Tolna Megyei Népújság, 1985. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-18 / 14. szám

2 NÉPÚJSÁG 1985. január 18. Közlemény a KGST V. B. üléséről 1985. január 14—16-án Moszkvában megtartotta 113. ülését a KGST Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen a tag­államok delegáaiói't minisz­terelnök-helyettesek, állandó KGST-képviselők vezették, Magyarországét Marjai Jó­zsef. Részt vett a Végrehaj­tó Bizottság ülésén Vjaesesz- lav Sziosov, a KGST titkára. A tanácskozás on Janusz Gbodowski lengyel minisz- terelnök-.helyettes, a VB so­ros elnöke elnökölt. A végrehajtó bizottság át­tekintett több olyan kérdést, amely a KGST-országök fel­ső szintű gazdasági értekez­letén és a KGST XXXVIII. (soron kívüli) tanácsülésén hozott határozatok végrehaj­tásához kapcsolódik. A KGST-országok ener­giára, fűtő- és nyersanyagok­ra vonatkozó egyeztetett stratégiójánák megvalósítá­saként a végrehajtó bizott­ság elfogadta azt a 2000-ig érvényes távlati koncepciót, amely a villamos energetiká­nak az egyesített energia- rendszeren belüli fejlesztésé­re vonatkozik. Ennek értel­mében tovább tökéletesítik a villamos- és hőenergia- termelés szerkezetét. Na­gyobb hangsúlyt kap az atomenergetika fejlesztése és a tagországok saját erő­forrásainak, ezen belül az alacsony kalóriaértékű fűtő­anyagoknak, az új, hagyo­mányostól eltérő energiafor­rásoknak mind teljesebb ki­használása, a folyékony fű­tőanyagok villamos erőművi felhasználásának csökkenté­se. Intézkedéseket dolgoznak ki annak érdekében, hogy hatékonyabbá és megbízha­tóbbá váljon a tagországok egyesített energiarendszeré­nek párhuzamos működteté­se. A végrehajtó bizottság célszerűnek tartja a gépgyár­tásban alkalmazható rugal­mas, automatizált termelési rendszerek létrehozásában és széles körű népgazdasági bevezetésében folyó együtt­működésről egy átfogó meg­állapodás kidolgozását. A testület megvizsgálta a KGST-iíaganszágoík közleke­dési együttműködésének helyzetét, s megvitatta a ve­le kapcsolatos szervezési kérdéseket. A felső szintű gazdaságii értekezlet dönté­seinek értelmében a KGST szerveinek feladatává tette, hogy dolgozzák ki a nemzet­közi vasútvonalak és köz­utak, tengeri kikötők fejlesz­tésére és rekonstrukciójára, a folyam-tengerjáró hajók­kal végzett teherszállítás nö­velésére vonatkozó intézke­déseket. Az érdekelt orszá­gok részvételével a Balti- tengeren meg kell szervezni a rakodóbárkákkal folyó szállítást. El kell mélyíteni a polgári repülési együttműkö­dést. A végrehajtó hizottság megvitatta, hol tart a KGST-n (bélül szállított áruk értékelési és minősítési rend­szerének kidolgozása. Ez a rendszer elő fogja segíteni a KGST szabványainak megfe­lelő árük kibocsátását, ezen termékek műszaki színvona­lának, minőségének és világ­piaci versenyképességének Vb-ülés Szekszárdon Szekszárd város Tanácsa Végrehajtó Bizottságának tegnap délután megtartott ülése Kovács János tanács­elnök tájékoztatójával kezdő­dött a lejárt határidejű vb­határozatok végrehajtásáról. Ezután a Dél-dunántúli Tü­zép Vállalat 22. számú telepé­nek tevékenységéről tárgyal­tak, majd meghatározták a költségvetési üzem idei fel­adatait. Az ülés bejelentések­kel, illetve a következő ta­nácsülés előkészítésével ért véget. A Szakszervezetek Országos Tanácsának ülése (Folytatás az 1. oldalról) mondotta. Négy évtized bizo­nyítja, hogy a szakszerveze­tek csak szocialista viszonyok között tudják teljes egészé­ben érvényesíteni történelmi hivatásukat. E munka továb­bi sikerét segíti a szakszerve­zetek önállósága és elkötele­zettsége — mondotta a SZOT elnöke. Ezután Apró Antal, az ideiglenes szakszervezeti ta­nács alapító tagja a negyven évvel ezelőtti történelmi for­dulat előzményeire, a szak- szervezeti egység kialakulása körüli harcokra emlékezett. További napirendi pont­ként Méhes Lajosnak, a SZOT főtitkárának előter­jesztésében a tanácsülés meg­tárgyalta a soron következő szakszervezeti választásokkal és a 25. szakszervezeti kong­resszus előkészítésével kap­csolatos feladatokat. A tanácsülés elhatározta, hegy a szakszervezeti válasz­tások 1985 szeptemberében a bizalmi választásokkal kez­dődnek; 1986. első negyed­évében pedig összehívják a magyar szakszervezetek 25. kongresszusát. Méhes Lajos tájékoztatójá­ban utalt arra, hogy 1985-ben egy sor kiemelkedő belpoli­tikai eseményre kerül sor. Mindezekhez kapcsolódnak a szakszervezeti választásokkal összefüggő teendők: a bizal­mi és testületi választások, a szakszervezetek megyei taná­csainak tanácskozásai, a szakmai és ágazati kongresz- szusok. A SZOT főtitkára hangsú­lyozta az aktivisták, a tagság széles körű bevonásának szükségességét a szakszerve­zeti választásokat előkészítő munkába, a szakszervezeti munka helyzetének értékelé­sébe, a további tennivalóknak a meghatározására annak ér­dekében, hogy minél széle­sebb körű tapasztalatok áll­janak rendelkezésre a dönté­sekhez, a gazdaságban és a társadalomban végbemenő fo­lyamatok, a feladatok reális értékeléséhez. A Szakszervezetek Országos Tanácsa foglalkozott a téli időjárás okozta helyzettel. Méltatta azoknak a dolgozók­nak a helytállását, akik a megszokottnál nehezebb, he­lyenként rendkívül mostoha feltételek között dolgoznak, és külön azokét, akik az or­szág energiaellátásának biz­tosítása érdekében áldozatké­szen tevékenykednek. A SZOT állást foglalt ab­ban, hogy a kormány takaré­kossági intézkedéseit támo­gatja, és fontosnak tartja, hogy a dolgozók, a kollektí­vák fokozott figyelmet szen­teljenek az energiatakarékos­sági követelmények betartá­sára. Végül hangsúlyozta an­nak szükségességét, hogy a gazdasági vezetők és a szak- szervezeti tisztségviselők a nehezebb körülmények között is tegyenek meg mindent a megfelelő munkakörülmények biztosítása érdekében. A Szakszervezetek Orszá­gos Tanácsa a továbbiakban elfogadta a SZOT vezető szerveinek 1985. évi program­ját és első félévi munkater­vét. A SZOT ülését megelőzően ünnepélyesen felavatták az Almássy tér 2. számú ház falán elhelyezett emléktáb­lát. Ebben a házban tartotta alakuló ülését 40 évvel ez­előtt az Ideiglenes Szakszer­vezeti Tanács. Az avató ün­nepségen jelen volt Németh Károly, ott voltak a Szakszer, vezeti Tanács alapító tagjai is. növelését, megkönnyíti a szabványok egységesítését. A végrehajtó bizottság in­tézkedéseket hozott; a műsza­ki és tudományos informáci­ók KGST-országotk közötti kölcsönös cseréjének kiszéle­sítése és javítása érdekében. Megállapította, hogy ennek érdekében széles körben ki kell használni a nemzetközi tudományos és műszaki in­formációs központ, a nemze­ti információs rendszerek nyújtotta lehetőségeket, foly­tatni kell az információ-fel­dolgozás automatizálását. Az ülésen megvitatták a KGST-n belüli kölcsönös ke­reskedelemiben a következő öt évre érvényes árképzés kérdéseit. Megállapították, hogy a szerződéses árképzés jelenlegi rendszere eleget tett a vele szemben támasz­tott követelményeknek, elő­segítette a kölcsönös gazda­sági kapcsolatok fejlődését. Döntést ihozíták arról, hogy ezt az árképzési rendszert a következő öt évben is fenn kell tartani. A végrehajtó bizottság ülésén véleménycserét foly­tattak a KGST-tagországok és Etiópia együttműködésé­ről, az Etiópiának az ország­ban pusztító szárazság miatt nyújtott segítségről. Döntést hoztak arról, hoigy aktívab­bá kell tenni a KGST-tag­országok sokoldalú gazdasá­gi együttműködését a szocia­lista Etiópiával. A végrehajtó (bizottság át­tekintette a gazdasági és tu­dományos-műszáki együtt­működés más kérdéseit is. Az ülést a barátság és az elvtársi együttműködés lég­körében tartották meg. Hazánkba érkezett a norvég kormányfő (Folytatás az 1. oldalról.) A megbeszélésen a két­oldalú kapcsolatokról szólva leszögezték, hogy azok politi­kai és kulturális téren meg­felelően fejlődnek. A tárgya­láson nagy teret kapott a gazdasági kontaktusok alaku­lása. A tárgyaló partnerek egyetértésre jutottak abban, hogy e kapcsolatok jók, de még szerények. Kölcsönösen megerősítették, hogy megvan a lehetőség és a készség a bővítésükre. A plenáris ülésen eszme­cserét folytattak a nemzet­közi kérdésekről is. Bár az e téren kialakult feszültség okait eltérően ítélik meg, megállapították, hogy mind­két ország érdekelt a kelet­nyugati kapcsolatok fenntar­tásában, a párbeszéd folyta­tásában, a feszültség csök­kentésében. Este Lázár György és fele­sége díszvacsorát adott Kaare Willoch és felesége tisztele­tére a Parlament vadászter­mében. A vacsorán mindkét kormányfő pohárköszöntőt mondott. (MTI) PAMORÁMA BUDAPEST) A KISZ KB Intéző Bizott­sága csütörtöki ülésén meg­vitatta az MSZMP Központi Bizottságának a párt XIII. kongresszusára vonatkozó irányelveit, és kialakította állásfoglalását, melyet eljut­tat a párt Központi Bizottsá­gához. * Magyar—román idegenfor­galmi tárgyalásokat tartottak Budapesten január 11. és 17. között. A delegációkat Andri- kó Miklós belkereskedelmi államtitkár, valamint Cos- tache Zmeu idegenforgalmi miniszterhelyettes vezette. A felek megállapodtak, hogy fejlesztik a két ország közötti turizmus minden formáját, így az egyéni és a szervezett utazásokat is. HAVANNA Fidel Castro kubai államfő Havannában fogadta William Alexander amerikai demok­rata párti képviselőt, aki egy küldöttség élén tett látogatást a szigetországban. PÁRIZS Mitterrand elnök csütörtö­kön délelőtt megbeszélést folytatott Milka Planinc ju­goszláv kormányfővel, aki há­romnapos hivatalos látogatást tesz Franciaországban. NEW YORK Csütörtökön az ENSZ épü­letében megkezdődtek a cip­rusi kérdés rendezésére irá­nyuló közvetlen tárgyalások Kiprianu ciprusi elnök és Denktas, a török közösség ve­zetője között. A találkozáson részt vesz az ENSZ főtitkára, Pérez de Cuellar is. TOKIÓ A konzervatív kormány el­leni harc fokozásának és a hatalom átvételének célkitű­zését hirdette meg Isibasi Ma- szasi, a Japán Szocialista Párt elnöke a szigetország legna­gyobb ellenzéki pártjának csütörtökön Tokióban kezdő­dött 49. kongresszusán. LONDON A bányászszitrájk nyomá­ban csütörtökön 24 órás, részleges munkabeszüntetést kezdeményezett több ezer brit vasutas. A szitrájk tilta­kozás a bányászokkal szoli­dáris tagság egy részének