Tolna Megyei Népújság, 1984. december (34. évfolyam, 282-305. szám)
1984-12-07 / 287. szám
1984. december 7. NÉPÚJSÁG 3 Iskolakóstolgató Hideg fogas, zöldmártással Eke alá fogott földek Egy melioráció története A kislány arca komolyra vált, amikor példaképéről, Kelemen László felszolgálóról beszél. „Minden mozdulatán látszik, hogy szakember.” Megjelenéséről, a kiegyensúlyozottságáról, halk, de mindig határozott fellépéséről. Salamon Éva harmadikos felszolgálótanuló fedezte fel mindezt Kelemen László munkáját látva, akivel életében csak egyszer dolgozott együtt, de ez az egyszeriség példát adott. A vendéglátásról beszélgetünk. Arról a szakmáról, ami csupa vidámságnak, szórakozásnak mutatja magát. Pedig a pincérség nem szórakozás, kemény, strapás munka, és A Hungarocoop Szövetkezeti Külkereskedelmi Vállalat az idén összesen 103 millió dollár értékben szállít árut tőkés országokba, s ez 7 millióval több a tavalyinál. A termékek közül elsősorban a mezőgazdasági szövetkezetek cikkei keresettek, és ezekből az idén a tavalynál kétszer többet, mintegy 40 millió dollár értékben szállítanak Nyugat-Európa és a Közel- Kelet piacaira. Igen kelendő a mélyhűtött baromfi és az értékesebb húsáru. Így az NSZK-ba az idén 1300 tonna zabon hizlalt, kalóriaszegény libát szállítanak, és folyamatosan küldenek grillezésre alkalmas csirkét is. A külkereskedelmi vállalat szerződést kötött a debreceni baromfivágóhíddal, amely kifárasztja az embert. „A fáradtságot feledteti az, hogy emberek között vagyok.” Emberek között lenni, erre vágyunk egy életen át, a közösségre, a társra, a barátra... és ha képesek vagyunk a kapcsolatteremtésre, akkor meg is találjuk ... A vendéglátás vidám szakma. Szórakozó emberek között kell élni, úgy, hogy azok ne vegyék észre, hogy korántsem szórakozás a felszolgáló élete. Salamon Éva az általános iskola után egy évet dolgozott Bonyhádon, az „Etelkában”. Ez az év kitérő volt, de nem elvesztegetett idő. Itt jött rá, hogy az elégedett egy újabb fajta kitenyésztésére és feldolgozására vállalkozott. A bébipulyka mellett ugyanis egyre nagyobb az igény a szeletelt pulykahús iránt. Ehhez a legalkalmasabbak azok a 10—13 kilogrammos, úgynevezett gigant pulykák, amelyeknek nevelését már megkezdték, és amelyekből a Hungarocoop tervei szerint jövőre már szállítanak a tőkés piacra. A Hungarocoop a nagyobb forgalom érdekében természetesen nemcsak a mezőgazdasági termékek skáláját bővítette, hanem új partnerek felkutatásával is szélesítette vevőinek körét. Az idén először — kikapcsolva a közvetítő kereskedőket — közvetlenül szállítanak több nyugati nagyáruháznak, és így vendég feledtetni tudja a fáradtságot. De arra is itt jött rá, hogy a felszolgálónak akkor is mosolyognia kell, amikor sírni lenne kedve. Megtanulta, hogy jól ápoltnak, tisztának, csinosnak kell lennie ... Játékot ajánlok. Kérem Évát, hogy a születésnapomra, amit együtt szeretnék ünnepelni feleségemmel és két gyermekemmel, készítse el az ünnepi ebéd menüsorát. Salamon Éva gondolkodik, kérdez, mert azt is tudnia kell, hogy hányadik születésnapról van szó. Pár percig töri a fejét — „ezt még csak most tanuljuk” — majd ajánl: Erőleves csészében. Hideg fogas, zöldmártással, bélszínszeletek Rossini módra és sajt-fatál. A hideg fogas, zöldmártással nekem nem nagyon ízlik, de nem akarok gondot okozni, inkább a jövőről beszélünk. Arról, hogy — és ezt Éva is megerősíti — a jó felszolgáló vágya nemzetközi hírű étteremben felszolgálni, a Hiltonban, vagy ..., de ahhoz nyelveket kell tanulni... és kikerülni a vendéglátó- iparban rejlő csapdákat, az italt, a pénzhajszát... Ehhez azonban mesterek kellenek, olyanok, akik példát adnak, erőt a tanuláshoz, a felemelkedéshez. Olyan emberek, mint Kelemen László, Bagó József, vagy Hidvégi János bácsi, a szekszárdi vendéglátósok atyamestere... számos magyar szövetkezeti termék jut el Olaszországba, az NSZK-ba, valamint Ku- vaitba. A többcsatornás értékesítés előnye a kedvezőbb eladási ár mellett az is, hogy a magyar külkereskedők közvetlenül megismerik partnereik minőségi követelményeit, és itthon aszerint rendelik az árut. A hazai áruválaszték bővítésére, az egyes hiánycikkek pótlására jól bevált az árucsere, amelynek köre az idén tovább