Tolna Megyei Népújság, 1984. december (34. évfolyam, 282-305. szám)

1984-12-30 / 305. szám

1981. december 31. /''t<xha' _ ^NÉPÚJSÁG 5 Számvetés, feladatok Az év végén vagyunk. Készülnek a számvetések. Az arra hivatottak elemzik az elmúlt esztendő eredményeit, tapasz­talatait, és kijelölik a feladatokat: Ezt a munkát végezte el a Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága is a legutóbbi ülésén. Az ott elhangzottakból és a végrehajtó bizottság jelentéséből készült az alábbi összeállítás. Amint annak idején jelentettük, az írásos beszámolóhoz a megyei pártbizottság első titkára, K. Papp József szóbeli kiegészítést fűzött. Utalt arra, hogy a megye sajátosságai­nak figyelembevételével az országos érvényű megállapítások nálunk is érvényesek. Sajá­tosság, hogy a nagyberuházások termelésének felfutásából gyors növekedés mutatható ki, de ha a paksi atomerőmű két blokkjának, a Szekszárdi Húsipari Vállalatnak és a tejipari vállalatnak az eredményeit leszámítjuk, máris eltűnik az, ami az országos átlagtól megkü­lönböztet. 1984-ben harmincöt új gyártmány termelésének feltételei is megteremtődtek megyénkben, ami jelentős eredmény. Az út sikeres folytatásához az is kell, hogy a vezetés egyetlen szintjén se tűrjék meg az elnéző magatartást, a pazarlást, az anyagiak és a munkaerő alacsony hatásfokon történő hasz­nosítását. Ezek, és a vállalati szervezetek korszerűsítése révén sokat tehetünk a gaz­dasági előrehaladás érdekében. A mezőgaz­daságban a gazdasági megalapozottság, a termelési színvonal, a jelenlegi állatlétszám, az őszi vetések ez idő szerinti kiváló kondí­ciója, és természetesen az ágazat dolgozóinak szakismerete, szorgalma biztosíték lehet a növekvő 1985-ös feladatok sikeres teljesíté­sére, a töretlen fejlődésre. A szóbeli bevezetőben ®lí?ai?g^ott------------------------ többek kö­zött, hogy a tanácsi beruházásokon belül a lakáshelyzet javítását kiemelten kell kezelni. Telekhiány, építési kapacitás hiánya sehol ne akadályozza a magánerőből történő építkezést, és azt is elő kell készíteni, hogy a jelenleginél nagyobb legyen a tanácsi bérlakásépítés aránya, hogy legalább a szo­ciális szempontból legindokoltabb igényeket kielégíthessék. A jelentés szól arról, hogy Tolna megye gazdálkodó szervezeteinek 1984. évi tevékeny­ségéhez nagy lendületet adott a hazánk fel- szabadulásának 40. évfordulója és az MSZMP XIII. kongresszusa tiszteletére kibontakozott munkaverseny-mozgalom. A kollektívák év­közi felajánlásai és vállalásai jól példázzák a dolgozó tömegek egyetértését, azonosulását gazdaságpolitikai céljainkkal, cselekvő rész­vételét a feladatok megvalósításában. A megye szocialista iparának bruttó terme­lése 1984-ben az előzetes számítások szerint 24 milliárd forintot ért el. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy az emlí­tetteken túl az átlagosnál nagyobb mérvű termelésbővülést valósított meg a Szekszárdi Mezőgép Vállalat, a Tolna megyei Gabona­forgalmi és Malomipari Vállalat, a Bónyhádi Vasipari és a Bonyhádi Ruházati Szövetkezet. Az is tény, hogy a korábbi időszakhoz viszo­nyítva több gazdálkodó egység termelése mérséklődött, így például a Láng Gépgyár Dombóvári Gyáránál, a Gyár- és Gépszerelő Vállalat telepeinél, az MSV Tolnai Gyáránál, a Mosonmagyaróvári Kötöttárugyár telepénél, a Palota Bőrdíszműgyár Szekszárdi Gyáránál, a Bonyhádi Zománcárugyárnál és a Gemenc Szövetkezetnél. Az ipari termelés alakulására a termelési tényezők közül az anyag- és ener­giahiány, esetenként rendeléshiány hatott kedvezőtlenül. Megyénk üzemei céltudatosan kutatták------—-------------------------- a magasabb minőségi k övetelményeket támasztó exportpiaci igények rugalmas kielégítésének lehetőségét. A Szek­szárdi Húsipari Vállalatnál például a csoma­golás korszerűsítésével lehetővé vált a fóliás sonka folyamatos gyártása exportra. A Bony­hádi Zománcárugyár gyártmány- és gyártás­fejlesztése, az új exportpiacok megszerzésének igénye mellett az energiatakarékos edénytípus kifejlesztésére