Tolna Megyei Népújság, 1984. december (34. évfolyam, 282-305. szám)
1984-12-12 / 291. szám
1984. december 12. "*ÉPÜJSÁG3 Iskola kóstolgató Ellenőrizték az ellenőrzést A nagy gép és a kis ember Fü lap József másodéves növénytermesztő gépész az első pillanatokban ellentmondásba keveredik. Azt mondja, hogy az ő szakmája összetetteb, miiint amit általában gondolnak róla az emberek. Nem traktorosok ők, de arra a kérdésre, hagy mi szeretne lenini ha végez, azt válaszolja, hogy traktoros. Az ellentmondást nem nehéz feledni, amikor megtudjuk, hogy kicsi korában szeretett csatangolni kint a mezőn, néha úgy elkeveredett és belefeledkezett a táj gyönyörűségébe, hogy édesanyja kereshette, mire előkerült. Az büszkeséggel tölti el, hogy gépésznek tanút, mert a gépész 9zió nagy szó, de mégis arról beszél legszívesebben, hagy kint a szabad ég állatit... és sorolja a csodákat. Szói az Életről, amiről nem tudta rrii, amikor öregeket hallott róla beszélni. „Ment - felénk, DunaföM- váron az életet vágjuk. De mii az az élet, arra később jöttem rá: hát a búza.” Ezért is sorolja a legkedvesebb növényei közé. A legkedvesebb eledele pedig a kenyér, vagyis az ÉLET, mert midst már tudjai, hogy mit nevezett annak a paraszti társadalom. Üjabb ellentmondást vélek felfedezni, pedig nincs igazam. A növénytermesztő gépész azért vállasat otta eZt a szakmát, mert nem tudott választani a gépek és a növények között. Így a kettő együtt van. A szabadság is, mert aki a mezőin van, az szabad ember, meg a gép is, mert az természetes, hogy egy mai fiatal' a gépek világát a maga világának is tartja. Egyébként is, annál csodálatosabb nincs, amikor az emiber elhelyezkedik a kombájn vezetőfülkéjében és tudja, hogy azt a nagy gépet, az a kis emiber fogja irányítani, vagyis ő maga. Amikor először ült kombájnon, érezte, hagy milyen hatalmas, mert erejét megsokszorozta a dízelmotor, ami képes arra, hogy az ember izomerejét helyettesítse. Természetesen visszatérünk a beszélgetés elején a traktoros szóra, mert hiába jön az ő szájára is ez a kifejezés, tudja, hogy mér régen nem erről van szó. Tudja, hogy a milMŐs gép már nemcsak egyszerű traktor, hanem olyan érték, amit úgy kell kezelni, mint a hímes tojást, mert máskülönben kipereg a szem, csúnya lesz a vetés, meg szántásnál nem úgy fordul a föld, ahogy az a nagy- könyvben meg van írva. A traktoros szót sem szabad száműzni, azért sem, mert Fülöp József másodéves gépész alyán öntudatosan monidljö, amit sokáig nem lehet elfeledni... H. J. — G. K. Módosulások a mezőgazdasági nagyüzemek üzemviteli támogatási rendjében Biztatóak a tapasztalatok A megyei népi ellenőrzési bizottság a korábbi ellenőrzések tapasztalatainak hasznosítását vizsgálta meg, az állami ellenőrző szervek területén. Ez így rendkívül elvontan hangzik, ezért beszélgettünk a vizsgálat vezetőjével, Sterczer Ádám- mal, a megyei tanács vb. pénzügyi osztályának helyettes vezetőjével a tapasztalatokról. — Minisztertanácsi rendelet írja elő 1978 óta az állami szervek ellenőrzéseinek összehangolását. A népi ellenőrzés vizsgálatából talán azt kell elsősorban hangsúlyozni, hogy a korábbi helyzethez képest jelentős a változás. A koordináció legfőbb előnye, hogy az erre jogosult szervek nem összevissza járnak ellenőrizni. Korábban előfordult, hogy egy-egy gazdálkodó egységben évente 5—10 ellenőrzés is volt. Már ebből nyilvánvaló, hogy ugyanazt a témakört több szerv többször is megnézte ugyanazon évben. Amióta összehangolják a tervet, legfeljebb három ellenőrzés van évente egy helyen, esetleg négy. — Mely szervek jogosultak az ellenőrzésre? — Sok van, a TESZÖV, MÉSZÖV, KISZÖV, a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatósága, a megyei tanács szakigazgatási szervei. Évente mintegy háromszáz ellenőrzést hangolunk össze. Ezen felül szakterületenként ellenőrzési joga van még sok más szervnek, így például ellenőriz a tűzoltóság, a KÖJÁL, a társadalombiztosítás. ök központi ajánlásra nem vesznek részt a koordinációban. A lényeg mindenképpen az, hogy az átfogó és fontos ellenőrzések mintegy nyolcvan százaléka összehangoltan történik. A tapasztalatokról az ellenőrzések főbb konkrét megállapításairól az együttműködés gondjairól, problémáiról minden évben előterjesztés készül a megyei tanács végrehajtó bizottsága számára. A beszámolókból megállapítható, hogy az ellenőrző szervek a megállapodás szerint, és az ellenőrzési naptárban szereplő vizsgálatokat teljesítik. Mivel a párhuzamosságok nagyrészt elkerülhetők, a gazdálkodó szervek átfogó és sokoldalú értékelésére van mód. — Említette, hogy vannak az együttműködésnek gondjai is. — Tulajdonképpen csak egy van, de az igen jelentős. A különféle ellenőrző szervek más-más időpontokban fogadják el saját következő évi programjukat. A tervikészítés időpontjában még nem tudják, hogy mely gazdálkodó szervnél fognak vizsgálatot végezni. Ez jelentős többletmunkát jelent az éves naptár összeállításában, és nehezíti az ellenőrzési feladatok összehangolását is. További gond az is, hogy a naptár készítésének időpontjában még nem tudják, hogy mikor, melyik egységnél milyen témavizsgálatra kerül sor, pedig ez az együttműködés legfontosabb területe lehetne. E problémát csak központi szabályozással lehet kiküszöbölni. — Vizsgálta a népi ellenőrzés azt is, hogy milyen intézkedések követik a helyzetelemzést. — Az ellenőrzések körében a vizsgált gazdálkodó egységeknél hiányos a szabályozottság, vagyis a működési szabályzatok általában nem rögzítik a tennivalókat, ennek ellenére a gyakorlatban a minisztertanácsi rendelet támasztotta követelmények érvényre jutnak. Az ellenőrzések anyagai általában hozzáférhetőek, nyilvántartásukról gondoskodnak, annak ellenére, hogy annak módját és az ellenőrzési napló vezetésére és kezelésére vonatkozó szabályokat sok helyütt nem rögzítették. Pozitív az is, hogy a vizsgálatok megállapításait a gazdálkodó szervek kielégítő módon hasznosították. Megfelelőek a megtett intézkedések, a végrehajtás számonkérése. Az ellenőrző szervek is hasznosítják egymás anyagait. Indokolt esetben sor kerül az álláspontok egyeztetésére, a jogszabályok gyakorlati alkalmazásának egységes megítélése érdekében is tartanak megbeszéléseket az ellenőrzésre jogosult állami szervek. tást. Köszönjük a tájékoztaIfjúsági parlament a ZÖLDÉRT-nél A résztvevő fiatalok egy csoportja A szabályozórendszer 1985. évii változásai a mezőgazda- sági nagyüzemek üzemviteli támogatási rendjét is érintik. A változások általában azzal függnek össze, hogy a bevételt kiegészítő támogatások helyett az álrak szerepe erősödik. Alapvető módosításra nem kénül sor, ám egyes területeken — összhangban a bel- és külföldi igényekkel is — új szempontokat kell figyelembe venniük a mezőgazdasági nagyüzemeknek a gazdálkodás alakításánál. Változatlan formáiban és hasonló alapvető feltételekkel mairad fenn a nagyüzemi szarvasmarhatartás ösztönző támagaihási rendszere. Módosulást jelent viszont, hogy miivel a sZanvasmlarha-ágazat termékeinek költsége az elmúlt időszíalkban megnövekedett, jövőre a tej- és a Július 1-vel megalakult az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség és annak területi szerve, a Tolna megyei Munkavédelmi Felügyelőség. E szervezet mint hatóság jár el, és mint hatóság intézkedik. Ellenőrzéseket végez a gazdálkodó szervezeteknél, a gazdálkodó szervezetek vezetőit államigazgatási határozattal kötelezi az észlelt hiányosságok megszüntetésére. A megalakulás óta megyénkben 193 határozat született 882 hiányosság megnevezésével. Felmerült a kérdés, hogy a meghozott határozatokat a gazdálkodó szervezetek végrehajtják-e. Ezért novemberben az Országos Munkavédelmi Főfelügyelőség elrendelte, hogy utóellenőrzést kell végezni, azaz meg kell vágómarha -termelést az eddiginél erőteljesebben ösztönzik. A mezőgazdasági nagyüzemeket a tulajdonukban lévő nem húshasznú tehenek ál/tal termelt tej értékesítése után eddig is megillette az árkiegészítés, ennek mértéke januárban literenként negyven fillérrel nő, literenként 2 forint lesz. Továbbra is megilieti a szarvasmarha-állománnyal rendelkező nagyüzemeket a saját előállítású vágómarha értékesítése után járó árkiegészítés; ennek mértéke az eddigi kilogrammonkénti 6-ról 7 forintra nő. Oj vonása a szabályozásnak, hogy a jövő évtől kezdődően megszűnik a juhállomány-cserére adott, árbevétel jellegű támogatás. Ezt elsősorban az indokolta, hogy az állománycserét ösztönző vizsgálni a határozatok végrehajtását. Megyénk munka- védelmi felügyelői különböző helyeken összesen 42 határozatot ellenőriztek, 266 hiányosság megszüntetését kérték számon. Az eredmény nem túl jó, 31 hiba nem került kijavításra. Természetesen ezt a felügyelők nem hagyták szó nélkül és a gazdálkodó szervezetek vezetőit 12 esetben végrehajtási bírsággal súly- tották. A hibák kijavításának elmaradása a legtöbb esetben egyszerűen a nemtörődömség, a hanyagság, az oda nem figyelés okozta. A felügyelők újabb határidőt adtak és ennek eltelte után ismételten ellenőrzik valamennyi határozat végrehajtását. Hangsúlyozni kell, hogy mint államigazgatási szerv, a vániatos mértékhez képest — elmaradt a meddő áll átok indokolt leváltása, ami növelte az ágazati veszteséget. A megszűnő támogatás helyett a végtermék-előállítás ösztönzése ker-ül előtérbe; ennek megfelelően a mezőgazdasági nagyüzemeket a saját termelésből származó és vágással értékesített állatok után kilogrammonként 3,40 forint vágójuh -árkiegészítés illeti meg. A növényvédő és gyomirtó szerek beszerzésének eddigi támogatása megszűnik. (Ez az intézkedés összhangban van azzal a törekvéssel, amely a támogatások fokozatos leépítését célozza.) A mezőgazdasági nagyüzemek műtrágyabeszerzésének támogatási mértéke is csökken, a jövő évtől kezdődően a belföldi eredetű nitrogénműtrágya támogatása például 27 százalék lesz. munkavédelmi felügyelő nem térhet ki a szükséges intézkedések elől, eljárási „kényszerben” van, azaz intézkednie kell. A gazdálkodó szervezet a megkapott határozatot köteles