Tolna Megyei Népújság, 1984. december (34. évfolyam, 282-305. szám)

1984-12-13 / 292. szám

1984. december 13. Képújság 5 Lakóhelyünk védelméért Bizottságok, vagy egyesületek? Szép paksi példa az értékmentésre Döntött a Legfelsőbb Bíróság A legkülönbözőbb fórumo­kon számtalanszor elhang­zott málr, s bizonyára jó ide­ig még aktuális téma ma­rad: környezetünk védelem­re szorul. Elrettentő példák sokaságával' találkozhatunk napról napra, s tapasztalhat­juk, hogy milyen veszedel­mes iramban ,pusiztitja, szeny- nyezi természetes életterün­ket a civilizáció. Hasonló fo­lyamat zajlik lé ezen belül közvetlenebb környezetünk­ben is. A különbség csupán annyi, hogy a több millió év evolúciója alatt kialakult természeti világ, a légkör, vizeink, a szárazföld, a fau­na és a flóra „ellenállóbb”, nehezebb benne kárt okozni, mint néhány évszázad em­beri alkotásaiban, kulturális értékeiben, a múltat idéző utcákban, terekben. Mégis úgy tűnik, hogy má­ra egyre többen vannak azok, akik értékeink védel­méért emelnek szót. Sopron és Szentendre példája per­sze nem követhető minden­hol, az a törekvés azonban feltétlenül1, hogy lakói az adott település hagyományai­nak megfelelően, a műit ar­culatához alkalmazkodva alakítják a városképet, mindazt megőrizve, ami ér­demes arra. lEz az igény szerte az or­szágban mind több helyen . Szekszárdon a Fürdőház utca patinás épülete rég­óta felújításra szorul jelentkezik, bizonyítja ezt az a tény is, hogy sorra alakul­nak a ivárosszépftő-védő egyesületek. Ezek a társadal­mi szervezetek még többnyi­re kis létszámmal működ­nek, így a tagdíjakból be­folyt összegek a vállalatok, üzemek felajánl ásóival együtt sem tesznek ki tetemes sum­mát. (Persze ellenpélda is akad, hiszen Székesfehérvá­ron több, mint 700 ezer fo­rinttal gazdálkodhatnak. Eh­hez azonban a Videoton, az Alba Regia Építőipari Vál­lalat támogatása nélkülözhe­tetlen,) Igaz, nem is ez az elsődleges feladatuk! Tevé­kenységükben legfontosabb az a lehetőség, hogy még a tervezésnél, sőt előkészíté­süknél beleszólási jogot él­veznek, é sare v éted e zhetnek. Vagyis nem akkor szólalnak fel, amikor már felépült a tízemeletes lakóház a pati­nás épületek közvetlen kö­zelében, vagy kivágták a vá­ros jellegzetes fasorát, sőt még cslak nem is a több száz­ezer forintos költséggel el­készített tervrajzokat látva tehetnek ellenvetést, hanem már az első lépcsőfokon. En­nek gazdaságossága pedig, úgy hiszem nem szorul ma­gyarázatra. De nemcsak a városok, ha­nem kisebb települések, la­kóhelyek is védelemre, szé­pítésre iszoruiT(ná)nak. Az újabb elképzelések ennek megfelelően szorgalmazzák hasonló társadalmi szerveze­tek születését községekben, falvakban is. Bizonyítja ezt megyénkben Dunaföldvár, ahol már ed­dig is sokát tettek a nagy múltú település értékeinek átmentésére, és ahol elsőként városszépítő egyesület ala­kult. Az október 10-i alaku­ló ülés óta mintegy 250 ta­got számlálnak. Három bi­zottságban, építészeti (főként az épületek megmentése, fel­újítása a cél), településtör­téneti (monográfia megírá­sát tervezik) és környezetvé­delmi csoportban dolgoznak a Hazafias Népfront gyám­ságával. Igen fontos, hogy országosan is elismert szak­emberek vesznek részt eb­ben, tehát a beleszólási jog­gal élni is tudnak, hozzáér­tő javaslatokat tehetnek. Mindez nem változtatja meg, hanem megerősíti azt az el­képzelést, törekvést, amely a nagyközség hangulatos, kis­városi jellegének megőrzésé­ért, kialakításáért folyik. Az elmúlt hónapban Dom­bóváron megalakult város­szépítő egyesületen kívül ha­sonlót nem találunk másutt a megyében. Igaz, ugyanez­zel a céllal - léteznek bizott­ságok. Így például Pakson a városi tanács mellett műkö­dő városfejlesztési, és a hely- történeti bizottság is tevé­kenyen részt vesz az atom­város arculatának formálá­sában. Körülbelül ezt a fel­adatkört látja el a megye- székhelyen a vároisesztétikai bizottság. A Hazafias Nép­front kebelében dolgozó 15 tagú kis csoport valamennyi olyan kérdésben, beleszólási jiogot élvez, ami a városké­pet .érinti. Így a köztéri szob­rok elhelyezésétől kezdve az épületek színezéséig, de utca­nevek megválasztásába is igyekeznek minél szélesebb körben bevonni a lakossá­got, ki-M a Saját munkate­rületén, hogy javaslatuk több részről megalapozott legyen, s minél több ember vélemé­nyét tartalmazza. Hasonló törekvésiről szólhatnak a ta­nács mellett működő város- fejlesztési bizottságban is, amit ugyancsak a legkülön­félébb területen dolgozó szakemberek alkotnak. Per­sze „létezésük” kézzelfogha­tóan csak a rövid távú ter­veknél észlelhető, mint pél­dául gázbekötés során a kis lakások bekapcsolására tett javaslatuknál. Soklat tehetnek ezek a lel­kes csoportok, kis létszámú szakbizottságok, s a néhány agilis ember saját munkate­rületén, sőt lakhelyén soka­kat tud bevonni nemes célú tevékenységébe. Mégis úgy érzem, hogy nem ez az út a célravezetőbb, sokkal inkább a szélesebb kör bevonására irányuló egyesületek — mint a várdsszépítSk. Hiszen így több száz embert lehet meg­nyerni, mozgósítani arra, hogy beleszóljanak, felelős­séggel véleményt nyilvánít­sanak környezetük védelmé­be, szépítésébe, lakóhelyük alakításába. TAKÁCS ZSUZSA Fotó: Kapfinger András Milyen munkakör jár a rokkantaknak? Egy gyár alkalmazottja ar­ra hivatkozva, hogy a Tár­sadalombiztosítási Bizottság megállapítása szerint mun­kaképessége 50 százalékkal csökkent, könnyebb munka­körbe való áthelyezését kér. te. Erre ígéretet is kapott, mégsem történt semmi. Ezért a munkaügyi bírósághoz fordult, amely azonban el­utasította. j Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság megál­lapította: bár a munkaügyi bíróságnak a munkaadó jo­gáról való álláspontja he­lyes, ebben az ügyben mégis tévedett, amikor a rokkant kérelmét nem bírálta el. Ezúttal ugyanis arról van szó, hogy a dolgozó a más munkahélyre történő beosz­tását rehabilitációs intézke­désként kérte, mert munka- képessége 50 százalékkal csokiként. Márpedig a meg­változott munkaképességű dolgozót egészségi állapotá­nak, korának és képzettsé­gének figyelembevételével, megfelelő munkahelyre kell áthelyezni. Amennyiben ezt megtagadják tőle, bíróság­hoz fordulhat. Hibásak voltak a bútorok Amikor az egyik bútor­gyárból egy vidéki lakbe­rendezési vállalathoz az áru megérkezett, megállapítot­ták: a szekrények sérültek, a székek támláin pedig a szövet kidörzsölődött. Ezért a vállalat mind a gyár, mind a szállító ellen kárté­rítési pert indított. — A szállítási vállalatnak a megrendelő érdekeit szem előtt tartva kell eljárnia — mondta ki a Legfelsőbb Bí­róság. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a feladás és rako­dás módjára kell ügyelnie, hanem az áru minőségét is ellenőrizni köteles. A búto­rok kiszolgáltatásakor felvett jegyzőknyvből megállapítha­tó: a hibák részben gyártási eredetűek, mert a szekrénye­ken repedések keletkeztek, részben pedig a helytelen berakásból származnak, ame­lyek a szövet sérülését okoz­ták. Felelősség a megromlott baromfiért Két évvel ezelőtt egy me­zőgazdasági termelőszövetke­zet vállalta, hogy az egyik ófész feldolgozó üzeméből kikerülő, és vizsgálati bizo­nyítvánnyal ellátott vágott baromfit a hűtőiéről ójában megőrzi. Később, a kirako­dás megkezdésekor, kiderült: a hús egy része megromlott. Ezért az áfész a tsz ellen nagy összegű kártérítés fize­téséért pert indított. A Leg­felsőbb Bíróság a szövetke­zetét csak a kár húsz szá­zalékának megfizetésére kö. telezte. — A foglalkozásszerűen vagy rendszeresen megőrzé­si, szolgáltatási — például hűtési — tevékenységet foly­tató gazdasági szervezettel szemben a követelmény igen magas — hangzik az ítélet. Elvárható tőle, hogy előze­tesen gondosan felmérje: a megbízásának eleget tud-e tenni. Ebben az ügyben a szakértő megállapította: a tsz hűtőháza elavult, ezért vágott baromfi tárolására, nyáron, a szabványban meg­kívánt —20 Celsius fokot nem tudja biztosítani. Ter­hére esik az is, hogy a tá­rolás megkezdése előtt nem ellenőrizte: a vágott barom­fiak előhűtöttek-e, mert az úgynevezett melegáru az előírt hőfokú hűtést még ke­vésbé teszi lehetővé. A már megkezdődött romlási folya­mat fokozódásához hozzájá­rult, hogy az áfész a hűtő­tárolóba olyan vágott barom­fit is beszállított, amelyek­hez nem volt minőséget iga- izolló áUlaltonvosi bizonyítvány. — A történtekért elsősor­ban az áfész felel, mert — szakértői vélemény szerint — feldolgozó üzemének ka­pacitása műszaki, technoló­giai, higiéniai és szakmai szempontból nem felelt meg a kifogástalan termék előál­lításához, előhűtéséhez, vagyis a minőség megóvásá­hoz szükséges feltételeknek — szól tovább az ítélet. Ezt megerősíti, hogy két másik hűtőtárolójában elhelyezett termékekből még jelentő­sebb mennyiséget kellett el­kobozni, vagy minőségileg leértékelni. Mindezekre te­kintettel az áfésznak a kár 80%-át viselnie kell. H. E. Német Bemutató Színpad (JJ év, üj elképz A Tolna megyei Tanács művelődési bizottsága mel­lett működő nemzetiségi al­bizottság legutóbbi ülésén az ez év februárjában újjáala­kult Német Bemutató Szín­pad egyéves tevékenységének tapasztalatairól és a jövő út­járól tárgyaltak. A tanácsko­zást követően Vida Jánosnét, a megyei tanács művelődési osztályvezető-helyettesét ar­ra kértük, hogy összegezze az anyanyelvi kultúra közvetí­tését, a nyelvápolást, a nyelv- tanulást segítő színpad te­vékenységét. Az osztályvezető-helyettes beszélgetésünk elején el­mondotta, hogy a februári indulást a Heine és Petőfi cí­mű — egy irodalmi órába besűríthető — műsor jelen­tette, ami iránt már akkor is, de még most is óriási az ér­deklődés a németet tanító gimnáziumokban, a maga­sabb általános iskolai osztá­lyokban és a kisebb közössé­gekben. Ezzel nemcsak me­gyénkben, hanem a környező megyékben is tájoltak. Nagy siker volt az Iglódi István ál­tal rendezett, Anatol címet viselő színházi előadás, ami­ben németül beszélő magyar színészek szerepeltek. Az elő­adás létrejöttéhez a József Attila Színház adott meg minden segítséget. A szín­pad idei harmadik — jellegé­ben is más — produkcióját Hazám címmel mutatta be. Az összeállítás a magyaror­szági németségből származó szerzők alkotásait tartalmaz­ta. Ezzel Tolnában és Bara­nyában tájoltak. Vida Já- nosné az első gondolatkör összegzéseként mondja: — Ügy tűnik, a háromféle műfajjal a nemzetiségi la­kosság rétegigényét ki tud­ták elégíteni. Témát váltva, az új év­ad terveiről beszélgetve „ki­derül”, hogy Lenau címmel készül egy irodalmi est, ami­nek programjában egy oszt­rák költő magyarországi ih­letésű művei szerepelnek. Is­mét rendez Iglódi István. A színházkedvelők egy NDK- beli szerző — a Dekameron alapján írt — komédiáját láthatják. Készül egy folklór­összeállítás is. Ezt kisebb fal­vak, társközségek lakóinak szánják, ahova objektív okok miatt nem lehet színházi elő­adásokat vinni. A Német Bemutató Színpad irányítása mellett — a soproni óvónő­képző közreműködésével — Sopronban egy gyermekmű­sort tanulnak be, amivel a környéken tájolnak majd. A színpad vezetői tehát nem­csak Szekszárdban gondol­kodnak, hanem minden olyan települést „célba vesz­nek” ahol igénylik tevékeny­ségüket. A tapasztalat adta azt az új ötletet, hogy az iskolák tanulóival előre megismer­tetik majd az elhangzó mű­veket, a színházi előadások­elesek hoz pedig egy részletezőbb tartalmi kivonatot adnak, hogy jobban segíthessék a rá­hangolást, a ráhangolódást, ezzel együtt pedig a befoga­dást. Továbbra is ügyelnek arra, hogy az igényességből — előadások színvonala, da­rabválasztás — ne engedje­nek. A fenntartási költségekről érdeklődve megtudhattuk, hogy a Tolna megyei Tanács biztosította eddig a működte­tőnek, a Babits Mihály Me­gyei és Városi Művelődési Központnak az összeget. Ez 1985-től kiegészül a Művelő­dési Minisztérium egymillió forintos támogatásával, amit a következő időszakban is — várhatóan — rendszeresen megkapnak. Ebből kívánják biztosítani tájolásnál is a ma­gas színvonalú technikai fel­tételeket. Űjdonság a színpad háza- táján, hogy a sikeres Ana­tol lekerül a műsorról, de nem felejtődhet el, hiszen Pécsett videofelvétel készül, amit aztán eljuttatnak az is­kolákhoz. Továbbra is folyamatosan keresik azokat a színészeket, akik vállalkoznak erre a munkára. Az új évadban két, az NDK-ból Magyarországra származott művészt is fog­lalkoztatnak, és a minden­kor azonos színvonalú előadá­sok biztosítása érdekében kettős szereposztást tervez­nek. — él — Szekszárdi néptáncos sikerek Az amatőr néptáncosok tisztújítással egybekötött közgyűlésén nagy megtisz­teltetés érte Tolna megyét azzal, hogy Szabadi Mi­hályt megválasztották az Amatőr Néptáncosok Or­szágos Tanácsa elnökhe­lyettesévé Az elismerés a kiváló munkát végző szak­ember egyéni sikere mel­lett megyénk amatőr nép­táncmozgalmának a sike­rét is jelenti. A szekszárdi néptánc­együttes utánpótlás cso­portja az elmúlt hét végén Budapesten lépett fel. A táncosok az Állami Népi­együttes székházában Sza­badi Mihály Regölés című koreográfiáját táncolták, amit a neves szakember az országos koreográfiái pályázatra készített. A bu­dai Vigadóban fellépett 29 együttesből tíz — köztük a szekszárdiak is — részt­vevője volt a szombati, a Budapest -Sportcsarnokban lezajlott gálának, ahol a pályázat eredményét is ki­hirdették. A szakemberek­ből álló zsűri a bemutatott koreográfiát kiemelt nívó­díjjal jutalmazta. Ugyancsak a sportcsar­nokbeli gálán hirdették ki a táncpedagógiai pályázat eredményét is. Kapási Jú­lia, a szekszárdi néptánc­együttes asszisztense nívó­díjat kapott. Részlet a Regölés című koreográfiából

Next

/
Thumbnails
Contents