Tolna Megyei Népújság, 1984. november (34. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-04 / 260. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 260. szám Ara: 1,40 Ft 1984. november 4., vasárnap Mai számunkból EZT HOZTA A HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN (2. old.) FELADATOK A FELNÖTTVÉDELEMBEN (3. old.) ÉLETRE KELTETT FESTMÉNYEK (4. old.) HOL A HATÁR? (5. old.) ŐSZI LEHALÁSZÁS (3. old.) ■■mHKBBmnnnnB Költségérzékenyek-e a vállalatok? Sokszor olvashatjuk a gazdasági szaklapok hasábjain, hogy baj van a vállalatok költségérzékenységével. Az egyre nehezebb körülmények, a mind szigorúbb szabályozók ellenére iá gazdálkodók még mindig nem bánnak elég takarékosan kiadásaikkal. Hivatalos mutatószámok, netán százalékos arányszámok nem készültek a jelenségről, pedig igazságukhoz nem fér kétség. Legjobb bizonyítéka ennek, hogy mind több cég kerül az alacsony hatékonyiságúak nem éppen előkelő táborába. A költségekkel való ésszerű gazdálkodás egyik alap- feltétele, hogy a vállalatok kemény korlátba ütközzenek termékeik értékesítése során: a túlságosan drága cikkek ne találjanak vevőre a piacon. Ezt a célt szolgálta a kompetitiv árképzés bevezetése, melyben a gazdálkodók csak a külpiaci árak szerint kalkulálhatják a belföldi nyereséget is, vagy a honi áremelésnek gátat szab a hasonló termékek importára. Az e szférába tartozó cégek tehát rákényszerülnek arra, hogy a legszigorúbban megvizsgálják kiadásaikat, nem túlzott-e energia- és anyagfelhasználásuk, vajon kihasználják-e a munkaszervezésben rejlő előnyöket, s nincs-e a kapun belül túl sok dolgozó. Az elmúlt évben folytatott árvizsgálatok összegezéséből kiderült, hogy ezek a cégek az átlagosnál kevésbé emelték áraikat, s nem is mindig éltek a jogszabályok adta lehetőségekkel. Pedig az energia, a beruházás, a munkaerő náluk sem olcsóbb, csak éppen saját bőrükön érzik, a versenyben maradás feltétele, hogy mindig faragjanak valamennyit költségeikből. Nem ilyen rózsás a helyzet a csak a hazai piacra termelő vállalatok körében. Ezek a cégek az önköltség típusú árképzéshez tartoznak. Ez az árforma szinte automatikusan elismeri a költségeket, hiszen erre tehetik rá a nyereség meghatározott százalékát, s elvben minél magasabb a költség, annál magasabb a nyereség is. Ráadásul a belső piac védi e cégeket, jó néhány közülük monopolhelyzetben van, s importverseny híján egyedüli ellátója a fogyasztóknak. A jogszabály az áremelés előtt bejelentési kötelezettséget ró a vállalatokra, de még ez sem akadályozza meg sokszor a drágulást. A piac hiánya csak egyike a költséggazdálkodás kibontakozását gátló tényezőknek. Legalább ilyen fontos szerepet játszik az állami támogatások rendszere. A hasonló fejlettségű országokhoz képest a költségvetés túlzott mértékben támogatja a vállalatokat, és jelentős mértékben hozzájárul a szociálpolitikai szempontból fontos cikkek vásárlásához. így nem egyszer a rossz gazdálkodás nyomait tünteti el a közös kasszából kapott pénz. És végső soron a vállalatoknak nem kell szembenézniük a csőd rémével, csak elvétve került sor egyedi elbírálás után egy-egy üzem eladására. Pedig a vállalati gazdálkodás csak akkor javul meg, ha e veszély mindenkit fenyeget. Ezt segítheti a tudaI tos piacépítő munka: ahol lehet, több kisebb vállalat létrehozásával meg kell teremteni az itthoni versenyt. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése remélhetőleg rákényszeríti — az eddiginél nagyobb mértékben — a vállalatokat arra, hogy komoly revízió alá vegyék saját kiadásaikat, és hosszú távra tervezzenek, mert csak így maradhatnak meg a piacon. Lehet, hogy például egy energiatakarékos technológia bevezetése néhány évig megterheli a vállalatot, ám a megtakarításból származó milliók hamarosan jövedelmezővé teszik e beruházást. Hasonlóképpen célszerű az anyagfelhasználásról hosszú távra szóló tervet készíteni. Bár számos új kezdeményezés született, a magyar termékek még mindig 40 százalékkal súlyosabbak, mint a fejlett tőkés országokban. Ez is arra muI tat, hogy ezen a területen még hihetetlen tartalékok rejlenek. Legalább ilyen fontos a vállalat kiadásai között a bérköltség. Bár már évek óta a szabályozás különböző kedvezményeket fűz a létszámcsökkentéshez, nem egy cégnél még nőtt is az adminisztratív alkalmazottak száma. Épp olyan időszakban, amikor a teljes foglalkoztatás kényszere a demográfiai hullámvölgy miatt jóval enyhébb, mint például a hatvanas években. Az új keresetszabályozás sokkal inkább ösztönzi a leépítést és a takarékos munkaerő-gazdálkodást, mint a korábbiak. > Remélhetőleg a kedvező változás sem marad el, s mind kevesebbszer írják át az árcédulákat számunkra kedvezőtlen módon. Az új keretek között már csak a vállalatoktól függ, milyen gyorsan és rugalmasan próbálnak alkalmazkodni a szigorú takarékosság elveihez. LAKATOS MARIA Kongresszusi és felszabadulási munkaverseny Jelentős megtakarítás a BHG-ban A BHG 4-es számú szekszárdi gyárának dolgozói is megtették kongresszusi és felszabadulási munkaver- seny-felajánlásaikat. A célok között a termelési eredmények javítása első helyen szerepel. Az egyik legfontosabb vállalás az volt, hogy a galvánüzem egyhónapos kényszerű leállása és felújítása ellenére is teljesítik a tervszámokat. Ennek a vállalásnak, úgy is mondhatnánk, hogy nyolcéves „múltja” van, ugyanis akkor határozták el, hogy az alkatrészek felületkezelését nem a társüzemekben végeztetik el, hanem felállítanak egy galvánüze- met. Így került sor egy felületkezelő üzemrész kialakítására, de az a rövid tervezési határidő, s a gyors építés miatt műszaki színvonalát tekintve elmaradt a várttól. Sok probléma volt az üzemelés során, ezért a gyár vezetői a teljes felújítás mellett döntöttek. Ekkor a legnagyobb gondot az okozta, hogy ki tervezze és építse az új felületkezelő üzemrészt. A beruházásra nyolchónapos határidőt jelölteid meg ajánlataikban az építők, ami azért sem volt járható út, mert a nagy mennyiségű alkatrész felületkezelését a társüzemek nem tudták volna megoldani. Végül is a gyár tmk-bri- gádja vállalta, hogy házilagos kivitelezésben három hónap alatt elvégzi a szükséges átalakítást. Kiss Imre üzemvezető így számolt be az építésről: — Július 26-án kipakoltuk az elavult üzemrészt, és augusztus 23-án már indult az új. Tehát a vállaltnál jóval rövidebb időn belül elkészült a munka, Tóth József és a komplex brigád nagyon kitett magáért. Még ez alatt a rövid idő alatt is sok alkatrész felhalmozódott, amit a napi norma mellett még fel kellett dolgozni. Az üzemrész három brigádja vállalta, hogy szeptember harmincadikára a másfél havi mennyiséget (nyolcezer négyzetmétert) megcsinálja. A norma 5500 négyzetméter, végül is 9924 négyzetméter fém felületkezelése készült el. Még a vállalást is túltel-: jesítették. A szerelés és gyártás során több mint félmillió forintot takarítottunk meg ezzel. Az új üzemrészt 70 ezer négyzetméter fémfelület kezelésére alkalmas, és előreláthatóan 10 évig képes lesz megoldani a gyár felületkezeléssel járó feladatait. Egész évben exportra A Mosonmagyaróvári Kötöttárugyár dombóvári üzemében ebben az évben francia és NSZK-exportra termeltek. A megrendelés és az anyagellátás azonban nem volt folyamatos a központ részéről, ezért a két műszakban exportra termelő asszonyoknak, lányoknak más munkát kellett végezni. De október harmadik hetében — ottjártunkkor — mindenki Kardos Erika exportra készített pólókat hajtogat dolgozhatott tehetsége szerint. Most rendszeresen kapják a varrni valót a pulóverekhez, kardigánokhoz. Franciaországba bolyhos pulóvereket, kardigánokat — piros, fehér, rózsaszín, világos és sötétkék, fekete és sárga színben —, a Német Szövetségi Köztársaságban rövid új- jú pólókat — fehér alapon fekete, kék, piros és zöld díszítőcsíkkal — készítenek kétféle fazonban. Hegedűsné Tóth Rita bolyhos pulóvereket állít ösz- _________ gze____________ A z alapanyag év végéig biztosított. Az előtérben a szabászok dolgoznak A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 67. évfordulóján Koszorúzások, ünnepi nagygyűlések, megemlékezések Megyeszerte folynak az előkészületek a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatvanhetedik évfordulójának megünneplésére. Ez alkalommal — az immár négy évtizedes hagyományoknak megfelelően, — megkoszorúzzák a szovjet hősi emlékművet, és ■a hazánk felszabadításáért élesett szovjet hősök sírjait. A megyeszékhelyen kedden délután háromkor rendezik meg a koszorúzási ünnepséget az alsóvárosi temetőben, fél ötkor a Felszabadulás téri emlékművet koszorúzzák meg a párt-, állami és társadalmi szervek, üzemek, intézmények képviselői, ötkor kezdődik az ünnepi nagygyűlés a Babits Mihály Megyei Művelődési Központ színháztermében, utána a budapesti Népszínház táncszínháza ad ünnepi műsort. Pakson a koszorúzási. ünnepség után, délután kettőkor az Ifjúsági és Üttörőház nagytermében rendezik meg az ünnepi nagygyűlést. Dombóváron a temetőben és a szovjet hősi emlékműnél tartanak koszorúzási ünnepséget és megemlékezést. majd a Hotel Dombóvárban hétkor kezdődik a hagyományos elvtársi-baráti találkozó. Bonyhádon délután három órakor tartják a szovjet hősi emlékműnél a koszorúzási ünnepséget és megemlékezést. Tamásiban délután négykor kerül sor a temetői szovjet hősi emlékműnél, valamint a Kossuth téri felszabadulási emlékműnél a koszorúzásra és ünnepi megemlékezésre. Dunaföldváron délelőtt 11-kor rendezik meg a szovjet hősi emlékműnél az ünnepi megemlékezést és koszorúzást. Tolnán a művelődési házban öt órai kezdettel tartják az ünnepi nagygyűlést. Simontornyán már megkezdődött az ünnepi rendezvénysorozat az Illyés Gyula-emléktábla avatásával, hétfőn ünnepi könyv- és ke- rámiakiállítás nyílik a bőrgyárban, kedden délelőtt tízkor lesz a koszorúzási ünnepség Danko István sírjánál, majd délután négykor koszorúzzák meg a szovjet hősi emlékművet, és tartanak ünnepi megemlékezést. Pincehelyen kedden este fáklyás felvonulást rendeznek a szovjet hősi emlékműhöz. Mezőgazdasági helyzetkép A kukorica fele már bekerült a földekről Az elmúlt hét végén Tolna megyében 13—21 milliméter csapadék hullott, azonban az esős napot követően folytatódhattak az őszi mezőgazda- sági munkák. Az idén körülbelül egy hónappal később kezdődött meg a kukorica betakarítása, mint az elmúlt esztendőben, de így is a munka felénél tartanak a gazdaságok. Az időjárás kedvezett a szüretnek is, így a borvidéken befejezéséhez közeledik a szőlő szedése. Már csak a késői fajtákat (oabemet, merlot, olaszrizling) szüretelik. Előreláthatólag ez a munka a jövő hét végéig befejeződik. A téli alma már a tárolóhelyeken van. Már több mint harminc gazdaság végzett az őszi búza vetésével, így már csak 7—8 százaléknyi a vetetten terület.
