Tolna Megyei Népújság, 1984. december (34. évfolyam, 282-305. szám)

1984-12-02 / 283. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek ! I AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 283. szám Ara: 1,40 Ft 1984. december 2., vasárnap i haladás programja Pártunk központi bizottsága, az MSZMP immár meggyökeresedett (hagyományaihoz híven, nyilvános­ságra hozta a jövő év márciusában összeülő XIII. kong­resszus irányelveit. Egyúttal vitára is bocsátotta a do­kumentumot a párttagság körében, irányelve a haza sorsáért felelősséget érző állampolgárok alkotó közre­működését a további haladás programjának kimunká. fásában. A Magyar Szocialista Munkáspárt a szocialista de­mokrácia alapvető vonásának tekinti, hogy a pártta­gok és a pártonkívüliek milliói ne csupán az elhatá­rozások valóm váltásában vegyenek cselekvőén részt, hanem azok kialakításában, a teendők megfogalmazá­sában is. Ennek egyik legfontosabb módja a pártkong­resszusok előtti széles körű, átfogó eszmecsere, amelybe a párt egész tagsága szervezett módon bekapcsolódik. A jövő évi januári párttaggyűléseken valamennyi alapszervezetben megvitatják a kongresszusi irány­elvekben megfogalmazódott helyzetértékelést és cse­lekvési programot, s ennek során minden párttagnak módja és lehetősége nyílik észrevételei, javaslatai ki­fejtésére. Az elhangzott véleményeket a párt szerve­zeti rendjének megfelelően a különböző szintű pártér­tekezleteken összegezik, s a kongresszus ily módon a párttagság egészének nézeteit figyelembe véve öntheti végső formába a munka értékelésére és a további te­endőkre vonatkozó állásfoglalását. Mint a kongresszusi irányelvék is hangsúlyozzák: a párt minden felelős társadalmi tényező bevonásával, népünk alkotó erejében bízva dolgozza ki a milliók boldogulását segítő megoldásokat és módszereket. En­nek megfelelően a kongresszusi állásfoglalások kiala­kítását sem tekintjük kizárólagosan belső pártügynek. Amikor a kommunisták a pártfórumokon állást foglal­nak az irányelvekkel kapcsolatban, természetszerűen számításba veszik pártonkívüli munkatársaik nézeteit, gondolatait. Amellett a Központi Bizottság felkérésére az. irányelvekről véleményt mondanak a legfőbb tár­sadalmi szervezetek, mozgalmak vezető testületéi is. S mivel ezek a szervezetek és mozgalmaik jóformán az egész felnőtt lakosságot átfogják, állásfoglalásaikban minden bizonnyal visszatükröződnek és kifejeződnek majd a pártonkívüli tömegek igényei, törekvései is. Az irányelvek a következő esztendők legfontosabb teendőit abban jelölik meg, hogy a társadalmi élet va­lamennyi térülőién feltárjuk és hasznosítsuk a szo­cialista viszonyokban rejlő hatalmas erőforrásókat, népgazdaságunk teljesítőképességének növelésével megteremtsük az életszínvonal emelésének a társadalmi igazságosság erőteljesebb érvényesítésének anyagi fel­tételeit, fejlesszük demokratikus intézményeinket és ezzel erősítsük tovább a nemzeti egységet. Olyan Célok ezek, amelyek kifejezik társadalmunk valamennyi osztályának és rétegének alapvető érdekeit, elősegí­tik szükségleteik jobb kielégítését. A legutóbbi évek­ben nehezebbé vált feltételek közepette azonban e cé­lók elérése igen nagy erőfeszítéseket igényel. A kong­resszusi irányelvek tartózkodnak minden megalápo- zatlan ígérgetéstől — a dokumentumon Végighúzódik az a gondolat, hogy nekünk magunknak kell szervezett, fegyelmezett, jó minőségű munkával, tartalékaink és erőforrásaink hatékonyabb kiaknázásával megterem- tenürik a további előrehaladás lehetőségeit. A helyzet és a szükségletek gondos mérlegelése alapján a párt úgy ítéli meg. hogy a következő évek­ben meg kell élénkíteni a gazdasági fejlődést, megala­pozva ezzel az életszínvonal érzékelhető emelkedését. A fejlődés meggyorsításához az irányelvekben olvasható értékelés szerint a feltételek adva vannak, illetve meg­teremthetők. A szükséges feltételek következetes biz­tosítására és a lehetőségek kiaknázására a dokumen­tum átfogó programot vázol fel, amelynek meghatáro­zó gondolata az intenzív fejlődés kiterjesztése a ter­melési folyamat összes elemére. E célt