végrehajtani. Amennyiben nem áll az módjában, például anyaghiány miatt, úgy természetesen kérheti a határidő módosítását, esetleg a határozat módosítását, sőt, a határozatot meg is fellebezheti. Ezek hiányában csak a végrehajtás kikényszerítése következhet. Természetesen nem a kényszer a cél, hanem a baleset- veszélyes helyzetek megszüntetése, a dolgozók életének és testi épségének biztosítása, illetve megvédése. A bírságolást csak mint végső eszközt alkalmazzák. Az Országos Idegenforgalmi Tanács ülése Az Országos Idegenforgalmi Tanács Juhár Zoltán belkereskedelmi miniszternek, a tanács elnökének vezetésével kedden a Duna Intercontinental Szállóban ülést tartott. A résztvevőket Meggyes István, az Országos Idegen- forgalmi Hivatal vezetője tájékoztatta a jövő évi Idegenforgalmi Alap felhasználásának tervezetéről. Elmondta, hogy a rendelkezésre álló összeg előreláthatóan 430—445 millió forint lesz — mintegy 10 százalékkal több, mint ebben az évben. A tervek szerint az alapból mintegy 120 millió forintot a kiemelt idegenforgalmi területek — a Balaton, a Velencei-tó, a Mátra és a Bükk- hegység — infrastrukturális és kommunális létesítményeinek fejlesztésére, felújítására, korszerűsítésére fordítanak. Az országos jelentőségű kulturális, sport és egyéb rendezvények, valamint az ezekhez kapcsolódó beruházások támogatására mintegy 160 millió, az idegenforgalmi propagandára 110 millió forint jut. Az alap fennmaradó részét az elképzelések szerint a nagy forgalmú idegenforgalmi területeken autóparkolók és nyilvános mosdók létesítésére, szúnyogirtásra, továbbá a budapesti sikló építésének támogatására és a fővárosi magasabb kategóriájú szállodáknak a teletext rendszerbe való bekapcsolására fordítják. A testület megtárgyalta az egyik leglátogatottabb magyar város, Sopron és környéke idegenforgalmának fejlesztési lehetőségeit. Megállapították, hogy a város Vezetői és gazdálkodó szervei következetesen és előrelátóan dolgoznak a növekvő idegen- forgalom feltételeinek megteremtésén. (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Immár ötödik ölik alommal hívta össze a fiatalokat a ZÖLDÉRT Vállalat vezetése, hogy megtartsa ifjúsági parlamentjét. A meghívott vendégeik között volt Klein József, a városi KlSZ-bizött- ság képviselőije, valamint Nagy László, a MÉSZÖV ifjúsági bizottságának titkára. A résztvevő mintegy 120 fiatal az ifjúsági parlament elnöke, Hanula Ferenc által előterjesztett napirendi pontokat egyhangúlag elfogadta. Niilka Károly igazgató beszámolója után a hozzászólásokból kitűnt, hogy a fiatalokat itt leginkább a lakásépítési támogatás igénybevételiének feltételei, a szo- diáliis kedvezmények és üdültetési lehetőségek érdeklik. Valamennyien egyetértettek az ifjúsági törvény végrehajtásával' kapcsolatos intézkedési tervvel. Egyhangúlag elfogadták a vállalati pénzeszközök ifjiúságpölitákafi célokra történő felhasználásának tervezetét i®. A hozzászólásokra adott válaszok után a vállalat igazgatója két fiatalnak Kiváló Dolgozó kitüntetést nyújtott át, majd az ifjúsági parlament elnöke Juhász Gyula szavaival1 köszönt el a parlament résztvevőitől: „ ... dolgozni föl mind lankadatlan, amíg az élet fénye ég, hirdessük: itt nem boldogul más, csak aki alkot, aki munkás”. Szabó Józsefné támogatás ellenére — a ki' Mit csinál a munkavédelmi felügyelőség?
