Tolna Megyei Népújság, 1984. december (34. évfolyam, 282-305. szám)
1984-12-02 / 283. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek ! I AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 283. szám Ara: 1,40 Ft 1984. december 2., vasárnap i haladás programja Pártunk központi bizottsága, az MSZMP immár meggyökeresedett (hagyományaihoz híven, nyilvánosságra hozta a jövő év márciusában összeülő XIII. kongresszus irányelveit. Egyúttal vitára is bocsátotta a dokumentumot a párttagság körében, irányelve a haza sorsáért felelősséget érző állampolgárok alkotó közreműködését a további haladás programjának kimunká. fásában. A Magyar Szocialista Munkáspárt a szocialista demokrácia alapvető vonásának tekinti, hogy a párttagok és a pártonkívüliek milliói ne csupán az elhatározások valóm váltásában vegyenek cselekvőén részt, hanem azok kialakításában, a teendők megfogalmazásában is. Ennek egyik legfontosabb módja a pártkongresszusok előtti széles körű, átfogó eszmecsere, amelybe a párt egész tagsága szervezett módon bekapcsolódik. A jövő évi januári párttaggyűléseken valamennyi alapszervezetben megvitatják a kongresszusi irányelvekben megfogalmazódott helyzetértékelést és cselekvési programot, s ennek során minden párttagnak módja és lehetősége nyílik észrevételei, javaslatai kifejtésére. Az elhangzott véleményeket a párt szervezeti rendjének megfelelően a különböző szintű pártértekezleteken összegezik, s a kongresszus ily módon a párttagság egészének nézeteit figyelembe véve öntheti végső formába a munka értékelésére és a további teendőkre vonatkozó állásfoglalását. Mint a kongresszusi irányelvék is hangsúlyozzák: a párt minden felelős társadalmi tényező bevonásával, népünk alkotó erejében bízva dolgozza ki a milliók boldogulását segítő megoldásokat és módszereket. Ennek megfelelően a kongresszusi állásfoglalások kialakítását sem tekintjük kizárólagosan belső pártügynek. Amikor a kommunisták a pártfórumokon állást foglalnak az irányelvekkel kapcsolatban, természetszerűen számításba veszik pártonkívüli munkatársaik nézeteit, gondolatait. Amellett a Központi Bizottság felkérésére az. irányelvekről véleményt mondanak a legfőbb társadalmi szervezetek, mozgalmak vezető testületéi is. S mivel ezek a szervezetek és mozgalmaik jóformán az egész felnőtt lakosságot átfogják, állásfoglalásaikban minden bizonnyal visszatükröződnek és kifejeződnek majd a pártonkívüli tömegek igényei, törekvései is. Az irányelvek a következő esztendők legfontosabb teendőit abban jelölik meg, hogy a társadalmi élet valamennyi térülőién feltárjuk és hasznosítsuk a szocialista viszonyokban rejlő hatalmas erőforrásókat, népgazdaságunk teljesítőképességének növelésével megteremtsük az életszínvonal emelésének a társadalmi igazságosság erőteljesebb érvényesítésének anyagi feltételeit, fejlesszük demokratikus intézményeinket és ezzel erősítsük tovább a nemzeti egységet. Olyan Célok ezek, amelyek kifejezik társadalmunk valamennyi osztályának és rétegének alapvető érdekeit, elősegítik szükségleteik jobb kielégítését. A legutóbbi években nehezebbé vált feltételek közepette azonban e célók elérése igen nagy erőfeszítéseket igényel. A kongresszusi irányelvek tartózkodnak minden megalápo- zatlan ígérgetéstől — a dokumentumon Végighúzódik az a gondolat, hogy nekünk magunknak kell szervezett, fegyelmezett, jó minőségű munkával, tartalékaink és erőforrásaink hatékonyabb kiaknázásával megterem- tenürik a további előrehaladás lehetőségeit. A helyzet és a szükségletek gondos mérlegelése alapján a párt úgy ítéli meg. hogy a következő években meg kell élénkíteni a gazdasági fejlődést, megalapozva ezzel az életszínvonal érzékelhető emelkedését. A fejlődés meggyorsításához az irányelvekben olvasható értékelés szerint a feltételek adva vannak, illetve megteremthetők. A szükséges feltételek következetes biztosítására és a lehetőségek kiaknázására a dokumentum átfogó programot vázol fel, amelynek meghatározó gondolata az intenzív fejlődés kiterjesztése a termelési folyamat összes elemére. E célt szolgálja a gazdaságirányítás továbbfejlesztése is. amely a személyes és kollektív érdekeltséget még jobban a hatékony gazdálkodás emelőjévé kívánja tenni. A közösség számára hasznos, értékes teljesítmények fokozott elismerése és a társadalmi igazságosság jobb érvényesítése, az indokolatlan egyenlőtlenségek csökkentése együtt jelenik meg a kongresszusnak elfogadásra ajánlott cselekvési programban, hiszen csakis ezek együttes érvényre juttatásával erősíthetjük tovább társadalmunk szocialista vonásait. A párt világosan látja vezető szerepköréből adódó felelősségét a társadalom előtt álló, az élet által napirendre tűzött feladatok megoldásáért. E felelősségtől vezérelve tűzik célul az irányelvek a párt egységének megerősítését, a pártszervezetek belső életének, demokratizmusának, közösségi szellemének fejlesztését, a kommunisták helytállásának és kiállásának fokozását, a párt munkastílusának, munkamódszereinek magasabb színvonalra emelését. Mindez úgyszintén nem belső pártügy csupán, hanem egész nak lényeges feltétele. Hogy a nyolcvanas évek második alakul országunk sorsa, az nem kis attól, milyen programot dolgoz ki erre az időszakra a társadalmat vezető párt soron következő kongresszusa. A kongresszusi irányelvek közrebocsátása és az ezzel kezdetét vevő össznépi véleménycsere azt a célt szolgálja, hogy ez a program a lehető legnagyobb mértékben helytálló, reális és mozgósító legyen. K. S. előrehaladásunkfelóben hogyan mértékben függ Folytatódott a honismereti konferencia Tegnap szekcióüléseken folytatódott a IV. országos honismereti diákkonferencia. A rendező szervek négy témában hirdették meg a tanácskozást, a meghívottak érdeklődési körük szerint választhattak, melyiknek a munkájában kívánnak részt venni. Mivel nem m'mdenki érkezett meg, egy szekciót összevontan tartottak meg, így hét csoportban beszéltek tegnap a honismereti mozgalom eddigi tapasztalatai r ól és jövőbeni útjáról. Azért a hét csoport, mert témakörönként van egy diák- és egy felnőttszekció. Az elsőben az ifjúsági mozgalom, iskolatörténet, nyelvtörténet, a leg- újabbkori történelem és a házafisä'g problémaköre volt a téma. A másikban az anyanyelv művelése, a nyelvjárások, a néprajz és a nemzetiségi hagyományápolás kérdéseiről váltottak szót a diákok és felnőftérdeklődők. Érdekes volt a szakma-, üzem- és munkásmozgalomtörténeti szekció is. A negvedik témakör a honismereti pályázatok, táborok tapasztalai voltak. Negyven éve szabadult fel 1944. december 2-án Moszkvában 224 ágyú húszszoros össztűzével köszöntötték a győzelmet: Szekszárd, Kaposvár, Bonyhád és Dombóvár felszabadítását. A Paks felszabadításában részt vevő dunai flottilla egységei ekkor már Dunapentele felszabadítására (készülődtek. Pakson egy magyar hajós, Tumpek Ferenc is segítette a dunai hajóút kijelölését, hogy a naszádok veszteség nélkül hajózhassanak. Ezen a napon, december másodikén,- a front vonalától délre több község gyűrűbe került. A bekerítés elől a fasiszta seregeknek 'a Gyönk— Keszőhidegkút—Belecska—Tolnané- medi községeken át húzódó országút volt az egyetlen számottevő kövezett út, amelyen (még el lehetett menekülni. (A szovjet hadsereg egységei ezen |a napon már elérték, illetve elhagyták la Dunai öld vár—Németkér— Györköny—Sárszentlőric—Nagyszékely—Belecska— Tamási—Értény vonalát. Felszabadult: Belecska, Csibrák, Értény, Felsönána, Györköny, Kalaznó, (Kurd, Nagykónyi, Nagyszékely, Nagyvejke, Hőgyész, Sárszentlőrinc, Szakály, Németkér, Szárazd, Tamási, 'Dunaföldvár. Az északi bekerítő akcióval egyidejűleg — december 2-án — a feyűrű 'déli részén is előretörtek a szovjet egységek. íA gyűrűben volt: Miszla, Gyönk, Varsád, Udvari, Szakadat, Keszőhidegkút, Regöly, Pari, Gyu- laj és Diósberény. IA bekerített térség községeinek egy részét december 3-án szabadították fel ja szovjet harcosok. December 3-án felszabadult: Felsőnyék, Keszőhidegkút, Magyarkeszi, Miszla, Nagyszokoly, Iregszemcse, Pálfa, Pincehely, Regöly, iSzakadát, Ozora, Udvari. (A fenti térkép fekete része gz 1944. december 2-ig felszabadított területeket, a lenti térkép (fekete része pedig az 1944. december 3-i felszabadított területeket mutatja. Továbbá közöljük, hogy tegnapi lapszámunkban a december 1-én felszabadított községek névsorából kimaradt Dunaszentgyörgy, Duzs és (Eápafő neve.) Megérkezett Peksre e szabadság lángja A negyvenéves szabadságot ünnepelte az atomváros ,Balks, hazánk első atomvárosa zászlódíszben köszöntötte felszabadulásának negyvenedik évfordulóját. 1944. december 1-én vált szabaddá ez a Du n a-parti település, hogy olyan távlatok nyíljanak meg előtte, amilyenékre a legelszántabb lokálpatrióták sem gondoltak annak idején. Paks, az atomváros is ünnepel. A kora délutáni órákban megérkezett az új pártszékház elé a szabadság lángja, amelyet vártak az úttörők és fogadására sereglettek a felnőttek is. Miközben átvették a lángot a paksi gyerekek. Vajda Tibor, a városi KlSZ-bizott- ság első titkára mondott néhány köszöntő szót. Egy mondatot idézünk szavaiból: — A paksi úttörők meghozták a szabadság lángját Értelmes célkitűzésekért csak békében lehet cselekedni. Innen, a pártszékház elől indult el a menet, a Felszabadulás téri szovjet hősi emlékműhöz, hogy a párt-, állami, katonai és gazdasági szervek képviselői elhelyezzék a kegyelet koszorúit a város felszabadítóinak emlékművén. Este a munkásművelődési központban nagygyűlés volt, A megye és a város számos vezetőjének jelenlétében Lipovszki Gyula, a városi pártbizottság első titkára tartott ünnepi beszédet. — 1944. december 1-én új korszak kezdődött Paks életében. Megvalósult az, amiért annyi kommunista hazafi ontotta vérét, áldozta életét 1919-ben. Az első nagy történelmi kísérletet követte a győztes második — kezdte beszédét az ünnepi nagygyűlés szónoka. Beszéde ezt követő részében megemlékezett azokról a hősökről, akiknek ma szabad életünket köszönhetjük. Utált arra, hogy a Vörös Hadsereg hazánk felszabadításával csak a lehetőségét teremtette meg az új rendnek, ezt a lehetőséget a magyar népnek kellett felhasználnia a szocialista haza építésére. Negyven év nem hosszú történelmi időszak, de ha a változások jellegét és mértékét vesszük figyelembe, elegendő ahhoz, hogy kitöröd- hetetlenné váljék a város életében. Részletesen szólt a szónok arról a folyamatról, amely az. alapvető termelőeszközök szocialista tulaj donlbavétele eredményeként történt Pakson és környékén, s amelynek következtében kialakultak a szocialista tulajdonformák. Ezután a mai helyzet ismertetésére került sor. Ami a mezőgazdaságot illeti — hiszen Pakson és környékén, a felszabadulást megelőzően ez volt az alapvető termelési ág —, a termeléshez szükséges, optimális nagyságú termelőiszövetkezetek létrehozása, valamint az állami gazdaság léte, lehetővé tette a mező- gazdaságban is az iparszerű termelés megvalósítását. A fokozatosan csökkenő taglét(Folytatás a 2: oldalon.) Dombóvárra megérkezett az első villanyvootatású szerelvény Dombóvárra a város fel- szabadulásának negyvenedik évfordulója tiszteletére megérkezett az első villanyvon- tatású szerelvény. A vasútvonal első, villamosított szakaszát Budapest- Kelenföld és Budafok-Háros között 1982. december 18-án helyezték feszültség alá. Háromnegyed évvel később, 1983. szeptember 5-én Pusz- taszabolcsig. s még ugyanez év decemberének közepére Sárbogárdig készültek el a munkával. Az építésiben résztvevő 14 vállalat szerző, désben vállalta, hogy Dombóvár felszabadulásának 40. évfordúlója tiszteletére egy hónappal az eredeti határidő előtt átadják a Dombóvárig húzódó villamosított szakaszt. A vállalást a felajánlást tevő vállalatok teljesítették, így valóban az évfordulón, december Inén 10 órakor begördült az első villamos- mozdony vontatta szerelvény Dombóvárra. A határidő előrehozása .a MÁV -részére mintegy 6 és fél millió forint megtakarítást jelent. A délelőtti pályaudvari ünnepség után a városban ünnepi nagygyűléssel, koszorúzással és fáklyás felvonulással emlékeztek meg a felszabadulás 40. évfordulójáról. i ' Megérkezett a szerelvény Dombóvárra