Tolna Megyei Népújság, 1984. december (34. évfolyam, 282-305. szám)
1984-12-30 / 305. szám
1981. december 31. /''t<xha' _ ^NÉPÚJSÁG 5 Számvetés, feladatok Az év végén vagyunk. Készülnek a számvetések. Az arra hivatottak elemzik az elmúlt esztendő eredményeit, tapasztalatait, és kijelölik a feladatokat: Ezt a munkát végezte el a Magyar Szocialista Munkáspárt Tolna megyei Bizottsága is a legutóbbi ülésén. Az ott elhangzottakból és a végrehajtó bizottság jelentéséből készült az alábbi összeállítás. Amint annak idején jelentettük, az írásos beszámolóhoz a megyei pártbizottság első titkára, K. Papp József szóbeli kiegészítést fűzött. Utalt arra, hogy a megye sajátosságainak figyelembevételével az országos érvényű megállapítások nálunk is érvényesek. Sajátosság, hogy a nagyberuházások termelésének felfutásából gyors növekedés mutatható ki, de ha a paksi atomerőmű két blokkjának, a Szekszárdi Húsipari Vállalatnak és a tejipari vállalatnak az eredményeit leszámítjuk, máris eltűnik az, ami az országos átlagtól megkülönböztet. 1984-ben harmincöt új gyártmány termelésének feltételei is megteremtődtek megyénkben, ami jelentős eredmény. Az út sikeres folytatásához az is kell, hogy a vezetés egyetlen szintjén se tűrjék meg az elnéző magatartást, a pazarlást, az anyagiak és a munkaerő alacsony hatásfokon történő hasznosítását. Ezek, és a vállalati szervezetek korszerűsítése révén sokat tehetünk a gazdasági előrehaladás érdekében. A mezőgazdaságban a gazdasági megalapozottság, a termelési színvonal, a jelenlegi állatlétszám, az őszi vetések ez idő szerinti kiváló kondíciója, és természetesen az ágazat dolgozóinak szakismerete, szorgalma biztosíték lehet a növekvő 1985-ös feladatok sikeres teljesítésére, a töretlen fejlődésre. A szóbeli bevezetőben ®lí?ai?g^ott------------------------ többek között, hogy a tanácsi beruházásokon belül a lakáshelyzet javítását kiemelten kell kezelni. Telekhiány, építési kapacitás hiánya sehol ne akadályozza a magánerőből történő építkezést, és azt is elő kell készíteni, hogy a jelenleginél nagyobb legyen a tanácsi bérlakásépítés aránya, hogy legalább a szociális szempontból legindokoltabb igényeket kielégíthessék. A jelentés szól arról, hogy Tolna megye gazdálkodó szervezeteinek 1984. évi tevékenységéhez nagy lendületet adott a hazánk fel- szabadulásának 40. évfordulója és az MSZMP XIII. kongresszusa tiszteletére kibontakozott munkaverseny-mozgalom. A kollektívák évközi felajánlásai és vállalásai jól példázzák a dolgozó tömegek egyetértését, azonosulását gazdaságpolitikai céljainkkal, cselekvő részvételét a feladatok megvalósításában. A megye szocialista iparának bruttó termelése 1984-ben az előzetes számítások szerint 24 milliárd forintot ért el. Ehhez nagyban hozzájárult, hogy az említetteken túl az átlagosnál nagyobb mérvű termelésbővülést valósított meg a Szekszárdi Mezőgép Vállalat, a Tolna megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, a Bónyhádi Vasipari és a Bonyhádi Ruházati Szövetkezet. Az is tény, hogy a korábbi időszakhoz viszonyítva több gazdálkodó egység termelése mérséklődött, így például a Láng Gépgyár Dombóvári Gyáránál, a Gyár- és Gépszerelő Vállalat telepeinél, az MSV Tolnai Gyáránál, a Mosonmagyaróvári Kötöttárugyár telepénél, a Palota Bőrdíszműgyár Szekszárdi Gyáránál, a Bonyhádi Zománcárugyárnál és a Gemenc Szövetkezetnél. Az ipari termelés alakulására a termelési tényezők közül az anyag- és energiahiány, esetenként rendeléshiány hatott kedvezőtlenül. Megyénk üzemei céltudatosan kutatták------—-------------------------- a magasabb minőségi k övetelményeket támasztó exportpiaci igények rugalmas kielégítésének lehetőségét. A Szekszárdi Húsipari Vállalatnál például a csomagolás korszerűsítésével lehetővé vált a fóliás sonka folyamatos gyártása exportra. A Bonyhádi Zománcárugyár gyártmány- és gyártásfejlesztése, az új exportpiacok megszerzésének igénye mellett az energiatakarékos edénytípus kifejlesztésére irányult. A tavaszi BNV-n és az OMFB energiatakarékossági kiállításán bemutatott edények a főzés során mintegy 15 százalékkal kevesebb energiát igényeltek. A Tolna megyei Tejipari Vállalat gyártmányfejlesztését új termékeik piaci bevezetése jelzi: így például a különböző ízesítésű (fokhagymás, pritaminos, lestyános) sovány sajt. termékcsalád, a vaníliás tej és a félliteres íróital. A „Földvár” Gumiipari Szövetkezet 1984-ben vezette be az acél orrmerevítős munkavédelmi lábbeli sorozatgyártását. Az ipari export 1984. évi alakulása az előirányzatnál kedvezőbb lesz. Az összes külkereskedelmi célú értékesítés várhatóan eléri a 4,7 milliárd forintot, amely összehasonlító áron 19—20 százalékkal meghaladja az elmúlt évit. Például jelentősen növelte külpiaci értékesítését a Szekszárdi Mezőgép Vállalat, a HUNOR Pécsi Kesztyű és Bőrruházati Vállalat Dombóvári Gyára, a TA-LUX Villamosipari Szövetkezet, a Szekszárdi Húsipari Vállalat, a Tolna megyei Tejipari Vállalat, a Bonyhádi Cipőgyár, a Simon- tornyai Bőrgyár, a BONY-KS Cipőipari Szövetkezet, a Szekszárdi Szabó Szövetkezet és a Bonyhádi Ruházati Szövetkezet. A belföldi értékesítés is jelentős mértékben emelkedett, melyet elsősorban a paksi atomerőmű növekvő villamosenergia-termelése eredményezett. A már üzemelő két blokk meghatározó a magyar villamosenergia-iparban, jelentette ki hozzászólásában Hegedűs György, az atomerőmű pártbizottságának titkára is. Ami viszont a megyei székhelyű építőipart illeti, annak teljes termelése ez évben tovább csökkent. Az építési-szerelési tevékenység várhatóan 10 százalékkal elmarad az 1983. évi teljesítéstől. Az állami építőipar várhatóan 12,1 százalékkal teljesít kevesebbet ez évben, amit nem tud ellensúlyozni a szövetkezeti építőipar 12 százalékos termelésnövekedése. A megyei beruházási igények jelentős csökkenésével tovább nő a megyei székhelyű építőipar megyén kívüli tevékenysége, elsősorban Pécs—Siófok—Komló térségében. Ezekből is látszik, hogy a megye — főként állami — építőipara nem tudott még alkalmazkodni a megváltozott piaci igényekhez, rá az útkeresés jellemző továbbra is. Mezőgazdasági nagyüzemeink 1984. évi termelőmunkáját jó színvonalú, szervezett tevékenység jellemezte. A kedvezőtlen tavaszt optimális, kellően csapadékos, mérsékelten meleg májusi-júniusi időjárás követte, amely ideális volt a kalászos gabonák éréséhez. A két hónap jó időjárása azt eredményezte, hogy olyan kedvező hektolitersúlyú gabona termett, amire az utóbbi két évtizedben nem volt példa. A kukoricabetakarítást azonban az előző évhez képest egy hónappal később lehetett elkezdeni a vegetáció késése következtében. Az üzemek nagy részénél a szárítókapacitás függvénye volt a napi betakarítható mennyiség. A szőlő betakarítása november első hetében befejeződött. A szőlőátvétel és -feldolgozás zökkenőmentes volt az egy hónappal rövidebb betakarítási idő ellenére is, elsősorban a Szekszárdi Szőlőtermesztő és Borászati Társaság telephelyein megvalósított, a feldolgozó- és tárolókapacitást bővítő beruházás következtében. A lakosság zöldség-gyümölcs ellátása az év során megfelelő színvonalú volt, de sok esetben a kereskedelem rugalmatlansága miatt az árak esetenként indokolatlanul magasak voltak. Megyénk állattenyésztésében, ezen belül az állatállomány alakulásában kisebb mérvű átrendeződés tapasztalható. A megye szarvas- marhaállománya 2,5 százalékkal nőtt az egy évvel korábbihoz viszonyítva. A sertésállomány az előző évi legmagasabb létszámról lecsökkent, 608 500 darab volt. Az eredményes évet záró mezőgazdaság területén dolgozók közül ketten is szót kértek. Részben, hogy elmondják az ágazat sikereinek okait, másrészt, hogy felhívják a figyelmet néhány kezdeményezésre, vagy éppenséggel gondra. Vas István, a Dalmandi Mezőgazdasági Kombinát vezérigazgatója többek között az emberi tényezők fontosságára utalt, amikor elmondta, hogy a nehéz időjárási viszonyokat szombati és vasárnapi munkával, továbbá a