Tolna Megyei Népújság, 1985. január (35. évfolyam, 1-25. szám)
1985-01-18 / 14. szám
1985. január 18. a népújság Tolnai utakon Tolna megye 1984. évi közúti baleseti helyzete Az elsőbbség meg nem adásának következménye A közlekedési fegyelem javítása társadalmi érdek Megyénk területén 1984- ben 531 személyi sérüléssel járó közlekedési baleset történt, 46-tal több, mint az előző évben, az emelkedés 9,5 százalékos. Ez az arány önmagában sem megnyugtató, ha pedig a balesetek kimenetelét és okait tekintjük, még szomorúbb, aggasztóbb képet kapunk. A bekövetkezett balesetek közül 49 volt halálos kimenetelű, 17-tel több, mint egy évvel korábban, az emelkedés kirívóan magas, 53 százalékos. Ilyen mérvű növekedés e téren sóik évre visz- szatekintve megyénkben még talán soha nem fordult elő. De nem jobb a helyzet a súlyos és a könnyű sérüléssel végződött balesetek vonatkozásában sem. Az előbb említettekből 20-szal, az utóbbiakból 9-cel volt több, mint 1983-ban. Fentiekhez hasonló arány mutatkozik az életüket vesztett, vagy megsérült személyek számában is. Amíg 1983-ban 34 ember halt meg megyénk útjain, a múlt évben 18-cal több, összesen 52. A súlyosan megsérültek száma 308 volt, az előző évihez viszonyított emelkedés 13 százalék. 382 személy sérült meg könnyebben, 7 százalékkal több, mint az előző esztendőben. Az utakon meghalt, vagy megsérült személyék száma tavaly összesen 742 volt, 78-cal több, mint egy évvel korábban. Az említett közlekedési balesetek során becslés szerint mintegy 11 451 600 Ft anyagi kár keletkezett társadalmi és személyi tulajdon sérelmére, az előző évihez viszonyítva 74 százalékkal több. A baleseti okokat értékelve kitűnik, hogy megyénkben továbbra is első helyen áll a relatív gyorshajtásból bekövetkezett balesetek száma 160-nal, ami az ossz balesetek 30 százalékát jelenti. E téren az arány az előző évihez képest nem változott. Elsőbbség meg nem adása miatt 86 baleset fordult elő, kettővel kevesebb, mint egy évvel korábban, de még így is a balesetek 16 százaléka e durva szabályszegés következménye volt. A figyelmetlen, gondatlan vezetés 76 esetben vezetett közúti szerencsétlenséghez, 22-vel többször, mint 1983- ban. A baleseteknek tehát több, mint 14 százalékát a könnyelmű, felelőtlen, embertársaik életével, testi épségével mit sem törődő magatartás idézte elő. És még sajnálatosabb, hogy az ilyen egyének száma hónapról hónapra szaporodik. A szabálytalan előzés 34, a szabáflytalan kanyarodás, irányváltoztatás 45 esetben szerepelt a múlt évben baleseti okként, mindkét szabályszegés többször, mint az előző esztendőben. Talán legsajnálatosabb az a körülmény, hogy a megye baleseteinek 10,5 százalékát, szám szerint 56-ot, 17-tel többet, mint tavalyelőtt, a gyalogosok okozták. Közöttük igen sok volt a gyermek és az idős korú. Járművek előre nem észlelhető műszaki hibája, állatok kivédhetetlen elütése 4—4 esetben vezetett személyi sérülést oikozó balesethez. Pályahibából az elmúlt esztendőben baleset nem fordult elő. Mindez azt bizonyítja, hogy tavaly a közlekedési balesetek 98,5 százaléka hibás emberi magatartás, felelőtlen és felesleges kockázatvállalás következménye volt, ami, ha sok járművezetőnek eszébe jutott volna a kormánykerék mögött, hogy a gépjármű veszélyes üzem, elkerülhető lett volna. Ami a közúti baleseteket Okozó járművezetőik kategóriánkénti megoszlását illeti, a múlt év-ben — hasonlóan az előbbi évekhez — legtöbb, 228 szerencstélenség előidézői a személygépkocsik vezetői voltak, ök voltak felelősek a balesetek 43 százalékáért. Arányuk rosz- szabb az előző évinél. Az általuk okozott balesetek természetének vizsgálata bizonyítja, hogy a személyautók vezetői — eltekintve