Tolna Megyei Népújság, 1984. december (34. évfolyam, 282-305. szám)

1984-12-16 / 295. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 295. szám Ára: 1,40 Ft 1984. december 16., vasárnap Mai számunkból A NÉPFRONT MINDENÜTT JELEN VAN (3. old.) ÖN KÉRDEZ — MI VÁLASZOLUNK (4. old.) A HIDEG KÖZVETLEN HATÁSÁRÓL (5. old.) A TEHENÉSZ LOVAGOLNI TANUL (3. old.) Minisztériumok és vállalatok A gazdaságirányítási rendszer korszerűsítéséről egy­más után láttak napvilágot az új jogszabályok. A leg­nagyobb változást minden bizonnyal a vállalatok irá­nyítására vonatkozó határozatok hozzák majd a követ­kező esztendőben. Alapvetően módosul a gazdálkodók és az államigazgatási szervek, vagyis a vállalatok és eddigi felügyeleti szerveik — a minisztériumok, ta­nácsok, országos hatáskörű hivatalok — közötti vi­szony. A döntési jogok egy része egy szinttel lejjebb ke­rül, ily módon is növelve a vállalati önállóságot. Mint az MSZMP Központi Bizottságának áprilisi állásfoglalása megfogalmazta, a vállalatoknak a jö­vőben aktív piaci magatartást kell tanúsítaniuk, vállal­kozó szellemben kell gazdálkodniuk. Ám a mostani rendszer, miután á tulajdonjogok többségét az állam- igazgatási szervek, vagyis a minisztériumok meg má­sok gyakran korrigálják, meggátolja a kedvező ten­denciák kibontakozását. Ezért vált szükségessé, hogy új alapokra helyezzék a vállalatok és az irányító szervek kapcsolatát, s élesen elkülönüljenek egymástól a gazdaságirányítás felada­tai és az állami tulajdon működtetéséhez kapcsolódó jogok. Ez utóbbiakból 1985-től kezdve jó néhány a vál­lalatok hatáskörébe kerül. Az áttérés a következő év január elsejétől kezdve 1986 végéig tart majd. Ám a nagy horderejű lépések nem érintik a kommunális, a közszolgáltató és a kor­mányzat által fontos népgazdasági érdekből kijelölt vállalatokat. Ezeknél megmarad az irányítás eddigi formája, tehát a korábbi szerv látja el, és a munkálta­tói jogok — az igazgatókinevezés például — ugyan­úgy a felettes szervekhez tartoznak majd. Az előzetes számítások szerint a gazdálkodók 10—20 százaléka lesz továbbra is államigazgatási felügyelet alatt. Az áttérés értelemszerűen abban a szférában hoz­hatja meg a kívánt hatást, ahol adottak már a piaci verseny feltételei. Két új típusú vezetési formára ad lehetőséget az új szabályozás: a vállalati tanács; illet­ve a dolgozók közgyűlése vagy küldöttgyűlése által irányítva működhet a vállalat. Akármelyik típusról is legyen szó, a korábbihoz ké­pest sokkal szélesebb skálán mozognak a vállalat jo­gai: a vezető testület dönt az igazgató kinevezéséről, megválasztásáról és fölmentéséről. Megszűnik az ál­lamigazgatási szervek vállalatfelügyeleti joga, helyébe a törvényességi felügyelet lép. Ennek lényege: az adott államigazgatási szerv ellenőrzi, hogy a cég belső szabályai megfelelnek-e az érvényes jogi, gazdasági szabályoknak, s a vállalat betartja-e ezeket. Ám gaz­dasági szempontok szerint már nem értékelhetik e szervek a vállalatok munkáját; például, hogy haté­konyan használják-e ki erőforrásaikat stb. A tulajdonnal, az eszközökkel való folyamatos ren- delezés joga tehát a vállalatoké. De az alapítás válto­zatlanul az erre jogosult szervek hatáskörében ma­rad, sőt bővül is: a létesítés során meg kell határoz­niuk az új cég induló vagyonát, valamint a vállalatve­zetés formáját, amely a két említett típus egyike le­het. A már meglévő cégek szétválásáról, egyesülésé­ről, esetleg egy belső egység önállósodásáról érdemben a vállalatok döntenek, de magát a határozatot az ille­tékesek, az államigazgatási szerv adja ki, ahogy az új igazgató megbízásánál is egyetértési joga lesz. De ezek után mi lesz az államigazgatás, vagyis a minisztériumok, tanácsok, országos hatáskörű hivata­lok feladata? A jogok között meg kell különböztetni a szervezetek irányítására kapott felhatalmazásokat, ezeket már az előbb felsoroltuk, és a tevékenységirá­nyítás feladatait. Ilyen például az is, hogy az ágazati irányító szervek különböző koncepciók kidolgozásával, például rövid- és középtávú iparpolitika, közlekedés- fejlesztési tervezetek összeállításával segítik a gazda­ságpolitika célkitűzéseit. Ezen kívül továbbra is kidol­gozzák a hatósági előírásokat tartalmazó jogszabá­lyokat. A kormányprogramok végrehajtásából is kive­szik részüket, a különböző tevékenységeket, változá­sokat segítő preferenciák alkalmazásában a kormány határozza meg esetenként az érdekelt államigazgatási szervek jogait és lehetőségeit. A piacfelügyeletet vi­szont nem lehet ágazatokra lebontva gyakorolni, hiszen az egyes piacok kölcsönösen függnek egymástól, mint­egy lépcsőzetesen egymásra épültek. Éppen ezért e te­vékenység a kormányzat feladata lesz. Érdekes módon alakult a korábban sokat kifogá­solt utasítási rendszer. A vállalat életére jelentős ha­tást gyakorló és működésüket hosszabb távra megha­tározó utasítást csak a Minisztertanács előzetes hoz­zájárulásával lehet adni, s az esetleges kárért a dön­téshozó bizonyos kivételektől eltekintve anyagi fele­lősséggel tartozik. A vállalat végső esetben igazának érvényesítéséért még a bírósághoz is fordulhat. E vázlatos felsorolásból is kiderült, nagymértékben megnövekszik a vállalatok önállósága. Az államigaz­gatási szervek munkája ennek megfelelően átala­kul : a vállalatfelügyelet operatív feladatai megszűnnek, s helyettük az ágazatban végbemenő változások folya­matos felmérése, a megfelelő jogszabályok kidolgozá­sa, és a kormányzat céljainak érvényesítése ró válto­zatlanul komoly feladatokat ezekre a szervekre. LAKATOS MARIA Fadd, Lenin Tóesz Teljesítették a vállalásaikat a brigádok A faddli Lenin Termelő­szövetkezetiben 1984-ben 12 brigád tett vállalást. Ebből' négy brigád benevezett a kongresszusi és jubileumi versenybe. Mind a négy bri­gád az alaptevékenységen kívüli műnk alter ületen dol­gozik, így váillMásaik az adott munkaterület mennyi­ségi tervének túlteljesítésé­re, a selejt csökkentésére, az energiáival, nyersanyaggal valló takarékosságra, a gyár­tás során keletkezett alfip- a:nyag-hulladék ismételt fel­dolgozására, a javításhoz szükséges anyaig- és alkat­rész csökkentésére vonatkoz­nak. lEiigyélimet érdemel a javí­tást végző brigádok azon felajánlása, amelyet az újí­tások, az egyes munkák ész­szerűbbé tételére tettek. Mindegyik brigád az előző évihez képest növelte társa­dalmi munkaóra felajánlá­sát is. A sizävetkezeit versenybi­zottsága értékelte a vállalá­sok teljesítését. Megállapí­tották, hogy a brigádok a gazdasági vállalásokat telje­sítették. A társadalmi mun­kaórák számát egy brigád kivételével időarányosan túl­teljesítették. A kongresszusi és jubileu­mi versenyben részt vevő brigádok kezdeményezésére eddig 110 brigádtag végzett egynapi munkát a Nemzeti Színház javára, melynek ér­téke 32 000 forint, de ez még a későbbiekben növekedni fog. Megállapította a ver­senybizottság azt is, hogy a versenyszellem nem csök­kent a brigádoknál, sőt az év vége közelédtével még élén­kült is. Az NDK-beli gépeken szállítószalagok műanyag alkatré­szeit gyártják Fonalcsévék készülnek a tolnai iselyemgyárnak A szövetkezet ipari főága­zatié az év utolsó két hónap­jára jelentős többlétmegren- delésít kapott. Három ter- mékcsafládnál is csak feszí­tett tempójú munkával', és hét végi műszlakok szerve­zésével tudják teljesíteni ezt. November 10-tól év vé­géig négy hétvégén plusz műszakban mintegy száz ember vesz részit. A munka jelentős részét a területen dolgozó két szocialista bri­gád — a Május 1. és a Jó­zsef Attila brigád — vállal­ta. így az év végéig elké­szül még a solymári PEMÜ részére 40 000 darab 18 lite­res, festékes ragasztó tárolá­sára használatos műanyag vödör, a Komáromi Vasipari Szövetkezet részére, szállí­tószalag különböző műanyag alkatrészei — melyből az idén 10 millió forint értékűt állítanak elő —, a tolnai se- lytemgyár részére pedig el­készül1 még 25 ezer műanyag Kertész Mária percen­ként vesz le egy új vöd­röt a fröccsöntő gépről. fonalasé ve. A műanyagüze­men kívül még a főágazat más területén, aiz öntödében és a gumiüzemben is szer­veztek egy-egy hét végi mű­szakot sürgősebb munkáknál. NSZK-beli békemozgalmista a népfrontnál Az Országos Béketanács vendégeként hazánkban tar­tózkodik Wolfgang Hahn- Cremer, a Német Szociálde­mokrata Párt észak-rajna- wesztfáliai ifjúsági szerve­zetének elnöke, az NSZK békemozgalma koordinációs bizottságának tagja. A KISZ Központi Bizott­ságánál tegnapelőtt tett lá­togatása során kérte, szeret­né tanulmányozni a béke­mozgalom megyékben és vi­déki városokban folytatott te­vékenységét. A kérelem tel­jesítéseként az NSZK-beli vendég szombaton Szek_ szárdra látogatott. A Haza­fias Népfront megyei irodá­jában Csajbók Kálmán, a népfront megyei titkára és Mohai András, az Országos Béketanács tagja fogadta. A vendéglátók tájékoztat­ták Wolfgang Hahn-Cremert arról a tevékenységről, ame­lyet megyénkben különböző társadalmi szervek és szer­vezetek a béke megőrzése érdekében kifejtenék. Az NSZK-ból érkezett ven­dég a nap folyamán ellátó- F gatott a szekszárdi úttörő- Csajbók Kálmán (középen) tájékoztatja Wolfgang Hahn-Cremert (jobbra) házba. _________ _________________________________________________________________

Next

/
Thumbnails
Contents