Tolna Megyei Népújság, 1984. december (34. évfolyam, 282-305. szám)
1984-12-09 / 289. szám
2 NÉPÚJSÁG 1984, december 9. Ezt hozta a hét a külpolitikában Hétfő: Budapesten megkezdődött a Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi minisztert bizottságának tanácskozása, Berlinben ugyanekkor a külügyminiszteri bizottság kezdte meg munkáját. — Kompromisszum Stockholmban a semleges és el nem kötelezett országok javaslata alapján a munkacsoportok megalakításáról. — Véres ösz- szecsapásök Srí Lankában. Kedd: A közös piaci csúcsértekezlet Dublinban végül is megegyezést hozott a borvitában, megnyílt az út a spanyol és portugál csatlakozás előtt. — Konsztantyin Csernyenko a szovjet—amerikai viszony normalizálásának lehetőségéről beszélt Armand Hammer amerikai üzletember előtt. — Tutu püspök a washingtoni képviselőházban felszólalva bírálta a Reagan-kormányzatot a Dél- Afrikának nyújtott politikai és gazdasági támogatás miatt. Szerda: 90 kommunista és munkáspárt képviselőinek prágai tanácskozása a béke és szocializmus munkájának értékeléséről. — A NATO hadügyminiszterei brüsszeli tanácskozásukon az eurorakéták telepítésének folytatásáról döntöttök. — Véget ért Budapesten a jövő évi európai kulturális fórumot előkészítő szakértői értekezlet. Csütörtök: Francia—izraeli csúcstalálkozó Párizsban. — Paul Nitze lett az amerikai külügyminiszter fegyverzet- korlátozási tanácsadója. — Nyugatnémet politikusok eszmecseréi Berlinben. — Genscher a lengyel határok sérthetetlenségéről nyilatkozott. Péntek: Budapesten tárgyalt az iráni külügyminiszter. — Claude Cheyssom helyett Roland Duinas lett az új francia külügyminiszter, Cheysson a Közös Piac bizottságának lesz a tagja. — Thatcher asszony Londoniban Weinberger amerikai hadügyminiszterrel találkozott. Szombat: Reagan sajtóértekezletén derűlátó módon nyilatkozott leszerelési kérdésekről. — Mitterrand afrikai körútra indult, amelynek első állomása Zaire. — Chilében hírzárlatot rendeltek el á népi ellenállás újabb megnyilvánulásaival kapcsolatban. A hét 3 kérdése Berlinben ülésezett a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri, bizottsága. A képen: a dr. Várkonyi Péter külügyminiszter (jobbról a második), vezette magyar küldöttség az ülésen. Középen Roska István külügyminiszter-helyettes. 1. Milyen eredményeket hozott a Varsói Szerződés tag. államai két miniszteri bizottságának ülése? Immár évék óta minden decemberben összeülnek a Varsói Szerződés tagállamainak külügy-, illetve honvédelmi miniszterei, hogy áttekintsék a nemzetközi helyzetet, annak katonapolitikai adottságait, és megfogalmazzák az ennek megfelelő diplomáciai és katonai teendőket. Most Berlinben tanácskozott a külügyminiszteri, Budapesten pedig a honvédelmi miniszteri bizottság. A fővárosunkban megrendezett tanácskozás alaphangját a vendéglátó házigazda, Czinege Lajos megnyitója adta meg, aki hangsúlyozta, hogy a Varsói Szerződés országainak folytatniok kell politikai-diplomáciai kezdeményezéseiket, s ezzel kapcsolatban utalt arra, hogy nágy várakozás előzi meg a szovjet és az amerikai külügyminiszter január 7-én esedékes genfi találkozását. De óvakodni kell a túlzott reményektől, és tovább kell erősíteni a szocialista országok egységét, védelmi szövetségük erejét. Ugyanakkor ezt összhangba kell hbzni a szocializmus építésének társadalmi, politikai és gazdasági céljaival, a népek jólétének emelésére irányuló erőfeszítésekkel. A berlini külügyminiszteri találkozóról kiadott közlemény szerint a Varsói Szerződés tagállamai karunk alapvető kérdésének tartják a fegyverkezési verseny megállítását, és az áttérést a leszerelésre, elsősorban a nukleáA Varsói Szerződés tagállamai honvédelmi miniszteri bizottságának 17. ülésére érkezett delegációk koszorút helyeztek el Budapesten la Hősök terén és a gellérthegyi Felszabadulási Emlékmű talapzatán. A képen: Koszorúzás a Hősök terén a Magyar Hősök Emlékművénél. Szigorú biztonsági intézkedések közepette rendezték meg az ír fővárosban, Dublinban a közös piaci kormány-, illetve államfők csúcsértekezletét. Az elővigyázatosságra az adott okot, hogy ,a közelmúltban az angliai Brightonban északír terroristák robbantásos merényletet kíséreltek meg Thatcher brit miniszterelnök ellen. A képen: rendőrök igazoltatták az érkező járműveket. ris leszerelésre. A berlini ülésen képviselt államok üdvözölték a Szovjetunió és az USA között a nukleáris űrfegyverzet egész kérdésköréről szóló tárgyalások megtartásáról létrejött megállapodást. A külügyminiszterek ismételten megerősítették, hogy a Varsói Szerződés országai hűek maradnak az összeurópai folyamathoz, az enyhülés ügyéhez, úgy ahogyan azt a helsinki záróokmány meghatározta. 2. Megszabadult-e belső ellentéteitől az Európai Gazdasági Közösség? A hét elején Dublinban találkoztak a Közös Piac tíz országának vezetői. Hosszú vita után az állam- é# kormányfők megállapodtak a borkivitel csökkentéséről. így elhárították az egyik akadályt a spanyol és portugál csatlakozás elől, hiszen köztudomásúlag az Ibériai-félsziget két országának egyik legfontosabb exportcikke épp a bor, ami viszont konkurrenciát jelent a francia és az olasz szőlősgazdák termékének. Meglepő volt, hogy sokáig — rajnai borai miatt — az NSZK mutatkozott legkevésbé engedékenynek. Enyhültek a nézeteltérések a halászat, a zöldség- és gyümölcstermesztés területén, a „tízek” számára ezek a kérdések is igen fontosak a portugál és spanyol csatlakozás előtt. E téren ugyanis egyfelől a nyugatnémet, angol és francia halászok jelezték gondjaikat az Ibériaifélsziget kikötőiből elinduló konikurrenseik miatt, másfelől a francia, olasz és görög kertészek álltak korábban már egymással is harcban. A görögök új vitatémát dobtak be a földközi-tengeri államok külön fejlesztési alapjának felállításáról. Abból természetesen Athén magának követel újabb összegeket. A többiek, élükön az angolokkal, felzúdultak, s azt bizonygatják, hogy Görögország eddig is nagy summákat, kapott. Még egy kérdésben jelentkeznek véleménykülönbségek: ez pedig a közös piaci szervek költségvetése, illet-, ve a brüsszeli bizottság tevékenységében megkövetelt takarékosság. Közismert, hogy az európai közösségek kiadásainak vállalásában Thatcher asszony kormánya sokáig helyezkedett elutasító magatartásra. Ügy tűnik, hogy a brit nemfizetés megint szóba jöhet. Különösen akkor, ha a „költségvetési fegyelem” megsértése kérdésessé teszi a brüsszeli közös büdzsé létjogosultságát. A „tízeknek” van annyi gondjuk, vitájuk, hogy ha a portugál—spanyol csatlakozással 1986. január 1-e után „tizenketten” lesznek, annyi felé osztva akkor is bőven elég lesz. 3. Várható-e változás az USA-nak Dél-Afrikával kapcsolatos politikájában? A washingtoni kormányzat jó ideje azzal érvel, hogy a pretoriai fajüldöző rendszert inkább „építő jellegű támogatással” lehet jobb belátásra bírni, és az apartheid- politika módosítására ösztönözni. A legutóbbi napokban azonban felerősödött az Egyesült Államokban az apartheid-ellenes tiltakozó mozgalom, sokasodnák a tüntetések a washingtoni dél-afrikai nagykövetség előtt. Nemcsak feketék vonulnak fél, hanem fehérek is, nemcsak egyszerű emberek, diákok, munkások, hanem például a Kennedv-család ifjú tagjai is, akik közül kettőt rendőrök vittek el... 35 republikánus képviselő — az elnök pártjának tagja mind — figyelmeztette a pretoriai kormányt, hogy a kongresszusban diplomáciai és gazdasági szankciókat követel a Dél-afrikai Köztársaság ellen, ha ott nem kezdenek hozzá a faji megkülönböztetés felszámolásához. Washingtonban a konaresszusban megjelent és beszédet mondott Desmond Tutu dél-afrikai anglikán püspök, akinek most ítélték oda a Nobel-békedíiat. Tutu püspök a képviselők előtt keményen bírálta a Reagan-kormány- zat magatartását, mondván, hogy az csak segíti a pretoriai urakat az elnyomás és a faji elkülönítés fenntartásában. Desmond Tutu ezekben a napokban veszi át a Nobel- békedíiat, s máris közölte, hogy annak teljes összegét, több mint 200 000 dollárt, a dél-afrikai színes bőrű gyermekek oktatására fordítják. A gesztus élénk visszhangra talált az amerikai sajtóban. A lapok idézik egy dél-afrikai fehér politikai emigráns szavait, aki a minap Londonban „katasztrofálisnak” mondta Reagan dél-afrikai politikáját. Annak csak az a következményé, hogy az elnök első négy éve alatt több fekete halt meg erőszak folytán a Dél-afrikai Köztársaságban, mint az azt megelőző két évtizedben. PÄLFY JÓZSEF Magyar felszólalások az ENSZ-ben Több magyar felszólalás is elhangzott a héten az Egyesült Nemzetek közgyűlésén, a teljes ülésen, illetve a bizottságokban. A közgyűlés teljes ülésén a palesztin kérdés vitájában Endreffy Miklós tanácsos, hazánk állandó ENSZ-képvi- selőjének helyettese rámutatott arra, hogy a palesztin nép jogainak semmibevétele, ,a jogtalanul megszállt arab területeken folytatott izraeli politika tovább élezi a feszültséget. Kijelentette, hogy a palesztin kérdést a palesztin nép elidegeníthetetlen jogainak elismerése alapján, békés úton lehet és kell rendezni. A rendezés folyamatában minden érdekelt félnek, így a palesztin nép egyedüli törvényes képviselőjének, a PFSZ-nek is egyenlő jogokkal kell részt vennie. A magyar küldött újabb erőfeszítéseket sürgetett a rendezés feltételeinek megteremtése, a Közel- Kelettel foglalkozó nemzetközi konferencia összehívása érdekében. A közgyűlés 1. számú bizottságában a nemzetközi biztonságot érintő kérdésekről folyik vita. A vitában Meiszter Dávid nagykövet, a magyar küldöttség tagja kijelentette: hazánk támogatja a nemzetközi biztonság erősítéséről az ENSZ-ben 1970-ben elfogadott nyilatkozatot, mivel az abban megfogalmazott elvek egyeznek külpolitikánk prioritásával. A nyilatkozat elfogadása óta eltelt időszakban az imperializmus szélsőséges erői a kialakult erő- egyensúly megbontására törekedve, a fegyverkezési verseny újabb és újabb fordulóját kezdeményezik, s ezzel is veszélyeztetik a nemzetközi biztonságot. A magyar küldött nyugtalanítónak minősítette a regionális válsággócokat, majd rámutatott arra, hogy a kialakult kedvezőtlen folyalmaítak nem visszafordít- hatatlanok — akkor, ha valamennyi érdekéit félben megvan a politikai akarat és készség a komoly tárgyalásokra. „Ebben a szellemben üdvözöljük a Szovjetunió és az Egyesült ÁMaimok _ között január 7-én és 8-án Géniben sorra kerülő külügyminiszteri találkozót” — mondotta a magyar küldött. A közgyűlés szociális, kulturális és humanitárius kérdésekkel foglalkozó bizottságában Hegyi Tamás, a magyar küldöttség tagja kifejtette hazánk álláspontját az emberi jogok tömeges és kirívó megsértéséről a világ különböző részein, így egyebek között Chilében, Salvadorban és Guatemalában. Figyelmeztetett az újfasizmus és a neonácizmus feléledésének veszélyeire néhány országban, majd méltatta a fasizmus felett aratott győzelem közelgő 40. évfordulóját. Reagan sajtókonferenciája Reagan amerikai elnök kijelentette: „Megelégedéssel” fogadta, hogy Andrej Gremik o Szovjet külügyminiszter valamennyi nukleáris fegyver megsemmisítését tekinti a leszerelés végső céljának. Az elnök pénteken megtartott rövid sajtókonferenciáján Utalt erre a szovjet állásfoglalásra. Reagan ugyan azt mondotta, a tárgyalásokig nem lelhet megítélni, mi a a Szovjetunió szándéka a megbeszélésen, de az általa idézett kijelentés alapján „az 'Egyesült Államok kész az eszmecserére”. Reagan csak röviden foglalkozott nemzetközi kérdésekkel. Ezek között a kuvaiti repülőgép elrablásairól, a túszok, köztük amerikai állampolgárok meggyilkolásáról szólva kijelentette: „nincs bizonyíték arra, hogy az iráni kormány együttműködnék a terroristákkal”, de „nem olyan segítőkészek, amilyenek lehetnének az adott helyzetben, vagy amilyeneknek véleményem szerint lenniük kellene”. Reagan utalt arra, hogy Washington „egyes államfőkkel” kapcsolatot- tart az ügyben. Az NBC televízió értesülése szerint elsősorban- Szíriát akarják megnyerni közbenjárásra a gépeltérítő arab csoportnál. Egyéb nemzetközi kérdésekről szólva az amerikai elnök védelmébe vette az Egyesült Államok dél-afrikai politikáját, azt hangoztatva, hogy az már hozott bizonyos eredményeket. Desmond Tutu, a Nobel-békedíjjal idén kitüntetett dél-afrikai fekete püspök, akiit Reagan hosz- szas habozás után, pénteken fogladott, a tárgyalást követően kijelentette, hogy ez a politika nem hozott eredményt, az Egyesült Államok pedig nem hajlandó gazdasági megtorló szankcióikra. A sajtókonferencia jó részén Reagan az amerikai költségvetési deficit csökkentésének terveiről beszélt. PANORÁMA MOSZKVA Bányász Rezső államtitkár, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának elnöke december 5. és 8. között megbeszéléseket folytatott Moszkvában az APN, a TASZSZ és más szovjet sajtószervek vezetőivel az intézmények közötti kapcsolatok továbbfejlesztéséről. Találkozott az SZKP KB Nemzetközi Tájékoztatási, valamint agitációs és propagandaosztályainak illetékes vezetőivel is. COLOMBO Szombat déltől hétfő reggelig — 42 órás — kijárási tilalmait rendelték el a hatóságok Sri Lanka északi, tamilok lakta körzetében, ahol harmadik hete egymást érik a lázadók és a kormányhadsereg köldsönös rajtaütései, és bosszúakdiói. KINSHASA Mitterrand francia köztársasági elnök szombaton este megérkezett afrikai kőrútjának első állomására, Kimsha- sálba, ahol azonnal megkezdte tárgyalásait Mobutu zairei elnökkel. Tárgyalásaik középpontjában a osádd helyzet áll. A francia elnök két napot tölt Zaire-ban. WASHINGTON Az Egyesült Államok az idén 14,6 millió dollár értékben adott el fegyvereket szövetséges, Illetve vele baráti viszonyban lévő országoknak. A vásárlók listáját Törökország és Szaud-Arábia vezeti — közölték szombaton a washingtoni külügyminisztérium illetékesei. BUKAREST Az RKP KB Politikai Végrehajtó Bizottsága szombaton tájékoztatót hallgatott meg arról a tevékenységről amelyet a román párt- és állami küldöttségek a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának berlini, illetve a tagállamok honvédelmi miniszteri bizottságának budapesti ülésén
