Tolna Megyei Népújság, 1984. december (34. évfolyam, 282-305. szám)
1984-12-07 / 287. szám
XXXIV. évfolyam, 287. szám Ara: 1,40 Ft 1984. december 7., péntek Mai számunkból ISKOLAKÖSTOLGATŰ (3. old.) A LABDARÚGÓ NB II TAVASZI SORSOLÁSA (4. old.) OLVASÓSZOLGÁLAT EKE ALÁ FOGOTT FÖLDEK (3. old.) Gyorsaié növekedés Immár hagyománya a Központi Bizottságnak, hogy az esztendő utolsó heteiben értékeli a gazdaság előmenetelét, életkörülményeink alakulását, és mérleget von teendőinkről. Most iis így történt, ez olvasható ki az MSZMP december 4-i üléséről kiadott közleményből. Az olvasó természetesén leginkább tarra kíváncsi, hogy számára — a magánembernek s taz állampolgárnak — mit hozott ez .az év, mire számíthat 1985-ben? Nos, az, aki a gazdaság folyamatait rendszeresen értékeli, legelőször azt állapíthatja meg, hogy 1979-től, a tudatosán vállalt visszafogás évei után, most, először muitát a gazdaság gyorsuló növekedést. A Központi Bizottság által n y olv ánoSlsé gr a hozott tények ezt így (fogalmazzák meg: „a .nemzeti ijövedeiem az előirányzott 1,5—2 százalék helyett 2—2,5 százalékkal emelkedik. A költségvetés hiánya a tervezettnek megfelelően mérséklődik. Az .ipari termelés az előirányzott 1,5—(2 százalék helyett 2,5—3 százalékkal nőtt.^ Bővül az iipiari termékek kivitele, a belföldi értékesítés.^ A mezőgazdasági termelés mintegy 5 százalékkal nőtt, a galbonátermelés a tervezett 15 milliót meghaladja, az állatállomány magas, a takarmányellátás kielégítő. A lakosság egy főre jutó reáljövedelme és fogyasztása 1 százalékkal nőtt”. Mindez azt jelenti, hogy .az ország erőt gyűjtött, s ha ném is gyorsan, de immár képes arra, hogy megalapozza a reális ü'temnövekedést, a nagyobb fejlődési dinamizmust. Figyelemre méltó: bár az idei év sem volt könnyű az ellátás szempontjából — .hiszen változatlanul az export lehetséges növelése, az importtal való takarékosság határozta meg teendőinek — az áruellátás nem romlott — sőt, bizonyos területeken tovább javult, illetve megőrizte már .ismert erényeit. Élelmiszerekből kiegyensúlyozott kínálatot nyújtottak az üzletek, az áruellátás hibái, feszültségei — így az építő- és tüzelőanyag, egyes tartás fogyasztási cikkek időszakos hiánya — ellenére az állampolgárok pénzüket arra költhették, (amire szükségük volt. Bonyolult megoldásokat, új .módszereket is alkalmazott a kereskedelem, ennek révén a választék az egyes területeken tovább bővült. A kedvező jelenségek mellett — persze — továbbra is akadtak makacsul kitartó gondok. így például .az, hogy egyes ipari alágaZatoMbán (gépipar) nem emelkedett, hanem csökkent az export, másutt, a könnyűiparban a minőségi hibák zavarták minid la tőkés, mind pedig a szocialista országokba jutó kivitelt. Nem volt kedvező az idén a külpiaci helyzet sem, például az élelmiszerárak tartósan alacsonyan alakultak. Ennek hatásai kellemetlenül érték élelmiszer-gazdaságunkat: jelentősen nőtt ugyan exportja, bevételei viszont alig emelkedtek. Ugyancsak figyelmeztető a lakásépítésben — kivált a fővárosiban — mutatkozó két kedvezőtlen vonás. Az építőipar .elmaradt a kívánt mennyiségű lakások átadásával, mindemellett .az építési költségek, a lakásárak az elfogadhatónál is .magasabbra szöktek. A Központi (Bizottság mégis joggal állapította meg, hogy a gazdaság összességében a főbb gazdasági