Tolna Megyei Népújság, 1985. január (35. évfolyam, 1-25. szám)

1985-01-15 / 11. szám

6 tRtEPÜJSÄG 1985. január 15. Óraszám-növekedés nélkül Mindennapos testnevelés Remélhetőleg követőkre talál A 6—10 éves gyerekeknek a legnagyobb a mozgásigé­nyük. Hazánkban nagyon sok a katonai szolgálatra alkal­matlan fiatal. Mi köze van egymáshoz ennek a két meg­állapításnak. Egyazon do­logról jutott eszembe, már tudniillik a mindennapos testnevelésről. Amíg ugyan­is — nagyon helyesen — a gyerekek szellemi nevelésé­ről bőségesen gondoskodnak a tanintézetekben, addig a testük neveléséről... Ezért az iskolákból sok olyan vézna fiatalember kerül ki, aki al­kalmatlan a katonai szolgálat­ra. De természetesen itt már nem is a katonai- alkalmat­lanságról van szó, egyszerű­en csak arról, hogy ez egy biztos szűrő a fiatalok egész­ségének, edzettségének lemé- résére. Egyszerű az összefüggés a gyerékek mozgásigénye és a katonai alkalmasság között. Ha a gyerekeknek biztosít­ják a mozgásléheitőséget, esetleg még jobban felkeltik iránta az igényt, és ezt ké­sőbb sem hanyagolják el, ak­kor a sorozáson kevesebb be­esett mellű, görnyedt hátú fiatal fordulna meg. Hogy miért ez a hosszúra nyúlt bevezető? Csak a fon­tosságát szeretném hangsú­lyozni annak, amit a szek­szárdi 4-es számú általános iskolában szeptemberben el­kezdtek. Az alsó tagozatosok­nak mindennap van testne­velésórájuk, illetve ahogy azt hallottuk a bemutató jellegű órán, játékos testnevelés fog­lalkozásuk. Az nem egészen igaz, hogy az allsó tagozato­soknak, hanem „csak” a napköziseknek. Ám ez a „csak” gyakorlatilag az ösz- szes egytől negyedikes gye­rekét jelenti. Még mielőtt félreértés tör­ténne, le kell szögezni, ez nem ennek az iskolának a találmánya. Van olyan tu­dományos javaslat, miszerint 2000-ig minden iskolában be kellene vezetni a mindenna­pos testnevelést. Sőt, ezt a fogalmat már száz évvel ez­előtt használta egy testneve­lő... Még csak azt sem lehet elmondani, hogy a szekszár­diak lennének a bevezetői. Néhány éve ugyanis már hírt kaphattunk arról, hogy Csongrádban ilyennél kísér­leteznek. Ma pedig ott már a legtöbb iskolában bevett gyakorlat a mindennapos testnevelés. De még azt sem lehet elmondani, hogy Tol­nában első a 4-es iskola. A bonyhádi Petőfi Sándor Gim­názium megelőzte. De elkö­vettek egy hibát, ami .az ügy bukását okozta. Az óraszám növekedésével próbálták megoldani a kérdést. De ho­gyan is csinálják Csongrád­ban és a 4-es iskolában, hogy a kecske is jóllakjon... Az előzőből következik, hogy óraszám-növekedés nélkül. Délután. Tanítás után 12.30 és 15 óra között. Mégpedig nem testnevelők, hanem min­den tanítónő a saját csoport­jával. Nem jélent különösebb megterhelést számukra sem, ugyanis a gyakorlatokat mag­nóról hallhatják a gyerekek és zenei aláfestésre végezhe­tik azokat. (K-itanics István igazgatóhelyettes: „A tanító­nők először ódzkodtak tőle. Féltek, hogy nem lesz­nek képesek egy ilyen fog­lalkozás levezetésére. De amikor látták, hogy minden tárgyi feltétel a rendelkezé­sükre fog állni, elfogadták