Tolna Megyei Népújság, 1985. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-16 / 12. szám

2 NÉPÚJSÁG 1985. január 16. Belgium csak márciusban dönt az eurorakéták telepitésérűl Reagan elnöknek nem si­került álláspontja feladására bírni Wilfried Martens bel­ga miniszterelnököt az ame­rikai közepes hatótávolságú nukleáris eszközök belgiumi telepítése ügyében. A több mint kétórás tanácskozás után a belga kormányfő ki­jelentette: országa továbbra is hűséges marad a NATO kettős határozatához — amely annak idején kimond­ta az amerikai rakéták tele­pítését a leszerelési tárgya­lások sikertelensége esetére —, de nem volt hajlandó kö­telezettséget vállalni arra, hogy a telepítést az eredeti­leg kijelölt határidőre, ez év márciusában megkezdik. Martens kijelentését ugyan a Fehér Ház egy magas ran­gú képviselője sietett úgy értelmezni, hogy a belga kor­mány „teljesíti kötelezettsé­gét” — Vagyis hozzájárul a telepítés megkezdéséhez, er­re azonban maga Martens cáfolt rá: nem sokkal a tár­gyalás után újságíróknak ar­ról beszélt, hogy március­ban legfeljebb arról dönte­nek, telepítenek-e egyáltalán amerikai nukleáris eszközö­ket az országba, nem pedig a telepítés határidejéről. A belga kormányfő az új lesze­relési tárgyalások megkezdé­sére hivatkozva jelezte, hogy a döntést akár 1987-ig elha­laszthatják. Reagan azzal próbálta meggyőzni tárgyalópartnerét, hogy az amerikai közepes hatótávolságú eszközök elhe­lyezése Nyugat-Európában és a NATO fegyverzetének bővítése, korszerűsítése „fon­tos tényező volt az új lesze­relési tárgyalások létrejötté­ben”, s Belgium és Hollan­dia esetleges további külön­állása ^meggyengítené az Egyesült Államok tárgyalási pozícióját”. Martens nem mondott nyíltan ellent ven­déglátójának a rákétatelepí- tés és a NATO általános kér­déseiben, de nem volt haj­landó kötelezettséget vállal­ni, s csupán azt mondotta, hogy kormánya „konzultál­ni fog NATO-szövetségesei- vel” végleges döntését meg­előzően. A belga kormányfő hétfőn Weinberger hadügyminisz­terrel és Shultz külügymi­niszterrel is találkozott. Az Egyesült Államoknak az új leszerelési tárgyaláso­kon követendő taktikájáról szólt Kenneth Dam külügy­miniszter-helyettes egy New Yorkban elmondott beszédé­ben. Kijelentette, az Egyesült Államok a tárgyalásokon „nem szándékozik kompro­misszumát kötni alapvető célkitűzéseit illetően” — de elfogadja, hogy a célok el­érésének „többféle módja lehetséges”, és „olyan kölcsö­nös engedményekre gondol, amelyek kiegyensúlyozzák az Egyesült Államok, illetve a Szovjetunió egyes területe­ken meglevő előnyét”, „az erők aszimmetriája ellenére általános egyensúlyt terem­tenék”. Az amerikai elveket Dam úgy foglalta össze, hogy lé­nyeges csökkentést kell elér­ni a meglevő nukleáris fegy­verek terén, „egyenlőséget” kell létrehozni a Szovjetunió és az Egyesült Államok kö­zött a katonai képességet il­letően, különös hangsúllyal kell foglalkozni „az olyan eszközökkel, amelyek legin­kább veszélyeztetik a stabi­litást” — ami alatt az ame­rikai szóhasználat a Szovjet­unió szárazföldi telepítésű interkontinentális balliszti­kus rakétáit érti — és bizto­sítani kell a teljes ellenőr­zést. Vessey látogatása John Vessey, az amerikai vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnöke kedden Pekingből vidéki körútra in­dult, Senjangban, Sanghaj­ban, Hangcsouban és Kan­tonban katonai egységeket és létesítményeket tekint meg. Az elutazáskor kiadott ame­rikai nyilatkozat Vessey pe­kingi tárgyalásait „informa­tívnak és produktívnak” ne­vezte, megállapítva: a láto­gatás „szilárd alapot terem­tett a két ország fegyveres erői közötti baráti kapcso­latokhoz és együttműködés­hez, ideértve a jövőbeni lá­togatásokat is”. Vessey, a legmagasabb rangú amerikai hivatásos katona, aki 1949 óta a