Tolna Megyei Népújság, 1984. december (34. évfolyam, 282-305. szám)

1984-12-30 / 305. szám

1984. december 81. 1 ^ IsíÉPÜJSÁG Évszázados merónyisthístőrfa Bomba, tőr és puskagolyó Titkára támogatja II. János Pál pápát az 1981. május 13-1 nyilvános audencián, miután egy török nemzetiségű, szél­sőjobboldali nézeteiről ismert, újfasiszta terrorista me­rényletet kísérelt meg ellene a Vatikánban. 1984. október 12-én hajnalban pokolgépet robbantottak a brightoni Grand Hotelben, a kongresszusa befejezésére készülő brit Konzervatív Párt vezetőinek főhadiszállásán. Két ember meghalt, Thatcher kormányfő sértetlen maradt. Bármelyik szellemi vetél­kedőn fogós kérdés elé állí­taná a résztvevőket egy ilyen probléma: mi a hasonlóság mondjuk Fejszal szaúd-ará- biai király, a muzulmán hit hű védelmezője és VI. Pál katolikus egyházfő között? De kereshetnénk számtalan további nevet, meghökkentő szembeállítást, ahol sem a nemzetiség, sem a korszak, sem a politikai beállítottság, az életpálya sikerei, vagy kudarcai nem adnak alapot párhuzamok levonására. Nos, a megoldás azért nem olyan bonyolult: valamennyi emlí­tett személyiség ellen végre­hajtottak vagy megkíséreltek — egyszer vagy többször is — merényletet. A görögöktől a jelenkorig Nem egy rövidre szabott újságcikk, hanem valószínű­leg egy vaskos könyv sem lenne elég a történelem leg­híresebb gyilkosságainak és merényletkísérleteinek fel­idézéséhez. S hogy az össze­esküvés, az erőszak, a tőrve­tés nem csupán a sötétebb évszázadok tartozéka, hanem — sajnos — elválaszthatatlan része napjaink nemzetközi politikájának is, arra elegen­dők emlékeztetőül a közel­múlt hetek olyan eseményei, mint Indira Gandhi kormány­fő megölése szikh testőrei ál­tal, vagy az Ír Köztársasági Hadsereg terroristáinak em­beréleteket követelő, ám alapvető célkitűzésében si­kertelennek bizonyult, Mar­garet Thatcher brit minisz­terelnök asszony ellen elkö­vetett októberi bombarob­bantása. Az eszközök és az indíté­kok természetesen különböz­nek. A szovjet állam megala­pítóját annak idején mérge­zett pisztolygolyóval sebesí- tette meg egy jobboldali eszer merénylő egy gyári gyűlés után. A szaúd-arábiai uralkodót alig egy évtizede saját palotájában unokaöccse lőtte agyon, míg VI. Pálra a Fülöp-szigetek fővárosában, Manilában támadt tőrrel egy papnak öltözött, Mendoza ne­vű festő. Ilyen alapon tehát lehetetlen közös nevezőt ta­lálni — természetesen azon túl, hogy valaki (más, törvé­nyes lehetőségek híján vagy azok tudatos figyelmen kívül hagyásával) nem politikai sí­kon támadja ellenlábasát, hanem egyszerűen fizikai megsemmisítésére törekszik. A merényletek históriáját a történészek, mint annyi más területen, az ókori gö­rögökig vezetik vissza, egész addig, hogy időszámításunk előtt több mint félezer évvel Hippartkhosz athéni tirannust két köztársaságpárti fiatal­ember meggyilkolta. I. e. 370- ben Iaszont, a thesszaliai ál­lam megalapítóját épp a per­zsák elleni hadjárata előtti díszszemlén ölik meg. S to­vábbi nevek az elkövetkező évszázadokból: Scipio Afri- canus Minor római konzul, Karthago legyőzője — álmá­ban szúrják le. Tiberius Gracchus római tribün, hala­dó reformok kidől jzója — szenátorok verik agyon. Ci­cerót, a legend s szónokot éppúgy erőszakkal teszik el láb alól, mint Julius Caesart, s más császárok, királyok hosszú sorát Európa-szerte, s persze (ha a részleteket ke­véssé ismertek is) a világ többi táján. Nevek századunkból A középkor szintén a „bér­gyilkosak aranykora”. Tő­rüktől sem pápák, sem világi