Tolna Megyei Népújság, 1984. december (34. évfolyam, 282-305. szám)

1984-12-18 / 296. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 296. szám Ara: 1,40 Ft 1984. december 18., kedd Mai számunkból MILYEN IS AZ A BIZONYOS SZÉK? (3. old.) A VISSZAVÁGÓN IS A SZEOL AK NYERT (5. old.) LABDARÜGÓOSZ ’84 (6. Old.) (3. old.) ISKOLAKÓSTOLGATÓ Képviselőt vagy hivatal? Milyen tennivalók vannak a tanácsok és a szak- igazgatási szervek kapcsolatának továbbfejlesztésében? A kérdés időszerűségét erősíti, hogy napjainkban fon­tos a közéleti demokratizmus fejlődése. A tanácstes­tületek legtöbb döntését a szakigazgatási szervek ké­szítik elő. Tevékenységük szakszerű, általában jó szakmai színvonalat tükröz. Gyakran hiányzik azon­ban belőle az előkészítés során felmerült különböző, és az előterjesztő szándékától eltérő vélemények fel­tüntetése. Az is előfordul, hogy már az előkészítés során meggyőzik a tanácstagokat, bizottságokat a szak- igazgatási szervek megítélésének helyességéről, és így a tanácstestületnek nincs módjában eldönteni, hogy a különböző véleményekből melyiket fogadja el. Előfordul, hogy nem minden tanácstagot kérdeznek meg a tanácstestület főbb döntésének előkészítése so­rán. De van jó példa is. Egyes tanácsoknál — külö­nösen a lakosságot közvetlenül érintő döntéseket meg­előzően — széles körű közvélemény-kutatást tartanak. Például arról, mi a véleményük a helyi közlekedésről, hogyan lehetne azt javítani. Néha az idő is sürgető. Viszonylag későn fejeződik be az előkészítés, eljön a döntés ideje, és a testületi tagok ilyenkor inkább vál­lalják a döntés felelősségét, mintsem ismét vissza­adnák az előkészítőknek a szűkkörű véleményt tartal­mazó előterjesztést. Nagy jelentőségű gazdasági, társadalompolitikai kér­désekben, például éves és középtávú tervek meghatá­rozásánál a tanácstagok nagy terjedelmű előterjeszté­seket, számokkal is alaposan megtűzdelt javaslatokat kapnak, amelyek nem eléggé közérthetőek. Ezért az­tán az ilyen napirendeket tárgyaló tanácsülések a kel­leténél csendesebbek, nem megfelelő az aktivitás. A felszólaló tanácstagok isi elsősorban saját területük kisebb-nagyobb gondjaival foglalkoznak, és ilyen elő­készítés után valójában aligha lenne lehetséges, hogy a vita az egész település fejlesztésének összefüggő kérdéseire kiterjedjen. A jövőben tehát az ilyen je­lentős tanácsi döntések során célszerű, ha a tanács először megfogalmazza például a település fejleszté­sére, az ellátás javítására szolgáló elképzeléseit, kir alakítja koncepcióját, ennek alapján a szakigazgatási szervek hozzáfognak a részletes tervek kialakításához, és ezt követően a tanács dönt a végleges tervekről. A tanácstestületek általában a legfontosabb helyi és területi (megyei) feladatok megoldásáról tárgyalnak. Időnként mégis előfordul, hogy a település (a megye) életében jelentős ügyeket nem a tanács, hanem a végrehajtó bizottság tárgyal. Ezen a gyakorlaton úgy szükséges változtatni, hogy a közösséget érintő fontos gazdasági és társadalompolitikai kérdésekben mindig és kizárólag a tanács döntsön. így például azokat a közlékedési, szolgáltatásfejlesztési koncepciókat, ame­lyeket egyes helyeken a vb fogadott el, a tanács ha­tározza meg a jövőben. Ügy vélem, hogy a felsoroltak is jelzik, a tanácsok döntési gyakorlatában is van még tennivaló. Azt kell elérni: a döntések során az eddiginél jobban támasz­kodjanak a lakosság véleményére, érzékeltessék az üléseken az eltérő érdekeket, hogy mindennek tuda- ' tában döntsenek a tanácstagok. Mindez azt is mutatja, hogy célszerű nagyobb figyelmet fordítani a döntések előkészítő szakaszára. A tanács bizottságai, a tanács­tagi csoportok, a tanácstagok, a falugyűlések, jövőre az elöljáróságók mind szélesebb körben vegyenek részt ebben. Nagyobb szerepet kell szánni a nyilvánosság­nak. A lakosság már az előkészítés szakaszában is­merje meg, hogy milyen fontosabb ügyekben készül dönteni a tanács, és közvetlenül vagy tanácstagja út­ján legyen lehetősége véleményt is mondani. Ha ily módon történik a felkészülés a tanácsülésekre, akkor lesz lehetőség az érvek és ellenérvek alapján válasz­tani a különböző véleményekből. Ezek tehát a döntések változatati is jelentik. Rendszeres megjelenésük és ér­vényesülésük a tanács testületi munkájában nagy elő­relépést jelenthet. Arra is vigyázni kell, hogy egy-egy településen vagy annak részén alakult tanácstagi csoportok ne „döntsék el” egymás között és előre, mit képviselje­nek a csoport tagjai a tanácsülésen. A közös érdeke­ket persze megfogalmazhatják, hangot is adhatnak ezeknek a tanácsülésen, de ez ne akadályozza, hogy eltérő és egyéni vélemények is elhangozzanak ott. A már elhatározott döntések túlnyomó többségét a szakigazgatási szervék hajtják végre. Ha úgy tetszik: a hivatalok. A végrehajtás általában következetes, szakszerű és alapos. A tanácstestületék azonban túl sokat bíznak a végrehajtásból a szakigazgatásra. Nem arról van szó, hogy csökkentsék felelősségüket, hanem arról, hogy kísérjék figyelemmel — bizottságaik, egyes tagjaik útján — a végrehajtást, segítsék észrevételeik­kel, javaslataikkal, ha kell tevőlegesen saját munká­jukkal. Hiszen a tanácstagok tapasztalatai, a részle­tek konkrét ismerete csak hasznára válhat a „hivatal” munkájának. Hasonló a helyzet az ellenőrzéssel. A ta­nács tevékenyen vegyen abban részt, és minősítse is ezáltal a szakigazgatási szervek munkáját. Ily módon teljesülhet a cél: miszerint a szakigazgatási szervek tevékenységének értékelésében az az elsődleges, ho­gyan segíti a testületek munkáját, hogyan érvényesíti azok döntéseit. P. I. Gorbacsov és Thatcher megbeszélései Cheqeersbei Mihail Gorbacsov és Margaret Thatcher találkozása Chequersben, a brit kormányfő hétvégi rezidenciáján. (Telefotó) Mihal Gorbacsov, az ŐZKP KB PB tagja, a KB titkára, a Legfelsőbb Tanács Szö­vetségi Tanácsa Külügyi Bi­zottságának elnöke, aki par­lamenti küldöttség élén tar­tózkodik Nagy-Britanniában, vasárnap öt órát töltött Che­quersben, Margaret That­cher miniszterelnök hétvégi rezidenciáján. Thatcher asszony munka­ebéden, majd a tervezettnél hosszabb, háromórás eszme­cserén látta vendégül a szov­jet vezetőt. Az ebéden mind szovjet, mind brit részről több kép­viselő, illetve kormánytag vett részt — később az esz­mecsere a tanácsadók leg­szűkebb körére korlátozó­dott. Szovjet részről tárgyszerű­nek, brit részről barátinak és oldottnak írták le » találko­zót. Margaret Thatcher és Mi­hail Gorbacsov véleménycse­réjén kiemelt hely jutott a kelet—nyugati kapcsolatok­nak és a fegyverzetkorláto­zásnak. A mindkét oldali tájékoztatóból ítélhetően nem volt egyetértés a jelen­leg tapasztalható feszütség okainak azonosításában — de mind a brit miniszterel­nök, mind vendége egyetér­tett abban, hogy gyakoribb érintkezésre, szorosabb kap­csolatokra van szükség, mert egyetértés és bizalom csak ilyenformán érhető el, vagy növelhető éppen. Szovjet részről nyugtázták, hogy Nagy-Britannia a fe­szültség csökkentésében ér­dekelt és a maga részéről si­kert kíván a szovjet és az amerikai külügyminiszter ja­nuár elején, Genfben esedé­kes tárgyalásaihoz. Mint brit illetékesek el­mondották, abban az üzenet­ben, amelyet Mihail Gorba­csov nyújtott át Thatcher­(Folytatás a 2. oldalon.) Ülést tartott a Minisztertanács A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: a Miniszter- tanács hétfői ülésén jóvá­hagyta az 1985. évi népgaz­dasági tervet. Kijelölte a végrehajtással összefüggő kormányzati tennivalókat, egyidejűleg jóváhagyta a hitelpolitikai irányelveket. A kormány jóváhagyólag tudomásul vette a Tudo­mánypolitikai Bizottság je­lentését az agrárkutatás helyzetéről és fejlesztésének feladatairól. Megtárgyalta és elfogadta a Minisztertanács és bizott­ságai, valamint a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság 1985. első félévi munkater­vét. Mintoff Moszkvában A szovjet kormány meg­hívására hétfőn hivatalos lá­togatásra Moszkvába érkezett Dominic Mintoff, a Máltai Köztársaság miniszterelnöke. A magas rangú vendéget a repülőtéren Nyikolaj Tyi- honov, az SZKP KB PB tagja, a Minisztertanács el­nöke és Andrej Gromiko, az SZKP KB PB tagja, a mi­nisztertanács elnökének első helyettese, külülgyminiszter fogadta. EZÜSTUASARMAP ’84 A karácsony közelsége, s az ünneppel együtt járó aján­dékozási láz a bevásárló­vasárnapon sokunkat pénz­költésre csábított. Megye- szerte nagy forgalmat bonyo­lítottak le az üzletek — ál­lapítottuk meg tegnapi kör­kérdésünk után. A szekszárdi Skála Áruház ezüstvasárnapi bevétele mintegy 28,5 százalékkal meghaladta az előző évit. Iparcikkekből 14,5, ruházati cikkekből 50, divatáruból 43,2, konfekcióból 49, cipőből 42, méteres lakástextilből 89 százalékkal növekedett a for­galom a tavalyi bevásárló­vasárnaphoz viszonyítva. Ke­resettek voltak az olcsóbban árult gyermek-sífelszerelé­sek, a fémvázas szánkók, a rádiós magnók, a divat-, a kötöttáruk, a felöltők, kabá­tok, szőnyegáruk és a külön­böző híradástechnikai beren­dezések. Hiány volt színes televí­zióból, illetőleg tv-játékból. Gyerekek az ünnepi kirakatnál A szekszárdi Korzó Áruház forgalma is mintegy kétszáz­ezerrel volt több az előző évihez viszonyítva. Keresett áruk közé tartoztak a férfi­ingek, pulóverek, zoknik, férfialsónemű, női kabátok. Hiányzott az olcsó férfipizsa­ma, a meleg alsónadrág és a női háromnegyedes és fe­les kabát. Az illatszerosztá­lyon a különböző ajándékfé­leségek mellett az ébresztő­órákat, faliórákat, karórákat vásárolták legtöbben, a már­kás öngyújtók viszont hiá­nyoztak. A Korzóban 20 szá­zalékos engedménnyel áru­sították a női csizmákat. Fo­gyott a nyakkendő, a kesz­tyű, a dobozos zsebkendő, az ernyő, a női hálóing, a ha­risnyanadrág, és a férfipénz­tárca ... Keresett Volt, de hiányzott a férfiköntös, a ka­lap, a gyermek vállas ing és bakfispizsama. A szekszárdi Otthon Áru­ház a tavalyi ezüstvasárnap­hoz viszonyítva 130 ezerrel növelte forgalmát. Rádiós magnó, olcsó lemezjátszó, hanglemezek, konyhai robot­gépek, szobamérlegek, tef­lonedények, import kések, evőeszköz-készletek találtak leginkább gazdára. Hiány volt gőzölős vasalóból, színes televízióból és tv-játékból. A dombóvári Napsugár Áruház forgalma 20 száza­lékkal volt nagyobb a tava­lyinál. Ezüstvasárnapon ked­vezményesen árulták a tüze­léstechnikai berendezéseket, 40—50 százalékkal olcsóbban adták a csizmákat, 30 száza­lékos kedvezményt adtak a női kombinékra, férfi fla- nellingekre, és 30—40 száza­lékkal olcsóbbak voltak a háztartás-felszerelési áruk. Az áruházi csere keretén belül az NDK-ból érkezett zoknik, harisnyanadrágok biztosították a nagyobb vá­A szekszárdi Skála lakástextil-osztálya 89 százalékkal nagyobb forgalmat bonyolított le a tavalyinál lasztékot. Dombóváron is hiányzott a színes televízió, az automata mosógép, a fe­kete-fehér televízió és a mélyhűtő. A paksi áfész-áruház for­galma 165 ezer forint volt, ami csak tízezerrel több, mint az előző évi. Kötött- és divatárut, felsőruházati cik­keket, konfekcióárut, rádiót, rádiós magnót, kávéfőzőt ke­restek és vásároltak legin­kább. Pakson is hiányzott a színes televízió és a tv-játé- kok. A bonyhádi áfész-áruház az idén 5 százalékkal magasabb forgalmat ért el a tavalyi­nál. Legkelendőbbek voltak a divatáruk — fehérnemű, kötöttáruk, a gyermek- és bébiruházat —, valamint vegyesiparcikkből a külön­böző üveg- és porcelánáruk, a kisebb háztartási gépek. Hiányzott a színes televízió, a tv-játék és a sztereómag­netofon. A dunaföldvári Skála Áru­házban 753 ezer forintos for­galmat bonyolítottak le. Ez 30 százalékkal több, mint a tavalyi ezüstvasárnapi forga­lom. A vásárlói igényeket ki tudták elégíteni. Konfekció- termékek között keresettek voltak a férfipantallók, az öltönyök. A női csizmákat 40 százalékos engedménnyel árulták. Színes televízióból többet is el tudtak volna ad­ni. A Köp—Ka áfész tamási áruháza is megfelelő áru­készlettel és áruválasztékkal várta a vásárlókat. Az üzlet 360 ezer forintos forgalmat bonyolított le. Kelendőek voltak a 20 százalékos ked­vezménnyel árusított csiz­mák, a 30 százalékkal keve­sebbért kínált férfiingek, va­lamint a 30 százalékkal ol­csóbban kínált játékok. So­kan vásároltak különféle ki­sebb ajándékokat is.

Next

/
Thumbnails
Contents