Tolna Megyei Népújság, 1984. december (34. évfolyam, 282-305. szám)

1984-12-30 / 305. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 305. szám Ara: 1,40 Ft 1984. december 30., vasárnap Mai számunkból TIZENHÁROMEZER IKARUS (3. old.) KETTEN A BÉKE NYELVÉRŐL (4. old.) EGY KISLÁNY £S EGY KISFIŰ (5. old.) ATLÉTIKA 1984. (6. old.) ISKOLAKÓSTOLGATÖ (3. old.) Megújuló pártmunka A Központi Bizottság 1974. április 17-i állásfoglalá­sa újabb jelentős kezdeményezés volt abban a sorban, amellyel a párt tovább javította és a jelenlegi idő­szak követelményeihez igazította a gazdasági építő­munka feltételeit. A kormányzati szervek a párt állás- foglalására alapozva határozzák meg a szabályozás új elemeit, és az állami vállalatok nagyobbik felénél a kollektívák vezetésbe történő intézményes bevonásá­nak konkrét formáit, javaslatot tesznek az új vállalat- vezetői szervek létrehozására. Vállalatok gazdasági vezetőivel és párttitkáraival folytatott beszélgetésekből, a különböző, jobbító szán­dékú vitákból egyértelműen megállapítható, a gazdaság pártirányításának alapelveit megtartva a gazda­sággal összefüggő politikai munkát oly módon kell fejleszteni, hogy jól szolgálja a vállalati gazdálkodás megújítását, a gazdaságirányítási rendszer hatékony működését. A pártszervezetek szerepe, feladatai, mun­kamegosztásban elfoglalt helyük lényegileg nem vál­tozik. Ugyanakkor szükség van a munkamódszerek gazdagítására, a pártmunka formáinak és gyakorlatá­nak bizonyos mérvű módosítására. A központi gazdaságirányító szervek operatív tevé­kenységének korlátozásával növelik az állami válla­latok gazdálkodási önállóságát. Ez a helyzet pedig igényli pártszervezeteik önállóságának és politikai fe­lelősségének erősödését. Ez a gyakorlatban mindenek­előtt azt jelenti, hogy az eredményes gazdálkodást se­gítő politikai teendőket és az ezeknek megfelelő mun­kamódszereket — a központi célok és a vállalati törek­vések ismeretében — egyre nagyobb mértékben helyi­leg lehet és kell meghatározni. Milyen politikai feladatokról és módszerekről le­het szó? A kollektívák szerepének növekedésével a gazdálkodás színvonala az eddiginél jelentősebb mér­tékben függ a dolgozók, köztük a kommunisták poli­tikai, szakmai felkészültségétől; az általános művelt­ségen és az érdemben érvényesülő munkahelyi de­mokrácián alapuló vitakultúrától, kezdeményezőkész­ségtől; a jó munkahelyi közérzet által táplált munka­kedvtől, és a vállalathoz való ragaszkodástól. E ténye­zők fejlesztésében jelentős szerep hárul a vállalati párt-, szakszervezeti és KISZ-szervezetekre. Az új vállalatvezetési formák bevezetése halasztha­tatlanná teszi a vállalaton belüli irányítás és érdekelt­ség fejlesztését is, ami bizonyára felszínre hozza az egyes szervezeti egységek, a dolgozó csoportok és az egyének érdekkonfliktusait, az érdekek valóságos, vagy látszólagos eltéréseit. Ebből eredően jelentős mértékben megnövekszik a párt s a társadalmi szerve­zetek érdekfeltáró, érdekegyeztető szerepe, annak fon­tossága, hogy a különböző részérdekeket az egész vál­lalat érdekéhez, sőt a népgazdasági célokban megfo­galmazódó társadalmi érdekhez közelítsék. Csak a pártszervezet figyelmes, körültekintő segít­ségével előzhetők meg és oldhatók fel — vállalva oly­kor bizonyos kompromisszumokat is — azok a fe­szültségek, amelyek ártalmasak lennének a termelési, gazdálkodási célok megvalósítására, gyengítenék a kollektívát összetartó erőket. Említettem, hogy az ér­dekek várhatóan bonyolultabbá, nehezebben áttekint­hetőbbé és felismerhetővé válnak. A technikai fejlő­dés, a munkamegosztás fokozódása, a kölcsönös függés szélesedése is nehézzé teszi, hogy az egyén vagy a szűkebb csoport cselekvését meghatározó érdekeket közvetlenül és csak anyagi ösztönzéssel mindig egyér­telműen a vállalati célok teljesítésének irányába tud­ják befolyásolni. Megnő ezért a fontossága a párt, a szakszervezet és a KISZ politikai nevelőmunkájának. Egyrészt a tekintetben, hogy a dolgozók jól ismerjék fel, mi az, ami valóban az ő kollektív és egyéni bol­dogulásukat szolgálja; másrészt abban, hogy a gazda­sági eszközök által megteremtett érdekeltség mielőbb a munkahelyi cselekvés tudatos mozgatójává váljon. A pártmunka módszereinek megújítását kívánja a pártszervezetektől a vállalati tevékenység fő céljai­nak meghatározásában való részvételük is. Minde­nekelőtt akkor járnak el helyesen — a vállalat gaz­dasági vezető testületének feladatköréhez igazodva, — ha a vállalatot érintő átfogó és távlati koncepciók kidolgozásával kapcsolatban a párt gazdasápolitikai céljait, a helyi realitásokat és a dolgozók valós igé­nyeit alapul véve fogalmazzák meg álláspontjukat. Ak­kor teljesítik maradéktalanul a politikai irányító szerepkörből adódó kötelezettségeiket, ha részt vállal­nak a végrehajtás politikai feltételeinek megteremté­séből: kezdeményezik, elősegítik a gazdasági tevé­kenység vezetési, érdekeltségi, szervezési színvonalá­nak emelését; a munkakultúra, munkaerkölcs javítá­sát; a munkamozgalmak lehetőségeinek jobb kihaszná­lását; a termelési szerkezet fejlesztéséhez kapcsolódó átképzési, munkaerő-átcsoportosítási feladatok megol­dását; a takarékos gazdálkodást szolgáló szemlélet- mód és gazdasági kényszer erősödését; a gazdaságta­lan tevékenységek korlátozását. A gazdasággal kapcsolatos pártmunka hatás­fokának növelése megköveteli, hogy a leglényegesebb gazdasági kérdések eldöntését (például a középtávú terv, anyagtakarékossági program) megelőzzék a pártszervezetek állásfoglalásai, kellő időben kialakí­tott kezdeményezései. B. P. Koszorúzási ünnepségek Budapesten a parlamenterek emlékműveinél Koszorúzási ünnepségeket rendeztek Budapesten a hős szovjet parlamenterek em­lékműveinél szombaton, ha­láluk 40. évfordulója alkal­mából. Ilja Osztapenko kapitány emlékművénél a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Buda­pesti és XI. kerületi Bizott­sága nevében koszorút he­lyezett el Jassó Mihály, a Budapesti Pártbizottság titkára és Szatmári Ist­ván, a XI. kerületi Párt- bizottság első titkára. A Honvédelmi Minisztérium képviseletében Szabó Egon vezérőrnagy, a politikai fő- csoportfőnök helyettese és Ádám Béla ezredes, a hát­országvédelmi parancsnok politikai helyettese koszorú­zott. A Fővárosi, valamint a XI. kerületi Tanács nevében Staddnger István, a Fővárosi Tanács elnökhelyettese és Dollenstein István, a XI. ke­rületi Tanács elnöke rótta le kegyeletét. Az ideiglenesen hazánkban állomásozó szov­jet Déli Hadseregcsoport Pa­rancsnoksága és személyi ál­lománya képviseletében Ro­mán Bescsev vezérőrnagy, Ivan Tyerestyenko vezérőr­nagy, és Nyikoláj Guszárov ezredes helyezte el a meg­emlékezés virágait. A Ma­gyar Ellenállók, Antifasiszták Szövetsége nevében Sárközi Sándor alelnök és Szigetvári Miklós, az országos bizott­ság tagja, a Magyar—Szov­jet Baráti Társaság Országos Elnöksége képviseletében Forgács István és Schmek Miklósné osztályvezetők ko­szorúztak. Elhelyezték a megemléke­zés virágait a Hazafias Nép­front budapesti és XI. kerü­leti Bizottsága, a Kommunis­ta Ifjúsági Szövetség buda­pesti és XI. kerületi Bizott­sága, a Belügyminisztéri­um Budapesti Rendőr-fő­kapitánysága, valamint a XI. kerületi Rendőrkapi­tányság, a Munkásőrség bu­dapesti Parancsnoksága és a XI. kerületi Munkásőrség, valamint a Magyar Néphad­sereg Hátországvédelmi Pa­rancsnokság megbízottai. Lerótták kegyeletüket a hős parlamenter nevét viselő szocialista brigádok és út­törőcsapatok képviselőd. El­helyezte a kegyelet virágát számos fővárosi lakos is. A Steinmetz Miklós kapi­tány emlékművénél rende­zett ünnepségen a Magyar Szocialista Munkáspárt kerü­leti bizottsága nevében Kato­na Béla, a XVIII. kerületi Pártbizottság első titkára helyezett el koszorút. A Hon­védelmi Minisztérium és a Fővárosi Tanács mellett a kerületi tanács nevében Tan- csik Rudolf, a XVIII. kerü­leti Tanács elnöke rótta le kegyeletét. Koszorúzott a2 ideiglenesen hazánkban állo­másozó szovjet Déli Hadse­regcsoport Parancsnoksága, a Magyar Ellenállók, Anti­fasiszták Szövetsége, a Ma­gyar-Szovjet Baráti Társa­ság Országos Elnöksége is. Elhozták a megemlékezés virágait a Hazafias Népfront budapesti és a XVIII. kerü­leti Bizottsága, a Kommu­nista Ifjúsági Szövetség bu­dapesti és XVIII. kerületi Bi­zottsága, a Belügyminiszté­rium Budapesti Rendőr-fő­kapitányság, valamint a XVIII. kerületi Rendőrkapi­tányság, a Munkásőrség Bu­dapesti Parancsnoksága és a XVIII. kerületi Munkásőr­ség, a Magyar Néphadsereg Hátországvédelmi Parancs­nokság képviselői. Elhelyezték a kegyelet vi­rágait Steinmetz Miklós ka­pitány hozzátartozói és a ke­rületi úttörők. Mindkét ünnepségen jelen volt Vlagyimir Zotov ezre­des, a Szovjetunió budapesti nagykövetségének katonai és légügyi attaséja. Új sütöde és vegyesbolt Napjainkban egyre inkább tanúi lehetünk és vagyunk annak, hogy termelőszövetke­zeteink részt vállalnak, il­letőleg segítik a lakosság jobb ellátását. Ezt tette leg­utóbb a regölyi Kaposvölgye Mgtsz is azzal, hogy korsze­rű sütödét és vegyesboltot épített a község újtelepi ré­szén. Az öt és fél millió forintos beruházás megvalósítását ez év májusában kezdte meg a termelőszövetkezet építő bri­gádja és jó munkájukat bizo­nyítja az a tény, hogy már második hete üzemel a bolt és a sütöde is. A korszerűen felszerelt üzemben három képzett pék, az ozorai Egyet­értés Mgtsz-ben „kiképzett” betanított munkások segítsé­gével három műszakban 32 mázsa pékárut — 2 kg-os normál fehér, 1 kg-os alföl­di kenyeret, valamint tejet, illetőleg sós kiflit — süt. A dolgozók munkáját könnyíti a dagasztógép, a kifliosztó és kiflisodró gép, a gépesített lisztszita. A jó minőségű re­gölyi kenyér és péksütemény a székhelyközség mellett a városkörnyék 23 kereskedel­mi egységébe — Szakályba, Gyönkre, Belecskára, Kesző- hidegkútra, Szárazdra és há­rom tamási ABC-be, vala­mint a területen lévő isko­lákba és szociális otthonok­ba is — eljut. Az üzemben lévő két Pajtás típusú ke­mence kapacitása még nem kihasznált teljesen, ezért vá­lasztékbővítésként tervezik a kuglóf és a fonott kalács sütését is. Az épületben helyet kapott vegyesboltban minden meg­található, aminek egy ilyen egységben lenni kell. Megfe­lelő alapterületű raktár, és hűtőkapacitás áll rendelke­zésre. A reggel 6 órától 19 óráig nyitva tartó kétszemé­lyes bolt a Tamási Állami Gazdaságtól kapja a hentes­árut, a tejet, tejterméket, ugyancsak Tamásiból, a töb­bi árut pedig a Füszérttől szerzik be. A szállítást — al­kalmanként — a termelőszö­vetkezet járművei is segítik. Dagasztógép is segíti a munkát---------------------------------------------------------------------------------------­------------—-----------------------­D eák Ferenc pék a kemence „tartalmát” ellenőrzi A korszerű vegyesbolt minden igényt kielégít

Next

/
Thumbnails
Contents