a kivételektől — részben gyakorlatlanok, a legkisebb forgalmi komplikáció is zavarba hozza, tanácstalanná teszi őket, részben pedig gyakorlatlanságuk mellett felelőtlenek is és többre vállalkoznak az utakon, mint amire valóban képesek. Rutintalanságról a tehergépkocsik hivatásos vezetői tekintetében már kevésbé lehet beszélni, ennek ellenére az utóbbi időben évről évre nő azoknak a karamboloknak a száma, amelyekért egyértelműen csak teherautó-vezetők hibáztathatóak. Amíg tavalyelőtt 43, tavaly már 54 szerencstélenségért kellett felelniök. Az okok ismerték, többször elmondtuk már. Járműveik terjedelménél fogva az „erősebb jogán” engednék meg maguknak a teherautó-vezetők közül sokan minden jogalapot nélkülöző magatartást az utakon abban a tudatban, -hogy a másik fél a sérülékenyebb, elfelejtvén közben, hogy tettükről bíróság előtt kell számot adniok. Egyébként is szégyenletes tény, hogy a tehergépkocsi-vezetők, akiktől szakmai képzettségük folytán is a legnagyobb szabálytisztelet, példamutatás volna elvárható a közlekedésben, megyénkben a múlt esztendőben több baleset okozói voltak, mint akár a motorkerékpárosok, a segédmotorosok, vagy, mint a semmiféle előképzettséggel nem bíró biciklisták. Véleményünk, hogy amíg a munkahelyi ellenőrzés, szükség esetén a felelősségre vonás nem llesz mindenütt következetesebb, addig a teherautók vezetőinek amorális viselkedése is változatlan marad. A motorkerékpárok vezetői 16-tal kevesebb balesetet okoztak a múlt évben, mint egy esztendővel korábban, szám szerint 48-at. A segédmotor-kerékpárosok a tavaly- előtti 45-tel szemben 1984- ben 51 balesetért voltak felelősek annak ellenére, hogy nem régen megszigorították a segédmotoros kerékpárok vezetési engedélyének a megszerzését. Ezeknek a járműveknek nagy hányadát fiatalkorúak vezetik, akiknek egy részéből hiányzik a megfelelő komolyság, továbbá sok szülőből hiányzik a gyermekük iránti felelősség- érzet, mindezek következtében jó néhány fialta! segéd- motoros kerékpárját játékszernek tekinti mindaddig, amíg nemegyszer már soha jóvá nem tehető, tragikus végű szerencstélenség bizonyítja be az említettek ellenkezőjét. Az egy nyomon haladó járművek közül legtöbb, 53 baleset előidézői voltak a kerékpárosok. Számuk megegyezik a tavalyelőttivel. Mivel a kerékpározás engedélyhez nem kötött, sok biciklista nem is ismeri a reá- ja vonatkozó szabályokat. Velük tehát felvilágosító, nevelő munka keretén belül többet kell foglalkozni, ráirányítva figyelmüket a szabálytalan kerékpározás veszélyeire. Megyénkben sötétedés után osíak elvétve találkozhatunk kivilágított kerékpárokkal az utakon, az ilyenek látványa lassan már kuriózumnak számít. A vak- sötétben is lámpa nélkül ke- rakezők nem gondolnak azzal, hogy saját életüket kockáztatják, de felelőtlenségükkel másakat is kellemetlenségekbe sodorhatnak. Egyre több a baj a fogatolt járművek hajtóival és a mezőgazdasági vontatók vezetőivel. Az előbbiek 1983- ban csak 3, a múlt évben már 11, az utóhbiák a tavalyelőtti 9-cel szemben 1984- ben 14 baleset előidézői voltak. Többszöri figyelmeztetés ellenére sok állati erővel vont jármű haj tójának napjainkban sincs hajtási igazolványa, és nem egy mezőgazdasági vontató vezetőjének is hiányos a szabálytett hiányosságok mielőhbi ismerete. A balesetek számának emelkedése ellenére némileg biztató jel lehet, hogy a múlt esztendőben csökkent az alkoholos befolyásoltság alatt balesetet okozó járművezetők aránya. Amíg 1983-ban a balesetek több mint 22 százalékát ittasan okozták, ez az arány a múlt évben 19,5 százalékra csökkent. Ez a minimális javulás azonban teljes elégedettségre csak akkor adhat okot, ha a jövőben tendenciaszerűivé válik, mert még mindik túl sok az ittas járművezető. A közúti balesetek területi megoszlását tekintve a múlt évben legnagyohb mértékben Pakson és környékén romlott a helyzet, a balesetek mennyisége 31,7 százalékkal emelkedett, ezen belül a halálos kimenetelűeké csaknem a kétszeresére, 7- ről 13-ra. Az említett területet Tamási és környéke követi, ahol az emelkedés 15,3 százalékos volt, és amíg itt 1983-ban mindössze 2 halálos baleset fordult elő, ez a szám 1984-ben elképesztő mértékben, 14-re növekedett. A balesetek számának emelkedése Dombóváron és környékén 10,7 százalékos, Bonyhádon és a hozzá tartozó területeken 8,3 százalékos, végül Szekszárd belterületén 4,5 százalékos volt. A megyében egyetlen helyen, Szekszárd környékén mutatkooztt 3,2 százalékos csökkenés, ami említést érdemel, mert a megyeszékhelyhez közeli terület baleseti helyzete meghatározó 'mértékben hat ki mindig az egész megye közlekedési baleseti körülményeire. Az ittas állapotban előidézett balesetek száma Pakson, Bonyhádon, Tamásiban, s e városok környékén emelkedett, a megye más területein csökkent. Megyénk közúti közlekedése múlt évi baleseti helyzetének teljesség igénye nélküli, rövid ismertetésével azt kívánjuk elérni, hogy abból mindenki levonhassa a reá vonatkozó tanulságot, s 1985- ben moráliisatab, szabályokat tisztelőbb magatartással, egymásra jobban vigyázva, kevesebb ember haljon, sérüljön meg útjainkon. Csütörtökön tartotta soros ülését a Tolna megyei Közlekedésbiztonsági Tanács, amelyen értékelték az elmúlt évi munkát, és megjelölték az idei feladatokat. Mivel a közlekedés — és ezen belül a közlekedésbiztonság — így, vagy úgy, az egész társadalmat érinti, a megyei szerv értékelését a múlt évről, és elképzeléseit az ideiről ismertetni mindenképpen célszerű. A hibás magatartás a legfőbb ok A megyei közlekedésbiztonsági tanács elmúlt évi munkáját az OKBT középtávú terve, a központi irányelveknek megfelelően tervezte és hajtotta végre. Fő célkitűzése, a megye közlekedésbiztonsági helyzetének szilárdítása csak részben valósult meg, mivel kilnc és fél százalékkal emelkedett a közlekedési balesetek száma 1983-hoz viszonyítva. Itt mindjárt meg kell jegyezni, hogy ez az emelkedés az állampolgári fegyelmezet- lensegnek tudható be, azoknak az embereknek, akik minden figyelmeztetés, felhívás, propaganda ellenére sem viselkednek úgy a közutakon, ahogyan kellene. Ezekre az emberekre nagyon is érvényes, hogy pénzük van, autójuk van, de a legelemibb közlekedési kultúrával sem rendelkeznek. A közlekedésbiztonsági tanács működésének minden szintjén megfogalmazódott, hogy a közlekedési fegyelem javítása érdekében az eddigieknél is nagyobb társadalmi összefogásra van szükség. Érdemes átfutni, mit is tettek az elmúlt évben a tanács szakbizottságai a közlekedési feltételek javítása érdekében, hiszen a közvélemény joggal elvárja a tájékoztatást. Az egyik szakbizottság a forgalomszervezés jobbítására javasolta például Szekszár- don, a Beloiannisz utca egyik oldalán megtiltani a várakozást, az Arany János utca egyirányúsítását, a forgalom- irányító fényjelző készülékek között a „zöldhullám” kialakítását. Megállapította ez a bizottság, hogy a megyeszékhely környékén csökkent a balesetek száma, a városban azonban emelkedett. A főbb baleseti okok változatlanok, nem csökkent az ittas járművezetők száma sem. Ami a gyalogosok által okozott balesetek helyzetét illeti, a bizottság megállapította, hogy az emberelütéses balesetek aránya ugyan némileg csökkent az elmúlt években, de még így is igen kedvezőtlen, tehát hatékonyabb akcióprogramok szervezésére van szükség. Mindenekelőtt a gyalogosok helytelen magatartásának megváltoztatására kell törekedni, elsősorban a felvilágosítás eszközeivel. Azért valami kedvezőt is tudunk ezzel kapcsolatban mondani. A tavalyi adatok sokkal kedvezőbbek, mint a megelőző évekéi voltak. Különösen az utolsó negyedév adatai alakultak kedvezően, ez időszak alatt ugyanis 5,4 százalékkal csökkent a balesetek száma a megelőző hónapokhoz képest. Sőt, ebben az időszakban — noha változatlanul elgondolkodtató a helyzet —, még az ittasan előidézett balesetek aránya is javult valamelyest. A közlekedésbiztonsági tanács sokat tett a gyerekek nevelése érdekében. Vetélkedőket, ügyességi versenyeket szerveztek a különböző korosztályúak számára. A KBT javaslatára több általános iskola anyagi támogatást kapott KRESZ-park építéséhez, és ugyancsak több oktatási intézmény kapott KRESZ- tábla készletet parkja felszereléséhez. A közlekedésbiztonság erősítéséért kifejtett tevékenységéért az 505. szakmunkás- képző intézetet országos értékelésre terjesztette fel a megyei KBT. Igen kedvező a vélemény a nyári úttörő közlekedési szaktábor tevékenységéről. A tábor sikeres, tartalmas volt, a résztvevő úttörők hasznos ismeretekkel és tapasztalatokkal térhettek haza iskoláikba. Munkavédelem és közlekedésbiztonság A munkavédelmi felügyelőséggel és a Vöröskeresztszervekkel együttműködve sikeresen bonyolították le az üzemi, területi és megyei munkavédelmi és közlekedés- biztonsági versenyeket. Ezeken a versenyeken a megye 137 gazdálkodó egységének 822 csapata vett részt, közel ötezer személlyel. Az országos döntőn a megyét képviselő két csapat közül az egyik a 4., a másik a 8. helyen végzett a résztvevő 22 csapat közül. Általános tapasztalat, hogy a gyalogosok közlekedési ismeretei messze alatta maradnak a kívánatosnak, ez egyben megjelöl egy fontos feladatot, nevezetesen a felvilágosító, nevelő, ismereteket gyarapító munka hatékonyságának javítását ezen a területen. A közúti balesetek megelőzését célzó rendezvények sikeréhez nagyban hozzájárult az a segítség, amelyet a területi és a megyei közlekedés- biztonsági tanácsok kaptak a különböző szervek dolgozóitól, amely szervek közvetlenül is tehetnek a biztonságosabb közlekedés érdekében. Aktívahálózatukhoz, a pedagógusokon és az önkéntes rendőrökön túl, évek óta hozzátartoznak a munkavédelmi előadók és a gépkocsivezetők. Az aktivisták a múlt évben 4611 előadást tartottak, összesen 200 ezer 229 hallgatónak, 1268 filmvetítést szerveztek, összesen 110 ezer 242 érdeklődő részére. Középpontban a fiatalok Az idei munkát az a tény határozza meg, hogy a közlekedési baleseti helyzet 1984- ben sem alakult kedvezően, emelkedett a balesetek száma és ugyancsak növekedett azoknak a száma is, akik szabálysértést, vagy bűncselekményt követtek el. Amint már előbb is hangsúlyoztuk, a baleseteket kiváltó okok is változatlanul a nem megfelelő emberi magatartásra vezethetők vissza. Éppen ezért a megyei közlekedésbiztonsági tanács fő feladatának az idén is a közlekedés biztonságát negatívan befolyásoló tendenciák visszaszorítására irányul. Az egyik alapvető feladat közlekedési kampány szervezése, az ENSZ által meghirdetett „Nemzetközi Ifjúsági Év” alkalmából,, a 15—24 évesek közlekedési magatartásának befolyásolására, közlekedési kultúrájuk fejlesztésére, a közúti közlekedési balesetek számának csökkentése érdekében. Az alapvető cél mellett, a baleseti helyzet állandó értékelése alapján, még szélesebb körű felvilágosító tevékenységet kell folytatni a szabályszegő magatartás visz- szaszorítására. Azonosítani kell azokat a hibás viselkedési formákat, szokásokat, amelyek a balesetek okozásához jellemzően hozzájárulnak, és ezek közül ki kell választani a felvilágosító munkával sikeresen befolyásolható- kat.
