Tolna Megyei Népújság, 1984. december (34. évfolyam, 282-305. szám)
1984-12-01 / 282. szám
1984. december 1. “iRrtEPÜJSÄG 13 Támadnak a fogkrémkígyók Deák Mór: Ráolvasó élj lompos hajnallal — benned nő miniden dal ágaskodj fejszévé — kis vessző csap ketté iában légy évgyűrű — vérein vágy: tűzsűrű horgadjál sascsőrré — csikordulj emberré! Hogyan történhetett? — iMost először nincs a házi feladatodban egyetlen hiba sem. Hogy történt ez Ottó? — Az édesapám elutazott, tanító úr. Történt egyszer, hogy Zsolti unokatestvére, Gergő ismét Röjtökmuzsajon vendégeskedett. Mikor már kedvükre elcseverésztek, anyu elküldte őket a vegyesboltba, néhány apró dolgot megvásárolni. Vettek többek között egy tubus fogkrémet is, amit Gergő semmiképen nem akart betenni a kosárkába, inkább a kezében hozta, mert érdekes képek voltak a dobozán. Ahogy lóbálja útközben a fogkrémet, érzi ám, hogy valami nyaldossa a lecsüngő kezét. — Hess innen, Bitó! — toppantott egyet, mert korábban már emlékezetes találkozója volt a környék rossz hírű kutyájával. Bitó kereket is oldott, s akkor úgy tűnt, ezzel be is fejeződött a dolog. De valójában. .. Szóval az esti fürdés után Gergő a fürdőszobában a tükör előtt áll, s a fogmosáshoz készülődik. Feltűri a pizsamája ujját, megnedvesíti a fogkeféjét és nyomja rá a krémet a délelőtt vásárolt tubusból. Ahogy előbuggyan a tubusból a rózsaszín fogkrém, a kefén már szürkés-fekete színre vált. S mintha magától kúsz- na-csúszna tovább. Gergő már nem nyomja a tubus oldalát, mégis jön belőle egyre a fogkérm és feketedik. Most valami borzalmas történik, sok apró részre válik szét a fogkrémcsövecske. Ezek az apró részek fickán- dozni kezdenek, össze-vissza tekergőznek, ugrándoznak, mintha apró kígyók lennének. Valójában azok is, fogkrémkígyók. Halkan sziszegnék és egyszerre ellepik Gergőt. Felmásznak a lábán, becsúsznak a pizsamája alá, már az oldalát csiklandozzák. A kisfiú kétségbeesetten felüvölt, ide-oda csapkod magán, rázza a pizsamáját, hátha kiesnek belőle az undok férgek. Mindhiába! Nem tud szabadulni tőlük. Erre ledobja a pizsamáját, magára nyitja a kézi tusolót, majd nagy sikoltozással kirohan a fürdőszobából. Anyu meg Zsolti el nem tudják képzelni, miért rohangál Gergő vizesen és meztelenül az előszobában. Mikor elmondja a kígyók megjelenését, akkor mindannyian visszamennek a fürdőszobába, de bizony a kígyók nincsenek sehol, ám a fogkrém- csíkocskák szanaszét hevernek a földön, a csempén, a mosdón. Bukfenc, a szőrgombolyag kis puli a levegőbe szippantott, s azt mondta, biztosan tudja, hogy Bitó nem járt a fürdőszobában, de a szaga összetéveszthetetlenül itt terjeng. Ennek más oka nem is lehet, minthogy pártfogójával, Csótány nénivel, a Dumakavics utoai bűbájossal együtt főzték ki ezt a kígyó, parádét. 'Anyu feltörölte a fogkrém- kocskákat, a rongy kikerült a szemétdombra. Szép holdfényes éjszaka követte az estét. Szinte fehér éjszaka volt, olyan szépen ki lehetett venni mindent a hold fényében. Zsolti felébredt úgy éjféltájt, s mintha valami az ablakhoz húzta volna. Kitekintet, s Bitó kapirgált a szemétdombon. Aztán halkan nyüszített és fürgén megindulták utána a fogkrémkígyók. Bitó kivezette őket a kertből. Anyu nem akart hinni Zsoltinak másnap, csak akkor ámult el, mikor látta, hogy a kidobott fogkrémes rongyon semmi nyoma nincs, hogy vele törölte fel a fürdőszobát. Mont már kétségtelenné vált, a fogkrémkígyók támadása Bitó bosszúja volt. így akarta visszafizetni Gergőnek, hogy korábban Bukfenc védelmében Gergő alaposan megbarapta őt, még védőoltást is el kellett szenvednie emiatt. Másnap újabb tubus fogkrémet vásároltak a vegyesboltban. Most már nem Gergő lóbálta, bekerült a kosárka aljára. Nem mondom, Bitó ismét megkörnyékezte őket, de most Bukfenc olyan sűrű ugatással fogadta, hogy a rossz hírű jobbnák látta, ha nem próbál megint szerencsét, s eliszkol, mielőtt magára vonná a falubeliek haragját. Gergő az esti fürdés után fogmosásra szánta el magát ismét. Egy kicsit félve csavarta le a fogkrém kupakját, ki tudja meddig ér Bitó csalafintasága. De a fogkrémkígyók nem bújtak elő. S mikor Gergő megjelent a fürdőszoba-ajtóban, hát olyan fehér fogakat villogtatott, hogy az egész család a csodájára járt. AtAnyi lAszlö Szellők szárnyán Kétszer annyi utast szállíthatna, mint h mai egytör- zsűek Stílszerűbb lenne azt írnunk: tervek szárnyán. A repülőgépHgyártó ipar tervezőműhelyeiben ugyanis nem egy, ma még enyhén szólva meghökkentőnek, sőt pillanatnyilag szinte kivihetetlennek tűnő elképzeléssel, újítási javallattal, műszaki gondolattal foglalkoznak a szakemberek. Ilyen például a körgyűrű -iszár n yú repülőgép. A kreáció a Lockheed cég mérnökei szerint az ezredforduló évei körül válhat valósággá. A másik tervezetet szintén a Lockheed konstruktőrei vetették fel. Itt tulajdonképpen két Jumbo Jet óriásgép összekapcsolásáról lenne szó. Az ötlet magyarázata — némi leegyszerűsítéssel — az, hogy a dupla repülő a számítások szerint ugyanannyi utast szállíthatna, mint két normális, mostani gépmadár. Ez az elgondolás az ezredforduló éveiben válhat valósággá Kíváncsi vagy? Amikor a cukor még drága csemege volt A cukor, mély napjainkban a gyakran fogyasztott alapvető élelmiszercikkek közé tartozik, 1800 körül drága csemege volt, mely csak a gazdagok asztalaira került, vagy az orvostudományban alkalma'zták. Egy főre eső fogyasztása évente nem lehetett több egy kilónál. A cukrot akkoriban kizárólag a tengerentúlon, cukornádból állították elő, mint barna „nyersoukrot” hozták Európába és az észak-európai tengeri városok cukrászdáiban finom fehér áruvá dolgozták fel. A cukor csak a répatermesztés németországi fellendülésével, a múlt század második felében vált lassanként általános fogyasztási cikké. Ez a fejlődés 200 évvel ezelőtt kezdődött, amikor Franz Oarl Adhard, a porosz tudományos akadémia fizikai osztályának igazgatója Berlin melletti birtokán, Oaulsdorfban kísérletezni kezdett cukortartalmú takarmányrépa telepítésével és termesztésével. Kemény küzdelmébe került, míg elgondolásából végleges győzelem lett. Az európai kontinens államai, például Poroszország a drága tengerentúli importra voltak utalva és a tengeri nagyhatalmaktól függtek. II. Frigyes és III. Frigyes Vilmos porosz királyok ezért arra törekedtek, hogy a gyarmati élvezeti cikkeket — a cukron kívül a kávét, a teát és a dohányt — belföldi termékekkel pótolják. A pótamyagok keresését lényegesen befolyásolta egy történelmi esemény: 1791. augusztus 23-én Santo Domingo szigetén (ma Haiti), az akkoriban legnagyobb cukorszigeten rabszolgafelkelés tört ki, és az összes cukornádültetvény és oukorgyár megsemmisült. A cukor hiánycikké vált a világpiacon, az árak csillagászati magasságokba szöktek. Achard hivatali elődje, Marggraf már 1747-ben arra a felfedezésre jutott berlini laboratóriumában, hogy a takarmányrépa ugyanazt a cukrot tartalmazza, mint a cukornád, csak sokkal kisebb koncentrációban. Tanítványának, Franz Carl Ach- ardnak jutott az a feladat, hogy ezt a felfedezést a gyakorlatban hasznosítsa. Achard zseniális, rendkívül sokoldalú tudós volt, aki munkája során mindig a gyakorlati célt tartotta szem előtt. Osztályozási és termesztési kísérleteinek eredményeit még ma is tisztelet övezi. A porosz állam támogatásával Achard birtokot vásárolt és ezen létrehozta a világ első répacukorgyárát, mely 1802 márciusában kezdett üzemeilini. Működésének egy ideig kedvezett a kontinentális zárlat, melyet jénai és auer- stedti győzelme után 1806- ban Napoleon rendelt el, hogy megtörje Anglia kereskedelmi monopóliumát. Ebben az időszakban Porosz- országban, Franciaországban, Oroszorszában és más államokban számos répacukorgyár létesült, melyek azonban Napoleon bukása után rövidesen áldozatul estek az erős konkurenciának. A répacukoripar győzelmi menetét azonban többé már nem lehetett feltartóztatni. 1830 után viharos fejlődés indult meg, mely mind a mezőgazdaság, mind a vegyipar fejlődésére termékenyítőén hatott. A TOLNA MEGYEI TANÁCSI TERVEZŐ VÁLLALAT gazdasági igazgató-helyettesi Állás betöltésére pályázatot hirdet. Feltétel: számviteli főiskola, vagy közgazdasági egyetemi végzettség, 5 éves számviteli gyakorlat. A pályázatot önéletrajzzal és az eddigi szialkmai tevékenység részletes ismertetésével 1984. december 12-ig lehet benyújtani a vállalat igazgatójához. A vállalat címe: TOLNATERV, Szekszárd, Ybl M. u. 3. 7100. (76) A Városgazdálkodási Vállalat raktáros és raktári anyagkiadó beosztásokba gyakorlattal rendelkező dolgozókat keres felvételre. Magas kereseti lehetőség. Jelentkezés: Szekszárd. Hunyadi u. 4. (72) A paksi Városi Tanács V. B. Költségvetési Üzeme A Városgazdálkodási Vállalat felvételt kézi hirdet úttisztítókat AUTÓSZERELŐ ÉS AUTÓVILLAMOSSÁGI SZERELŐ MUNKAKOR BETÖLTÉSÉRE. keres felvételre Bérezés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet a munkaügyi előadónál. Paks, Tolnai u. 21. Telefon: 11-679. (70) Jelentkezhetnek: férfiak, nők, nyugdíjas és nem nyugdíjas dolgozók. Jelentkezés: Szekszárd, Hunyadi u. 4. (68) A dunaszentgyörgyi Ezüstkalász Mgtsz 1984. december 5-én (szerdán), délelőtt 9 órakor a Csapó-pusztai telepén az alábbi épületek árverezését tartja: i 1 istálló. 2 Juh Hód oly. 1 calköístöllö. 2 kukorica göre Találkozás: reggel 8 órakor a központi irodában. (73i A paksi költségvetési Üzem felvételt hirdet hajóvezető és matróz munkakörbe Jelentkezni lehet: a kommunális részlegvezetőnél. Paks, Tolnai u. 21. Telefon: 11-679. (35)