uralkodók nem menekülhet­nek — igaz, ők is gyakran használnak bérenceket ellen­feleik félreállítására. Neve­ket sorolni szinte felesleges, a sok Leóból, Henrikből, Ri- chardból, Ottóból és Lajos­ból teljes királydinasztiák összeállnának. A rózsák há­borúja Angliában, a hugenot­ta harcok Franciaországban, a Mediciek vagy a Borgiák udvara Itáliában, a török szultánok palotái — politika és erőszak szétválaszthatat- lan összefonódása mindenütt. Továbblépve, lássunk néhány példát a XIX. századból. I. Pál orosz cárt összeesküvők ölték meg, csakúgy, mint III. Szelim török szultánt. Napó­leon ellen merényletet kísé­reltek meg, Lajos Fülöp, Bis­marck kancellár és Viktória királynő ellen többször is. Abraham Lincolnnal másod­szori elnökké választása után végzett a merénylő golyója. Olasz és spanyol királyok, latin-amerikai elnökök, her­cegek és miniszterek tucat­jai — hosszan lehetne foly­tatni a sort. Ragadjunk ki inkább né­hány nevet saját századunk merénylettörténetéből. II. Vilmos német császár, Fe­renc Ferdinánd, a Monarchia trónörököse, Sándor jugosz­láv király, Erzsébet király­nő, Rathenau és Jean Jaures. Mussolini 1924-ben négy me­rényletet is túlélt, mint ahogy kudarcba fulladt a Hitler el­leni — a kikerülhetetlen há­borús vereség közeledtével szervezett — bombamerény­let is. A második világhábo­rú után, a tömegkommuni­káció fejlődésével a terror- cselekmények híre sokszor már órák alatt beszáguldottá a földgolyót, a merényletek nemegyszer nemzetek, orszá­gok sorsát változtatták meg, terelték új, jobb vagy rosz- szabb mederbe. Ki tudja például, nem ala­kult volna-e másképp indiai­ak és pakisztániak millióinak élete, ha Mahatma Gandhi­val nem végez három közel­ről leadott lövéssel egy God- se nevű nacionalista, szinte azonnal kirobbantva a hin­du—muzulmán ellenségeske­dések újabb hullámát? Ban- daraneike ceyloni miniszter- elnököt is egy felbujtott fa­natikus ölte meg. Patrice Lumumbát, az afrikai forra­dalmi mozgalmak egyik ve­zetőjét elhurcolták, s Katan- gában megölték. Fidel Cast­ro ellen számtalan merény­letet szerveztek — köztük is kiemelkedik a CIA hajme­resztő terve, hogy gyorsan­ölő méreggel átitatott sziva­rokat juttassanak el a kubai elnökhöz. Ám nem mentes áldozatoktól az Egyesült Ál­lamok sem. 1963 novemberé­ben összeesküvés áldozata lett John Fitzgerald Kennedy elnök. Máig sem derült ki, hogy ki is húzta meg a dalla­si tankönyvraktárban talált távcsöves puska ravaszát, milyen köze volt a merény­lethez a hivatalosan gyanú­sított Lee Harwey Oswald- nak, s miért ölte meg őt Jack Ruby bártulajdonos? A War- ren-jelentés megszületett, a háttér azonban éppoly tisztá­zatlan, mint amilyen a Mal­colm X haladó néger politi­kus, Martin Luther King polgárjogi vezető, vagy — ugyanabban az évben, 1968- ben — a Kennedy-család má­sik, elnökségre törő tagja, Robert esetében. (Vele kam- pánykörútja alatt végzett egy 24 éves jordániai bevándo­rolt egy Los Angeles-i szál­lodában.) Az elmúlt évtized Ami ezek után következik, az már a közelmúlt, a leg­utóbbi évtized históriája. 