Tolna Megyei Népújság, 1985. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-21 / 16. szám

1985. január 21. NÉPÚJSÁG 3 iskolakóstolgató Emberi kötelesség vagy hivatástudat? A kezdet kezdetén azt hal­lom Koller Beáta negyedikes szakközépiskolástól, hogy az emberi kötelesség diktálja, hogy minden körülmények között segíteni kell. A bony­hádi diáklány valahogy el­csépeltnek tartja a hivatás- tudat szőtt még akkor is, ha érzi, hogy ebben van valami ellentmondás. Az emberi vi­selkedés megfoghatatlan, ta­lán a kötelesség is, de együtt A Magyar Szocialista Mun­káspárt XIII. kongresszusá­ra történő felkészülés — ha­sonlóan a pártmunka más területeihez — a tervezés szempontjából is felvetett tisztázandó kérdéseket. Né­hány sajátos és nem a lé­nyeget érintő észrevételtől eltekintve, ezek két témakör­be csoportosíthatók: a kér­dések nagy többsége ismé­telten azt igazolja, hogy a tervezés egységes felfogását és gyakorlatát illetően a pártalapszervezetekben akad még elvégzetlen munka, ki­használatlan lehetőség; a kérdések másik köre bi­zonytalanságról tanúskodik abban, hogy a kongresszusi felkészülés mit változtat a pártmunka tervezésével szemben támasztott követel­ményeken. Válaszolni az utóbbira egy­szerűbb : a kongresszusra történő felkészülés nem mó­dosítja a tervezés alapvető követelményeit, a munkater­vek, üléstervek változatlia- nul naptári évre, illetve fél­évre készülnek. Ez az igény összhangban van a KB Tit­kárságának a pártmunka ter­vezéséről szóló állásfoglalá­sával, amennyiben a párt előtt álló jelentős és idősze­rű feladatoknak a határoza­tok tartalmában kell kifeje­ződniük, nem pedig külön munkatervekben. A tervezőmunka viszony­lagos állandóságának hang • súlyozása természetesen nem azt jelenti, hogy a tervezés szempontjából közömbös a kongresszusra történő fel­készülés, vagy a kongresz- szusi határozatok feldolgozá­sa. A további válaszadásból is kiderül, hogy a kongres­szus — az elvek változatlan érvényesítése mellett — bizo­nyos módszereknek, tartalmi a két szó valami új minősé­get képvisel. örülnünk kell ennek az okfejtésnek, mert a négy év alatt tanulta meg ezt Koller Beáta. Az is természetes, hogy az érettségi után szü­lésznő akar lenni, vagy be­iratkozni az egészségügyi fő­iskolára. A szülészetről úgy beszél, mint anya a gyerme­kéről ... A szülészet az cso­da ... ugyanolyan élmény a követelményeknek a megszo­kottnál nagyobb hangsúlyt kölcsönöz. Az eddigiekből nyilvánva­ló, hogy a különböző szintű pártszervek és a pártal'ap- szervezetek munkaterveinek időtartama nem módosul. Azt viszont számos helyről — főleg pártalapszervezetekből — kérdezték, hogy a válasz­tás; útmutatókban jelzett „időszerű politikai feladatok” milyen szinten, milyen idő­szakra vonatkoznak. A kér dés megválaszolásánál az ér­vényes szervezeti rendből szükséges kiindulni. Egy pártértekezíet határozatának az a feladata, hogy a követ­kező pártértekezletig jelölje meg a legfontosabb helyi po­litikai feladatokat, vagyis a határozat legfeljebb 5 évre jelöli ki a teendőiket. A be­számoló taggyűlések és az összevont taggyűlések, illetve küldöttértekezletek összehí­vása évenként történik, te­hát nem indokolt, hogy e fó­rumnak a határozata egy évnél hosszabb időszakot öleljen fel. A fejlődés jelenlegi felté­telei kedvezőbbek, hiszen a kongresszusra készülve az átlagosnál gazdagabb „vá­lasztékból” készülhetnek a' munkatervek. Az 5 év alatt hozott határozatok, a párt­tagokkal folytatott beszélge­tések, a felsőbb pártszervék minősítései, valamint az el­ért eredmények egybevetése objektív alapot adott az idő­szerű helyi politikái felada­tok megjelöléséhez. A pártalapszervezetek már elvégezték ezt a feladatot, az. összevont taggyűlések, a kül­döttértekezletek január vé­géig hozzák meg határoza­tukat. Ahol a munka céltu­datosan folyt, ott lényegében az 1985. évre szóló munka- programot szentesítették. A taggyűlések és a pártvezető­szakközépiskolásoknak, mint a csecsemőintézet... A pályaválasztás nem is volt olyan nehéz. Az általá­nos iskolában Beáta elsőse­gélynyújtó-szakkörben dol­gozott, hatodikos korában tá­borba is küldték, nagyon sok bonyhádi dolgozik az egészségügyi pályán. Csak je­lentkezni kellett, az különös szerencse, hogy a szekszárdi iskola képes megszerettetni a pályát az ide kerülő lányok­kal ... Mert azt mondja — á töb­biek is —, hogy itt a peda­gógusok nemcsak a tanme­net szerint tanítanak, az élet is beköltözik az osztályter­mekbe. „Ez is hozzásegített bennünket ahhoz, hogy fel­nőttek lettünk.” Az termé­szetes, hogy ebben a kórházi gyakorlat is segít. Tizenva- lahány évesen találkoznak igen kemény dolgokkal, a szenvedéssel, az elkeseredés­sel, és természetesen az örömmel, a felgyógyulással ... azzal, hogy a beteg em­ber szépen, lassan kivirul, megjön az életkedve, hogy az utcán köszön a nővérké­nek . .. Visszatérve az emberi kö­telességre, azt mondja Kol­ler Beáta: i„Azt kell megta­nulni és elsajátítani, hogy ké­pes legyek önmagámmal szembenézni. Elkövettem-e mindent azért, hogy az a másik ember meggyógyul­jon.” Ezek nagy szavaknak tűnnek, de nem így van, na­gyon komoly elhatározás van a szavak mögött. A felnőtté- válás, a felelősség és a ten­ni akarás szavai ezek. Még akkor is, ha nehéz erről be­szélni, hiszen napi kis cse­lekvésekről van szó, olyanok­ról, amelyeket senki nem je­gyez fel, esetleg csak egy em­ber mosolyából szűrhető ki. .. H. J. — G. K. ségek éves munkatervüket a vezetőségválasztást követő első ülésükön hagyják jóvá. A megyei, a megyei jogú, valamint a városi és városi jogú pártbizottságok a szo­kott időben fogadják el munkatervüket. A többi párt- bizottság is eljárhat ilyen módon, de számukra elkép­zelhető az a módszer is, hogy a jelenlegi párt-végre­hajtóbizottság által előkészí­tett tervezetet már az újon­nan megválasztott testületek hagyják jóvá első munkaülé­sükön. Lényeges körülmény, hogy a pártszervek és a pártalap­szervezetek még a kongresz- szus összehívása előtt meg­vitatják és elfogadják mun­katervüket. Ez a tervek ru­galmassága, „fogadókészsé­ge” vonatkozásában két szempontból is felveti az új­jáválasztott vezető szervek felelősségét: — ki kell dolgozni és az egész munka szerves része­ként a tervbe építeni a kongresszusi határozatok fel­dolgozásának helyi felada­tait ; — a kongresszusi határo­zatokhoz kell igazítani, ki­egészíteni a korábbi helyi politikai döntéseket. Az említett kedvezőbb fel­tételek ellenére a jelzett fel­adatok jelentősek, igényesek, megkövetelik a pártszervek­től és a pártalapszervezetek- től, hogy a kongresszust kö­vetően helyzetük és lehető­ségeik ismeretében megje­löljék és elvégezzék mind­azokat a tennivalókat, ame­lyek legeredményesebben szolgálják a kongresszusi ha­tározatok végrehajtását. Kiss Zoltán az MSZMP KB munkatársa Aki csak teheti, családja gyarapodása érdekében va­lami külön kereset után néz. Ennek egyik formája az, ha főállása mellett másodállást vagy mellékfoglalkozást vál­lal. Optimális esetben olyan jellegű munkát, mely össz­hangban áll képzettségével, ismereteivel, ladóttságaival, s így a személyiség még in­kább kiteljesedhet. Az sem ritka, hogy merőben más jel­legű munkát végez valaki másod- vagy mellékállás­ként. „Előbb ismertem a szerszámokat, mint a színeket” Egyre több olyan ember vált ipar jogosítványt, aki még aktív dolgozó, ök a „másodállású” kisiparosok. Munkájukra nagy szükség van a lakossági szolgáltatá­sok színvonalának emelésé­hez. Csikós Mihály a Tolna me­gyei Textiltisztító és Ruhá­zati Vállalat varrodájában műszerész. Ott hattól délután fél háromig dolgozik, aztán öttől kinyitja a lakásuk alat­ti egyik garázsban kapott he­lyiséget. — A családban hagyomá­nya van ennek a szakmának. A nagyapámnak ezermester­műhelye volt, gyerekkorom­ban sóikat lábatlankodtam ott. Csodáltam szakmai pre­cizitását, igényességét. Soha senkit nem csapott be, jóin­dulatú volt, és jó szakem­ber ... Gyerekként előbb is­mertem a szerszámokat, mint a színeket — emlékezik Csikós Mihály. Műhelyét négy éve nyitot­ta meg. Így hivatalosan biz­tosítva látja a „'kuncsafto­kat”. A mellékjövedelmet igyekeznek „egyben tartani” a nagyobb kiadásokra. Ebből sok mindent meg tudnak vá­sárolni, amit a fizetésből jó­val nehezebb lenne. A család álma-vágya vollt egy sztereó- rádió, meg tudták venni -az automata mosógépet is, a Skodán tavaly nagyjavítást végeztettek, s megvalósul­nak a családi közös nyaralá­sok is. Csikós Mihály úgy fo­galmazott, hogy már azokból a tárgyakból is tudnak ma­guk köré „gyűjteni”, melyek nem tartoznak a létszükség­leti cikkek közé. — Sokan szeretnek egy iparoshoz járni, az évek so­rán kialakult a vevőköröm. Gyakran házhoz is kime­gyek — a műhelyben fél nyolcig dolgozom, de mivel a műhelyem itt van a laká­somnál, a legképtelenebb időpontokban fis meg tudnak keresni az ügyfelek. Rend­kívül sok időt vesz igénybe az alkatrészbeszerzés, mert egyenetlensége miatt rossz az ellátás, ha van valami, abból többet kell venni, de olyan is előfordul, hogy az ügyfelet kell elküldeni egy- egy alkatrészért. Csikós Mihály mégis öröm­mel végzi eZt a munkát, mely egyben a hobbija is. Élvezem a taxizást — mondja Horváth Ferenc Bemutatja legújabb alkotá­sukat, a kukta meghajtotta parányi gőzgépet, melyet egy barátjával közösen készített el. A tervezéstől a kivitelezé­sig rengeteg munkát jelen­tett, ugyaniig minden alkat­részt magúik készítettek el. A kisebb fiúgyermek fi­gyelmét láthatóan leköti a masina. Talán ezek azok a pillanatok, melyekre később ő fog úgy visszaemlékezni, mint élete meghatározó él­ményére? Élni a lehetőséggel Kiszler József a szekszárdi I. sz. Általános Iskola kise­gítő tagozatának pedagógusa. A Gyógypedagógiái Tanár­képző Főiskolán végzett, 1977-iben. Felesége szintén pedagógus, egy gyermekük­kel élnek a imásfél szobás OTP-4akásban. — Nyolcadikos gyerekeket tanítok, osztályfőnök is va­gyok. A főiskolán logopédiai szakot is végeztem, ezért örültem annak, amikor 1984 szeptemberében a megyei pályaválasztási intézettől megkerestek azzal a gondo­lattal, hogy foglalkozni kel­lene az olvasás- és írászavar­ral küszködő gyerekekkel — akik nem is kevesen vannak. E problémák orvoslására pe­dig a tanítóképzőben nem készítik fel a hallgatókat. A városban egy függetlenített logopédus van, ő örül, ha a pöszéket el tudja látni. Most tehát logopédiai munkát is végzek havi 48 órában, heti két-két alka­lommal. Ebben a 48 órában a felkészülés is benne fog­laltatik. Örülök, hogy hasz­nát vehetem a második sza­komnak is. A feleség most még gye­sen van, de már kiszámolta, hogy a pedagógusfizetések rendezését és a soros előre­lépést is beleszámítva, .meny­nyit fog majd keresni, ha új­ra munkába áll. Most is részt vállal azonban az anyagiak előteremtéséből, otthon kor­repetál orosz nyelvből, nya­ranta SZOT-gyermeküdülők- ben vállal munkát, ezenkívül tanul is, jelenleg a Gyógy­pedagógiai Tanárképző Főis­kola logopédiai szakát végzi. — Kát hónapja nagyon jól élünk! — mondja a férj fé­lig tréfásan, félig komolyan. A gyes évei alatt eddig nem­igen tudtunk spórolni. Sze­retnénk még gyereket, de csák akkor, ha sikerül majd nagyobb lakáshoz jutni, ez azonban egyelőre csak álom. Szeretünk utazni, erről nem tudunk lemondani, ez semmi mással nem pótolható él­mény számunkra, hát dolgo­zunk is keményen, hogy az elképzeléseink megvalósul­hassanak. „Nem akarok én milliomos lenni...” A Szekszárdi Húsipari Vállalatnál három fiatalem­ber mondta el, mit tesz an­nak érdekében, hogy család­ja mihamarabb maga mö­gött tudhassa az „indulás” nehézségeit. Horváth Ferenc 29 éves, s a szociálpolitikai osztály murtkáseHátási csoportveze­tője. Mellékfoglalkozásként magántaxis. — Amikor megnősültem, a szülők nem nagyon tudtak segíteni. Bár a vállalattól sok mindent kaptunk, mégis évekig nyűglődtünk, nem tudtunk egyről kettőre jutni. Délután négyig dolgozom, utána rohanok a gyerekért, hazaviszem, aztán 5 óra után kezdődik ia második műszak. Felüdülés, amikor elindulok taxizni. Amióta jogosítvá­nyom van, állandóan veze­tek. Érdekes ez a munka. Tudom, hogy ezt az elfog­laltságomat a család megér­zi. Nekem sem túl jó ez így ... Nincsenek hétvégéim sem. Hogy meddig csinálom? • Én erre most nem tudnék mit mondani. Nem akarok én milliomos 'lenni, csak az átlagnál jobban élni. Munkatársa, Zádor And­rás szociálpolitikai csoport- vezető. Válása Után a kisfi­át nála helyezték él. — Érdekelnek a műszaki, technikai fölszerelések. Éve­ken keresztül én kezeltem a nagy értékű hangosító és vi­lágosító berendezéseket egy- egy vállalati kulturális vagy sportrendezvényen. „Erre rengeteg szabad időm rá­ment, mely időt hasznosab­ban is éltölthettem volna. Abbahagytam hát ezt a mun­kát, viszont ezután nem megfelelő kezekbe került a felszerelés. Végül felajánlot­tak egy összeget ezért a tevé­kenységért. Vállaltam. Ha ez a pénz nem lenne, igencsak megnézhetném, hogy hol va­gyok. Nem olyan plusz pénz ez, ami hobbira megy el, szorosan a megélhetéshez tartozik. Gál Zsigmond húsipari szakmunkás. Hetente egy al­kalommal a mözsi önkiszol­gáló üzletben búsbontó. Az érte kapott összeget időn­ként alkalmi munkák béré­vel egészíti ki. Fiatal háza­sok, a szülőknél élnek. Ta­valy tavasszal kezdték meg saját otthonuk építését, idén augusztusban szeretnének beköltözni, s ha meglesz a sa­ját lakás, akkor mernek majd gyerekre is gondolni. — Nem nagy megterhelés a plusz munka. A szabad időt hasznosan eltöltőm, ez minden kezdő fiatal számára jó lehetőség — mondja vége­zetül Gál Zsigmond. SÁRINGER MÁRTA A pártszervezetek munkatervei Csikós Mihály a kukta meghajtású gőzgéppel Variációk a boldogulásra

Next

/
Thumbnails
Contents