Tolna Megyei Népújság, 1984. november (34. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-07 / 262. szám
___ /' TOLNA ^ B NÉPÚJSÁG 1984. november 7. A Föld a kozmoszból nézve Az ország egész (területét elénk tárja a Szovjetunió kozmogeológiad térképe, amely 16 kartográfiái Ívből, áll. A térkép összfelüilete 8 négyzetméter. Szovjet kozmikus berendezések áltat orbi- tális pályáról készített sok ezer felvétel alapján állították összes Mia még a világ egyetlen országa sem rendelkezik ilyen térképpel, amely az ásványkincsek megismerésének sajátos forrása. Az orbitállds pálya magasságából megmutatkoznak a földfelszín olyan struktúrái, amelyek létét a geológusok korábban még csak nem is gyaníthatták. Elsősorhan több száz kilométer átmérőjű gyűrűs szerkezetekről és a földkéreg több ezer kilométer hosszú transzkontinentális törésvonalairól van szó. Sok gyűrű annak a fantasztikus gyakoriságú és erejű meteorinak a nyoma, amely a földet fejlődésének korai szakaszaiban érte. Mindezek a földtani képződmények közvetlenül ösz- szefüggnek a hasznos ásványok lelőhelyeivel, hiszen például az érclelőhelyek mintegy hatvan százaléka éppen a földkéreg történetének legrégibb periódusaiban alakult ki. Most a földfelszín orbitá- üis pályáról készült spektro- gnamjiai lehetővé teszik, hogy kozmikus szemmel bepillantsunk ai kőolaj és földgáz szempontjából perspektivikus, viszonylag fiatal üledékkőzetek mélyén fekvő rétegeibe is. így például spektro- grammok segítségével fedezték feli a Kaspi-tenger környékén lévő, vastag lerakodásokkal fedett buzacsi olajlelőhelyeket. APN—KS Szovjetunió Elsőbbség a földgáznak A Szovjetunió a közeljövőben jelentős mértékben szándékozik növelni a földgáz kitermelését. Ezt a Szovjetunió energetikai programja irányozza elő, amely hosz- szú távra határozza meg a fejlődés fő irányvonalait. Hangsúly a gázra — ez új elem a szovjet energetikai politikában —, mondta Vlai- gyimir Filanovszkij, a Szovjet Állami Tervbizottság kőolaj- és gázipari osztályának vezetője. Emlékeztetett arra is, hogy a közelmúltban még a kőolajnak adtak elsőbbségét. Az elmlúit évben a Szovjetunióban a kitermelt földgáz mennyisége elérte az 536 milliárd köbmétert. Az ország fűtő- és tüzelőanyag-fogyasztásában a gáz részaránya már ma is megközelíti a harminc százalékot. Az energetikai program előirányozza a földgázkitermelés gyors növekedését, ami biztosítja az ország fűtőanyag-szükségletét arra az időszakra, amíg előkészítik az atomenergia szélesebb körű elterjedését, a Nap, a szél, ai föld mélyében rejlő hő energiájának hasznosítását. A Szovjetunió nemcsak saját szükségleteit elégíti ki teljes mértékben földgázból, hanem exportál is. Vlagyimir Filanovszkij véleménye szerint a gázipar távlati fejlesztésének tervezése során célszerű figyelembe venni a tudósok javaslatát arra vonatkozóan, hogy a jövőben ne bővítsék a földgáz exportját, hanem térjenek át a földgáz bázisán készülő energiaigényes, elsősorban vegyipari termékek külföldi szállításaira APN—KS Gázvezeték a Kárpátokban Szovjetunió A BAN nyitánya Elkészült a Bajkál—Amur vasútvonal. Az októberi forradalom ünnepére lefektették az utolsó sínszálakat is, s útjára bocsátották aiz első vonatott. Hosszúságát tekintve nem világelső a BAM, de építői példátlanul zord időjárási viszonyok, s már-már leküzd- hetetlennek tűnő természeti és iterepakadályok között dolgoztak, s ezzel a vasútépítés történetében az élre kerültek. A BAM tíz évig épült. És, hogy mennyibe került? A végösszeg érzékeltetésül csak egy adat: egyes körzetekben mínusz 60 Celsius fokon dolgoztak, aihot minden méter szakasz kiépítési költsége elérte egy kilogramm arany értékét. A vasútvonal kiindulópontja a Csendes-óceán partvidéke, az Amur-parti Komszo- molszk, végállomása pedig a Bajkál-tó, illetve iái Léna-fo- lyó pant ja. A 3107 kilométernyi vonalon megépítettek 1987 vasúti hfdat és kialakítottak 9 alagutat. Ma még nem használják az egész vonalat. Rendszeres járatokat 774 kilométeren, időszakosan közlekedő szerelvényeket 1334 kilométeren indítanak. A BAM környékén 1 millió 200 ezer őslakos él. A következő ötéves tervidőszakban 600 ezer ember települ erre a vidékre. Folyamatosan épülnek a pályaudvarok, a városok és a falvak. Részben már megtörtént a természeti kincsek, a vasérc-, az energia-, az arany-, iaz ezüst-, a szén-, a réz-, és a gáztartalékok feltárása, rövidesen megkezdődik kiaknázásuk is. Mivel a BAM építésének megkezdése előtt már elkészült 400 kilométer vasútvonal,, ezt csatlakoztatták az új transzszibériai fővonalhoz, s így a Bajkái!