bővült. Főleg a kisebb tételű szövetkezeti termékek jutnak el így külföldre, hazánkba pedig dollárkiadás nélkül érkeznek a jó minőségű árucikkek, például ruházati, ipari termékek, különböző építőanyagok. A mezőgazdasággal szemben támasztott igények növekedésével a termelőszövetkezetek ma már igyekeznek azokat a földtartalékokat is hasznos művelés alá vonni, melyeknek a munkába foghatóságához először is áldozni kell. Azokról a gazdaságilag csekély hasznú földterületekről van szó, melyeket csak megfelelő szintű meliorációs munkával lehet értékes termőterületté változtatni. A területrendezésnek ezt a formáját államunk a 60-as évektől támogatja. Tolna megyében az ötödik ötéves tervben ezekre a munkákra 205 millió forint állt rendelkezésre. A hatodik ötéves terv komplex meliorációs terveiben országosan 10 milliárd forint értékű beruházás szerepel. Egyértelműen látható már a számokból is, hogy a melioráció évek óta az érdeklődés homlokterében van, ami a kitűnő területi és éghajlati adottságokkal rendelkező Tolna megyét is érinti. A szekszárdi Aranyfürt termelőszövetkezet 1977-ben három kisebb szövetkezet egyesüléséből alakult, melyek a melioráció területén adódó feladataikat csak helyi jelleggel és szinten tudták megoldani. Az egyesült tsz már egy új, optimális üzemmódú, nagytáblás területi összevonással —, hatékonyabb formában láthatott neki ennek a feladatcsoportnak. Ami ebben a kérdésben igen lényeges, időben „ébredtek” és láttak neki a megoldásnak, jó partnert találtak ehhez, és az állami támogatás sem maradt el. A gyomfertőzött, szétszórt területek megszűntek, vele együtt a kártevőhelyek szintén, és a nagytáblás kialakítás más alapokra helyezte a területfelhasználásokat, ami a nagy teljesítményű gépparkkal könnyebb és hatékonyabb művelést is hozott. Vida Péter, a termelőszövetkezet öntözéses és meliorációs üzemmérnöke 1978- tól dolgozik e területen, szívügyeként kezeli a meliorációs munkákat. — A komplex meliorációs munkák során a táblásítás, megfelelő úthálózat kialakítása, tápanyag-gazdálkodás, rekultiváció, vízrendezés és fenntartás volt a feladatunk és minden olyan jellegű tevékenység, ami a jobb kihasználhatóságot teszi lehetővé. A melioráció latin szó, jelentése is jobbá tétel — kezdi a beszélgetést a fiatal agrárszakember. — Mivel kezdték ezt a sokrétű feladatsort? — A szövetkezetek vezetése helyesen úgy döntött, hogy először ott látunk neki a feladatoknak, ahol gyorsabban, nagyobb hatékonyságot tudunk elérni, és a kisparcellás javítómunkák maradtak a végére. Határrészeket álmodtunk meg, ami kizárta a szabdaltságot. A három határ rossz úthálózatát rendbehoztuk, ami gyorsabb felvonulási, betakarítási lehetőséget jelentett. A gépkihasználtság is optimá- lisabbá vált, vele együtt takarékosabbá is. — Milyen szinten állnak a munkákkal, mekkora területeket érintett a komplex melioráció? — Melioráció terén a megyében az elsők között vagyunk, a Sárköz vízrendezési munkáit mi már kész állapotban fogadjuk, és csatlakozunk hozzá. A szövetkezet egész területét érinti a komplex melioráció, ami 3400 hektár szántóterületet takar. Teljes egészében 1985-ben végzünk a munkával, és ennek az összege 40 millió forint. Ebből a hetven százalék, tehát 28 millió forint állami támogatás. — Vegyük sorra az egyes részfeladatokat! — A szövetkezet két helyen végzett vízrendezést, az ebesi és a malomtai területen, a kettő együttes költsége 13 millió forint volt. Dózerok és kotrógépek, valamint egy holland gyártmányú lézervezérlésű drénező- gép dolgozott a munkákon. Sárközi, mélyfekvésű, réti öntéstalajon javítottunk, ahol néha a néphadsereg alakulatai segítették a belvíz miatti nehéz betakarítást. Két-három gép is húzta egymást, aminek az agrotechnikai hátrányai így már a mélyszántásnál is jelentkeztek. A drénezés után a víz visszahúzódott, megszűntek ezek a gondok, olcsóbb, hatékonyabb lett a termelésünk. — Kivel szerződtek a munkák elvégzésére? — A kivitelezőnk a Szek- szárd—Paksi Víztársulat volt, velük kitűnő kapcsolataink vannak, ők készítették a terveket és végezték a munkákat és elmondhatjuk, alapjában véve jó munkát végeztek. — A fölösleges növényzetnek, fáknak, bokroknak, mi lett a sorsa? — Az iparilag használható fa kitermelésre került, hasznosítottuk. A bozótok, cserjések és tuskók gödörbe kerültek, olyan mélyre, hogy a szántóföldi művelést ne akadályozzák. Ez utóbbiak hasznosításának reális lehetősége ma még csak az elmélet szintjén áll. — Ejtsünk szót a rekultivációról is. — A termelésből kivont területek újrahasznosítását, amikor régi tanyahelyek, elavult utak, rét és nádas kerül ismét művelés alá. Évente készítünk rekultivációs tervet, melynek a költségvetését fele-fele arányban az állam és az önerő képviseli. A Keselyűsi út északi részén, a régi homokbánya megszüntetése is ilyen feladat volt. Ma már termőterület, nagysága 6,7 hektárt tesz ki. Évente igyekszünk anyagi erőnkhöz mérten rekultivál- tatni. Jövőre 8 hektár szerepel a tervben. — Milyen agrotechnikai feladatok várnak itt megoldásra? — Tápanyag-utánpótlási terv készül, és a terület tápanyagérték szintjére hozzuk ezt a területet is. Műtrágyázással és szervestrágyázással megindítjuk a mikrobiológiai folyamatokat és a táblába szántva teljes értékű szántóvá válik, ahol a hagyományos vetésszerkezettel dolgozunk. — Mennyi a megtérülési idő ezen a területen? — A malomtai területen a számítások szerint hat év a megtérülési idő, de tapasztalataink szerint még ennél is rövidebb. Sok esetben nem nő a terület nagysága a komplex meliorációs munkák során, de ezekkel a munkákkal, — és intenzív művelést végezve a területen — terméshozamban mutatkozik a javulás. Igyekszünk jó gazda módján bánni értékeinkkel és ma már szemet gyönyörködtető, egységes, nagytáblás művelést folytatunk. Szabó Sándor (MTI) A jelölő bizottságok A beszámoló taggyűléseken az alapszervezetek tagsága megválasztotta, illetve megválasztja a januári taggyűlés tisztség- viselőit, köztük a tisztújítást előkészítő jelölő bizottságot. A levezető elnöknek és a szavazatszedő bizottságnak majd csak a taggyűlésen lesz dolga, ám, a jelölő bizottságnak máris munkához kell fognia. Csak így képes alaposan átgondolt, a párttagság véleményét tükröző listát tenni az „asztalra” arról, hogy ki(ke)t javasol titkárnak, vezetőségi tagnak, a felsőbb pártszerv pártértekezletére küldöttnek megválasztani. A jelöltlista nem „szentírás”, azon változtathat a taggyűlés, sőt, megvá- laszthatók a különböző tisztségekre azok is, akiket nem jelölnek, ez következik a pártdemokrácia szabályaiból. Ám, mégsem közömbös, hogy kiket javasol a bizottság, amely feladatul kapta a választás előkészítését. Sok évtizedes bevált gyakorlat pártunkban a jelölés, ami garanciája annak, hogy a különböző véleményeket üt- I köztetv~-““veztetve az arra legalkalmasabbak keríÜ"» » tmSSSÍ^^:. Fontos feladat hárul a bizottság elnökére. Neki kell megszerveznie, hogy « bizottság tagjai minden párttaggal beszéljenek, ismerjék meg a tagság véleményét a jelenlegi titkárról és vezetőségi tagokról, hogy az alapszervezetben kiket tartanak legalkalmasabbaknak arra, hogy a következő öt évben irányítsák az alapszervezet munkáját. Ismerniök kell a felsőbb pártszerv véleményét, elképzeléseit is. És itt nem puszta „közvélenénykutatásról” van szó. Néha ütköztetni kell a véleményeket. A mérce a jelölteknél: az alkalmasság, a párt politikájának ismerete, és képesség annak megvalósítására, illetve a megvalósításért folyó munka irányítására. Bírniok kell a jelölteknek a pártagság bizalmát. Előfordulhat, hogy olyan vélemény hangzik el: „Legyen ott a mi brigádunkból is valaki!” — Pusztán ezért felelőtlenség lenne jelölni. Viszont előfordulhat az is, hogy egy munkahelyen két alkalmas párttag is van vezető tisztségre. Nincs statisztikai előírás, mégis törekedni kell arra, hogy arra alkalmas nők és fiatalok a vezetőségbe kerüljenek. Amikor — a beszélgetések tapasztalatainak összegezésekor — a bizottság kialakítóija álláspontját, ismét beszélniök kell azokkal is — „leköszönő” titkár, vezetőségi tagok —, akiket nem javasolnak jelölésre. Feleiössífa!e^es munka a jelölő bizottságodé Nagymértékben lü^b tőle’ hogy próbált, szilára ^evőződésű, minden ^ kintetben alkalmas kommunia^.k kerüljenek a vezető tisztségekbe. (J) Több százéit.' köbméter földet mozgaÜ2lf me* a Kepe^ H. J. — G. K. Bővülő hungarocoop-export A malomtal területrendezési munkák 1985-ben fejeződnek be \z egykori rét jövőre termőterület lesz