ezt az új rendszert. Ma már sokuk saját ötlettel áll elő”.) A tárgyi feltételek megte­remtése (magnók, kazetták, szerek) 40 ezer forintba ke­rült. De úgy tűnik, nem ma­radnak egyedül, a sporthiva­tal és a Tolna megyei Ta­nács művelődésügyi osztálya támogatásáról biztosította őket. Hogy miért a 4-es iskolá­ban talált táptalajra Tolna megyében ez a kezdeménye­zés? Ehhez kellett Haász János testnevelő és Kitandcs István igazgatóhelyettes, akik felfi­gyeltek erre a kezdeménye­zésre, mi több, még látogatást is tettek a mindennapos test­nevelés szülőföldjére, Csong- rád megyébe. (Haász János: „Makón voltunk, de akkor még ők }s csak kísérleteztek vele. Nagyon tetszett. Ennek ellenére nem másoljuk le őket egy az egyben. Mi ru­galmasabban szeretnénk ezt megoldani. Ott csak tante­remben végezték a minden­napos testnevelést. Ezt mi fölöslegesnek tartjuk akkor, amikor az idő megengedi, hogy szabadban is tarthas­suk. Sőt, ha lehetőség van rá, a tornaterembe is beme­gyünk. A tanterem nálunk csak végső esetben szere­pel”) Ahogy elmondják, ma már a gyerekek igényévé vált. Nem kell kényszeríteni őket, nem egy újabb kötöttség szá­mukra. Ma már ők kérik számon a tanítónőkön a min­dennapos mozgást. Tehát be­vált a 4-es iskolában js, úgy ahogy Csongrádban. De mi lesz azokkal a gyerekekkel, ákik kinőnek az alsó tagozat­ból? ök már egyesületekbe mehetnek sportolni, de az is­kola is bővíteni kívánja sportági kínálatát. Ettől füg­getlenül nem kizárt, hogy idővel a felsősöknek is lesz mindennapos testnevelésük. Nem is lehetne örömtelibb dologgal zárni ezt az esz­mefuttatást, mint hogy úgy tűnik, követőkre talál Tdlna megyében is ez a kezdemé­nyezés. A szekszárdi 3-as számú iskola már jelentke­zett, hogy a második félév­től néhány osztályban be sze­retnék vezetni a mindenna­pos testnevelést. Lehet őket követni! PUSKÁS IMRE Asztalitenisz NB III A DVMSE sikeres félidénye Fél évvel ezelőtt, amikor hírt adtunk arról, hogy si­kerrel szerepelt a Dombóvári VMSE asztalitenisz csapata az osztályozón, és kiharcolta az NB III-ba jutást — vezetők, • játékosok óvatosan fogalmaz­tak. Mint mondták, minden újonccsapatnak az első évben egyetlen célkitűzése lehet: megkapaszkodni. Amikor mindezt felidézem Békefi György szakosztályi edzőnek, mosolyogva bólint. A DVMSE kellemesen meleg klubszobá­jában beszélgetőpartneremet elsősorban az őszi szereplés­ről kérdezem. Persze, arra is kíváncsi vagyok, hogy véle­ménye szerint mit hoz a ta­vasz. — Elöljáróban azzal kezde­ném — mondja az edző —, hogy nem sokáig pihenhet­tünk babérjainkon, hiszen nyakunkon a tavaszi idény. Szorgalmas munkával kezd­tük meg a felkészülést az NB III-as és a megyei csapatbaj­nokságra egyaránt. A sikere, sen zárult 1984-es esztendő őszi eredményei után hasonló lendülettel és önbizalommal ott szeretnénk folytatni NB III-as szereplésünket, ahol azt abbahagytuk. Tisztában vagyunk vele, hogy a további sikeres helytálláshoz még ne­hezebb akadályokat kell le- küzdenünk a velünk azonos képességű és a nálunk jobb csapatok elleni