Tolna Megyei Népújság, 1985. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-24 / 19. szám
1985. január 24. * Z' TOLN*'\ IMÉPÜJSAG 3 Iskola kóstolgató Az emléksvábler nemcsak egy bojt Szocialista munkaverseny a kendergyárban Túlteljesítették a vállalást A fiúk körbe ülik a kétszer két méteres keretet és nagyszemű hálót kötnek. Rezzenéstelen arccal, szótlanul végzik munkájukat. Kezük mozgása egyáltalán nem kapkodó, olyan megfontolt, mint idős hajósok sok évtizedes gyakorlata. Ezek a kezek azért mások: most férfiasodók, még kéregmentesek, átmenet a gyerek és a felnőtt kéz között. Tősér Béla szaktanár áll közöttük, figyelme minlenre kiterjed. Apás szavakkal korrigál, gyakorlott mozdulatokkal igazít ki egy-egy rossz mozdulatot. A hajósmunkateremben a Lékai János Hajózási Szak- középiskola másodikos diákjai gyakorolnak, tanulják a fedélzeti kötélmunkákat. — Tizenkét hétig vannak ebben a teremben a fiúk — mondja Tősér Béla. — Hat hétig kötélmunkát tanulnak, a másik hat hétben pedig a korrózió elleni védekezést. Az előbbire szavazna minden gyerek, ha lehetne. A rozsda nem barátjuk. Egyetlen matróznak sem barátja a mindent szétmaró rozsda. A szaktanár a kötélmunkákat sorolja. Amikor látja ér- tetlen tekintetünket, az asztalról kötelet vesz a kezébe és bemutatja; mit hogyan kell csinálni. Ördöngős mozdulatok ezek, nem sokkal értünk többet, mint amikor elsorolta a szakkifejezéseket. Az egyszerű csat és kötélvég Es kikötik a „hajót" A másodikosok és a háló ... viszafonást mutatja, majd a brágafonást (mint kiderül ez toldás), aztán dobókötélre csatkészítés következik. Ezután megmutatja az ®mlék- sváblert, amit a fiúk készítenek és hazavihetik. Nekem az emléksvábler egy díszes bojt, nekik örök emlék, az iskola, az első sikeres munka emléke. A nagy mutatvány még vissza van. Az acélsodronynak ugyanúgy kell engedelmeskednie a srácok kezében, mint a sima kötélnek. Amikor Tősér tanár úr acélsodronyt vesz a kezébe, a hálókötő tizenkettek — mert eny- nyien vannak egy csoportban — is odafigyelnek. — Az acélsodronynál is csattal kezdenek — mondja a tanár és egyben mutatja is —, majd rövidfogással két acélsodronyt toldanak össze — vagyis brágát készítenek. — Most a pászmakészítés következik, ami egyszerűen any- nyit jelent, hogy a sodrony egy leszakadt kötélágát kell kicserélni. — Annyira egyszerű ez, csak csinálni kell — mondja Tősér tanár úr. Kivonulunk a folyosóra. Két ..hajót” viszünk magunkkal. Egy deszkán négy bak. A srácok odaállnak a .(hajóhoz” és vezényszóra bemutatják — pillanatok alatt — a sima nyolcas, a három nyolcas, az egy bakra és a két bakra kötést. A következőben farkascsatot mutatnak be lefüleléssel két bakTősér Béla szaktanár ra. Végül, mivel tél van; fix- re bekötik a hajót. — Ez a csapat a legjobb — mondja a szaktanár, — és a legjobb csapat az évet halászlével zárja. Itt főzzük meg a műhelyben ... Papp Árpád műhelyvezető mosolyog mellettem, a srácok is: arról van szó, hogy Tősér Béla mindegyik csoportja a legjobb és mindenki főzhet halászlét itt a műhelyben év végén ... mert egy hajósnak halászlét is kell tudni főzni... H, J. — G. K. Á BHM-rendelkezés a saját gépjármű használatáról Az Állami Bér- és Munkaügyi Hivatal elnökének rendelkezése szerint 1985. április 1-től a munkáltatók egyes munkakörökben az alkalmazás feltételeként kiköthetik a saját motorkerékpár, személygépkocsi vagy teherautó hivatalos használatát. Ilyen munkakör lehet például a termelés, a szolgáltatások vagy az államigazgatási munka szervezésében és éllenőrzésében közvetlenül részt vevő dolgozóké, vagy azöké a termelés- és forgalomirányítóké, akik a vállalatuk telephelyén kívül végzett szolgáltatásokat, illetőleg a szétszórt telephelyeken dolgozók munkáját irányítják, ellenőrzik. Az érintett munkaköröket az ágazati miniszterek határozzák meg. Az új rendelkezés értelmében a munkáltatók a helyi sajátosságúknak megfelelően kiköthetik, hogy meily munkakörökben kötelező a saját gépjármű használata. Ezeket a munkaköröket a vállalati kollektív szerződésben és a munkaügyi szabályzatokban is rögzíteni kell. E kikötést a munkaszerződésnek is tartalmaznia kelll, illetőleg a korábbi munkaszerződést eszerint szükséges módosítani. Az a dogozó, akinek előírták saját tulajdonú gépjárművének rendszeresen hivatalos célokra történő használatát, köteles e feltételeknek mindenkor, minden időjárási körülmények között eleget tenni, esetlegesen meghibásodott gépjárműve helyett másikról gondoskodni. E módszer bevezetése — a rendelkezés szerint — azoknál a vállalatoknál célszerű, ahol nem kifizetődő a vállalati gépkocsik fenntartása, vagy nem rendelkeznek a feladatok ellátásához elegendő gépjárműparkkal. A személyi tulajdonú gépjárművek hivatalos használatát — a rendelkezésben rögzített feltételek mellett — a vállalatok az átlagosnál nagyobb térítési díjjal honorálhatják. Ez azért indokolt, mert a többet használt gépjármű előbb meghibásod- hat, alkatrészei előbb elkophatnak, így karbantartása, javítása többe kerül tulajdonosának, mintha csak saját céljaira használná. A saját gépjármű használatához kötött munkakörökben a dolgozók kilométerenként motorkerékpárnál 1,50 forint, személygépkocsinál 4,50 forint, tehergépkocsinál pedig 5,40 forint térítési díjat kaphatnak. A kilométerenkénti elszámolás helyett e díjtételek alapján számított átalánydíjban is megállapodhatnak a munkáltatóval. Innovációs pénzintézet Egy éve működik sikeresen az Ipari Szövetkezeti Fejlesztési Társulás, amelyet az OKISZ és az Állami Fejlesztési Bank hozott létre az ipari szövetkezeték innovációjának finanszírozására A társulás több mint száz ipari szövetkezettel, kisszö. vetkezettel kezdett együttműködést, vizsgálta meg műszaki fejlesztési elképzeléseiket, javaslataikat. Több mint 30 esetben kötött szerződést. A tapasztaatok kedvezőek, az előzetes számítások szerint a társulás az első esztendejét szerény nyereséggel fogja zárni. Ez többek között annak is köszönhető, hogy a hagyományos pénzintézeti tevékenység mellett számos más szolgáltatást is nyújt. Részt vesz vállakózások szervezésében, bekapcsolódik a szövetkezetek forrásainak átcsoportosításába kedvező feltételeket teremtve ahhoz, hogy az eszközöket ott használják fel, ahol az a leghatékonyabb. Ennek érdekében elemző, üzleti döntés-előkészítő, lebonyolító feladatokat is elvégeznek a szakemberek, emellett műszaki, jogi és közgazdasági tanácsokkal is ellátják partnereiket Hó borítja a kenderkazlakat, a szárítón sátorozott kenderkévéket. Az utakon vontatók csúszkálnak, a raktárban a leltárral foglalatoskodnak, az irodában a bér- számfejtés adja a munkát. Csókás Marcell rostüzemvezetővel, a dunaföldvári kendergyár párttitkárával emlékezünk a múlt évre. Hogyan kezdték, miként dolgaz- tak, eredményeik hova sorolhatók a sok évtizedes jó hagyományok között? — Mindenek előtt azt állapíthatjuk meg, testületünk is így foglalt állást, hogy a gyár kollektívája nehéz körülmények között, szinte egy emberként állt helyt, s különösen a szocialista brigádok, meg a párttagok voltak a munkavégzés első vonalában, ahol a legnehezebb feladatot kellett megoldani. Az eredmények: az áztató üzemben 2500 mázsával több kórót áztattak ki, mint a terv és a vállalás előirta. A rostüzemben a vállalásnál 30 tonnával több szálkendert gyártottak. A bútorlapüzem kétszáz köbméter lapot gyártott terven felül. Egyre csökken a létszám a kendergyárban. A nyugdíjazási kor közelében van a rostüzem asszonyainak több mint nyolcvan százaléka. Tavaly éves átlagban tizenöttel kevesebben dolgoztak, mint azt a feladatok megkívánták volna. A kenderipar egy nagyvállalatához, Szegedhez tartozó dunaföldvári gyárban azzal kezdték az évet, hogy a központi kezdeményezés nyomán meghatározták a szocialista brigádok tennivalóit, hogy mit kell plusz tenniök a terv teljesítése érdekében. Pedig akkor még nem is tudták, hogy ez a szinte személyre szóló feladatmeghatározás akkor válik különösen értékessé, amikor híre jön, hogy a rostkender aratása több mint két hetet késik! Két hét itt iszonyatosan nagy idő. Hiszen ez azt a veszélyt is magában hordta, hogy kitolódik az áztatási szezon, amely belenyúlik a hűvös időkbe, s köztudottan ilyenkor nem szárad a kender, minőségére nagyon kell ügyelni. Amikor a kendert elkezdték a termelők behordani, a fogadó brigádok szinte éjA szálkender a turbina végén kiváló minőségben kerül kévébe jel-nappal dolgoztak, amíg jöttek a tehergépkocsik, mindet fogadták. A vezetők kijelölték a kazlak helyét, meghatározták, hogy mikor melyik medencébe rakják a friss kórót — várakoztatva a megelőző évben behordott mennyiséget, csak azért, hogy hatékony legyen a munka: a ráfordítások növekedésével egyidőben a kender értékét is megőrizzék. Az áztató üzem dolgozói a kender érése után több mint egy tucat plusz műszakot vállaltak. Amikor már- már maguk mögött tudták a beszállítást, akkor ismét jött a kedvezőtlen idő, 250 tonna bekötözött kóró a szárító placcon volt. S, hogy a gondok ne egyedül érkezzenek, nem jött meg a műgyanta szállítmány a bútorlapgyártáshoz. .. Szerencsére. — Szerencsére nem érkezett meg — mondja Linka János gyárvezető — mert a bútorlapüzem munkásait is kivezényeltük a terepre. Ott voltak az irodisták is, néhány kivétellel, akik a ha- laszthatalan munkát végezték, de a kőművesek, a gépészek is a kenderrel foglalkoztak, eléggé zord időjárási viszonyok között. Nem volt fél tucat ember, aki kivonta magát e munkából — mondja a gyárvezető. Nem mindenki értette meg a munka fontosságát. Nem csináltak ebből ügyet. Szerencsére túl vannak már a kendergyárban is azokon az időkön, amikor a százalékírás fontosabb volt a teljesítményeknél, mint a tényleges eredmény... Aki kivonult azonban, az tisztességesen dolgozott. Ennek lett az eredménye, hogy a kendert megmentették. S e fontos gazdasági munkának a következménye a bútorlapüzemben csúcsosodott ki, mert a másfél hetes kiesést ugyancsak szervezet- tebb-szigorúbb termelési körülmények között kellett pótolni, plusz műszak vállalásával is. — Nem kellett az embereknek imádkozni, amikor kértük segítségüket. Igaz, arról sem feledkeztünk el, hogy alkalomadtán megköszönjük. Mondtam a brigádoknak, amikor magam is közöttük dolgoztam, hogy lesz még majd könnyebb is, csak most úgy dolgozzunk, hogy a kóróból légyen annyi, hogy az 1985. évre is elég munkánk adódjon, ne kísértsen bennünket a nyersanyag hiánya. A gyárvezető természetesen a pártszervezet évzárásakor is ezeket mondta el, s ezekről beszéltek, amikor az idei tennivalókat vették sorra. A múlt évi sikerek: a vállalást „megfejelték” plusz 250 tonna kóróval, kiváló minőségű bútorlappal, meghaladja ez is a 200 köbmétert... A múlt évi munkaverseny- vállalás teljesítéséhez megfelelő erkölcsi, anyagi alapot is teremtettek. Kidolgozták azt az érdekeltségi módszert, amely szerint minden üzemből Kiváló termelőmunkás címet nyerhet az, aki a legjobban dolgozott. A rostüzemben Böde Sándorné, Farkas Györgyné, Fehér Im- réné és Sipos Erzsébet volt decemberben e jelentős üzemi megkülönböztető cím jogosult viselője, a lemez üzemben Futó Jánosné, Mar- kovics Miklósné, Pintér Jánosné és Széles Ferencné volt a legjobb termelő munkás. .. Pénzt is osztottak azoknak, akik a legtöbbet tettek a terv és a vállalás teljesítéséért. A dunaföldvári gyárban tehát jó visszaemlékezni az 1984. évi munkára. A tisztes munka szép eredményei biztatók az idei tennivalók pontos-gondos végrehajtására is. A bútorlapüzemben felújított, korszerű gépek mennyiségben kiváló, a terv szerinti minőségű terméket adnak PALKOVÁCSJENŐ Fotó: Czakó Sándor A kenderturbina etetése különösen télen teszi próbára az üzem asszonyait