szolgálja a gaz­daságirányítás továbbfejlesztése is. amely a személyes és kollektív érdekeltséget még jobban a hatékony gaz­dálkodás emelőjévé kívánja tenni. A közösség szá­mára hasznos, értékes teljesítmények fokozott elisme­rése és a társadalmi igazságosság jobb érvényesítése, az indokolatlan egyenlőtlenségek csökkentése együtt jelenik meg a kongresszusnak elfogadásra ajánlott cselekvési programban, hiszen csakis ezek együttes érvényre juttatásával erősíthetjük tovább társadal­munk szocialista vonásait. A párt világosan látja vezető szerepköréből adódó felelősségét a társadalom előtt álló, az élet által napi­rendre tűzött feladatok megoldásáért. E felelősségtől vezérelve tűzik célul az irányelvek a párt egységének megerősítését, a pártszervezetek belső életének, de­mokratizmusának, közösségi szellemének fejlesztését, a kommunisták helytállásának és kiállásának fokozását, a párt munkastílusának, munkamódszereinek maga­sabb színvonalra emelését. Mindez úgyszintén nem belső pártügy csupán, hanem egész nak lényeges feltétele. Hogy a nyolcvanas évek második alakul országunk sorsa, az nem kis attól, milyen programot dolgoz ki erre az időszakra a társadalmat vezető párt soron következő kongresszu­sa. A kongresszusi irányelvek közrebocsátása és az ez­zel kezdetét vevő össznépi véleménycsere azt a célt szolgálja, hogy ez a program a lehető legnagyobb mértékben helytálló, reális és mozgósító legyen. K. S. előrehaladásunk­felóben hogyan mértékben függ Folytatódott a honismereti konferencia Tegnap szekcióüléseken folytatódott a IV. országos honismereti diákkonferen­cia. A rendező szervek négy témában hirdették meg a ta­nácskozást, a meghívottak érdeklődési körük szerint választhattak, melyiknek a munkájában kívánnak részt venni. Mivel nem m'mdenki érkezett meg, egy szekciót összevontan tartottak meg, így hét csoportban beszéltek tegnap a honismereti mozga­lom eddigi tapasztalatai r ól és jövőbeni útjáról. Azért a hét csoport, mert témakörön­ként van egy diák- és egy felnőttszekció. Az elsőben az ifjúsági mozgalom, iskolatör­ténet, nyelvtörténet, a leg- újabbkori történelem és a házafisä'g problémaköre volt a téma. A másikban az anya­nyelv művelése, a nyelvjá­rások, a néprajz és a nemze­tiségi hagyományápolás kér­déseiről váltottak szót a diá­kok és felnőftérdeklődők. Ér­dekes volt a szakma-, üzem- és munkásmozgalomtörténe­ti szekció is. A negvedik té­makör a honismereti pályá­zatok, táborok tapasztalai voltak. Negyven éve szabadult fel 1944. december 2-án Moszkvában 224 ágyú húszszoros össztűzével kö­szöntötték a győzelmet: Szekszárd, Kaposvár, Bonyhád és Dombóvár felszabadítását. A Paks felszabadítá­sában részt vevő dunai flottilla egy­ségei ekkor már Dunapentele felsza­badítására (készülődtek. Pakson egy magyar hajós, Tumpek Ferenc is segítette a dunai hajóút kijelölését, hogy a naszádok veszteség nélkül hajózhassanak. Ezen a napon, december másodi­kén,- a front vonalától délre több község gyűrűbe került. A bekerítés elől a fasiszta seregeknek 'a Gyönk— Keszőhidegkút—Belecska—Tolnané- medi községeken át húzódó országút volt az egyetlen számottevő kövezett út, amelyen (még el lehetett mene­külni. (A szovjet hadsereg egységei ezen |a napon már elérték, illetve elhagyták la Dunai öld vár—Németkér— Györköny—Sárszentlőric—Nagyszékely—Belecska— Tamási—Értény vonalát. Felszabadult: Belecska, Csibrák, Értény, Felsönána, Györköny, Kalaznó, (Kurd, Nagykónyi, Nagyszékely, Nagyvejke, Hőgyész, Sárszentlőrinc, Szakály, Német­kér, Szárazd, Tamási, 'Dunaföldvár. Az északi bekerítő akcióval egyidejűleg — decem­ber 2-án — a feyűrű 'déli részén is előretörtek a szov­jet egységek. íA gyűrűben volt: Miszla, Gyönk, Varsád, Udvari, Szakadat, Keszőhidegkút, Regöly, Pari, Gyu- laj és Diósberény. IA bekerített térség községeinek egy részét december 3-án szabadították fel ja szovjet har­cosok. December 3-án felszabadult: Felsőnyék, Keszőhideg­kút, Magyarkeszi, Miszla, Nagyszokoly, Iregszemcse, Pálfa, Pincehely, Regöly, iSzakadát, Ozora, Udvari. (A fenti térkép fekete része gz 1944. december 2-ig felszabadított területeket, a lenti térkép (fekete része pedig az 1944. december 3-i felszabadított területeket mutatja. Továbbá közöljük, hogy tegnapi lapszámunk­ban a december 1-én felszabadított községek névsorá­ból kimaradt Dunaszentgyörgy, Duzs és (Eápafő neve.) Megérkezett Peksre e szabadság lángja A negyvenéves szabadságot ünnepelte az atomváros ,Balks, hazánk első atomvá­rosa zászlódíszben köszöntöt­te felszabadulásának negy­venedik évfordulóját. 