irányult. A tavaszi BNV-n és az OMFB energiatakarékossági kiállításán bemutatott edények a főzés során mintegy 15 százalékkal kevesebb energiát igényeltek. A Tolna megyei Tejipari Vállalat gyárt­mányfejlesztését új termékeik piaci beveze­tése jelzi: így például a különböző ízesítésű (fokhagymás, pritaminos, lestyános) sovány sajt. termékcsalád, a vaníliás tej és a fél­literes íróital. A „Földvár” Gumiipari Szövetkezet 1984-ben vezette be az acél orrmerevítős munkavédelmi lábbeli sorozatgyártását. Az ipari export 1984. évi alakulása az előirányzatnál kedvezőbb lesz. Az összes külkereskedelmi célú értéke­sítés várhatóan eléri a 4,7 milliárd forintot, amely összehasonlító áron 19—20 százalékkal meghaladja az elmúlt évit. Például jelentősen növelte külpiaci értékesítését a Szekszárdi Mezőgép Vállalat, a HUNOR Pécsi Kesztyű és Bőrruházati Vállalat Dombóvári Gyára, a TA-LUX Villamosipari Szövetkezet, a Szek­szárdi Húsipari Vállalat, a Tolna megyei Tej­ipari Vállalat, a Bonyhádi Cipőgyár, a Simon- tornyai Bőrgyár, a BONY-KS Cipőipari Szö­vetkezet, a Szekszárdi Szabó Szövetkezet és a Bonyhádi Ruházati Szövetkezet. A belföldi értékesítés is jelentős mértékben emelkedett, melyet elsősorban a paksi atomerőmű növek­vő villamosenergia-termelése eredményezett. A már üzemelő két blokk meghatározó a ma­gyar villamosenergia-iparban, jelentette ki hozzászólásában Hegedűs György, az atom­erőmű pártbizottságának titkára is. Ami viszont a megyei székhelyű építőipart illeti, annak teljes termelése ez évben tovább csökkent. Az építési-szerelési tevékenység várhatóan 10 százalékkal elmarad az 1983. évi teljesítéstől. Az állami építőipar várhatóan 12,1 százalékkal teljesít kevesebbet ez évben, amit nem tud ellensúlyozni a szövetkezeti építőipar 12 százalékos termelésnövekedése. A megyei beruházási igények jelentős csökke­nésével tovább nő a megyei székhelyű építő­ipar megyén kívüli tevékenysége, elsősorban Pécs—Siófok—Komló térségében. Ezekből is látszik, hogy a megye — főként állami — építőipara nem tudott még alkalmazkodni a megváltozott piaci igényekhez, rá az útkere­sés jellemző továbbra is. Mezőgazdasági nagyüzemeink 1984. évi termelőmunkáját jó színvonalú, szervezett tevékenység jellemezte. A kedve­zőtlen tavaszt optimális, kellően csapadékos, mérsékelten meleg májusi-júniusi időjárás követte, amely ideális volt a kalászos gabonák éréséhez. A két hónap jó időjárása azt ered­ményezte, hogy olyan kedvező hektolitersúlyú gabona termett, amire az utóbbi két évtized­ben nem volt példa. A kukoricabetakarítást azonban az előző évhez képest egy hónappal később lehetett elkezdeni a vegetáció késése következtében. Az üzemek nagy részénél a szárítókapacitás függvénye volt a napi be­takarítható mennyiség. A szőlő betakarítása november első hetében befejeződött. A szőlő­átvétel és -feldolgozás zökkenőmentes volt az egy hónappal rövidebb betakarítási idő elle­nére is, elsősorban a Szekszárdi Szőlőtermesz­tő és Borászati Társaság telephelyein meg­valósított, a feldolgozó- és tárolókapacitást bővítő beruházás következtében. A lakosság zöldség-gyümölcs ellátása az év során megfelelő színvonalú volt, de sok eset­ben a kereskedelem rugalmatlansága miatt az árak esetenként indokolatlanul magasak voltak. Megyénk állattenyésztésében, ezen belül az állatállomány alakulásában kisebb mérvű át­rendeződés tapasztalható. A megye szarvas- marhaállománya 2,5 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A sertésállo­mány az előző évi legmagasabb létszámról lecsökkent, 608 500 darab volt. Az eredményes évet záró mezőgazdaság területén dolgozók közül ketten is szót kértek. Részben, hogy elmondják az ágazat sikerei­nek okait, másrészt, hogy felhívják a figyel­met néhány kezdeményezésre, vagy éppen­séggel gondra. Vas István, a Dalmandi Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója többek között az emberi tényezők fontosságára utalt, amikor elmondta, hogy a nehéz időjárási viszonyokat szombati és vasárnapi munkával, továbbá a szocialista brigádok szorgalmával ellensúlyoz­ták. Fülöp László, a bátai termelőszö­vetkezet elnöke arról szólt, hogy a mezőgaz­daság eredményeiben benne vannak a tudo­mány, a műszaki fejlesztés eredményei, ame­lyek jó gépet, jó magot biztosítottak az üze­meknek. Arról beszélt, hogy ismét érdemes broyler csirkével foglalkozni. Szükségesnek ítélte a szigorú sertésátvételt. A gondok között az öregedő mezőgazdasági gépparkról ejtett szót. A gépekről egyébként Lukács István, az Agroker igazgatója is beszélt. Elmondta, hogy vannak olyan gépek, amelyekből hiány van, másokból indokolatlan a túlkínálat. — Oko­sabban kellene a külföldi beszerzések sorsá­val foglalkozni — mondotta, majd kitért arra, hogy a kiskereskedelmi ellátás javítására saját boltot is nyitnak, meg másokhoz is szívesen társulnak. A társulásokról más vonatkozásban Fülöp László is beszélt. Történetesen arról, hogy a mezőgazdasági üzemek hogyan segítik a községfejlesztés tanácsi erőinek megsokszoro­zódását. Erre bizony szükség is van. Ez derült ki Ribling Ferencnek, a megyei tanács elnök- helyettesének szavaiból, aki többek között a lakóhelyi infrastruktúra fejlődésének helyze­téről, gondjairól is beszélt. Elmondotta, hogy az igények növekedéséhez a lehetőségek stagnálása társul, és ez a vitathatatlan ered­mények mellett helyenként feszültségeket szül. Tény az egészségügy jó ütemű fejlődése, óriási előrelépés a gáz megérkezése megyénk­be. Az ivóvízhálózat bővítési üteme társadal­mi összefogással tartható. A kereskedelemről szóló rész megállapí­totta, hogy az itt tapasztalt kedvező nyereség­alakulás — elsősorban a költséggazdálkodás javulásának és a forgalom élénkülésének kö­szönhető. Az áfészek eredményét nagymér­tékben javította a költségekkel való hatékony gazdálkodás, amely elsősorban az energia- és szállítási költségekkel való takarékosságban nyilvánult meg. Klein István, a KOP-KA Áfész elnöke a kereskedők szemszögéből fűzött megjegyzése­ket a jelentéshez. A hiánycikkek kapcsán el­mondta, hogy automata mosógépből is, hűtő­gépből is ötven százalékkal, színes televízió­ból mintegy hatvan százalékkal adtak el töb­bet az idén, mint tavaly. Mégis hiánycikknek számítanak ezek a nem olcsó áruk. A keres­kedelemszervezésről mondta el azt a tapasz­talatát, hogy a falusi szülők szorgalmával megtermett vásárlóerőt a városban élő fiata­lok realizálják. Persze, ettől még nagy gond­dal kell foglalkozni a kistelepülések ellátásá­val. Vállalja a versenyt a szövetkezeti keres­kedelem — fejtette ki —, ám ahhoz a ver­senyzők részére egyenlő feltételek kellenek, és egyenlő ellenőrzést is kell megvalósítani. Kereskedelmi gondok kerültek szóba Bucsi Eleknek, a tejipari vállalat igazgatójának hozzászólásában is. Elmondása szerint hiába törekszenek ők olcsó áruk forgalmazására, a kereskedelemben ritkán találnak partnert, ugyanis az olcsó árun kisebb a kereskedő nyeresége. Az árképzéssel egyébként is gond­jaik vannak, ugyanis amíg a csomagoló­anyagok ára szabadon emelkedhet, a tejipari vállalat árai rögzítettek. A másik számottevő gond, hogy a kiöregedő gépeket nehéz pótolni, és ami van, az is sokszorosan drágább, mint az eredeti volt. A helyzet elemzése alapján megyénk gaz­dasági helyzete összességében úgy értékelhető, hogy 1984-ben a népgazdasági célkitűzésekkel összhangban fejlődött. Tovább tart a megye ipari termelésének dinamikus növekedése, a kedvezőtlen időjárás, jégverés ellenére is Folytatódik a paksi beruházás mezőgazdasága teljesítette a célkitűzéseket. Javult — ha nem is minden területen és ki­elégítő mértékben — a termelés, a gazdálko­dás hatékonysága, jövedelmezősége. A gaz­dálkodó szervek egyre jobban alkalmazkodnak a szabályozók által közvetített piaci igények­hez. A pártszervek és szervezetek a politikai munka eszközeivel mind eredményesebben segítik a gazdasági célok helyes meghatáro­zását, azok elérését. A népgazdaság.1984- évi fejlődésének --------------------------------2 tapasztalatai a VI. öt­éves terv gazdaságpolitikai célkitűzései és a