1975-ben katonai hatalomát­vétel során megölték Mud- zsibur Rahmant, a független Banglades egyik megterem­tőjét. Aktivizálódtak a szél­sőséges terrorszervezetek az NSZK-ban, Olaszországban, Törökországban és másutt, sokszor szabályos hadüzene­tet intézve az „elnyomó ál­lamapparátushoz”. Végeztek Aldo Moro volt olasz kor­mányfővel, megszokottá vál­tak az emberrablások, a le­vélbombák, áldozatokat kö­vetelő repülőgép-eltérítések. Szomorú, de reális megálla­pítás: a terrorizmus igazi iparággá változott — csak­úgy, mint az antiterrorizmus. A politikusok, üzletemberek védelme, a biztonsági appará­tusok kiképzése, ellátása és felszerelése ma már kétség­telenül „nagy üzlet”. Más kérdés, hogy néha a legszi­gorúbb óvintézkedések is csődöt mondanak. Pák Csöng Hi dél-koreai elnökkel titkos­szolgálatának vezetője vég­zett. Ziaur Rahmant katona­tisztek lőtték le. Radzsai irá­ni elnököt és kormányfőjét egyszerre ölte meg 1981-ben egy bombamerénylet. A dísz­emelvényen ülő Szadat egyiptomi államfő ellen egy katonai parádén valóságos rohamra indultak a merény­lők. Basir Dzsemajel meg­választott libanoni elnökkel szintén bombarobbanás vég­zett. Ronald Reagan viszont — II. János Pál pápához ha­sonlóan — csak megsebesült. Legutóbb pedig a Thatcher asszony és Indira Gandhi el­leni, már említett merénylet keltett világméretű felhábo­rodást. Mindebből az következne, hogy a terrorcselekményeket, mint a napi politikai elfoga­dott részét kell szemlélnünk? Semmiképp. Az viszont tény, hogy amíg a világ különböző részein megoldatlan társadal­mi-gazdasági feszültségek vannak, addig sokan nyúlnak a barikádok mindkét olda­lán az erőszak eszközeihez. A késhez, bombához, revol­verhez is... Szegő Gábor Egy gyilkosság, amely történelmet csinált: 1914-ben az Osztrák—Magyar Monarchia a Ferenc Ferdinánd ellen elkövetett merénylet után üzent hadat Szerbiának. El­vezetik a merénylőt. Sebesülten fekszik az Ambassador Szálloda egyik folyo­sójának padlóján Robert Kennedy szenátor, aki ellen merényletet követtek el röviddel azután, hogy köszönetét mondott a választásokon elért győzelemért. Önálló lett az MNB három intézménye A Magyar Nemzeti Bank három intézménye — az In­novációs Alap, a Vállalkozási Alap és a Budapesti Inté­zet — a bankrendszer to­vábbfejlesztése keretében 1985. január 1-től önállóan folytatja működését. Az MNB Innovációs Alap­ja önálló innovációs pénz­intézetté alakul át. Működé­si területe azonban nem vál­tozik, továbbra is az újdon­ságok, műszaki fejlesztések megvalósítását segítő bank­szerű finanszírozással fog­lalkozik. A bank egy éve működő Vállalkozási Alapjának fel­adata továbbra is a gazdasá­gi társulások és társaságok létrehozásához és működésé­hez szükséges tőke biztosí­tása, amennyiben a befekte­tés jövedelmezőnek ígérke­zik. Vállalkozik gépek, ter­melőberendezések haszon­bérbe adásáról és egyéb pénzügyi szolgáltatásokra is. Az MNB Budapesti Inté­zete a jövő évtől Budapesti Hitelbank néven tevékeny­kedik. Az MNB hiteltagoza­taival azonos felhatalmazást kap; betéteket gyűjthet, be­ruházási és forgóeszközhi­teit nyújthat és vezetheti ügyfelei számláit. Ha megfe­lelő alkalom kínálkozik, ak­kor tőkét is adhat vállalko­zásokhoz, s kötvényeket bo­csáthat ki. A budapesti ta­nácsi vállalatok, valamint szövetkezetek finanszírozá­sával foglalkozik majd. A Nemzeti Bank az induláshoz 300 milliós alaptőkét bo­csát az új pénzintézet ren­delkezésére. (MTI) II Tisztelt szekszárdi lakosok! A városi hulladékgyűjtés zavartalansága ér­dekében kérjük önöket, hogy feleslegessé vált fenyőfáikat ne a szeméttároló edényekbe, hanem azok mellett helyezzék el. Segítségüket köszönjük! SZEKSZÁRDI VÁROSGAZDÁLKODÁSI VÁLLALAT (777) A Tolna megyei Népbolt Vállalat műszaki áruházába FELVESZ 2 SZAKKÉPZETT ELADÓT A MŰSZAKI-VILLAMOSSÁGI CIKKEK OSZTÁLYÁRA, TOVÁBBÁ a Korzó Áruházába MÉTERÁRU-ELADÓT. Jelentkezés a vállalat személyzeti osztályán, Szekszárd, Széchenyi u. 20. (737)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents