Tolna Megyei Népújság, 1984. december (34. évfolyam, 282-305. szám)
1984-12-13 / 292. szám
2 tÜÉPÜJSÁG 1984. december 13. Magyar—NDK gazdasági tárgyalások (Folytatás az 1. oldalról.) iA felek rámutattak, hogy az 1984. évi álruosere-forga- lom az év első három megyédében aiz előirányzat szerint, kiegyensúlyozottan alakult. Egyúttal intézkedéseket határoztak el az idei árucsere- forgalmi jegyzőkönyvben foglaltak teljes körű végrehajtására. Kedvezőnek értékelték, hogy időben aláírták az 1985. évi áruosere-íorgalSzemélyi változások Mongóliában A Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottsága megvitatta a jövő évi gazdaságfejlesztési és kulturális terv irányelveit, és személyi kérdésekről is határozott. A plenáris ülés Dumágin Szodnomot a PB tagjává, Cerenpilin Balhadzsavot pedig a KB titkárává választotta. A testület Damdinzsavin Majdart, a PB tagját — saját kérésére, nyugalomba- vonulása alkalmából —, továbbá Gelegin Adiát, a KB titkárát felmentette tisztségéből. A Mongol Népköztársaság Nagy Népi Hurálja 10. ülésszakának 6. ülését tartották meg szerdán a mongol fővárosban. Az ülésen áttekintették a hetedik ötéves tervidőszak negyedik évének eredményeit, megvitatták és egyhangúlag elfogadták a jövő évi gazdasági és kulturális fejlesztési tervet és az 1985- ös költségvetést. A küldöttek egyhangúlag megválasztották Dzsambin Batmönht, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB főtitkárát a Nagy Népi Hurál Elnökségének elnökévé. Dumágin Szodnomot, a Mongol Népi Forradalmi Párt KB PB tagját, miniszterelnök-helyettest kinevezték a mongol minisztertanács elnökévé. mi jegyzőkönyvét, amely tartalmában és mértékeiben a gazdasági együttműködés egészséges fejlődését tükrözi. Marjai József és Wolfgang Raudhfuss véleményt cserélt az 1986—90-ire szóló népgazdasági tervkoordináció munkálatainak állásáról és az ezzel összefüggő további feladatokról. A találkozón meghat ár ozdtt tennivalókról a felek emlékeztetőt írtak alá. Tokióban szerdán megkezdte munkáját a japán— szovjet gazdasági együttműködési bizottság 9. ülésszaka. A háromnapos tanácskozás napirendjén a két ország közötti gazdasági és kereskedelmi kapcsolatokkal ösz- szefüggő kérdések szerepelnek. A legfontosabb téma a jövőbeni együttműködési lehetőségek feltérképezése. A nem kormányközinek számító bizottság ülésén japán részről a szigetországi üzleti és pénzügyi élet mintegy 120 tekintélyes képviselője vesz részt, míg a Vlagyimir Szuskov külkereskedelmi miniszterhelyettes vezette, 70 fős szovjet küldöttségben a Japánnal kapcsolatban álló minisztériumok, illetve vállalatok felelős személyiségei kaptak helyet. A tokiói tanácskozás kiemelkedő jelentőségére utal az a tény, hogy a bizottság öt év óta először ült össze. Noha 1966 és 1979 között az ülésszakok rendszeresek voltak, a későbbiekben a japán fél az Egyesült Államok szovyet- ellenes szankciópolitikáját fokozatosan követő kormány nyomásának engedve — az afganisztáni, majd a lengyel- országi események ürügyén — felfüggesztette azokat. Itt-tartózkodása során az NDK miniszterelnök-helyettese ellátogatott a Magyar Tuddmányos Akadémia Mar- tonvásári Mezőgazdasági Kutató Intézetébe, s ott megtekintette a kísérleti gazdaságot. Wolfgang Rauchfass szerdán elutazott Budapestről. A Ferihegyi repülőtéren a vendéget Marjai József búcsúztatta, jelén volt Karl- Heinz Lugeniheim és Szalai Béla is. Szerdai megnyitó beszédében Anzai Hirosi, a japán küldöttség vezetője — a Tokyo Gas társaság elnöke — hangsúlyozta a kétoldalú gazdasági kapcsolatok szélesítésének szükségességét, s sík- raszállt az együttműködés magasabb és sokoldalúbb formáinak megteremtése mellett. Rámutatott arra, hogy a két ország gazdasági potenciálja, valamint földrajzi közelsége számos újabb kooperációs lehetőséget rejt magában. Vlagyimir Szuskov pedig utalt arra, hogy a szovjet fél nagyszabású gazdasági együttműködési tervekkel rendelkezik, s reményét fejezte ki, hogy a tárgyalások során konkrét eredmények születnek. I A tanácskozást üdvözölte Nyikolaj Tyihonov szovjet miniszterelnök is. A Szovjetunió kormányának vezetője üzenetében hangsúlyozta, hogy a hosszú távú és stabil gazdasági és kereskedelmi kapcsolatok mindkét ország érdekeit egyaránt szolgálják. Annak a reményének adott hangot, hogy a mostani ülésszak új fejezetet nyit a szovjet—japán gazdasági együttműködésben. Negyven esztendő Befejeződött a tudományos ülésszak Szerdán befejeződött Az elmúlt negyven esztendő társadalmi fejlődése címmel rendezett tudományos ülésszak az MTA szék-házában. A tainácskozás-isoroza-t zárónapján a tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés negyven évét Láng István akadémikus, az MTA főtitkár-helyettese tekintette át, művészeti kultúránk utóbbi négy évtizedének jellemző vonásairól Tóth Dezső akadémikus, művelődési miniszterhelyettes tartott előadást. Marxizmus a magyar kultúrában címmel Tőikéi Ferenc akadémikus referált. Az egyes témakörökhöz kapcsolódó korreferátumokban képzőművészetünk nemzeti és egyetemes jellegével, a fel- szabadulás utáni közművelődésüggyel, a társadalmi fejlődés konfliktusai feltárásának jelentőségével foglalkoztak a művészettörténet, a szociológia és a filozófia ismert művelői. Havasi Ferenc látogatása a Honvédelmi Minisztériumban [Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára szerdán látogatást tett a Honvédelmi Minisztériumiban. Programja soráh — Oláh István vezérezredes, honvédelmi miniszter kíséretében — elsőként a Magyar Néphadsereg Légvédelmi és Repülő Parancsnokságán meghallgatta a parancsnok Stock János altábornagy jelentését a parancsnokság munkájáról. Délután Havasi Ferenc aktíva é rteke zl et e n találkozott a Magyar Néphadsereg vezető beosztású parancsnokaival, párt- és politikai munkásaival, s a Központi Bizottság legutóbbi ülése alap. ján tájékoztatót tartott. BUDAPEST Üjabb magyar élelmiszersegélyszállítmányokat indítottak útnak az elmúlt napokban a szárazság sújtotta Etiópia éhező lakosságának megsegítésére. A magyar kormánysegély keretében lisztet, cukrot, száraztésztát és tejport juttatnak el hajón a baráti afrikai országba. EGER Gyenes András, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke szerdán Heves megyébe látogatott. Egerben az MSZMP Heves megyei Bizottságának székházában Barta Alajos, a megyei párt- bizottság első titkára fogadta és tájékoztatta a megye társadalmi, gazdasági, politikai életéről. Gyenes András programja délután Gyöngyösön, a Heves megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalatnál folytatódott. A látogatás a húsipari vállalat ötven gyermeket ellátó óvodájának megtekintésével ért véget. MOSZKVA A Kínai Népköztársaság kormányának meghívására december végén Kínába látogat Ivan Arhipov, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnökének első helyettese — jelentette be a TASZSZ szovjet hírügynökség. BECS A jövő évi osztrák külpolitikai költségvetés vitájában kormány és ellenzék egybehangzóan méltatta a j őszöm, szédi kapcsolatok jelentőségét, és kiemelte az általa kitűnőnek minősített osztrák— magyar viszonyt. A kedd esti vitában Leopold Gratz külügyminiszter hangoztatta: az ország külpolitikájának folyamatosnak kell lennie, s bár e politikát valamennyi parlamenti párt képviseli, részletkérdésekben lehetnek köztük viták. Szovjet- amerikai viszony Genfi Miképp alakulnak majd a szovjet—amerikai kapcsolatok abban a második négyéves periódusban, amikor a Fehér Házban továbbra is Ronald Reagan, a most megválasztott elnök kormányoz? Bizonyos, hogy ezekben a napokban nemcsak a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban teszik fel ezt a kérdést. A legutóbbi évek- évtizedek tapasztalatai — a pozitív és a negatív fejlemények is — egyértelműen tanúsítják: a nemzetközi kapcsolatok egész rendszerében különlegesen fontos szerepet tölt be ennek a két országnak a viszonya. Igaz, a szovjet—amerikai kapcsolatok nem határozzák meg automatikusan a kelet— nyugati kapcsolatokat, kiemelkedő jelentőségük mégis tagadhatatlan. Elsősorban e két orjszág viszonyától függ ugyanis az, vajon sikerül-e megakadályozni a fegyverkezési verseny felgyorsulását, sikerül-e a fegyverzetkorlátozás dolgában előrelépni. Ezen a ponton nem felesleges arra a veszélyre rámu. tatni, hogy míg a konkrét békeíépésekhez két vagy több fél konszenzusára van szükség, addig a fegyverkezési hajsza felgyorsításához elegendő egy fél szándéka is. És ehhez kapcsolódik a másik veszély: a fegyverkezési verseny tudományosműszaki bázisa gyorsabban fejlődhet, mint ahogy a leszerelési tárgyalások előrehaladnak. Köztudott, hogy a tudomány legjobb erőinek növekvő serege új fegyverfajták, pusztító eszközök tökéletesítésén dolgozik. A haditechnika fejlődésének megvan a maga automatizmusa, és holnapra olyan fegyverek jelenhetnek meg az arzenálokban, amelyek egyfajta új status quót kreálnak, kész helyzet elé állítják a világot. A Szovjetunió nagy történelmi felelősségérzettel igyekezett a veszélyes folyamatoknak gátat vetni. S ugyanez mondható el a Varsói Szerződés országai javaslatairól is. A magyar külpolitika cselekvőén részt vesz ezek kimunkálásában, attól a meggondolástól vezettetve, hogy a nemzetközi erő- egyensúlyt a lehető legalacsonyabb szinten lehessen biztosítani. A másik fél, az Egyesült Államok magatartása nem elemezhető a legutóbbi folyamatok tanulsága nélkül. Tény, hogy Reagan elnök a hadikiadások nagyarányú növelésével felduzzasztottá az amerikai költségvetést, egyetlen washingtoni kabinet sem növelte békeidőben gyorsabban a hadikiadásokat. Noha az amerikai választóközönség konzervatív alaphangulatának ez megfelelt, egy jelentős, sőt növekvő többség mindezt ellenérzéssel fogadta. Befolyásos tanácsadók sora figyelmeztette az elnököt: itt az ideje letompítani a hangerőt, stílust váltani. A figyelmeztetésnek kiváltképp, mivel egybecsengett Washington legfontosabb szövetségeseinek aggodalmaskodó kritikájával — volt bizonyos foganatja. A hangvétel változott. Az átütő választási győzelem természetesen alkalom arra, hogy túllépjenek a szavakon. A Szovjetunió konst, ruktívan reagált a washingtoni verbális változásokra, mindazokra az általános hivatalos amerikai kijelentésekre, amelyek tárgyalásimegegyezési készségről szóltak. Más szóval a maga részéről a szó szoros értelmében elébement egy esetleges amerikai „szemléletváltásnak”. Ez a szovjet magatartás is aláhúzta ama megállapítás helyességét, hogy a bekövetkezett negatív fejlemények ellenére a kelet— nyugati kapcsolatokban nem következett be jóvátehetetlen törés. Még röviddel a választások előtt, a Washington Post tudósítója azzal a kérdéssel fordult Konsztan- tyin Csernyenkóhoz, az SZKP KB főtitkárához, hogy mondjon véleményt az amerikai elnök tárgyalási ajánlatáról. A szovjet államfő a többi közt hangsúlyozta: „Ha az elnök által elmondottak a tárgyalási készségről nem pusztán taktikai lépést jelentenek, akkor a dolog a Szovjetunión nem múlik. A komoly, tárgyszerű tárgyalásokra mindig is készek voltunk ...” Ez az állásfoglalás azért talált széles körű pozitív fogadtatásra, mert olyan megközelítési módot javasolt, amelynek helyességét a diplomáciatörténet sokszorosan igazolta: ha a viszonylag könnyebben megoldható problémáktól haladnak a bonyolultabb kérdések felé, akkor holnapra kedvezőbb feltételek alakulhatnak ki olyan kérdések rendezéséhez is, amelyekben az adott kezdeti pillanatban még nem látszanak egy lehetséges tárgyalásos kompromisszum körvonalai. A jelek arra mutatnak, hogy elsősorban ezeknek a pozitív és állhatatos szovjet kezdeményezéseknek köszön, hetően — s egyszersmind azért is, mert az amerikai kormányzaton belül határozottabban hallatták hangjukat a tárgyalási folyamat hívei — megnyílt az út az érdemi tárgyalások folytatása felé. Január elején kerül sor Genfben Gromiko szovjet és Shultz amerikai külügyminiszter újabb megbeszéléseire. Magától értetődik, hogy a tárgyalások önmagukban nem garantálnak megegyezést, s kiváltképp gyors megegyezést, másrészt viszont tárgyalások nélkül semmiképp sem lehetséges előrehaladás. Szovjet részről hangoztatták, hogy új tárgyalási folyamatról van szó — nem annak folytatásáról, ami Genfben megszakadt. VAJDA PÉTER A hatalom ára Szerda esti kommentárunk Európa délnyugati csücskén, Portugáliában továbbra is fortyog a politikai katlan. A legújabb vihart az a hír kavarta, amely szerint Mario Soares kormányfő szocialista pártja ismét komoly engedményeket tett az immár másfél esztendeje vele szövetségben kormányzó szociáldemokratáknak. Annak megértéséhez, miért kerekedett ekkora felzúdulás ebből a hírből, rövid pillantást kell vetnünk az engedmények jellegére, és a jelenlegi portugál helyzet előzményeire. Ma már nemcsak a kommunisták vádolják Mario Soarest azzal, hogy főszerepet játszott — és játszik — az ország gyorsuló jobbratolódásában. Egy olyan NATO-országban, amelyben a körülmények sajátos alakulása folytán 1974 szép tavaszán lezajlott az emlékezetes „vörös szekfűs fordulat” és amelynek nyomán Nyugat-Európa leghaladóbb alkotmánya jött létre, mára a helyzet szinte a felismerhetetlenségig megváltozott. Portugália Salazar országa volt, és abban semmi meglepő nincs, hogy a reakció — külföldi támogatással — azonnal megkezdte a harcot a történelmi vívmányok, elsősorban az államosítások és az agrárreform ellen. Az azonban egyértelmű: az elért vívmányok 1984 végére nem kerültek volna végveszélybe, ha egy baloldalinak induló tömegpárt, a szocialisták vezetése, Soares-szel az élen, nem siet a jobboldal segítségére. Természetes, hogy a politika lényeges célja a hatalom megszerzése és megtartása. De Soares ezért olyan árat fizetett és fizet ma is, amely pártja tömegei szemében is túlmegy minden határon. Ez az ár a jobboldalnak tett engedmények hosszú sora. Másfél éve ilyen áron születhetett meg a szociáldemokratákkal kötött politikai frigy, ami Soaresnek ismét kormányfői bársonyszéket jelentett. E házasság semmi jót nem hozott, és a nehezedő helyzetért a két kormánypárt egymásra hárította a felelősséget. Ami várható volt, bekövetkezett: a szociáldemokraták újabb követelésekkel léptek fel az állami szektor „felülvizsgálására”, magánbankok létesítésére stb. — Soares pedig a legújabb jelentések szerint engedett a nyomásnak. A dolgok további alakulását árnyalja az a tény, hogy Portugáliában úgynevezett elnöki rendszer van. Ez egyebek közt annyit jelent, hogy az alkotmány megváltoztatásához az elnök beleegyezése kell, ellenkező esetben csak igen nagy többség szavazhatja azt meg a parlamentben. A jelenlegi kormányfő már csak azért is szeretné meghódítani az államfői posztot, ezzel megnyitva az utat az Eanes által eddig blokkolt további jobbratolódás felé. Nem tudni, mit hoz a jövő, de az biztos, hogy az egykori vörös szekfűk mára képletesen is alaposan elhervadtak. HARMAT ENDRE Csúcstalálkozó Burundiban ír cohpebemce des ««•£ OIFRIDUE DU 11-12 /u Kétnapos csúcstalálkozót tartottak az úgynevezett frankofon afrikai országok a burundi fővárosban. Képünkön: (balról jobbra) Mitterrand francia köztársasági elnök, Bagaza burundi és Mobutu Zairéi államfő, a Bujumburában rendezett tanácskozás elnökségében. Japán-szovjet gazdasági együttműködési tanácskozás