Központi Bizottság 1984. december 4. határo­zata együttesen adják a gazdasági építőmunka 1985. évi fő követelményeit. E nnek megfelelően a legfőbb népgazdasági feladat, a külső pénzügyi egyensúly további javítása, a belső gazdasági egyensúly konszo­lidálásának folytatása, a beruházások és a reálbérek csökkenési folyamatának megállí­tása. Ehhez növelni kell a termelést, fokozni a gazdálkodás jövedelmezőségét és nemzetközi versenyképességét. Az 1985. évi népgazdasági célkitűzések megvalósítása érdekében me­gyénkben az alábbi főbb követelményeknek kell eleget tenni: Kiemelt figyelmet kell fordítani a gazda­ságirányítási rendszer továbbfejlesztéséből adódó feladatok eredményes végrehajtására, a helyi, vállalati és pártszervezeti célok meg­határozására. Törekedni kell az élőmunka hatékonyabb felhasználására. Ennek segítéséhez a beveze­tésre kerülő keresetszabályozási formák jó hasznosítására, az eddiginél lényegesen na­gyobb vállalati önállóság biztosította lehető­ségek kiaknázására. A termelés növelésével együtt fokozni kell a külső piacon gazdaságosan értékesíthető, az importot ésszerűen helyettesítő, fajlagosan alacsony anyag- és energiaigényes termékek arányát. Növelni kell a gazdaságos exportot. Elő kell segíteni, hogy a paksi atomerőmű építés-szerelési üteme gyorsuljon. A megye ipari termelése az országos ütemet továbbra is meghaladóan, összehasonlító áron számolva, legalább hat százalékkal növeked­jék. A magasabb ütemet indokolja, hogy a paksi atomerőmű 2. számú reaktorblokkja már egész évben üzemel, és a megye más ipari egységei is képesek az országos átlaghoz közelálló termelésbővítésre. A mezőgazdasági üzemek 1985. évi terme­lésének növekedése az országos növekedési ütem — 1—2 százalék — körül várható. Az 1984. évi gazdasági eredmények, az őszi kalá­szosok kedvező fejlettségi állapota, a meglévő tenyész- és hízóállat-állomány együttesen jó alap a célok eléréséhez. Továbbra is kiemelt feladat a gabona- és húsprogramban megfo­galmazott célok eredményes teljesítése. A mi­nőségi hústermelés arányának javításával tö­rekedni kell a biztonságosabb értékesítés meg­teremtésére. Kiemelt figyelmet kell fordítani a la- -----------------------—--------------kosság kereskedel­mi ellátásának javítására, a kereslethez iga­zodó választék kialakítására. A kereskedelmi szerveknek tovább kell ja­vítani gazdálkodásuk színvonalát, a szerződé­ses fegyelmet. Az eddiginél jobban kell élni a több csatornás beszerzés adta lehetőségek­kel. Az 1985. évi feladatokra való felkészülés mellett minden gazdálkodó egységnél indo­kolt áttekinteni a VI. ötéves terv várható teljesítését, és megfelelő elemző munkával kell a VII. ötéves tervet előkészíteni. A vállalatok és szövetkezetek a népgazda­sági tervvel összhangban készítsék el tervei­ket, melynek során döntően saját lehetőségei­ket mérlegeljék. A tervekben jusson kifeje­zésre, hogy a célok elérésének alapvető esz­köze, módszere a gazdálkodás színvonalának emelése, a szervezettség, a munkafegyelem javítása. A pártszervek és szervezetek segítsék elő, hogy a lehetőségekkel arányos tervcélok kerüljenek kialakításra, a dolgozó kollektívák széles körű bevonásával. A végre­hajtás során folyamatosan biztosítsák a kö­vetkezetes ellenőrzést és számonkérést. A pártszervek és szervezetek munkájában kerüljön előtérbe az új vállalatvezetési for­mákra való áttérés segítése, a gazdasági fej­lődéssel szükségszerűen együtt járó differen­ciálódást elősegítő szabályozóváltozások el­fogadtatása, az ésszerű kockázatot vállaló, a gazdálkodást előrevivő, új megoldásokat ke­reső vezetők és kollektívák támogatása. Törekedjenek arra, hogy minden szinten érvényesüljön a .célokat elősegítő érdekeltség. A XIII. kongresszus és hazánk felszabadu­lásának 40. évfordulója tiszteletére kibonta­kozott munkaverseny-felajánlások eredmé­nyes teljesítése mellett szükséges, hogy a gazdasági fejlődésünket segítő munkaverseny- mozgalom színvonala a kongresszus utáni időben fennmaradjon.

Next

/
Thumbnails
Contents