céloknak megfelelően fejlődik. .Az idei teljesítmény megalapozza a jövő évi munkát, lehetővé teszi, hogy a kedvező folyamatokat kiterjesszük, a gazdaság fejlődése tovább gyorsuljon. .Mindez .a jövő évi tervhez készült javaslatiban így .szerepel: a nemzeti jövedelem 2,3—2,8 százalékkal, a belföldi félhasználás 1—.1,5 százalékkal, az ipari termelés 3 százalékkal, a lakossági fogyasztás 1—(1,5 százai ókkal, és az egy lakosra jutó jövedelem 1,5—2 százalékkal emelkedik. Mi jellemzi ezt a feladatot? Mindenekelőtt az, hogy tovább kéll folytatni erőfeszítéseinket a külső egyensúly javításáért, megőrzéséért, valamint a gazdaság értéknövelő képességének, .teljesítményének emeléséért. Ennék révén — s a belső egyensúly konszolidálásával — s a teljesítmények gyors javftásval — meg kell állítani a reálbérek csökkenésének folyamatát, tovább szilárdítva a szociális biztonságot. Lényegében folytatódok tehát az a munka, az a gazdaiságpölitikai irányvonal, amelyet 1979. óta .vall magáénak az ország. Nincs ábban Sem különbség, hogy a gazdaságpolitikai eszközrendszer tovább korszerűsödik. Az 1985. január elsejével életbe lépő új szabályozók feltehetően újabb lendületet adnak az önálló vállalkozó szellemű magatartásnak. A Központi Bizottság közleménye mindezen túl — ismét csak hagyományosain — azlt is .tudatta a társadalommal, hogy vállalt programunk végrehajtásának megvannak a garanciái. Nehéz, sokszor feszültséggel teli időszakokon túljutva sikerült elérkezni ahhoz a ponthoz, almikor erőfeszíitéséiük eredményei az értékel- hetőbb előrelépésben is megmutatkoznak. Tudatta, hogy ez a program érdemes az egész társadalom bizalmára. MATKÖ ISTVÁN Az Elnöki Tanács ülése Az Elnöki Tanács kitüntetéseinek átadása a Parlamentben. (Telefotó) Az Elnöki Tanács csütörtökön ülést tartott. Az alkotmány 22. paragrafusának (2.) bekezdése alapján az Országgyűlést 1984. december 19-én, szerdán 10 órára összehívta. A Minisztertanács javasolja, hogy az Országgyűlés tűzze napirendre az 1985. évi állami költségvetésről szóló törvényjavaslatot. Losonczi Pál tájékoztatta a testületet hivatalos látogatásáról az Indonéz Köztársaságban, továbbá pártós állami küldöttség élén a Vietnami Szocialista Köztársaságban, a Kambodzsai Népköztársaságban és a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaságban tett hivatalos, baráti látogatásáról. llradonéziiában a Suharto köztársasági elnökkel szívélyes légkörben folytatott hivatalos megbeszéléseiken áttekintették az időszerű nemzetközi kérdéseket, különös tekintettel az európai kontinens és a délkelet-ázsiai térség helyzetére. Egyetértettek abban, hogy lehetséges és szükséges valameny- nyi nemzetközi probléma békés eszközökkel, tárgyalások útján való rendezése. Megállapították, hogy a kölcsönös előnyök alapján további lehetőségek kínálkoznak a két ország közötti kapcsolat fejlesztésére, elsősorban a gazdaság és a kereskedelem területén. Ennek érdekében a látogatás alkalmával konkrét megállapodások születtek. A három indokínai ország párt- és állami vezetőivel szívélyes, baráti légkörben folytatott tárgyalásokon a nemzetközi kérdések áttekintése során különös figyelmet szenteltek a délkelet- ázsiai térség időszerű problémáinak. Egyetértettek abban, hogy a térség megoldásra váró kérdéseit tárgyalások útján, a kialakult realitások, az