—Amur vasút teljes hossza 3500 kilométer. A BAM-ról könyvek, tanulmányok, filmek készültek. Építésével (több százezer ember sorsa forrt össze és még messze nincs vége a nagy munkának. A BAM szerelvényein indulnak egy hozzávetőlegesen másfél millió négyzetkilométeres terület meghódítására Szibéria új lakói. (BUDAPRESS—APN) Szovjetunió A számok és tények nyelvén Statisztikai helyzetkép a Szovjetunióról, a forradalom győzelmének 67. évfordulóján. Az alkotmány biztosította jogok alapján ma a Szovjetunió minden negyedik 18 éven felüli állampolgára tevőlegesen részt vesz az ország mindennapi ügyeinek intézésében. A szovjet állampolgárok részt vállalnak a legfontosabb törvények megfogalmazásában és bevezetésében is. 1983-ban a dolgozó kollektívák jogairól és kötelességeiről szóló törvénytervezet megvitatásában több mint 110 millióan szólaltak fel. Ennek eredményeként a 23 törvénycikkből 21-et megváltoztattak. A társadalmat élénken érdeklő iskolareform tervezetének vitájában 120 millióan hallatták szavukat. A Szovjetunió nemzeti vagyona 1984 elején 3,2 trillió rubel volt. Az utolsó 13 évben a nemzeti vagyon a 2,3-szo- rosára nőtt. Ma a nemzeti vagyonból egy főre átlagosan csaknem 12 ezer rubel jut, kétszer annyi, mint 1970 végén. A termelési alapok 1970- hez viszonyítva a 2,4-szeresé- re növekedtek. Míg 1970-ben ‘a termelőeszközök állóalapjainak az értéke 531 milliárd rubelt tett ki, 1983 végén már elérte az 1,4 trilliót. A nemzeti jövedelem ösz- szege 536 milliárd rubelre emelkedett. Ennek háromnegyedét fordították fogyasztásra. Az egy főre jutó reáljövedelem 1970-hez képest az 1,5- szörösére nőtt. 1970-ben a lakosságnak még csak a 18 százalékánál haladta meg az egy családtagra jutó havi jövedelem a 100 rubelt, tavaly ez már a családok 60 százalékára vonatkozott. A munkások és alkalmazottak átlagbére 1965-höz képest csaknem megkétszereződött, a kolhoztagok bére pedig több mint a 2,5-szörösére nőtt. Növekszik a fogyasztási cikkek termelése, javul a minőségük és szélesedik a választékuk. Az alapvető élelmiszerek és fogyasztási cikkek kiskereskedelmi ára stabil. A hús és tejtermékek felvásárlására, feldolgozására és értékesítésére fordított állami dotáció összege tavaly elérte a 42 milliárd rubelt, az állami költségvetés 12 százalékát tette ki. Az élélmiszerfogyasztás a következőképpen alakult: tavaly egy főre 58 kilogramm hús, 309 kilogramm tej és tejtermék, 253 tojás, 101 kilogramm zöldség és gyümölcs jutott. Emellett növekszik az igény a háztartási és kulturális fogyasztási cikkek iránt, s ebben jól tükröződik a lakosság pénzjövedelmeinek növekedése. A népgazdaságban tavaly 116 millió munkást és alkalmazottat foglalkoztattak. Közülük több mint hétmillió- an tanultak új szakmát. A munkásoknak és alkalmazottaknak mintegy a kétharmada vett részt továbbképzésen. Jelenleg a népgazdaságban 18,1 millió középfokú szak- képzettséggel és 13,3 millió felsőfokú végzettséggel rendelkező szakember dolgozik. Tavaly a technikumokban 1,3 millióan, a felsőoktatási intézményekben 800 ezren végeztek. A jelenlegi ötéves tervben 10 millió szakembert képeznek ki. A szakmunkásképző intézményekben évente 2 millió szakmunkást oktatnak 1100 szakmára. Az elmúlt ötéves tervben a termelésbe lépő munkások kétharmada, 12,5 millió ember kapott szakmunkás-bizonyítványt. A mostani tervidőszakban ez a szám eléri a 13 milliót. Jelenleg a munkások és alkalmazottak 51 százaléka nő. Arányuk a kereskedelemben és a közétkeztetésben 83, az egészségügyben, a testnevelésben és a szociális területeken 82, az oktatásban pedig 75 százalékos. A dolgozó nők fele szellemi munkát végez, s ma 500 ezer a felsőszintű női vezetők, igazgatók száma. 1970. és 1984. között a közép- és a felsőfokú szakképzettséggel rendelkező dolgozó nők száma csaknem megkétszereződött és meghaladta a 18,8 milliót. Ez a szám a közép- és felsőfokú képzettséggel rendelkező szakemberek 60 százalékát jelenti. Évről évre fejlődik az egészségügyi ellátás színvonala is. Jelenleg egy betegre az állam napi több mint 10 rubelt költ. A betegellátó intézmények száma megközelíti a 61 ezret, s az egészségügy több mint 1,1 millió orvost foglalkoztat. A Szovjetunióban napjainkban 10 ezer lakosra 40 orvos jut. Az idén 51 ezer ággyal bővülnek a kórházi osztályok, s több új rendelőintézetet adnak át rendeltetésének, amelyekben egy rendelési idő alatt 84 ezer járóbeteget láthatnak el. Munkavédelemre az előző ötéves terv 3,9 milliárd rubeles évi átlagával szemben tavaly már 4,9 milliárdot költöttek. 1975-höz viszonyítva az üzemi balesetek száma 33 százalékkal csökkent. A lakosság életkora a forradalom előtti időszakhoz viszonyítva a kétszeresére emelkedett. A társadalmi fogyasztási alap 40 százalékát költik szociális ellátásra és társadalombiztosításra. Az idén több mint 53 millióan részesülnek nyugellátásban. A nyugdíjkorhatár változatlanul 55, illetve 60 év. Évről évre nő a különböző célú segélyekre fordított kiadások összege. Míg 1975-ben 9,2 milliárdot, tavaly már 13 milliárd rubelt fordítottak segélyek kifizetésére. 1970. óta a kolhoztagok is részesülnek táppénzben és a munkásokkal, alkalmazottakkal egyenlő feltételek mellett jogosultak a társadalombiztosítás különböző formáira. Tavaly a szervezett üdültetésben és a szanatóriumi pihenésben 61 millió ember vett részt. A 24 napos szanatóriumi beutaló ára 121 rubel. A beutalók egyötöde ingyenes, másik ötödé teljes árú. A fennmaradó háromötödhöz a szakszervezetek 50, illetve 70 százalékos térítést adnak. Az ötéves terv végéig új turistaszállók, kempingek létesülnek, összesen 80 ezer hellyel. A családos szanatóriumi helyek száma 15 ezerre, a családos üdülők helyeinek száma 150 ezerre bővül. A szovjethatalom évei alatt a Szovjetunióban több mint 3,5 milliárd négyzetméter területen épült lakás. A háború idején 1710 város pusztult el. Ezeket igen gyorsan kellett újjáépíteni. A háború után a Szovjetunió világelső volt a lakásépítésben. A hetvenes években annyi lakás épült, hogy ezek alapterülete felülmúlta a hatvanas évek elejének egész városi lakásállományát. Az előző ötéves tervben 527,3 millió négyzet- méter lakás épült, a jelenlegi ötéves terv első három évében pedig 326,7 millió. 1971. és 1983. között 137 millió szovjet ember lakáskörülményéi javultak, s ez a lakosságnak csaknem a felét érinti. Ma a városi lakosoknak mintegy a 80 százaléka önálló otthonban él. Az állam a népgazdaság összes beruházásainak több mint a 20 százalékát fordítja lakásépítésre. Nagy összegeket fordítanak az oktatásra és kulturális célokra is. A Szovjetunióban ma általános a középfokú oktatás. 1918. és 1983. között 102,9 millióan szereztek középfokú végzettséget, ebből 79,8 milliónyian végezték el az általános középiskolát. Technikumba 18,5 millióan, középfokú szakiskolába 4,6 millióan jártak. A könyvek és az újságok továbbra is igen olcsóak. Tavaly minden 100 lakosra 723 könyv, 66 újság és 78 folyóirat jutott. A szovjethatalom évei alatt 162 nyelven adtak ki könyvet, beleértve a Szovjetunió népeinek 89 nyelvét is. Jelenleg a Szovjetunióban 138 ezer klub, kul- túrház, 133 500 közkönyvtár, 151 300 mozi és több mint 2000 színház és múzeum működik. A mai és a jövendő nemzedékek javára az alkotmány biztosítja a természet és a természeti kincsek védelmét. A természetvédelemre és a természeti erőforrások felhasználására fordított összegek az elmúlt ötéves tervben 26 milliárd rubelt tettek ki. A jelenlegi ötéves tervben 30 milliárd rubelt költenek e célra. (BUDAPRESS—APN) HHH
