Tolna Megyei Népújság, 1984. november (34. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-07 / 262. szám

___ /' TOLNA ^ B NÉPÚJSÁG 1984. november 7. A Föld a kozmoszból nézve Az ország egész (területét elénk tárja a Szovjetunió kozmogeológiad térképe, amely 16 kartográfiái Ívből, áll. A térkép összfelüilete 8 négyzetméter. Szovjet kozmi­kus berendezések áltat orbi- tális pályáról készített sok ezer felvétel alapján állítot­ták összes Mia még a világ egyetlen országa sem rendel­kezik ilyen térképpel, amely az ásványkincsek megisme­résének sajátos forrása. Az orbitállds pálya magas­ságából megmutatkoznak a földfelszín olyan struktúrái, amelyek létét a geológusok korábban még csak nem is gyaníthatták. Elsősorhan több száz kilométer átmérőjű gyű­rűs szerkezetekről és a föld­kéreg több ezer kilométer hosszú transzkontinentális tö­résvonalairól van szó. Sok gyűrű annak a fantasztikus gyakoriságú és erejű mete­orinak a nyoma, amely a föl­det fejlődésének korai szaka­szaiban érte. Mindezek a földtani kép­ződmények közvetlenül ösz- szefüggnek a hasznos ásvá­nyok lelőhelyeivel, hiszen például az érclelőhelyek mintegy hatvan százaléka ép­pen a földkéreg történetének legrégibb periódusaiban ala­kult ki. Most a földfelszín orbitá- üis pályáról készült spektro- gnamjiai lehetővé teszik, hogy kozmikus szemmel bepillant­sunk ai kőolaj és földgáz szempontjából perspektivi­kus, viszonylag fiatal üledék­kőzetek mélyén fekvő réte­geibe is. így például spektro- grammok segítségével fedez­ték feli a Kaspi-tenger kör­nyékén lévő, vastag lerako­dásokkal fedett buzacsi olaj­lelőhelyeket. APN—KS Szovjetunió Elsőbbség a földgáznak A Szovjetunió a közeljö­vőben jelentős mértékben szándékozik növelni a föld­gáz kitermelését. Ezt a Szov­jetunió energetikai program­ja irányozza elő, amely hosz- szú távra határozza meg a fejlődés fő irányvonalait. Hangsúly a gázra — ez új elem a szovjet energetikai politikában —, mondta Vlai- gyimir Filanovszkij, a Szov­jet Állami Tervbizottság kő­olaj- és gázipari osztályának vezetője. Emlékeztetett arra is, hogy a közelmúltban még a kőolajnak adtak elsőbbsé­gét. Az elmlúit évben a Szovjet­unióban a kitermelt földgáz mennyisége elérte az 536 milliárd köbmétert. Az or­szág fűtő- és tüzelőanyag-fo­gyasztásában a gáz részará­nya már ma is megközelíti a harminc százalékot. Az ener­getikai program előirányoz­za a földgázkitermelés gyors növekedését, ami biztosít­ja az ország fűtőanyag-szük­ségletét arra az időszakra, amíg előkészítik az atom­energia szélesebb körű elter­jedését, a Nap, a szél, ai föld mélyében rejlő hő energiájá­nak hasznosítását. A Szovjetunió nemcsak sa­ját szükségleteit elégíti ki teljes mértékben földgázból, hanem exportál is. Vlagyimir Filanovszkij véleménye sze­rint a gázipar távlati fejlesz­tésének tervezése során cél­szerű figyelembe venni a tu­dósok javaslatát arra vonat­kozóan, hogy a jövőben ne bővítsék a földgáz exportját, hanem térjenek át a földgáz bázisán készülő energiaigé­nyes, elsősorban vegyipari termékek külföldi szállításai­ra APN—KS Gázvezeték a Kárpátokban Szovjetunió A BAN nyitánya Elkészült a Bajkál—Amur vasútvonal. Az októberi for­radalom ünnepére lefektették az utolsó sínszálakat is, s út­jára bocsátották aiz első vo­natott. Hosszúságát tekintve nem világelső a BAM, de építői példátlanul zord időjárási vi­szonyok, s már-már leküzd- hetetlennek tűnő természeti és iterepakadályok között dol­goztak, s ezzel a vasútépítés történetében az élre kerültek. A BAM tíz évig épült. És, hogy mennyibe került? A végösszeg érzékeltetésül csak egy adat: egyes körzetekben mínusz 60 Celsius fokon dol­goztak, aihot minden méter szakasz kiépítési költsége el­érte egy kilogramm arany értékét. A vasútvonal kiindulópont­ja a Csendes-óceán partvidé­ke, az Amur-parti Komszo- molszk, végállomása pedig a Bajkál-tó, illetve iái Léna-fo- lyó pant ja. A 3107 kilométer­nyi vonalon megépítettek 1987 vasúti hfdat és kiala­kítottak 9 alagutat. Ma még nem használják az egész vo­nalat. Rendszeres járatokat 774 kilométeren, időszakosan közlekedő szerelvényeket 1334 kilométeren indítanak. A BAM környékén 1 millió 200 ezer őslakos él. A követ­kező ötéves tervidőszakban 600 ezer ember települ erre a vidékre. Folyamatosan épülnek a pályaudvarok, a városok és a falvak. Rész­ben már megtörtént a termé­szeti kincsek, a vasérc-, az energia-, az arany-, iaz ezüst-, a szén-, a réz-, és a gáztar­talékok feltárása, rövidesen megkezdődik kiaknázásuk is. Mivel a BAM építésének megkezdése előtt már elké­szült 400 kilométer vasútvo­nal,, ezt csatlakoztatták az új transzszibériai fővonalhoz, s így a Bajkái!