Tolna Megyei Népújság, 1984. november (34. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-04 / 260. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 260. szám Ara: 1,40 Ft 1984. november 4., vasárnap Mai számunkból EZT HOZTA A HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN (2. old.) FELADATOK A FELNÖTTVÉDELEMBEN (3. old.) ÉLETRE KELTETT FESTMÉNYEK (4. old.) HOL A HATÁR? (5. old.) ŐSZI LEHALÁSZÁS (3. old.) ■■mHKBBmnnnnB Költségérzékenyek-e a vállalatok? Sokszor olvashatjuk a gazdasági szaklapok hasáb­jain, hogy baj van a vállalatok költségérzékenységé­vel. Az egyre nehezebb körülmények, a mind szigorúbb szabályozók ellenére iá gazdálkodók még mindig nem bánnak elég takarékosan kiadásaikkal. Hivatalos mu­tatószámok, netán százalékos arányszámok nem készül­tek a jelenségről, pedig igazságukhoz nem fér kétség. Legjobb bizonyítéka ennek, hogy mind több cég kerül az alacsony hatékonyiságúak nem éppen előkelő tábo­rába. A költségekkel való ésszerű gazdálkodás egyik alap- feltétele, hogy a vállalatok kemény korlátba ütközze­nek termékeik értékesítése során: a túlságosan drága cikkek ne találjanak vevőre a piacon. Ezt a célt szol­gálta a kompetitiv árképzés bevezetése, melyben a gaz­dálkodók csak a külpiaci árak szerint kalkulálhatják a belföldi nyereséget is, vagy a honi áremelésnek gátat szab a hasonló termékek importára. Az e szférába tar­tozó cégek tehát rákényszerülnek arra, hogy a legszi­gorúbban megvizsgálják kiadásaikat, nem túlzott-e energia- és anyagfelhasználásuk, vajon kihasználják-e a munkaszervezésben rejlő előnyöket, s nincs-e a ka­pun belül túl sok dolgozó. Az elmúlt évben folytatott árvizsgálatok összegezésé­ből kiderült, hogy ezek a cégek az átlagosnál kevésbé emelték áraikat, s nem is mindig éltek a jogszabályok adta lehetőségekkel. Pedig az energia, a beruházás, a munkaerő náluk sem olcsóbb, csak éppen saját bőrü­kön érzik, a versenyben maradás feltétele, hogy min­dig faragjanak valamennyit költségeikből. Nem ilyen rózsás a helyzet a csak a hazai piacra ter­melő vállalatok körében. Ezek a cégek az önköltség tí­pusú árképzéshez tartoznak. Ez az árforma szinte au­tomatikusan elismeri a költségeket, hiszen erre tehe­tik rá a nyereség meghatározott százalékát, s elvben minél magasabb a költség, annál magasabb a nyereség is. Ráadásul a belső piac védi e cégeket, jó néhány kö­zülük monopolhelyzetben van, s importverseny híján egyedüli ellátója a fogyasztóknak. A jogszabály az ár­emelés előtt bejelentési kötelezettséget ró a vállalatok­ra, de még ez sem akadályozza meg sokszor a drágu­lást. A piac hiánya csak egyike a költséggazdálkodás ki­bontakozását gátló tényezőknek. Legalább ilyen fontos szerepet játszik az állami támogatások rendszere. A ha­sonló fejlettségű országokhoz képest a költségvetés túl­zott mértékben támogatja a vállalatokat, és jelentős mértékben hozzájárul a szociálpolitikai szempontból fontos cikkek vásárlásához. így nem egyszer a rossz gazdálkodás nyomait tünteti el a közös kasszából ka­pott pénz. És végső soron a vállalatoknak nem kell szembenézniük a csőd rémével, csak elvétve került sor egyedi elbírálás után egy-egy üzem eladására. Pedig a vállalati gazdálkodás csak akkor javul meg, ha e veszély mindenkit fenyeget. Ezt segítheti a tuda­I tos piacépítő munka: ahol lehet, több kisebb vállalat létrehozásával meg kell teremteni az itthoni versenyt. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése re­mélhetőleg rákényszeríti — az eddiginél nagyobb mér­tékben — a vállalatokat arra, hogy komoly revízió alá vegyék saját kiadásaikat, és hosszú távra tervezzenek, mert csak így maradhatnak meg a piacon. Lehet, hogy például egy energiatakarékos technoló­gia bevezetése néhány évig megterheli a vállalatot, ám a megtakarításból származó milliók hamarosan jöve­delmezővé teszik e beruházást. Hasonlóképpen célszerű az anyagfelhasználásról hosszú távra szóló tervet ké­szíteni. Bár számos új kezdeményezés született, a ma­gyar termékek még mindig 40 százalékkal súlyosab­bak, mint a fejlett tőkés országokban. Ez is arra mu­I tat, hogy ezen a területen még hihetetlen tartalékok rejlenek. Legalább ilyen fontos a vállalat kiadásai között a bérköltség. Bár már évek óta a szabályozás különböző kedvezményeket fűz a létszámcsökkentéshez, nem egy cégnél még nőtt is az adminisztratív alkalmazottak száma. Épp olyan időszakban, amikor a teljes foglal­koztatás kényszere a demográfiai hullámvölgy miatt jóval enyhébb, mint például a hatvanas években. Az új keresetszabályozás sokkal inkább ösztönzi a leépí­tést és a takarékos munkaerő-gazdálkodást, mint a ko­rábbiak. > Remélhetőleg a kedvező változás sem marad el, s mind kevesebbszer írják át az árcédulákat számunkra kedvezőtlen módon. Az új keretek között már csak a vállalatoktól függ, milyen gyorsan és rugalmasan pró­bálnak alkalmazkodni a szigorú takarékosság elveihez. LAKATOS MARIA Kongresszusi és felszabadulási munkaverseny Jelentős megtakarítás a BHG-ban A BHG 4-es számú szek­szárdi gyárának dolgozói is megtették kongresszusi és felszabadulási munkaver- seny-felajánlásaikat. A célok között a termelési eredmé­nyek javítása első helyen szerepel. Az egyik legfon­tosabb vállalás az volt, hogy a galvánüzem egyhónapos kényszerű leállása és fel­újítása ellenére is teljesítik a tervszámokat. Ennek a vállalásnak, úgy is mondhatnánk, hogy nyolcéves „múltja” van, ugyanis akkor határozták el, hogy az alkatrészek felület­kezelését nem a társüzemek­ben végeztetik el, hanem felállítanak egy galvánüze- met. Így került sor egy fe­lületkezelő üzemrész kiala­kítására, de az a rövid ter­vezési határidő, s a gyors építés miatt műszaki színvo­nalát tekintve elmaradt a várttól. Sok probléma volt az üzemelés során, ezért a gyár vezetői a teljes felújí­tás mellett döntöttek. Ekkor a legnagyobb gondot az okozta, hogy ki tervezze és építse az új felületkezelő üzemrészt. A beruházásra nyolchónapos határidőt je­lölteid meg ajánlataikban az építők, ami azért sem volt járható út, mert a nagy mennyiségű alkatrész felü­letkezelését a társüzemek nem tudták volna megolda­ni. Végül is a gyár tmk-bri- gádja vállalta, hogy házila­gos kivitelezésben három hó­nap alatt elvégzi a szüksé­ges átalakítást. Kiss Imre üzemvezető így számolt be az építésről: — Július 26-án kipakol­tuk az elavult üzemrészt, és augusztus 23-án már indult az új. Tehát a vállaltnál jó­val rövidebb időn belül el­készült a munka, Tóth Jó­zsef és a komplex brigád nagyon kitett magáért. Még ez alatt a rövid idő alatt is sok alkatrész felhalmozódott, amit a napi norma mellett még fel kellett dolgozni. Az üzemrész három brigádja vállalta, hogy szeptember harmincadikára a másfél ha­vi mennyiséget (nyolcezer négyzetmétert) megcsinálja. A norma 5500 négyzetméter, végül is 9924 négyzetméter fém felületkezelése készült el. Még a vállalást is túltel-: jesítették. A szerelés és gyártás során több mint fél­millió forintot takarítottunk meg ezzel. Az új üzemrészt 70 ezer négyzetméter fémfelület ke­zelésére alkalmas, és előre­láthatóan 10 évig képes lesz megoldani a gyár felületke­zeléssel járó feladatait. Egész évben exportra A Mosonmagyaróvári Kö­töttárugyár dombóvári üze­mében ebben az évben fran­cia és NSZK-exportra ter­meltek. A megrendelés és az anyagellátás azonban nem volt folyamatos a központ részéről, ezért a két műszak­ban exportra termelő asszo­nyoknak, lányoknak más munkát kellett végezni. De október harmadik hetében — ottjártunkkor — mindenki Kardos Erika exportra készített pólókat hajtogat dolgozhatott tehetsége sze­rint. Most rendszeresen kap­ják a varrni valót a pulóve­rekhez, kardigánokhoz. Fran­ciaországba bolyhos pulóve­reket, kardigánokat — piros, fehér, rózsaszín, világos és sötétkék, fekete és sárga színben —, a Német Szövet­ségi Köztársaságban rövid új- jú pólókat — fehér alapon fekete, kék, piros és zöld dí­szítőcsíkkal — készítenek kétféle fazonban. Hegedűsné Tóth Rita boly­hos pulóvereket állít ösz- _________ gze____________ A z alapanyag év végéig biztosított. Az előtérben a sza­bászok dolgoznak A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 67. évfordulóján Koszorúzások, ünnepi nagygyűlések, megemlékezések Megyeszerte folynak az előkészületek a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom hatvanhetedik évfordulójának megünneplésére. Ez alkalom­mal — az immár négy évti­zedes hagyományoknak meg­felelően, — megkoszorúzzák a szovjet hősi emlékművet, és ■a hazánk felszabadításáért élesett szovjet hősök sírjait. A megyeszékhelyen kedden délután háromkor rendezik meg a koszorúzási ünnepsé­get az alsóvárosi temetőben, fél ötkor a Felszabadulás téri emlékművet koszorúzzák meg a párt-, állami és társadalmi szervek, üzemek, intézmé­nyek képviselői, ötkor kez­dődik az ünnepi nagygyűlés a Babits Mihály Megyei Mű­velődési Központ színházter­mében, utána a budapesti Népszínház táncszínháza ad ünnepi műsort. Pakson a ko­szorúzási. ünnepség után, dél­után kettőkor az Ifjúsági és Üttörőház nagytermében ren­dezik meg az ünnepi nagy­gyűlést. Dombóváron a teme­tőben és a szovjet hősi em­lékműnél tartanak koszorú­zási ünnepséget és megemlé­kezést. majd a Hotel Dombó­várban hétkor kezdődik a hagyományos elvtársi-baráti találkozó. Bonyhádon délután három órakor tartják a szov­jet hősi emlékműnél a ko­szorúzási ünnepséget és meg­emlékezést. Tamásiban dél­után négykor kerül sor a te­metői szovjet hősi emlékmű­nél, valamint a Kossuth téri felszabadulási emlékműnél a koszorúzásra és ünnepi meg­emlékezésre. Dunaföldváron délelőtt 11-kor rendezik meg a szovjet hősi emlékműnél az ünnepi megemlékezést és koszorúzást. Tolnán a műve­lődési házban öt órai kezdet­tel tartják az ünnepi nagy­gyűlést. Simontornyán már megkezdődött az ünnepi ren­dezvénysorozat az Illyés Gyula-emléktábla avatásával, hétfőn ünnepi könyv- és ke- rámiakiállítás nyílik a bőr­gyárban, kedden délelőtt tíz­kor lesz a koszorúzási ün­nepség Danko István sírjánál, majd délután négykor ko­szorúzzák meg a szovjet hősi emlékművet, és tartanak ün­nepi megemlékezést. Pince­helyen kedden este fáklyás felvonulást rendeznek a szov­jet hősi emlékműhöz. Mezőgazdasági helyzetkép A kukorica fele már bekerült a földekről Az elmúlt hét végén Tolna megyében 13—21 milliméter csapadék hullott, azonban az esős napot követően folyta­tódhattak az őszi mezőgazda- sági munkák. Az idén körülbelül egy hó­nappal később kezdődött meg a kukorica betakarítása, mint az elmúlt esztendőben, de így is a munka felénél tartanak a gazdaságok. Az időjárás kedvezett a szü­retnek is, így a borvidéken befejezéséhez közeledik a szőlő szedése. Már csak a késői fajtákat (oabemet, merlot, olaszrizling) szürete­lik. Előreláthatólag ez a mun­ka a jövő hét végéig befeje­ződik. A téli alma már a tá­rolóhelyeken van. Már több mint harminc gazdaság végzett az őszi búza vetésével, így már csak 7—8 százaléknyi a vetetten terü­let.

Next

/
Thumbnails
Contents