szocialista brigádok szorgalmával ellensúlyozták. Fülöp László, a bátai termelőszövetkezet elnöke arról szólt, hogy a mezőgazdaság eredményeiben benne vannak a tudomány, a műszaki fejlesztés eredményei, amelyek jó gépet, jó magot biztosítottak az üzemeknek. Arról beszélt, hogy ismét érdemes broyler csirkével foglalkozni. Szükségesnek ítélte a szigorú sertésátvételt. A gondok között az öregedő mezőgazdasági gépparkról ejtett szót. A gépekről egyébként Lukács István, az Agroker igazgatója is beszélt. Elmondta, hogy vannak olyan gépek, amelyekből hiány van, másokból indokolatlan a túlkínálat. — Okosabban kellene a külföldi beszerzések sorsával foglalkozni — mondotta, majd kitért arra, hogy a kiskereskedelmi ellátás javítására saját boltot is nyitnak, meg másokhoz is szívesen társulnak. A társulásokról más vonatkozásban Fülöp László is beszélt. Történetesen arról, hogy a mezőgazdasági üzemek hogyan segítik a községfejlesztés tanácsi erőinek megsokszorozódását. Erre bizony szükség is van. Ez derült ki Ribling Ferencnek, a megyei tanács elnök- helyettesének szavaiból, aki többek között a lakóhelyi infrastruktúra fejlődésének helyzetéről, gondjairól is beszélt. Elmondotta, hogy az igények növekedéséhez a lehetőségek stagnálása társul, és ez a vitathatatlan eredmények mellett helyenként feszültségeket szül. Tény az egészségügy jó ütemű fejlődése, óriási előrelépés a gáz megérkezése megyénkbe. Az ivóvízhálózat bővítési üteme társadalmi összefogással tartható. A kereskedelemről szóló rész megállapította, hogy az itt tapasztalt kedvező nyereségalakulás — elsősorban a költséggazdálkodás javulásának és a forgalom élénkülésének köszönhető. Az áfészek eredményét nagymértékben javította a költségekkel való hatékony gazdálkodás, amely elsősorban az energia- és szállítási költségekkel való takarékosságban nyilvánult meg. Klein István, a KOP-KA Áfész elnöke a kereskedők szemszögéből fűzött megjegyzéseket a jelentéshez. A hiánycikkek kapcsán elmondta, hogy automata mosógépből is, hűtőgépből is ötven százalékkal, színes televízióból mintegy hatvan százalékkal adtak el többet az idén, mint tavaly. Mégis hiánycikknek számítanak ezek a nem olcsó áruk. A kereskedelemszervezésről mondta el azt a tapasztalatát, hogy a falusi szülők szorgalmával megtermett vásárlóerőt a városban élő fiatalok realizálják. Persze, ettől még nagy gonddal kell foglalkozni a kistelepülések ellátásával. Vállalja a versenyt a szövetkezeti kereskedelem — fejtette ki —, ám ahhoz a versenyzők részére egyenlő feltételek kellenek, és egyenlő ellenőrzést is kell megvalósítani. Kereskedelmi gondok kerültek szóba Bucsi Eleknek, a tejipari vállalat igazgatójának hozzászólásában is. Elmondása szerint hiába törekszenek ők olcsó áruk forgalmazására, a kereskedelemben ritkán találnak partnert, ugyanis az olcsó árun kisebb a kereskedő nyeresége. Az árképzéssel egyébként is gondjaik vannak, ugyanis amíg a csomagolóanyagok ára szabadon emelkedhet, a tejipari vállalat árai rögzítettek. A másik számottevő gond, hogy a kiöregedő gépeket nehéz pótolni, és ami van, az is sokszorosan drágább, mint az eredeti volt. A helyzet elemzése alapján megyénk gazdasági helyzete összességében úgy értékelhető, hogy 1984-ben a népgazdasági célkitűzésekkel összhangban fejlődött. Tovább tart a megye ipari termelésének dinamikus növekedése, a kedvezőtlen időjárás, jégverés ellenére is Folytatódik a paksi beruházás mezőgazdasága teljesítette a célkitűzéseket. Javult — ha nem is minden területen és kielégítő mértékben — a termelés, a gazdálkodás hatékonysága, jövedelmezősége. A gazdálkodó szervek egyre jobban alkalmazkodnak a szabályozók által közvetített piaci igényekhez. A pártszervek és szervezetek a politikai munka eszközeivel mind eredményesebben segítik a gazdasági célok helyes meghatározását, azok elérését. A népgazdaság.1984- évi fejlődésének --------------------------------2 tapasztalatai a VI. ötéves terv gazdaságpolitikai célkitűzései és a Központi Bizottság 1984. december 4. határozata együttesen adják a gazdasági építőmunka 1985. évi fő követelményeit. E nnek megfelelően a legfőbb népgazdasági feladat, a külső pénzügyi egyensúly további javítása, a belső gazdasági egyensúly konszolidálásának folytatása, a beruházások és a reálbérek csökkenési folyamatának megállítása. Ehhez növelni kell a termelést, fokozni a gazdálkodás jövedelmezőségét és nemzetközi versenyképességét. Az 1985. évi népgazdasági célkitűzések megvalósítása érdekében megyénkben az alábbi főbb követelményeknek kell eleget tenni: Kiemelt figyelmet kell fordítani a gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztéséből adódó feladatok eredményes végrehajtására, a helyi, vállalati és pártszervezeti célok meghatározására. Törekedni kell az élőmunka hatékonyabb felhasználására. Ennek segítéséhez a bevezetésre kerülő keresetszabályozási formák jó hasznosítására, az eddiginél lényegesen nagyobb vállalati önállóság biztosította lehetőségek kiaknázására. A termelés növelésével együtt fokozni kell a külső piacon gazdaságosan értékesíthető, az importot ésszerűen helyettesítő, fajlagosan alacsony anyag- és energiaigényes termékek arányát. Növelni kell a gazdaságos exportot. Elő kell segíteni, hogy a paksi atomerőmű építés-szerelési üteme gyorsuljon. A megye ipari termelése az országos ütemet továbbra is meghaladóan, összehasonlító áron számolva, legalább hat százalékkal növekedjék. A magasabb ütemet indokolja, hogy a paksi atomerőmű 2. számú reaktorblokkja már egész évben üzemel, és a megye más ipari egységei is képesek az országos átlaghoz közelálló termelésbővítésre. A mezőgazdasági üzemek 1985. évi termelésének növekedése az országos növekedési ütem — 1—2 százalék — körül várható. Az 1984. évi gazdasági eredmények, az őszi kalászosok kedvező fejlettségi állapota, a meglévő tenyész- és hízóállat-állomány együttesen jó alap a célok eléréséhez. Továbbra is kiemelt feladat a gabona- és húsprogramban megfogalmazott célok eredményes teljesítése. A minőségi hústermelés arányának javításával törekedni kell a biztonságosabb értékesítés megteremtésére. Kiemelt figyelmet kell fordítani a la- -----------------------—--------------kosság kereskedelmi ellátásának javítására, a kereslethez igazodó választék kialakítására. A kereskedelmi szerveknek tovább kell javítani gazdálkodásuk színvonalát, a szerződéses fegyelmet. Az eddiginél jobban kell élni a több csatornás beszerzés adta lehetőségekkel. Az 1985. évi feladatokra való felkészülés mellett minden gazdálkodó egységnél indokolt áttekinteni a VI. ötéves terv várható teljesítését, és megfelelő elemző munkával kell a VII. ötéves tervet előkészíteni. A vállalatok és szövetkezetek a népgazdasági tervvel összhangban készítsék el terveiket, melynek során döntően saját lehetőségeiket mérlegeljék. A tervekben jusson kifejezésre, hogy a célok elérésének alapvető eszköze, módszere a gazdálkodás színvonalának emelése, a szervezettség, a munkafegyelem javítása. A pártszervek és szervezetek segítsék elő, hogy a lehetőségekkel arányos tervcélok kerüljenek kialakításra, a dolgozó kollektívák széles körű bevonásával. A végrehajtás során folyamatosan biztosítsák a következetes ellenőrzést és számonkérést. A pártszervek és szervezetek munkájában kerüljön előtérbe az új vállalatvezetési formákra való áttérés segítése, a gazdasági fejlődéssel szükségszerűen együtt járó differenciálódást elősegítő szabályozóváltozások elfogadtatása, az ésszerű kockázatot vállaló, a gazdálkodást előrevivő, új megoldásokat kereső vezetők és kollektívák támogatása. Törekedjenek arra, hogy minden szinten érvényesüljön a .célokat elősegítő érdekeltség. A XIII. kongresszus és hazánk felszabadulásának 40. évfordulója tiszteletére kibontakozott munkaverseny-felajánlások eredményes teljesítése mellett szükséges, hogy a gazdasági fejlődésünket segítő munkaverseny- mozgalom színvonala a kongresszus utáni időben fennmaradjon.