Kínai Népköztársaság­ban jár, amerikai látogatás­ra hívta meg kínai partne­rét, Jang Tö-cset, tárgyalt vele Pekingben, s ezenkívül találkozott Osang Aj-ping honvédelmi miniszterrel, va­lamint Osao Ce-jang kor­mányfővel is. Kommunista pártvezetők megbeszélése Rómában tegnap kezdték el megbeszéléseiket az olasz és a spanyol kommunisták vezetői. Alessandro Natta, a vendéglátó (a képen jobbról) Geraldo Iglesiassal, mad­ridi vendégével. (Telefotó) Folytatódott B. ülése PANORAMA BUDAPEST Lázár György, a Minisz­tertanács elnöke táviratban üdvözölte Hun Sent a Kam­bodzsai Népköztársaság Mi­nisztertanácsa elnökévé tör­tént megválasztása alkalmá­ból. * Dr. Markója Imre igaz­ságügy-miniszter vezetésével kedden magyar igazságügyi delegáció utazott a Vietna­mi Szocialista Köztársaság­ba, Phan Hien igazságügy- miniszter meghívására. * A Magyar Tudományos Akadémia Elnöksége keddi k'bővített ülésén megvitatta a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsá­gának kongresszusi irányel­veit. Az ülésen elhangzott észrevételeket, javaslatokat az MTA elnöksége eljuttatja a párt Központi Bizottságá­nak. MOSZKVA Vaszildj Kuznyecov, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének első he­lyettese kedden Moszkvában, a Kremlben rendezett ün­nepség keretében átnyújtot­ta az Októberi Forradalom Érdemrendet Franz Muhri- nak, az Osztrák Kommunis­ta Párt elnökének. KOPPENHÁGA Ülést tartott a Dán Kom­munista Párt Központi Bi­zottsága. Az ülésen elsősor­ban a béke megvédésének kérdésével és a genfi szov­jet—amerikai találkozó ered­ményeivel foglalkoztak. A központi bizottság felhívást intézett az ország dolgozói­hoz : egyesítsék erőiket Észak-Európa atomfegyver­mentes övezetté nyilvánítá­sáért. BRASILIA Taocredo de Almeida ne­ves ellenzéki politikust vá­lasztották meg kedden Bra­zília új elnökévé. Huszonegy évi katonai kormányzás után először tölti be polgári sze­mély a legnagyobb latin- amerikai ország államfői tisztét. A hetvennégy eszten­dős jogászt március tizen­ötödikén iktatják be hiva­talába. TEL AVIV Az izraeli kormány rend­kívüli ülésén jóváhagyta Ra­bin hadügyminiszter tervét arról, hogy az izraeli csapa­tokat három szakaszban ki­vonják Dél-Libanonból. A kabinet kétnapos vita után 16:6 arányban szavazta meg a Rabin-tervet. a KGST V. Kedden Moszkvában foly­tatódott a KGST Végrehajtó Bizottságának 113. ülése. A tagországok állandó képviselői áttekintették a KGST egyesített energia- rendszere keretében a villa­mos energetika 2000-ig szóló távlati fejlesztésének kon­cepcióját. Ez figyelembe ve­szi az elmúlt éveikben kiala­kult helyzetet, valamint tar­talmazza a fogyasztás és a termelés várható tendenciáit. A tagországok szükségleté­nek kielégítésében a jövőben is meghatározó a saját erő­források maximális kihasz­nálása. A fejlődés sajátos vonása az atamerőművi vil­lamos energia termelésének jelentős fokozása. Ezzel ösz- szefüggésben különösen fon­tos az atomenergetikai be­rendezések előírt időben va­ló biztosítása, beleértve a szállítási határidők feltétlen betartását is. A koncepcióban lényeges helyet szánnak az egyesített villám osenergia-rendszerek üzembiztonságának fokozá­sát szolgáló intézkedések meghatározásának és azok maradéktalan végrehajtásá­nak. A Magyar Népköztár­saság állandó KGST-képvi­selője különös súllyal igé­nyelte az egyesített energia- rendszerben a szabályok és előírások szigorú betartását, az egyes tagországok által az energiának kizárólag az egyeztetett mennyiségek ke­retein belüli igénybevételét, ezzel az üzembiztonság és a tervszerűség fokozását. Ez a jelenlegi szélsőséges időjá­rási viszonyok között ki­emelt jelentőségű, a rend­szer egésze, és az importtól nagymértékben függő tagor­szágok, mindenekelőtt Ma­gyarország számára. Az egyesített energiarendszer központi teherelosztójának tanácsa most tartott rendkí­vüli ülésén ezzel összhang­ban lévő határozatot hozott. Az ülés résztvevői meg­vizsgálják, miként javítha­tó a tagországok kölosönös kereskedelmében szállított gépek és berendezések pót­Kedden hazaérkezett Ka­bulból Borbély Sándor, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a Munkásőrség országos parancsnoka Vezette magyar pártküldöttség, amely alkatrész-ellátása. A szállí­tásokat szabályozó általános elveket korábban Magyaror­szág javaslata alapján dol­gozták ki. A cél most az, hogy jogi eszközökkel is elő­segítsék a tartálékalkatré- szek ellátásának javítását. Ennek megfelelően ösztönöz­ni fogják az egyes vállalato­kat arra, hogy az általuk gyártott késztermékek alkat­részellátására is kössenek szerződést. A tanácskozásra átfogó elemzés készült a tagorszá­gok közötti közlekedési együttműködés helyzetéről, s a vele kapcsolatos felada­tok megvalósítását szolgáló javaslatokról. Lényeges cél­kitűzés, hogy a növekvő igé­nyeket figyelembe véve, a tervező munkában jobban összehangolják a tagorszá­gok a korlátozottan rendel­kezésre álló erőforrások ha­tékony felhasználását. A KGST felső szintű gazdasá­gi értekezletén elfogadott elvekkel összhangban ezen a téren jelentős szerepet kell biztosítani a korszerű tech­nológiának, munkaszervezés­nek, az egyes munkafolya­matok gépesítésének, a mű­szaki és tudományos eredmé­nyek alkalmazásának. Az ülésen megvizsgálják a gépipar egyes ágazataiban é* termelési ágaiban bevezetés­re kerülő számítógép-vezér­lésű, a termelési feladatok­nak megfelelően rugalmasan átalakítható gyártórendsze­rek előállítására irányuló javaslatokat. Ezeknek a kor­szerű rendszereknek nagy előnye, hogy a gépek és gép­sorok sok időt és költséget igénylő átállítása nélkül le­hetővé teszik különböző ter­mékek kis sorozatú, gazda­ságos gyártását. Magyaror­szágnak, adottságai miatt, fontos, hogy szükségleteit fi­gyelembe véve, aktív szere­pet vállaljon ezeknek a rend­szereknek a kifejlesztésében és gyártásában, meggyorsul­jon termelésbe állításuk fo­lyamata. Ehhez a tagorszá­gok közötti együttműködés fejlesztése is szükséges. részt vett az Afganisztáni Népi Demokratikus Párt megalakulásának 20. évfordu­lója alkalmából rendezett ün­nepségeken. Hazaérkezett Kabulból a magyar pártküldöttség Őrségváltás a Berlaymont-palotában A brüsszeli EGK-központ két félkörívet alkotó négy­szárnyú épületének 13. eme­letén elfoglalták tágas iro­dáikat a közösség új bizott­sági tagjai. A luxemburgi Gaston Thorn, aki 1981-től irányította az EGK vezető testületét, átadta tisztségét a francia Jacques Delors-nak, a következő négy évre. Ez a bizottság — hivatalos nevén az Európai Közössé­gek Bizottsága — 14 tagú. Az EGK-országok kormányai nevezik ki őket, de nem or­szágukat képviselik, hanem függetlenített főtisztviselők. Afféle közösségi „miniszte­rek”, akik egy-egy szakterü­leten felügyelnek a közösség működésére. Húsz főigazga­tóságra és egyéb' részlegekre tagolódó, 8000 fős nemzetközi apparátus fölött rendelkez­nek. Itt dolgozzák ki, készí­tik elő döntésekre az EGK po­litikáját minden téren. Még­sem nemzetek fölötti kormány a bizottság: a döntés jogát a legapróbb kérdésben is fenn­tartják maguknak a kormá­nyok, és az előkészített dön­téseket csak a kormányokat képviselő miniszteri tanács hagyhatja jóvá. Döntés után azonban a bi­zottság felelős a jogszabály­ban foglalt közösségi elhatá­rozások végrehajtásáért. Ke­zeli a mintegy 26 milliárd ECU (20 milliárd dollár) nagyságrendű közös kasszát. Tárgyal a kereskedelmi kér­désekről, megállapodásokat köt külső országokkal, (s egyedül ő illetékes erre, a tagországok kormányai nem). A tagországok kormányhiva­talai, a gazdasági érdekcso­portok kijárói a brüsszeli il­letékesekkel kénytelenek egyeztetni ma már szinte minden lépésüket, a közös­ségi vetület annyira áthatja a nyugat-európai gazdaságo­kat. Jelentős hatáskörrel ren­delkező vezető testület tehát a brüszeli, amolyan átmenet a puszta szakigazgatás és a politikai felelősségű vezetés között — egyedülálló kép­ződmény mai világunkban. Thom és csapata meglehe­tősen zűrzavaros helyzetet hagyott örökül az utánuk jö­vőknek: az EGK-nak 1985-re nincs érvényes költségvetése, a pénzügyi probléma válto­zatlanul megoldatlan, a me­zőgazdasági reform éppen csak beindult, az acélipari átszervezés sem zárult még le, bonyolódik a spanyol és portugál belépés ügye, a kö­zösség több fronton vív ke­reskedelmi háborút az Egye­sült Államokkal és Japánnal. S miközben a „múlt salakja” így gátol, egyre késik, és szét. tagolva elaprózódik az új technológiák kifejlesztése, a harmadik ipari forradalom, amely az egyetlen lehetőség lenne arra, hogy a tagorszá­gok megmenekedjenek a ha­nyatlástól — az Egyesült Ál­lamokhoz és Japánhoz képest —, és amelyet Nyugat-Európa csak közös erővel hajthat vég­re. Az EGK belső vitáit az el­múlt években a költségvetési probléma töltötte ki: a közös kassza kimerüt, bővíteni kell forrásait, és arányosabbá tenni a teherviselést. Talán ez a tengeri kígyóhoz hason­latossá vált ügy az oka, hogy az új bizottság nem kevesebb, mint öt volt pénzügyminisz­tert számlálhat soraiban: az elnök Jacques Delors, a fran­cia szocialista párti kormány gazdasági és pénzügyminisz­tere volt három évig (1981— 84) és pénzügyi tárcát kezelt saját országában a belga Willy de Clercq (most a kül- kapcsolatok a külső kereske­delmi megállapodások fele­lőse a bizottságban), a holland Frans Andriessen (mezőgaz­daság), a dán Henning Chris­tophersen (közös költségve­tés), és valaha a brit Lord Cockfield (belső piacegysége­sítés) is.- „Nem ígérhetünk daloló holnapokat — jelentette ki Jacques Delors beiktatásakor —, de a borúlátás sem kenye­rünk. Nem hiszem, hogy Nyugat-Európának érelmesze­sedésben, .eurosclerosisban’ kellene kimúlnia” — tette hozzá, a Nyugat-Európát emésztő gazdasági kórok el­nevezésére mind gyakrabban használt szójátékot alkal­mazva Az új elnök szerint nem a „hanyatlás” vagy a „túlélés” között lehet, sőt, kell választani. Szerinte a választás nagyobb ívű: „ha­nyatlás” vagy „felívelő fejlő­dés” — ez az érdemleges ki­hívás Az EGK bizottságára a „motor” szerepe hárul, hogy az utóbbi irányba, a „felívelő fejlődés” felé fordítsa a kö­zösséget — mondta. Kétke­dőbb brüsszeli megfigyelők ehhez általában csak annyit tesznek hozzá: a sürgető, az egységet akadályozó problé­mák megoldása valószínűleg ezúttal sem lesz ölyan gyors, mint a szükség — és a maga részéről a bizottság szakértő tagsága is — kívánja. MAGYAR PÉTER (Brüsszel) Az indiai parlament ülése Üj-Dalhiben kedden meg­nyílt az új összetételű indiai parlament rendkívüli, a ta­valy decemberi általános vá­lasztásokat követő első ülés­szaka. A választásokon — mint ismeretes — a kor­mányzó Indiai Nemzeti Kongresszus (I) párt fölényes győzelmet aratott. Radzsiv Gandhi miniszter- elnök az ülésen elhangzott beszédében kijelentette: pártja az ország kor.mány- .zására kapott megbízatás alapján békeszerető külpoli­tikát folytat, a béke és a biz­tonság megszilárdítására, s minden országgal baráti kapcsolatok kialakítására törekszik. Az el nem kötele­zett mozgalom soros elnöke­ként a mozgalom többi álla­mával együttműködve küzd a leszerelésért és az igazsá­gos világgazdasági rend megteremtéséért. Belpolitikai kérdésekkel foglalkozva Radzsiv Gandhi kiemelte, hogy kormánya el­sődleges figyelmet kíván fordítani az ország nemzeti egységének megszilárdításá­ra, területi épségének védel­mére és a dolgozó tömegek életkörülményeinek javításá­ra.

Next

/
Thumbnails
Contents