Tolna Megyei Népújság, 1985. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-05 / 3. szám
L SZU AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Világ proletárjai, egyesüljetek! XXXV. évfolyam, 3. szám ARA: 2,20 Ft 1985. január 5., szombat Mai számunkból SZÖVETKEZETI KÖNYVTERJESZTŐK (4. old.) NEM SZÖL A ZENE (5. old.) MEGKEZDTE FELKÉSZÜLÉSÉT A DÓZSA GARDAJA (13. old.)- T ISKOLAKÓSTOLGATÓ (3. old.) ú| módszerek a kereskedelemben A falusi életforma nehézségei nem kis részben abból adódnak, hogy minél kisebb egy település, annál szű- kebb a boltok áruválasztéka; néhány száz lakos számára nem gazdaságos mondjuk harminc féle tejterméket forgalmazni, még kevésbé tartós fogyasztási cikkeket kínálni. Bevásárlás végett a városba utazni pedig nemcsak időigényes, hanem — amióta a közlekedési tarifák emelkedtek — drága is. Ezen a gondon igyekeznek enyhíteni a fogyasztási szövetkezetek, amelyek — a SZÖVOSZ ajánlásai alapján — korszerűsítik kereskedelmi módszereinket. Az egyik ilyen, már alkalmazott, de erősen kiterjesztendő rendszer a főboltosi forma: a nagyobb települések áruházai, szaküzletei a közeli falvak kis boltjai számára is rendelnek árut. Természetesen ehhez nem elég a jó szándék, hanem az érdekeltséget is meg kell teremteni. Mivel a kis boltban többletforgalom — többletnyereség — jelentkezik, itt magától adódik az érdekeltség. Ám, hogy a nagyobb üzlet vagy áruház együttműködési készsége egyúttal érdekévé is váljon, a többletnyereségből is részesednie kell, tehát a rendszer csak akkor működhet, ha az árrésen a két partner osztozik. Jobban szervezett ellátást, a kereslethez rugalmasabban alkalmazkodó nyitva tartást eredményezhet, ha a kisbolt szervesebben kapcsolódik a nagyhoz, annak fióküzlete. Ebben az esetben érdekazonosság alakul ki: a kis bolt az áruház, a szaküzlet kihelyezett részlegeként működik, forgalma és eredménye is ott jelentkezik. Néhány áfész — például az egri, a túrái, a gyöngyösi — már megpróbálta bevezetni a minta utáni értékesítést szintén a nagyobb és a kisebb áruházak, illetve boltok együttműködésére építve. Ennek lényege, hogy a vásárló csak mintadarabokat lát, ezek közül választ, és a kért árut a legközelebbi szövetkezeti áruházból vagy szaküzletből szállítják a lakására. Ez az értékesítési forma szinte minden fejlett országban meghonosodott, hazai elterjedésének azonban több akadálya van. A minta utáni árusításhoz mindenekelőtt képes katalógusok kellenének, amelyekből a vásárló tájékozódhat a termék tulajdonságairól és áráról. A prospektusok, a katalógusok azonban több okból is hiányoznak. Ezek előállítása, kinyomtatása egyfelől költséges — a nálunk honos árrések nemigen nyújtanak rá fedezetet — másrészt hosszadalmas. Márpedig amíg a nyomdai termék elkészül, azalatt változhat a bolt kínálata és a termék ára. Katalógusból árut majd csak akkor rendelhet a falusi lakosság, ha a nyomdák rövidebb határidőre vállalnak munkát; ha a termelők nagyobb biztonsággal, folyamatosan gyártják, szállítják áruikat; ha a forgalmazó szövetkezetek költségviselő képessége növekszik. Addig is, átmeneti formaként kínálkozik az előjegyzés alapján történő értékesítés. Ez a módszer kezdetben csak a nehezen beszerezhető termékek kiszolgálását szabályoztá, megakadályozandó az áruvisszatartást. Segítségével azonban nemcsak sorbaállítani lehet a vásárlókat, hanem begyűjteni is az igényeiket. Már sok falusi boltos vesz fel előjegyzést, és annak birtokában meg meri rendelni az árut: tudhatja, nem marad raktáron. Az előjegyzés elterjesztésének aligha vannak akadályai, jószerivel csak a boltos készségén múlik, hogy vállalkozzon a kért termékek megrendelésére, eladására. A falvak, a kistelepülések boltjai akár a megrendelő iroda funkcióját is betölthetik, ahol a vásárló bármire feladhat rendelést. Nem kell hozzá más, mint az áfészek aktív piacszervező tevékenysége. Bármely kisbolt vezetője egyúttal ügynöke, üzletszerzője lehet egy vagy több