sorozatban ahhoz, hogy meg tudjuk őriz­ni őszi helyezésünket. Az NB Ill-ban együttesünk az előkelő negyedik, a megyei bajnokságban szereplő tarta­lékcsapatunk holtversenyben a második-negyedik helyen áll. Kezemben a tavaszi idény sorsolásával megállapítom: már az első fordulóban nagy­nevű ellenfélük lesz, a Tolnai VL. Utána pedig az NB III. éllovasai, az Enyingi ME- DOSZ, valamint a bajnok- esélyes Vasasi Bányász követ­kezik. — Ezeken az akadályokon csak úgy tudunk sikeresen túljutni — részünkre már a pontosztozkodás is annak szá. mítana —, ha csapatunk min­den játékosa óly lelkesedéssel, küzdeni akarással áili majd asztalhoz mint tette azt az ősszel és az 1984-es évben vé­gig. Minden csapattag azt nyújtotta, amit képességei alapján reméltünk, s az elő­legezett bizalomra rászolgál­tak. Az edzőtől megtudtuk to­vábbá, hogy a csapattagok di­csérete mellett külön elisme­rés illeti ifj. Iván Gyula ifjú­sági korú versenyzőt, aki an­nak elenére, hogy ő a legfia­talabb az együttesben, a leg­több győzelmet szerezte, szám szerint tizenkilencet.! Puska és Szalai 18—18, dr. Iván pedig 10 győzelmet ért el,. — Szeretnék köszönetét mondani a játékosokkal egye­temben mindazoknak, akik szakosztályunkat hozzásegí­tették a jó eredményekhez. Kérjük, a továbbiakban is adják meg részünkre az ed­digi anyagi és erkölcsi támo­gatást — fogalmazott Békefi György. Kerékpárosok a - szánkón A KISZ Szekszárd városi Bizottsága mellett működő sportmunkabizottság sikeres szánkóversenyt rendezett a Remetén. Három korcsoportban — kisdobos, úttörő és felnőtt — mintegy 90—100 ródlizó birkózott meg a hosszú, hepehupás lejtővel. A vetélkedés színvonalát növelte, hogy a Szekszárdi Spartacus SE válogatott ke­rekesei is rajthoz állták. Mint kiderült, a Halász test­vérek nemcsak a biciklin — a szánkóval is ügyesen bánnak. Eredmények. Kisdobosok: 1. Szabó Kovács Norbert (III. isk.), 2. Márton László (IV. is'k.), 3. Tolnai Viola (III. isk.). Úttörők: 1. Mercz Balázs (I. isk.), 2. Takács Zoltán (V. isk.), 3. Vári Szabolcs fii. isik.). Felnőttek: 1. Czencz Péter, 2. Szabó Kovács János, 3. Halász Lász­ló. Párosban: 1. Halász L.—Haisner, 2. Halász Z.—Új­várt, 3. Szabó Kovács N.—Szabó Kovács J. Különdíjat kapott a legfiatalabb résztvevő, az első osztályos Tol­nai Lívia. A sikeres verseny után a rendezők úgy dön­töttek, hogy a jövő szombaton megismétlik a szánkó­sok tömegsport-vetélkedőjét. * Óbányán, a Spartacus felvonóval ellátott pályáján a szekszárdi városi KISZ-sportmunkabizottság síver­senyt rendezett. A harminc indulót három kategóriá­ba osztották, az egyes kategóriákban a végső sorrendet műlesiklás jellegű versenyen, két-két futamban dön­tötték el. Eredmények: gyermekek: 1. Kövecses Kata­lin, 2. Laczkó Péter, 3. Domonyai András. Nők: 1. Kö­vecses Katalin, 2. Domonyai Alexa, 3. Szűcsné Turza Olivia. Férfiak 1. Szűcs István,'2. Plank Gábor, 3. Wé- ber Antal. A „szarajevói tájfun” Minden sportágnak meg­van az ügyeletes uralkodója: súlyemelésben a bolgár Szu- lejmanov, úszásban a nyu­gatnémet Gross, sakkozásban a szovjet Karpov. A gyors- korcsolyázóknál évek óta az NDK-beli Karin Enke fején van a korona. A hetvenes évek végéig el­sősorban a szovjet és holland nők uralták a gyorskorcso­lya versenyeket. Az NDK el­ső figyelemre méltó eredmé­nyét az 1976-os, innsbrucki téli olimpián Andrea Mit­scherlich (asszonynevén Schöne) érte el, aki a 3000 méteres távon ezüstérmet szerzett. Az igazi áttörést azonban Enke feltűnése je­lentette. A 24 esztendős spor. tolónő 1977-ben még a mű­korcsolya EB-n vett részt, s a 9. helyen végzett. Ezután olyan gyorsan nőtt, hogy ed­zői javaslatra átállt a hosz- szúkorcsolyások táborába. El­ső sikerét 1980-ban, a West Allis-i összetett VB-n érte el, ahol a négy szám közül hár­mat megnyerve végzett az élen. A Lake Placid-i téli játékok 500 méteres számá­ban szerzett aranyérme az NDK gyorskorcsolyázóinak első olimpiai győzelmét je­lentette. Később még öt vi­lágbajnokságon győzött, há­romszor volt ezüstérmes. Az 1984. évi szarajevói téli olimpia az NDK női verseny­zőinek átütő sikerét hozta. A lehetséges 12 éremből 4— 4 aranyat és egy bronzot vi­hettek haza. A legeredmé­nyesebb ismét Enke volt, 2— 2 első és második helyezés­sel. Ezerötszáz méteren (2:03.42) világcsúcsot futott, aminek értékét az is növeli, hogy ez az egyetlen rekord, amit nem a medeói „csoda­pályán” állítottak fel. Az it­teni teljesítményét látva ne­vezték el a „szarajevói táj­funnak”. A képzőművészeti főiskolá­ra járó Karin Enke az SC Einheit Dresden versenyzője!, miként Schöne és Rothen- burger is. Hobbijai: a mo­dern grafika, a könnyűzene, s a gyorskorcsolya-versenyek aranyérmeinek gyűjtése ... Válogatott!« e r et-tago k Ma már kisebb odaadással Névjegy Név: Halász László Születési év: 1959. Egyesülete: Szekszárdi Spartacus SE Sportága: Kerékpár Edzője: Schneider Konrád Ha valakiről ebben a me­gyében már sóikat írtak, aki­ről már sok újat elmondani nem lehet, az Halász László. Vele a kezdetekről beszélni elcsépelt dolog volna... — Még mindig tud akkora odaadással kerekezni, mint néhány évvel ezelőtt? — Kevésbé. Régebben csak néhány verseny volt, amire készülni kellett. Mindegyikre oda lehetett figyelni. Ma már egymást követik a verse­nyek, képtelenség az összes­re megfelelő pszichikai álla­potban lenni. — Most már hosszú pálya­futásra tekinthet vissza, mi az, amire a legszívesebben gondol? — A jugoszláv körverse­nyen harmadik hely össze­tettben. Feledhetetlen a Belgrád—Visieen tízszaka­szos verseny, amit megnyer­tem. A Béke verseny egy szakaszán a negyedik helyig vittem. És persze, az olim­pia ... Igaz ugyan, hogy nem valami fényesen szerepel­tünk, de az a hangulat örök­re feledhetetlen maradt. — Véleménye szerint a nemzetközi porondon sike­resebb is lehetett volna? — Ezt megítélni nagyon nehéz, de úgy gondolom, igen. Nagyon sok összetevő­je van annak, hogy miért nem jutattam tovább. Opti­mális menedzseléssel többre vihettem volna. — Profi szerződésre sosem gondolt ? — Dehogynem. Kaptam már több ajánlatot is. 1981 volt a legsikeresebb évem, akkor vittek volna, és