érintett államok szuverenitásának, az egyenjogúság és az egymás jogos érdekeinek tiszteletben tartása alapján, minden külső beavatkozás nélkül mielőbb rendezni kell. A látogatás megerősítette a Magyar Népköztársaság és az indokínai országok közötti barátságot és szolidaritást. E tekintetben kiemelkedő jelentősége van a Vietnami Szocialista Köztársasággal kötött Barátsági és Együttműködési Szerződés aláírásának. Az indokínai országokkal a szoladaritás és a kölcsönös előnyök alapján megállapodások megkötésére került sor, amelyeknek célja a kapcsolatok sokoldalú bővítése, szélesítése. A tájékoztatót az Elnöki Tanács egyetértőleg tudomásul vette. Megállapította, hogy a látogatások jól szolgálták a Magyar Népköztársaság külpolitikai céljait és hozzájárultak ahhoz, hogy az érintett országokkal kapcsolataink tovább fejlődjenek. Az Elnöki Tanács módosította a vízgazdálkodási társulatokról szóló 1977. évi 28. számú törvényerejű rendelet egyes rendelkezéseit. Bővítette a víziközmű társulatok körét, és a vízműtársulat, valamint a csatornamű társulat mellett létrehozta a belterületi vízelvezető társulat jogintézményét. Ennek célja, hogy a belterületi vízkárveszély hatékony leküzdésében a lakossági érdekek érvényesítésének új szervezeti lehetőséget teremtsenek. A testület határozott községek alakításáról, egyesítéséről, községi tanács és közös tanácsok szervezéséről. Az Elnöki Tanács személyi ügyekben döntött, bírákat mentett fel és választott meg. Magyar-iráni külügyminiszteri tárgyalásuk Ali Akbar Velajati iráni külügyminiszter — aki Vár» konyi Péter külügyminiszter meghívására szerda este érkezett hazánkba — csütörtökön reggel megkoszorúzta a Magyar Hősök Emlékművét a Hősök terén. Ezt követően a külügyminisztériumban megkezdődtek a hivatalos magyar—iráni külügyminiszteri tárgyalások. A két külügyminiszter szívélyes légkörben vélemény- cserét folytatott a nemzetközi élet legfontosabb kérdéseiről, különös figyelmet fordítva a feszültség okaira, a fegyverkezési verseny veszélyeire, annak politikai és gazdasági következményeire. Érintették a világgazdasági helyzetet, amelynek nehézségei különösen a fejlődő világ országait sújtják. Aggodalmukat fejezték ki a közel-keleti válság elhúzódása miatt, elítélték a kü- lönutas * alkudozásokat és sürgették a mielőbbi átfogó, igazságos rendezést. Támogatásukról biztosították a palesztin nép igazságos harcát törvényes jogainak biztosításáért, s rámutattak a térség haladó erői összefogásának fontosságára. Ismertették álláspontjukat az iráni—iraki háborúról, a Perzsa-öböl, az Indiai-óceán békéjével, biztonságával összefüggő kérdésekről. Szolidaritásukról biztosították az afrikai, ázsiai és a latin-amerikai népek küzdelmét nemzeti függetlenségük megvédéséért, megszilárdításáért. A külügyminiszterek szóltak országaik külpolitikai törekvéseiről. Megérkezett a szabadság lángja Ünnepi nagygyűlés Simontornyán Az elpusztult, megsérült lakóházak újjáépítése az első egy-két évben befejeződött. Azóta új lakónegyedek épültek, köztük ezek a Mátyás király utcai társasházak. Tegnap este háromnegyed hatkor a Simontornya és Tol- nanémedi közt lévő vasúti hídnál — ahöl negyven évvel ezelőtt az első szovjet katonák léptek a község területére — a tolnanémedi úttörők simontornyai pajtásaiknak adták át a szabadság lángját, amit aztán staféta vitt a Petőfi Sándor Művelődési Házhoz. Itt ünnepélyesen fogadták a fáklyát hozó úttörőket, majd megkezdődött az ünnepi nagygyűlés. A magyar és a szovjet himnusz elhangzása után Győré Nándor, a községi pártbizottság titkára köszöntötte a résztvevőket, majd Beidek László, a párt-vb tagja, a Siómenti Áfész elnöke mondott ünnepi beszédet. A bevezetőben mondott rövid történelmi áttekintés után szólt a negyven év előtti simontornyai eseményekről. 