—Amur vasút teljes hossza 3500 kilométer. A BAM-ról könyvek, tanul­mányok, filmek készültek. Építésével (több százezer em­ber sorsa forrt össze és még messze nincs vége a nagy munkának. A BAM szerelvé­nyein indulnak egy hozzáve­tőlegesen másfél millió négy­zetkilométeres terület meg­hódítására Szibéria új lakói. (BUDAPRESS—APN) Szovjetunió A számok és tények nyelvén Statisztikai helyzetkép a Szovjetunióról, a forrada­lom győzelmének 67. évfor­dulóján. Az alkotmány biztosította jogok alapján ma a Szovjet­unió minden negyedik 18 éven felüli állampolgára te­vőlegesen részt vesz az or­szág mindennapi ügyeinek intézésében. A szovjet állam­polgárok részt vállalnak a legfontosabb törvények meg­fogalmazásában és bevezeté­sében is. 1983-ban a dolgozó kollektívák jogairól és köte­lességeiről szóló törvényter­vezet megvitatásában több mint 110 millióan szólaltak fel. Ennek eredményeként a 23 törvénycikkből 21-et meg­változtattak. A társadalmat élénken érdeklő iskolareform tervezetének vitájában 120 millióan hallatták szavukat. A Szovjetunió nemzeti va­gyona 1984 elején 3,2 trillió rubel volt. Az utolsó 13 évben a nemzeti vagyon a 2,3-szo- rosára nőtt. Ma a nemzeti vagyonból egy főre átlagosan csaknem 12 ezer rubel jut, kétszer annyi, mint 1970 vé­gén. A termelési alapok 1970- hez viszonyítva a 2,4-szeresé- re növekedtek. Míg 1970-ben ‘a termelőeszközök állóalap­jainak az értéke 531 milliárd rubelt tett ki, 1983 végén már elérte az 1,4 trilliót. A nemzeti jövedelem ösz- szege 536 milliárd rubelre emelkedett. Ennek háromne­gyedét fordították fogyasz­tásra. Az egy főre jutó reáljöve­delem 1970-hez képest az 1,5- szörösére nőtt. 1970-ben a la­kosságnak még csak a 18 százalékánál haladta meg az egy családtagra jutó havi jö­vedelem a 100 rubelt, tavaly ez már a családok 60 százalé­kára vonatkozott. A munkások és alkalma­zottak átlagbére 1965-höz ké­pest csaknem megkétszerező­dött, a kolhoztagok bére pe­dig több mint a 2,5-szörösére nőtt. Növekszik a fogyasztási cikkek termelése, javul a mi­nőségük és szélesedik a vá­lasztékuk. Az alapvető élel­miszerek és fogyasztási cik­kek kiskereskedelmi ára sta­bil. A hús és tejtermékek fel­vásárlására, feldolgozására és értékesítésére fordított álla­mi dotáció összege tavaly el­érte a 42 milliárd rubelt, az állami költségvetés 12 száza­lékát tette ki. Az élélmiszerfogyasztás a következőképpen alakult: ta­valy egy főre 58 kilogramm hús, 309 kilogramm tej és tejtermék, 253 tojás, 101 ki­logramm zöldség és gyümölcs jutott. Emellett növekszik az igény a háztartási és kultu­rális fogyasztási cikkek iránt, s ebben jól tükröződik a la­kosság pénzjövedelmeinek növekedése. A népgazdaságban tavaly 116 millió munkást és alkal­mazottat foglalkoztattak. Közülük több mint hétmillió- an tanultak új szakmát. A munkásoknak és alkalmazot­taknak mintegy a kétharma­da vett részt továbbképzésen. Jelenleg a népgazdaságban 18,1 millió középfokú szak- képzettséggel és 13,3 millió felsőfokú végzettséggel ren­delkező szakember dolgozik. Tavaly a technikumokban 1,3 millióan, a felsőoktatási intézményekben 800 ezren végeztek. A jelenlegi ötéves tervben 10 millió szakembert képeznek ki. A szakmunkásképző intéz­ményekben évente 2 millió szakmunkást oktatnak 1100 szakmára. Az elmúlt ötéves tervben a termelésbe lépő munkások kétharmada, 12,5 millió ember kapott szak­munkás-bizonyítványt. A mostani tervidőszakban ez a szám eléri a 13 milliót. Jelenleg a munkások és alkalmazottak 51 százaléka nő. Arányuk a kereskedelem­ben és a közétkeztetésben 83, az egészségügyben, a testne­velésben és a szociális terü­leteken 82, az oktatásban pedig 75 százalékos. A dol­gozó nők fele szellemi mun­kát végez, s ma 500 ezer a felsőszintű női vezetők, igaz­gatók száma. 1970. és 1984. között a közép- és a felső­fokú szakképzettséggel ren­delkező dolgozó nők száma csaknem megkétszereződött és meghaladta a 18,8 milliót. Ez a szám a közép- és felső­fokú képzettséggel rendelke­ző szakemberek 60 százalé­kát jelenti. Évről évre fejlődik az egészségügyi ellátás színvo­nala is. Jelenleg egy beteg­re az állam napi több mint 10 rubelt költ. A betegellátó intézmények száma megköze­líti a 61 ezret, s az egészség­ügy több mint 1,1 millió or­vost foglalkoztat. A Szov­jetunióban napjainkban 10 ezer lakosra 40 orvos jut. Az idén 51 ezer ággyal bővülnek a kórházi osztályok, s több új rendelőintézetet adnak át rendeltetésének, amelyekben egy rendelési idő alatt 84 ezer járóbeteget láthatnak el. Munkavédelemre az előző ötéves terv 3,9 milliárd ru­beles évi átlagával szemben tavaly már 4,9 milliárdot költöttek. 1975-höz viszonyít­va az üzemi balesetek száma 33 százalékkal csökkent. A lakosság életkora a for­radalom előtti időszakhoz vi­szonyítva a kétszeresére emelkedett. A társadalmi fogyasztási alap 40 százalékát költik szociális ellátásra és társada­lombiztosításra. Az idén több mint 53 mil­lióan részesülnek nyugellá­tásban. A nyugdíjkorhatár változatlanul 55, illetve 60 év. Évről évre nő a különböző célú segélyekre fordított ki­adások összege. Míg 1975-ben 9,2 milliárdot, tavaly már 13 milliárd rubelt fordítottak segélyek kifizetésére. 1970. óta a kolhoztagok is része­sülnek táppénzben és a mun­kásokkal, alkalmazottakkal egyenlő feltételek mellett jogosultak a társadalombiz­tosítás különböző formáira. Tavaly a szervezett üdülte­tésben és a szanatóriumi pi­henésben 61 millió ember vett részt. A 24 napos szana­tóriumi beutaló ára 121 ru­bel. A beutalók egyötöde in­gyenes, másik ötödé teljes árú. A fennmaradó három­ötödhöz a szakszervezetek 50, illetve 70 százalékos térítést adnak. Az ötéves terv végéig új turistaszállók, kempingek lé­tesülnek, összesen 80 ezer hellyel. A családos szanató­riumi helyek száma 15 ezer­re, a családos üdülők helyei­nek száma 150 ezerre bővül. A szovjethatalom évei alatt a Szovjetunióban több mint 3,5 milliárd négyzetméter te­rületen épült lakás. A hábo­rú idején 1710 város pusztult el. Ezeket igen gyorsan kel­lett újjáépíteni. A háború után a Szovjetunió világelső volt a lakásépítésben. A het­venes években annyi lakás épült, hogy ezek alapterülete felülmúlta a hatvanas évek elejének egész városi lakás­állományát. Az előző ötéves tervben 527,3 millió négyzet- méter lakás épült, a jelenlegi ötéves terv első három évé­ben pedig 326,7 millió. 1971. és 1983. között 137 millió szovjet ember lakáskörülmé­nyéi javultak, s ez a lakos­ságnak csaknem a felét érin­ti. Ma a városi lakosoknak mintegy a 80 százaléka ön­álló otthonban él. Az állam a népgazdaság összes beruhá­zásainak több mint a 20 szá­zalékát fordítja lakásépítés­re. Nagy összegeket fordítanak az oktatásra és kulturális cé­lokra is. A Szovjetunióban ma általános a középfokú oktatás. 1918. és 1983. között 102,9 millióan szereztek kö­zépfokú végzettséget, ebből 79,8 milliónyian végezték el az általános középiskolát. Technikumba 18,5 millióan, középfokú szakiskolába 4,6 millióan jártak. A könyvek és az újságok továbbra is igen olcsóak. Tavaly minden 100 lakosra 723 könyv, 66 újság és 78 fo­lyóirat jutott. A szovjethata­lom évei alatt 162 nyelven adtak ki könyvet, beleértve a Szovjetunió népeinek 89 nyelvét is. Jelenleg a Szovjet­unióban 138 ezer klub, kul- túrház, 133 500 közkönyvtár, 151 300 mozi és több mint 2000 színház és múzeum mű­ködik. A mai és a jövendő nem­zedékek javára az alkot­mány biztosítja a természet és a természeti kincsek vé­delmét. A természetvédelem­re és a természeti erőforrá­sok felhasználására fordított összegek az elmúlt ötéves tervben 26 milliárd rubelt tettek ki. A jelenlegi ötéves tervben 30 milliárd rubelt költenek e célra. (BUDAPRESS—APN) HHH

Next

/
Thumbnails
Contents