nagyobb szaküzletnek, áruháznak, különösen, ha valamennyi egyazon áfészhez tartozik. Valamelyest javítják a falvak áruellátását a mozgó ABC-boltok is. A fogyasztási szövetkezetek 1981-ben — ha nem is kizárólag a saját pénzükből, hanem központi támogatással — tizenegy ilyen üzletet indítottak útjára. Jelenleg 32 mozgóbolt közlekedik menetrendszerűen, és lát el egyenként 3—5 kisebb települést, vagy tanyasi körzetet napi cikkekkel. Bár a mozgóárusítás is ésszerű megoldás, nálunk két tekintetben nem racionálisan alkalmazzák. Egyfelől: a mozgó ABC-boltok szinte kizárólág olyan településekre járnak, amelyeken van hagyományos üzlet is. Másfelől: tevékenységük veszteséges. Hogy ilyen körülmények között miért járnak mégis a busz-holtok? A hivatalos magyarázat szerint azért, mert „fontos szerepet töltenek be az új áruk megismertetésében és elterjesztésében, a választék bővítésében, s versenyt támasztva, jobb munkára késztetik a helyi holtokat is”. Az új üzemeltetési formák — a szerződéses és a bérleti rendszer, illetve a jövedelemérdekeltség — amelyek gazdaságosabbá teszik a boltok, vendéglátó- helyek működését, nemigen terjedtek el a kis településeken. A SZÖVOSZ a jövedelemérdekeltség egy egyszerűsített formáját dolgozza ki, amelyet alkalmasabbnak ítél a falusi kereskedelemben. GÁL ZSUZSA Kongresszusi és felszabadulási munkaverseny A bonyhádi Pannónia Termelőszövetkezet eredményes munkát végzett A februári zárszámadó és tervtárgyaló közgyűlés előtt már szép eredményekről adhat számot a bonyhádi Pannónia Termelőszövetkezet tizenegy brigádjának 311 tagja, akik csatlakoztak a kongresszusi és felszabadulási munkaverseny-felhíváshoz. A brigádmozgalom ma már átfogja a gazdálkodás minden területét, és a mozgalom célkitűzései a termeléssel összhangban kerülnek meghatározásra. A 6500 hektáron gazdálkodó termelőszövetkezetben a gazdálkodás színvonala, a termelés hatékonysága jóval meghaladja az országos átlagot, jók a munka- feltételek, ami nagymértékben köszönhető a szocialista brigádok kitűnő munkájának is. A felszabadulási munka- verseny-felhívást 1983. február 4-én, a zárszámadó közgyűlésen a Zöld mező brigád tette közzé, melyhez minden brigád csatlakozott. Célkitűzéseik között a termelési és pénzügyi terv teljesítése, a takarékos gazdálkodás szem előtt tartása, az energiahordozók gondos felhasználása, hozamfokozás és önköltség- csökkentés egyaránt szerepelt. Tagomként felajánlottak egy kommunista műszakot az új Nemzeti Színház építésére is. Az utóbbi években a vállalások termelés- centrikusak voltak, ahol a konkrét tervszámok is szerepet kaptak. Az idei évre összességében kétmillió forint többlet termelési érték produkálását vállalták, mely már az értékelés előtti szakaszban is jelentős túlteljesítést mutat. Különösen jelentős a vállalások túlteljesítése az állattenyésztésben. Az Aranykalász szocialista brigád vállalta, hogy 1,5 százalékkal növelik a tejtermelést, mely a felmérések szerint közel hat százalékot mutat, így több mint negyvenezer literrel több tejet fejtek. Vállalták, hogy a borjúelhul- lási arányt a 6,9 százalékról 3,5 százalékra csökkentik. Ezzel közel százezer forint megtakarítást értek el. Az egy liter tejre eső takarmányfelhasználást 400 gramm helyett 345-re szorították vissza. A Rákóczi brigád vállalásában egyszázalékos termelési emelkedés szerepelt a haltenyésztés területén, ami a próbahalászatok és a felmérések szerint elérte a plusz tiz százalékot. A Pannónia szocialista brigád az alkatrészfelújítás terén tett vállalását már 150 ezer forinttal túlteljesítette. Bonyhádon tehát nyugodtan várhatják a zárszámadást és a teljes értékelést, hiszen a brigádok maradéktalanul eleget tettek felajánlásaiknak. n SZOT elnöksegenek illésé A Szakszervezetek Országos Tanácsának elnöksége pénteken ülést tartott, és ezen több jelentős kérdésről tárgyalt. Megvitatta az MSZMP Központi Bizottságának kongresszusi irányelveit. Állásfoglalását eljuttatja a párt Központi Bizottságának. A továbbiakban a Minisztertanács felkérésére — a társadalmi vitába bekapcsolódva — a terület- és településfejlesztés hosszú távú feladatait, valamint a budapesti agglomeráció hosszú távú fejlesztési koncepcióját vitatta meg a SZOT elnöksége. Az ülésen elhangzott vita, továbbá a szakszervezetek megyei tanácsainak és a Szakszervezetek Budapesti Tanácsának véleménye, valamint az ágazati-iparági szakszervezetek észrevételei és egyéb tapasztalatok alapján az elnökség kialakította állásfoglalását, amelyet eljuttat az illetékes állami szervekhez. Állásfoglalásában az elnökség megállapítja, hogy az elmúlt évtizedben a terület- és településfejlesztésben számottevő eredmények születtek. A termelőerők elhelyezkedése arányosabbá vált, és Az elnökség tájékoztatót hallgatott még a VII. ötéves terv ipari koncepciójáról és annak társadalmi vitájáról. További napirendi pontként megvitatta a magyar szak- szervezetek 1984. évi nemzetközi tevékenységéről szóló jelentést, és jóváhagyta az idei teendőkre vonatkozó javaslatot. ez elősegítette a teljes foglalkoztatást. Az életszínvonal emelése, majd megőrzése az infrastrukturális ellátás javulásával párosult. A szak- szervezeti szervek — együttműködve a tanácsokkal — felmérték a jogos igényeket és lehetőségeket, s tevékenyen közreműködtek abban, hogy társadalmi összefogással javítsák az életkörülményeket. A társadalmi munka értéke tavaly már túlhaladta a tízmiiliárd forintot. Az eredmények mellett azonban új feszültségek is keletkeztek. Mind sürgetőbbé válik az idős korúak problémáinak megoldása, a lakáshiány enyhítése, ugyanakkor fel kell figyelni arra ds, hogy a városok koncentrált fejlesztése csökkentette a falvak népességmegitairló- képességét. Az általános fejlődés ellenére mind a termelő, mind a lakosságot szolgáló infrastruktúra színvonala még mindig elmarad az ország általános gazdasági fejlettségétől. A SZOT elnöksége helyesli, hogy a területfejlesztési koncepció a Egyben rámutat, hogy az államnak is igen jelentős feladatai vannak az infrastruktúra fejlesztésében. A gazdaságirányítás korszerűsítése például várhatóan erőteljes differenciálódást idéz elő a termelőerők fejlődésében, ami kedvező hatásai mellett kedvezőtlen aránytalanságokat is előidézhet. Ilyen esetekben a szakszervezetek véleménye szerint elengedhetetlen a központi támogatás. Az elnökség szükségesnek tartja, hogy a hosszú távú koncepciókban pontosan jelöljék meg a központi és a helyi szervek feladatait. Célszerű lenne arra is kitérni, hogy a szükséges fejlesztés fedezetének megteremtésében mit vállal az állam, s mit kell az érdekeltség megteremtésével a helyi gazdálkodó szerveknek és a lakosságnak fedezniük. Az elnökség hangsúlyozza a lakásellátás javításának, az egészséges ivóvíz biztosításának, a megfelelő egészségügyi, kereskedelmi, szociális, gyermekintézményi alapellátás korábbinál jobban épít a helyi adottságokra, erőforrásokra, s az eredmények növelését segítheti a tanácsok önállóságának növekedése. kialakításának nagy jelentőségét. Felhívja a figyelmet a demográfiai hullámhoz kapcsolódó követelményekre. Szükségesnek tartja például, hogy több célra hasznosítható gyermekintézményeket hozzanak létre, s már most meg kell kezdeni valameny- nyi szinten a nagyobb létszámú korosztályok fogadásának feltételeit. A szakszervezetek szükségesnek tartják, hogy a tanácsi szervek intézményesen vonják be a lakosság mind szélesebb rétegeit, illetve a lakosságot képviselő társadalmi szerveket e célok közös kialakításába. Ez a megoldás lehetővé teszi az érdekek hatékonyabb feltárását, ütköztetését, s a közösen kitűzött célok megvalósításában a társadalmi összefogást. Az elnökség felkéri a területi szakszervezeti szerveket, hogy vegyenek részt érdekeltségi területük hosszú távú fejlesztési koncepciójának kidolgozásában. (MTI) Terület- és településfejlesztés Infrastruktúra t Jól jövedelmez a szövetkezetben a halászati ágazat