1944. december 6-án a felszabadító szovjet katonák az igari út mellett jól kiépített állásaikból kiverték a fasisztákat, ezzel felszabadították a községet, befejezték a megye felszabadítását. Súlyos megpróbáltatásokat jelentettek a község lakói számára ezek a napok. A megvert német seregek kirabolták a bőrgyárat, felrobbantották a közúti és vasúti hidakat. Sajnos, ezután még háromszor vált harcmezővé a község, a legsúlyosabb az a tíz nap volt, amikor márciusban kényszerültek pincékbe, bunkerekbe a simontornyaiak. ötszáz szovjet katona áldozta itt a községben életét a magyar nép felszabadulásáért, s kétszáz civil lakos halt meg. Leégett a bőrgyár, elpusztult, leégett a lakóházak egyhar- mada, nem volt olyan ház, amelyen kisebb-nagyobb sérülés ne lett volna. Az ünnepi szónok ezután az újjáépítésről beszélt, a termelés megindításáról, a földreformról, a demokratikus pártok megalakulásáról, megemlékezve személy szerint azokról, akik példát mutattak, lelkesítettek, mozgósítottak. — A felszabadulással kezdődött az urbanizálódás. Utak, járdák épültek, vízmű létesült, új lakótelepek jöttek létre. — Talán a legnagyobb eredményt a község egészségügyi ellátásában értük el — mondta. — Bármerre tekintünk a községben, mindenütt ott a bizonyítéka annak, hogy a felszabadult nép mire képes. A kirabolt, földig rombolt gyárból Közép-Európa egyik legnagyobb bőrgyára lett. Több mint 20 éves a Bőr- és Szőrmeipari Vállalat, létrejött és fejlődött a SIMOVILL Ipari Szövetkezet. — Ez a nagyfokú iparosítás községünknek különleges státuszt biztosított, az országban rajta kívül alig van még egy, ahol a lakossághoz viszonyítottan ilyen sokan dolgoznának az iparban. Óvodák, iskolák épültek, a negyven év alatt rohamosan fejlődött a köz- művelődés, a szolgáltatás, a kereskedelmi hálózat. Az 1950-ben alakult termelőszövetkezet az igen nehéz, 1956-os időkben sem bomlott széjjel. Látványos előrelépést az igari téesszel való egyesülés hozott, a szövetkezet eredményei elismerést érdemelnek. Negyven évre emlékezünk. E négy évtized eredményei úgy jöhettek létre, hogy a magyar nép — benne a simontornyai is — követte a pártot, amely a szocializmus útját jelölte ki, és megvalósítására mozgósít. Ügy jöhettek létre, hogy Magyarország megtalálta helyét a szocialista népek közösségében, szoros kapcsolat fűzi a felszabadító szovjet néphez, amely mindig segített bennünket, amikor rászorultunk. Ma a magyar nép pártja vezetésével készül a XIII. kongresszusra, április 4-re, az ország felszabadulásának 40. évfordulójára — fejezte be ünnepi beszédét Beidek László. Ezután Szabó Sándor, a községi tanács elnöke tíz simontornyai lakosnak, akik kiemelkedően sokat tettek a község fejlődéséért, átadta a felszabadulási emlékplakettet, majd ünnepi műsort adtak az úttörők. Utána levetítették Jancsó Miklós A harangok Rómába mentek című filmjét.