zaklatása és az államvasutak fenyegetőzése miatt. BUENOS AIRES Argentina haladékot ka­pott egy 2,1 milliárd dolláros adósságrész visszafizetésére a hitelező nyugati kormányok­tól. Az 1982 és 1985 között ese­dékes tartozásait Argentíná­nak tíz év múlva kell tör­lesztenie, s ötévi türelmi időt kapott. Mai kommentárunk Új-Kaledóniá - reflektorfényben Ritka eset, hogy a távoli Óceánia egy szigete a nemzet­közi politika reflektorfényébe kerüljön. Még ennél is rit­kább azonban, hogy olyasmik történjenek a világ ily távoli sarkában, hogy egy nyugat-európai nagyhatalom államfője szükségesnek vélje a helyszínre utazni. Márpedig Mitter­rand francia elnök sietve — és igen váratlanul — elrepült Űj-Kaledóniába, hogy személyes jelenlétével próbálja el- csitítani a kirobbant zavargásokat. Az óceániai sziget, amely vagy kétezer kilométerre ke­letre fekszik Ausztrália partjaitól, Franciország külbirtoka, azaz egy ma is létező gyarmat. Természetesen, a modern kornak megfelelően már nem a nyíltan kirabolt, elnyomott tehgerentúli terület, hanem önkormányzatot kapott, s jogilag a francia anyaországi területekkel egyenrangú „országrész”. Csakhát a sziget őslakói nem elégedettek ezzel az állapottal, inkább teljes függetlenséget óhajtanak. Ók, a kanakok azonban már kisebbségben vannak a saját szülőföldjükön, hiszen az idők során sok ezer francia és más származású telepes költözött Üj-Kaledóniába. A telepesek kezében van a sziget gazdaságának csaknem valamennyi lényeges része: a termőföldek kétharmada, az ipar és a turistalétesítmények zöme. A telepesek persze félnek a függetlenségtől, a máig is főleg törzsi viszonyok között élő kanakok hatalomátvételétől. Franciaország szá­mára is kellemetlen érdekcsorbulással kecsegtetne a teljes önállóság, gazdasági, katonai és politikai értelemben egy­aránt. Ezért állt elő kompromisszumos ajánlattal nemrégiben a sziget legfőbb hivatalnoka, a francia főbiztos. Eszerint Űj-Kaledónia úgy lenne független állam, hogy társult kapcsolatra lépne Franciaországgal, amely „biztosítaná védelmét és belső rendjét”. Tehát megmaradna a francia katonai jelenlét, s persze az erős politikai befolyás, amely záloga lehetne a telepesek érdekvédelmének éppúgy, mint Párizsénak. A tervet még ebben a félévben népszavazáson kívánják elfogadtatni, s ez sehogyan sem tetszik a kanakoK vezetőinek, hiszen az elmúlt tíz évben igen felgyorsult bevándorlás nyomán többségbe került telepesek nyilván előre eldöntötté tehetik a szavazást. Annál is inkább fe­szültté vált az ügy, mert a francia jobboldal hevesen támadja a függetlenségnek még ezt az „enyhe” változa­tát is. Nem csoda hát, hogy a függetlenségi terv bejelentése után pár nappal már újra elpattantak az indulatok feszült húrjai. Kanak szélsőségesek megöltek egy francia fiút, mire a telepesek bosszúért kiáltva gyújtogatni kezdtek. Alig valamivel később pedig a francia katonák tűzharcban megölték a kanakok egyik legtekintélyesebb vezérét. Erre elszabadult a pokol: az őslakosság heves zavargások­kal válaszolt, s mérsékelt vezetőik azonnal bejelentették, hogy immár szó sem lehet a függetlenségi terv és a nép­szavazás elfogadásáról. Párizs első reakcióként katonákat küldött, hogy erőt mutasson, majd most Mitterrand maga ment — békét -teremteni. Nem lesz könnyű dolga. AVAR KAROLY Francia katonák és a teljes függetlenséget követelő új- kaledóniaiak egy tüntetésen (Telefotó) A Pravda cikke ideológiai kérdésekről Az SZKP XXVII. kong­resszusára való felkészülés kapcsán a Pravda csütörtöki számában terjedelmes szer. kesztőségi cikket szentel a szocialista társadalom fejlő­désével összefüggő tudati, ideológiai problémáknak.^ A cikk rámutat az emberi tényező megnövekedett szere­pére a gazdasági fejlődésben. Ennek oka az, hogy a szovjet gazdaság fejlesztésének egyet­len valóban járható útja az intenzív fejlődés, a tudomá­nyos és műszaki megújulás, ami megvalósíthatatlan, ha nem válik minden dolgozóra jellemzővé a felelősségteljes, kezdeményezőkész munkastí­lus. A párt eszméi, célkitűzései, a fejlődés útjaira vonatkozó konkrét elképzelései csak ak­kor válnak élővé, ha azokat mindenki pontosan megérti, s úgy tekinti, mint a társada­lom érdekeinek kifejeződését. A társadalmi tudat átformá­lásának igénye különösen nagy feladatokat ró az ideo­lógiai munkára, amelynek tu­datosítania kell az emberek­ben, hogy a Szovjetuniónak, mielőt megkezdhetné a kom­munista társadalom építését, még át kell jutnia a fejlett szocializmus szakaszán. Az ország e fejlődésnek még csak az elején tart. A szovjet nép hatalmas vívmá­nyai ellenére a társadalmi szervezetnek nem minden sejtjében érvényesülnek még a szocialista elvek és normák. Ezek maradéktalan érvényre juttatásához, a kitűzött célok eléréséhez realitásérzékre van szükség, s ahhoz, hogy a tár­sadalmi fejlődés valódi tör­vényszerűségeinek ismeretét ne az érzelmek, a képzelet já­tékai helyettesítsék. A jelenkori tisztánlátáshoz, a jövő helyes felvázolásához helyesen kell értelmezni a már megtett utat is — mutat rá a Pravda. — Tisztelettel kell közelíteni az ország tör­ténetéhez, amelyet sem átírni, sem eltörölni nem lehet. Meg­engedhetetlen, politikailag káros minden olyan törekvés, amely megpróbálja befeketí­teni, az emlékezetből nihilista módon kitörölni a múltat. De ugyanilyen káros a múlt nosz­talgikus szemlélete, megszépí­tése, az a törekvés, hogy a feledés fátylát borítsák a múlt hibáira, tévedéseire, azokra a jelenségekre, ame­lyek a szocialista társadalmi rend természetének mondtak ellent, de amelyek mégis az ország múltjának részei. Nem téveszthető szem elől az sem, hogy a fejlődés prob­lémáinak megoldásával a tár­sadalom fokozatosan jut el a kommunizmushoz. A hang­súly a fokozatosságon van, amely nem enged meg sem­miféle meggondolatlan sietsé­get, előreszaladást. Ezek egyébként ugyancsak a meg­tett út leegyszerűsített értél, mezéséből fakadnak. A fejlő­dés leegyszerűsített értelme­zése pedig hajlamossá tesz arra, hogy a jelenlegi nehéz­ségeket és hibákat a szocia­lizmus természetes velejárói­nak tekintsük, amelyektől majd csak a kommunizmus­ban lehet megszabadulni. Ez az önáltatás azonban éppen a hibák megszüntetését és igy a kommunizmus felé történő előrehaladást hátráltatja, mi. vei leszállítja a szocializmus­sal szemben támasztott köve­telmények szintjét — hangsú­lyozza a cikk. A Pravda végül felhívja rá a figyelmet, hogy az ideoló­giában, a propagandában, a társadalomtudományokban meg kell szabadulni a marxista tanítás dogmatikus, iskolásán leegyszerűsítő értel­mezéséről, a társadalom fej­lődésének lényegi vonásait nem tükröző üres jelszavak­tól. A társadalom fejlődésé­vel összefüggő kérdéseket nyíltan, szépítgetés nélkül kell feltenni és megválaszolni.

Next

/
Thumbnails
Contents