1944. december 1-én vált szabad­dá ez a Du n a-parti telepü­lés, hogy olyan távlatok nyíljanak meg előtte, ami­lyenékre a legelszántabb lo­kálpatrióták sem gondoltak annak idején. Paks, az atomváros is ün­nepel. A kora délutáni órákban megérkezett az új pártszék­ház elé a szabadság lángja, amelyet vártak az úttörők és fogadására sereglettek a felnőttek is. Miközben átvették a lán­got a paksi gyerekek. Vajda Tibor, a városi KlSZ-bizott- ság első titkára mondott né­hány köszöntő szót. Egy mon­datot idézünk szavaiból: — A paksi úttörők meghozták a szabadság lángját Értelmes célkitűzésekért csak békében lehet cselekedni. Innen, a pártszékház elől indult el a menet, a Felsza­badulás téri szovjet hősi em­lékműhöz, hogy a párt-, ál­lami, katonai és gazdasági szervek képviselői elhelyez­zék a kegyelet koszorúit a város felszabadítóinak emlék­művén. Este a munkásművelődési központban nagygyűlés volt, A megye és a város szá­mos vezetőjének jelenlété­ben Lipovszki Gyula, a vá­rosi pártbizottság első titká­ra tartott ünnepi beszédet. — 1944. december 1-én új korszak kezdődött Paks éle­tében. Megvalósult az, ami­ért annyi kommunista haza­fi ontotta vérét, áldozta éle­tét 1919-ben. Az első nagy történelmi kísérletet követ­te a győztes második — kezdte beszédét az ünnepi nagygyűlés szónoka. Beszéde ezt követő részé­ben megemlékezett azokról a hősökről, akiknek ma sza­bad életünket köszönhetjük. Utált arra, hogy a Vörös Hadsereg hazánk felszabadí­tásával csak a lehetőségét teremtette meg az új rend­nek, ezt a lehetőséget a ma­gyar népnek kellett felhasz­nálnia a szocialista haza épí­tésére. Negyven év nem hosszú történelmi időszak, de ha a változások jellegét és mérté­két vesszük figyelembe, ele­gendő ahhoz, hogy kitöröd- hetetlenné váljék a város életében. Részletesen szólt a szónok arról a folyamatról, amely az. alapvető termelőeszközök szocialista tulaj donlbavétele eredményeként történt Pak­son és környékén, s amely­nek következtében kialakul­tak a szocialista tulajdon­formák. Ezután a mai hely­zet ismertetésére került sor. Ami a mezőgazdaságot il­leti — hiszen Pakson és kör­nyékén, a felszabadulást megelőzően ez volt az alap­vető termelési ág —, a ter­meléshez szükséges, optimá­lis nagyságú termelőiszövet­kezetek létrehozása, vala­mint az állami gazdaság lé­te, lehetővé tette a mező- gazdaságban is az iparszerű termelés megvalósítását. A fokozatosan csökkenő taglét­(Folytatás a 2: oldalon.) Dombóvárra megérkezett az első villanyvootatású szerelvény Dombóvárra a város fel- szabadulásának negyvenedik évfordulója tiszteletére meg­érkezett az első villanyvon- tatású szerelvény. A vasútvonal első, villa­mosított szakaszát Budapest- Kelenföld és Budafok-Háros között 1982. december 18-án helyezték feszültség alá. Há­romnegyed évvel később, 1983. szeptember 5-én Pusz- taszabolcsig. s még ugyanez év decemberének közepére Sárbogárdig készültek el a munkával. Az építésiben résztvevő 14 vállalat szerző, désben vállalta, hogy Dom­bóvár felszabadulásának 40. évfordúlója tiszteletére egy hónappal az eredeti határidő előtt átadják a Dombóvárig húzódó villamosított szakaszt. A vállalást a felajánlást tevő vállalatok teljesítették, így valóban az évfordulón, de­cember Inén 10 órakor be­gördült az első villamos- mozdony vontatta szerelvény Dombóvárra. A határidő elő­rehozása .a MÁV -részére mintegy 6 és fél millió forint megtakarítást jelent. A dél­előtti pályaudvari ünnepség után a városban ünnepi nagy­gyűléssel, koszorúzással és fáklyás felvonulással emlé­keztek meg a felszabadulás 40. évfordulójáról. i ' Megérkezett a szerelvény Dombóvárra

Next

/
Thumbnails
Contents