talán profiként is megállóm a he­Halász László lyemet. Ám akkor még mesz- sze voltam a huszonhét év­től, ez ugyanis a korhatár, ami fölött kerékpáros kül­földre szerződhet. Jövőre már megfelelek ennek a kö­vetelménynek, de egyrészt már nem vagyok olyan jó, másrészt családom van, most már nem áll szándé­komban profinak szerződni. — Ám még mindig kerék­pározik, erre az évre mik a tervei ? — Idén is megrendezik a Béke versenyt,\ ezen a 25- ben akarok végezni. Ezenkí­vül ki szeretnék jutni Olasz­országba, az amatőr világ- bajnokságra, ahol az 50 kö­zé jutás a célom. A Gemenc Kupán egyéniben a dobogón szeretnék végezni, csapatban pedig vissza akarjuk hódíta­ni az elsőséget. Kosárlabda NB I Az ifiknél is vendéggyőzelem Tungsram SC—Szekszárdi Dózsa 93-60 (45-35). Szék. szárd, 100 néző. V.: Kovács. Szekszárdi Dózsa: Vékony (15), Szabó (15), Felszegi (14), Tamás (6), Rábóczky (8). Cse­re: Bräutigam (2), Tóth (—). A tartalékosán felálló szek­szárdi ifjúsági csapat az .első félidőben még egyenrangú el­lenfele volt az Országos Ifjú­sági Kupát nyert Tungsram SC együttesének. Szünet után már kiütköztek a fáradtság jelei a dózsásokon, nem tud­ták felvenni a gyorsabb tem­pót a fővárosiakkal. A ven­dégcsapat hosszú és gyors indításait rendre könnyű ko­sárral fejezték be. Így a fel­nőttek találkozójához hason­lóan az NB I-es ifimérkőzésen is Tungsram győzelem szüle­tett. A hazaiak küzdeni tudás­ban megtették a magukét, de egyedül Felszegi .teljesítmé­nye érdemel dicséretet. Ökölvívó EB Magyarországon Az 1985-ös esztendő egyik legrangosabb hazai sportese­ménye lesz a május 25—jú­nius 2. között megrendezendő ökölvívó Európa-bajnokság. Már javában tartanak az elő­készületek. A napokban meg­kezdte működését a Budapest Sportcsarnokban a verseny- iroda is. Bár a nevezési ha­táridő május 5., már eddig 13 ország elküldte nevezését. Az már biztos, hogy az ökölvívó nagyhatalomnak számító Szovjetunió, NDK, Lengyel- ország, Bulgária és Anglia versenyzői ott lesznek a Bu­dapest Sportcsarnok szorító- jában. A bolgárok már azt is jelezték, hogy valamennyi súlycsoportban képviseltetik magukat. Elkészült a nyolc verseny­nap részletes műsora is. Az ünnepélyes megnyitó május 25-én lesz. Másnaptól dél­utánonként 14 és 19 órai kez­dettel rendezik a selejtező­ket. A döntő előtti nap, június 1. pihenőnap lesz, és a döntő összecsapásait június 2-án. vívják. Elképzelhető, hogy az ököl­vívó Európa-bajnokságok tör­ténetének legnépesebb verse­nye lesz a budapesti. A csú­csot a spanyolok tartják, az 1971-es viadalon 27 ország képviseltette magát. A magyar válogatott keret szorgalmasan készül a konti­nens legjobbjainak összecsa­pására. Jelenleg az NSZK-ban a Bonn melletti Hennesben edzőtáboroznak. A keretben annyi változás történt, hogy a Vasas ökölvívója, Pém be. > tegsége miatt nem utazhatott. Helyére a salgótarjáni Botos került. Az NSZK-beli edző- táborozást követően, január 18-tól legjobb ökölvívóink is­mét Budapesten folytatják a felkészülést.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents