Tolna Megyei Népújság, 1984. december (34. évfolyam, 282-305. szám)
1984-12-13 / 292. szám
1984. december 13. Képújság 5 Lakóhelyünk védelméért Bizottságok, vagy egyesületek? Szép paksi példa az értékmentésre Döntött a Legfelsőbb Bíróság A legkülönbözőbb fórumokon számtalanszor elhangzott málr, s bizonyára jó ideig még aktuális téma marad: környezetünk védelemre szorul. Elrettentő példák sokaságával' találkozhatunk napról napra, s tapasztalhatjuk, hogy milyen veszedelmes iramban ,pusiztitja, szeny- nyezi természetes életterünket a civilizáció. Hasonló folyamat zajlik lé ezen belül közvetlenebb környezetünkben is. A különbség csupán annyi, hogy a több millió év evolúciója alatt kialakult természeti világ, a légkör, vizeink, a szárazföld, a fauna és a flóra „ellenállóbb”, nehezebb benne kárt okozni, mint néhány évszázad emberi alkotásaiban, kulturális értékeiben, a múltat idéző utcákban, terekben. Mégis úgy tűnik, hogy mára egyre többen vannak azok, akik értékeink védelméért emelnek szót. Sopron és Szentendre példája persze nem követhető mindenhol, az a törekvés azonban feltétlenül1, hogy lakói az adott település hagyományainak megfelelően, a műit arculatához alkalmazkodva alakítják a városképet, mindazt megőrizve, ami érdemes arra. lEz az igény szerte az országban mind több helyen . Szekszárdon a Fürdőház utca patinás épülete régóta felújításra szorul jelentkezik, bizonyítja ezt az a tény is, hogy sorra alakulnak a ivárosszépftő-védő egyesületek. Ezek a társadalmi szervezetek még többnyire kis létszámmal működnek, így a tagdíjakból befolyt összegek a vállalatok, üzemek felajánl ásóival együtt sem tesznek ki tetemes summát. (Persze ellenpélda is akad, hiszen Székesfehérváron több, mint 700 ezer forinttal gazdálkodhatnak. Ehhez azonban a Videoton, az Alba Regia Építőipari Vállalat támogatása nélkülözhetetlen,) Igaz, nem is ez az elsődleges feladatuk! Tevékenységükben legfontosabb az a lehetőség, hogy még a tervezésnél, sőt előkészítésüknél beleszólási jogot élveznek, é sare v éted e zhetnek. Vagyis nem akkor szólalnak fel, amikor már felépült a tízemeletes lakóház a patinás épületek közvetlen közelében, vagy kivágták a város jellegzetes fasorát, sőt még cslak nem is a több százezer forintos költséggel elkészített tervrajzokat látva tehetnek ellenvetést, hanem már az első lépcsőfokon. Ennek gazdaságossága pedig, úgy hiszem nem szorul magyarázatra. De nemcsak a városok, hanem kisebb települések, lakóhelyek is védelemre, szépítésre iszoruiT(ná)nak. Az újabb elképzelések ennek megfelelően szorgalmazzák hasonló társadalmi szervezetek születését községekben, falvakban is. Bizonyítja ezt megyénkben Dunaföldvár, ahol már eddig is sokát tettek a nagy múltú település értékeinek átmentésére, és ahol elsőként városszépítő egyesület alakult. Az október 10-i alakuló ülés óta mintegy 250 tagot számlálnak. Három bizottságban, építészeti (főként az épületek megmentése, felújítása a cél), településtörténeti (monográfia megírását tervezik) és környezetvédelmi csoportban dolgoznak a Hazafias Népfront gyámságával. Igen fontos, hogy országosan is elismert szakemberek vesznek részt ebben, tehát a beleszólási joggal élni is tudnak, hozzáértő javaslatokat tehetnek. Mindez nem változtatja meg, hanem megerősíti azt az elképzelést, törekvést, amely a nagyközség hangulatos, kisvárosi jellegének megőrzéséért, kialakításáért folyik. Az elmúlt hónapban Dombóváron megalakult városszépítő egyesületen kívül hasonlót nem találunk másutt a megyében. Igaz, ugyanezzel a céllal - léteznek bizottságok. Így például Pakson a városi tanács mellett működő városfejlesztési, és a hely- történeti bizottság is tevékenyen részt vesz az atomváros arculatának formálásában. Körülbelül ezt a feladatkört látja el a megye- székhelyen a vároisesztétikai bizottság. A Hazafias Népfront kebelében dolgozó 15 tagú kis csoport valamennyi olyan kérdésben, beleszólási jiogot élvez, ami a városképet .érinti. Így a köztéri szobrok elhelyezésétől kezdve az épületek színezéséig, de utcanevek megválasztásába is igyekeznek minél szélesebb körben bevonni a lakosságot, ki-M a Saját munkaterületén, hogy javaslatuk több részről megalapozott legyen, s minél több ember véleményét tartalmazza. Hasonló törekvésiről szólhatnak a tanács mellett működő város- fejlesztési bizottságban is, amit ugyancsak a legkülönfélébb területen dolgozó szakemberek alkotnak. Persze „létezésük” kézzelfoghatóan csak a rövid távú terveknél észlelhető, mint például gázbekötés során a kis lakások bekapcsolására tett javaslatuknál. Soklat tehetnek ezek a lelkes csoportok, kis létszámú szakbizottságok, s a néhány agilis ember saját munkaterületén, sőt lakhelyén sokakat tud bevonni nemes célú tevékenységébe. Mégis úgy érzem, hogy nem ez az út a célravezetőbb, sokkal inkább a szélesebb kör bevonására irányuló egyesületek — mint a várdsszépítSk. Hiszen így több száz embert lehet megnyerni, mozgósítani arra, hogy beleszóljanak, felelősséggel véleményt nyilvánítsanak környezetük védelmébe, szépítésébe, lakóhelyük alakításába. TAKÁCS ZSUZSA Fotó: Kapfinger András Milyen munkakör jár a rokkantaknak? Egy gyár alkalmazottja arra hivatkozva, hogy a Társadalombiztosítási Bizottság megállapítása szerint munkaképessége 50 százalékkal csökkent, könnyebb munkakörbe való áthelyezését kér. te. Erre ígéretet is kapott, mégsem történt semmi. Ezért a munkaügyi bírósághoz fordult, amely azonban elutasította. j Törvényességi óvásra a Legfelsőbb Bíróság megállapította: bár a munkaügyi bíróságnak a munkaadó jogáról való álláspontja helyes, ebben az ügyben mégis tévedett, amikor a rokkant kérelmét nem bírálta el. Ezúttal ugyanis arról van szó, hogy a dolgozó a más munkahélyre történő beosztását rehabilitációs intézkedésként kérte, mert munka- képessége 50 százalékkal csokiként. Márpedig a megváltozott munkaképességű dolgozót egészségi állapotának, korának és képzettségének figyelembevételével, megfelelő munkahelyre kell áthelyezni. Amennyiben ezt megtagadják tőle, bírósághoz fordulhat. Hibásak voltak a bútorok Amikor az egyik bútorgyárból egy vidéki lakberendezési vállalathoz az áru megérkezett, megállapították: a szekrények sérültek, a székek támláin pedig a szövet kidörzsölődött. Ezért a vállalat mind a gyár, mind a szállító ellen kártérítési pert indított. — A szállítási vállalatnak a megrendelő érdekeit szem előtt tartva kell eljárnia — mondta ki a Legfelsőbb Bíróság. Ez azt jelenti, hogy nemcsak a feladás és rakodás módjára kell ügyelnie, hanem az áru minőségét is ellenőrizni köteles. A bútorok kiszolgáltatásakor felvett jegyzőknyvből megállapítható: a hibák részben gyártási eredetűek, mert a szekrényeken repedések keletkeztek, részben pedig a helytelen berakásból származnak, amelyek a szövet sérülését okozták. Felelősség a megromlott baromfiért Két évvel ezelőtt egy mezőgazdasági termelőszövetkezet vállalta, hogy az egyik ófész feldolgozó üzeméből kikerülő, és vizsgálati bizonyítvánnyal ellátott vágott baromfit a hűtőiéről ójában megőrzi. Később, a kirakodás megkezdésekor, kiderült: a hús egy része megromlott. Ezért az áfész a tsz ellen nagy összegű kártérítés fizetéséért pert indított. A Legfelsőbb Bíróság a szövetkezetét csak a kár húsz százalékának megfizetésére kö. telezte. — A foglalkozásszerűen vagy rendszeresen megőrzési, szolgáltatási — például hűtési — tevékenységet folytató gazdasági szervezettel szemben a követelmény igen magas — hangzik az ítélet. Elvárható tőle, hogy előzetesen gondosan felmérje: a megbízásának eleget tud-e tenni. Ebben az ügyben a szakértő megállapította: a tsz hűtőháza elavult, ezért vágott baromfi tárolására, nyáron, a szabványban megkívánt —20 Celsius fokot nem tudja biztosítani. Terhére esik az is, hogy a tárolás megkezdése előtt nem ellenőrizte: a vágott baromfiak előhűtöttek-e, mert az úgynevezett melegáru az előírt hőfokú hűtést még kevésbé teszi lehetővé. A már megkezdődött romlási folyamat fokozódásához hozzájárult, hogy az áfész a hűtőtárolóba olyan vágott baromfit is beszállított, amelyekhez nem volt minőséget iga- izolló áUlaltonvosi bizonyítvány. — A történtekért elsősorban az áfész felel, mert — szakértői vélemény szerint — feldolgozó üzemének kapacitása műszaki, technológiai, higiéniai és szakmai szempontból nem felelt meg a kifogástalan termék előállításához, előhűtéséhez, vagyis a minőség megóvásához szükséges feltételeknek — szól tovább az ítélet. Ezt megerősíti, hogy két másik hűtőtárolójában elhelyezett termékekből még jelentősebb mennyiséget kellett elkobozni, vagy minőségileg leértékelni. Mindezekre tekintettel az áfésznak a kár 80%-át viselnie kell. H. E. Német Bemutató Színpad (JJ év, üj elképz A Tolna megyei Tanács művelődési bizottsága mellett működő nemzetiségi albizottság legutóbbi ülésén az ez év februárjában újjáalakult Német Bemutató Színpad egyéves tevékenységének tapasztalatairól és a jövő útjáról tárgyaltak. A tanácskozást követően Vida Jánosnét, a megyei tanács művelődési osztályvezető-helyettesét arra kértük, hogy összegezze az anyanyelvi kultúra közvetítését, a nyelvápolást, a nyelv- tanulást segítő színpad tevékenységét. Az osztályvezető-helyettes beszélgetésünk elején elmondotta, hogy a februári indulást a Heine és Petőfi című — egy irodalmi órába besűríthető — műsor jelentette, ami iránt már akkor is, de még most is óriási az érdeklődés a németet tanító gimnáziumokban, a magasabb általános iskolai osztályokban és a kisebb közösségekben. Ezzel nemcsak megyénkben, hanem a környező megyékben is tájoltak. Nagy siker volt az Iglódi István által rendezett, Anatol címet viselő színházi előadás, amiben németül beszélő magyar színészek szerepeltek. Az előadás létrejöttéhez a József Attila Színház adott meg minden segítséget. A színpad idei harmadik — jellegében is más — produkcióját Hazám címmel mutatta be. Az összeállítás a magyarországi németségből származó szerzők alkotásait tartalmazta. Ezzel Tolnában és Baranyában tájoltak. Vida Já- nosné az első gondolatkör összegzéseként mondja: — Ügy tűnik, a háromféle műfajjal a nemzetiségi lakosság rétegigényét ki tudták elégíteni. Témát váltva, az új évad terveiről beszélgetve „kiderül”, hogy Lenau címmel készül egy irodalmi est, aminek programjában egy osztrák költő magyarországi ihletésű művei szerepelnek. Ismét rendez Iglódi István. A színházkedvelők egy NDK- beli szerző — a Dekameron alapján írt — komédiáját láthatják. Készül egy folklórösszeállítás is. Ezt kisebb falvak, társközségek lakóinak szánják, ahova objektív okok miatt nem lehet színházi előadásokat vinni. A Német Bemutató Színpad irányítása mellett — a soproni óvónőképző közreműködésével — Sopronban egy gyermekműsort tanulnak be, amivel a környéken tájolnak majd. A színpad vezetői tehát nemcsak Szekszárdban gondolkodnak, hanem minden olyan települést „célba vesznek” ahol igénylik tevékenységüket. A tapasztalat adta azt az új ötletet, hogy az iskolák tanulóival előre megismertetik majd az elhangzó műveket, a színházi előadásokelesek hoz pedig egy részletezőbb tartalmi kivonatot adnak, hogy jobban segíthessék a ráhangolást, a ráhangolódást, ezzel együtt pedig a befogadást. Továbbra is ügyelnek arra, hogy az igényességből — előadások színvonala, darabválasztás — ne engedjenek. A fenntartási költségekről érdeklődve megtudhattuk, hogy a Tolna megyei Tanács biztosította eddig a működtetőnek, a Babits Mihály Megyei és Városi Művelődési Központnak az összeget. Ez 1985-től kiegészül a Művelődési Minisztérium egymillió forintos támogatásával, amit a következő időszakban is — várhatóan — rendszeresen megkapnak. Ebből kívánják biztosítani tájolásnál is a magas színvonalú technikai feltételeket. Űjdonság a színpad háza- táján, hogy a sikeres Anatol lekerül a műsorról, de nem felejtődhet el, hiszen Pécsett videofelvétel készül, amit aztán eljuttatnak az iskolákhoz. Továbbra is folyamatosan keresik azokat a színészeket, akik vállalkoznak erre a munkára. Az új évadban két, az NDK-ból Magyarországra származott művészt is foglalkoztatnak, és a mindenkor azonos színvonalú előadások biztosítása érdekében kettős szereposztást terveznek. — él — Szekszárdi néptáncos sikerek Az amatőr néptáncosok tisztújítással egybekötött közgyűlésén nagy megtiszteltetés érte Tolna megyét azzal, hogy Szabadi Mihályt megválasztották az Amatőr Néptáncosok Országos Tanácsa elnökhelyettesévé Az elismerés a kiváló munkát végző szakember egyéni sikere mellett megyénk amatőr néptáncmozgalmának a sikerét is jelenti. A szekszárdi néptáncegyüttes utánpótlás csoportja az elmúlt hét végén Budapesten lépett fel. A táncosok az Állami Népiegyüttes székházában Szabadi Mihály Regölés című koreográfiáját táncolták, amit a neves szakember az országos koreográfiái pályázatra készített. A budai Vigadóban fellépett 29 együttesből tíz — köztük a szekszárdiak is — résztvevője volt a szombati, a Budapest -Sportcsarnokban lezajlott gálának, ahol a pályázat eredményét is kihirdették. A szakemberekből álló zsűri a bemutatott koreográfiát kiemelt nívódíjjal jutalmazta. Ugyancsak a sportcsarnokbeli gálán hirdették ki a táncpedagógiai pályázat eredményét is. Kapási Júlia, a szekszárdi néptáncegyüttes asszisztense nívódíjat kapott. Részlet a Regölés című koreográfiából
