vállalat viseli döntéseinek minden anyagi következményeit, élvezi a hasznot és elszenvedi a kárt. S az elkerülhetetlen beavatkozás a valóban önálló és felelős vállalati gazdálkodásba szintén csak felelős lehet, nem térhet ki az anyagi konzekvenciák elől. KOVÁCS JÓZSEF Benke Valéria a XIV. kerületben Lázár György és Németh Károly fogadta a kubai miniszterelnök-helyettest Lázár György fogadja Jósé Ramón Fernández kubai miniszterelnök-helyettest. (Tele fotó) Lázár György, a Miinisz-. tertanács elnöke csütörtökön a parlamentben fogadta Jósé Ramón Fernández iriiniszter- etaök-helyettest, a magyar— kubai gazdasági és műszaki - tudományos együttműködési bizottság kubai társelnökét. A nap foűyalmán Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára ugyancsak fogadta a kubai miniszterelnök-helyettest. A baráti légkörű megbeszéléseken részt vett Miarjai József mi- niszterelnök-ihelyettes, a bizottság magyar tagozatának elnöke. Jelen volt Euolides Vázquez Candela, a Kubai Köztársaság budapesti nagykövete. * Csütörtökön a Parlamentben jegyzőkönyv aláírásával befejeződtek a magyar—kubai gazdasági tárgyalások. Marijai József, a Minisztertanács elnökhelyettese és Jósé Ramón Fernández miniszterelnök-helyettes, a magyar —'kubai gazdasági és műszaki-tudományos együttműködési bizottság társelnökei a bizottság Budapesten tartott 13. ülésszakán áttekintették az elmúlt időszakban végzett munkát, és határozatokat hoztak a gazdasági kapcsolatok továbbfejlesztésére. Megállapították, hogy az eddigi együttműködés a külkereskedelemben és a műszakitudományos területen egyaránt megfelelően alakult. A gazdasági együttműködés keretében hazánk segítségével ebben az ötéves tervidőszakban közel háromezer Ikarus autóbuszt szerelnek össze Kubában, ami elősegíti a szigetország közlekedési gondjainak egyhítését. Elhatározták, hogy növelik az autóbuszokhoz szükséges, Kubában gyártandó anyagok és alkatrészek körét. A KGST sokoldalú programjához kapcsolódóan részt veszünk többek között a kubai citruster- melés és feldolgozás fejlesztésében, nikkel-kobalt feldolgozó kapacitások létrehozásában, valamint egy nukleáris kutatóközpont létesítésében. A bizottság elnökei megállapították, hogy a két ország közötti áruforgalom az előirányzatoknak megfelelően bővült, s határozatot fogadtak el a kubai exportban szereplő áruválaszték szélesítésére. A műszaki-tudományos együttműködés az elmúlt években gyors ütemben fejlődött. Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottságának elnöke csütörtökön a főváros XIV. kerületébe látogatott, A vendéget a kerületi pártbizottság székházában Szkokán Ferenc első titkár és Holl József tanácselnök fogadta, s tájékoztatta Zugló politikai, gazdasági és társadalmi életéről. Benke Valéria ezt követően felkereste a Gépipari Technológiai Intézetet. Gri. bovszki László igazgató és Szende György pártvezetőségi titkár beszámolt a termelési folyamatok automatizálásával, a gépgyártás-techno, lógia, az öntvénygyártás, a hegesztés, a forgácsolástechnológia korszerű eljárásainak kidolgozásával foglalkozó ku. tartóintézet eredményeiről. A látogatást követően Benke Valéria a kerület tudományos intézményeinek igazgatóival, párttitkáraival, kutaói- vai a tudománypolitika időszerű kérdéseiről cserélt véleményt, majd részt vett a Gépipari Technológiai Intézet kommunistáinak a kong. resszusi irányelveket tárgyaló és vezetőségválasztó taggyűlésen. Hypósflakon, fűszertartó Műanyagfeldolgozó Decsen zése helyben történik, míg só, paprika, bors, grill-, flek- kenfűszer és paprikás keverékkel való feltöltését a kecskeméti UNIVER szövetkezet végzi. A decsi Egyetértés Termelőszövetkezetben a korszerűsödő technológiák során felszabaduló munkaerő megtartásához újabb lehetőségeket kell teremteni. Ez önmagában is elegendő ok az útkeresésre. Ehhez párosul egy, talán aprónak tűnő, de az ország szinte valamennyi állami gazdaságát, termelőszövetkezetét érintő, gondot jelentő tény a 60 és 120 literes kiürült vegyszeres ballonok tárolása. A felhalmozódó készletek szakszerű raktározása költséges. A környezet- védelmi rendeletek értelmében ezek megsemmisítése ajánlott, de ez ugyancsak gazdaságtalan. Az újrafelhasználás ötlete egy lett a tettel a decsi tsz- ben: a meglévő majorsági épületek belső átalakításával, műanyag daráló és fröcs- csöntő gépek beállításával már egy év óta folyamatosan dolgozik ez a műanyagfelLaczó Istvánná S-50-es extruderrel hypósflakono- kat készít. dolgozó melléküzem, amely húsz főt foglalkoztat három műszakban. A háztartásokban használatos hypósfla- konok és hatrekeszes fűszertartók készülnek jelenleg. A gazdaságosság azt diktálja, hogy természetesen töltött állapotban forgalmazzák. A fűszertartó és annak címkéBarcstól Gödöllőig szinte hetente érkezik darálásra váró használaton kívüli ballon-, műanyagláda-szállítmány, hogy abból a már említett hypósflakon és fűszertartó szülessen újjá. A szövetkezet e 'termékeiből a helyi élelmiszerboltján kívül juttat a megyeszékhely, de a szomszédos megyék üzleteibe is. Komáromi Dániel üzemmérnök Kocza Jánosnéval az elektronikus fröccsöntő gépnél A fűszertartó sorjázását végzi Papp Sándorné
