Tolna Megyei Népújság, 1984. november (34. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-01 / 257. szám

U NÉPÚJSÁG 1984. november 1. FIATALOK mim FIATALOK FIATALOK Szecskaavatás a „Gőgösben »» (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A dombóvári Gőgös Ignác Gimnáziumban immár ha­gyománya van aniraak, hogy a tanév elején megrendezik az elsősök avatását, a „szecska- avatót”! Ezít a rendezvényt minden évben a negyedike­sek szervezik, ők gondoskod­nak a műsor összeállítá­sáról, az érdeklődő diákok szórakoztatásáról is. Az idén két negyedikes osztály pro­dukcióját láthatták tanára­ink, s mi felsőbb évesek, és természetesen az avatandó „szecskák”. A vidám, jól sikerült műsorban többek között láthattunk diák-tanár paródiát, a diákéletet bemu­tató vidám jeleneteket, de emellett természetesen az el­sősök álltak a középpontban. Talán néhányan közülük azért is nem jöttek el, mert meg akarták óvni magukat az esetlegesen előadódó „kellemetlenségektől”, me­lyeket ez esetben a negyedi­kesek szándékosan idéznek elő. Az ilyen iskolatársi „kellemetlenkedést nem sza­bad komolyan gondolni. Most csak arról volt szó, hogy két elsősnek egy hu­moros jelenet kelletlen sze­replőiként be kellett mu­tatniuk orosz tudásukat, ami csak egyetlen szóból állt: v zdravsztvujtye, — azaz: jó napot! Ezután néhány szecs­kát kifaggattak, hogy mi a véleményük az iskoláról és mik az eddigi tapasztalata­ik? A jól tervezett, szervezett, az ötletektől és humortól sziporkázó műsor után kö­vetkezett a mindenki által kedvelt műfaj: a disco! Igaz, amikor megszólalt a zene, a hangulat még nem volt emelkedett, hogy bár­ki is táncolni kezdett volna, — kivételt az a két negyedi­kes fiú jelentett, akik rög­tönzött figurák bemutatásá­val csalogatták a közönséget. Es ez a kedvcsináló csaloga­tás annyira jól sikerült, hogy kicsi lett a klubhelyiség. KONRÁD ZSOLT A palánkiak új könyvtára Játék és törvény. Ez Kiss Dénes, József Attila-díjas író legújabb könyvének a címe, melyben nyelvészeti kérdésekkel foglalkozik. A magyar nyelv szeretetéről, meghatározó könyvélményei- ről, (terveiről beszélgetett a szerző október 22-én dél­után a palánki „Csapó Dá­niel” Mezőgazdasági Szak- középiskola érdeklődő diák­jaival. Ez az író-olvasó találkozó melyet a megyei könyvitár szervezett, egyben az isko­la új könyvtárának ünnepé­lyes megnyitását is jelen­tette. A könyvtár az új épü­letben kapott szépen beren­dezett, korszerű otthont. Ti­zenháromezer kötet, hetven- féle folyóirat és (több tucat lemez várja a közel ötszáz diákot, az iskola tanárait és dolgozóit, valamint a Palán­kon lakó olvasni vágyókat. A könyvtár alapterülete 170 négyzetméter. Amikor Klimó György, pé­csi püspök 1777-ben megnyi­totta gyűjteményét a nagy- közönség előtt, könyvtár- használati szabályzatában megfogalmazta azt a ma is aktuális gondolatot, ami új könyvtárunknak is jelmon­data lehetne: „Gazdagabban távozz, térj vissza gyakrab­ban !” Antal Emília tanár Nyílt beszéd a fiatalokról és életükről Széles körű,élénk vita ■ ■■ folyik a ma­gyar közéletben ifjúságpoliti­kai kérdésekről éppúgy, mint ahogyan joggal és egyre ala­posabban foglalkozik közvé­leményünk a nemzetközi élet, a külpolitika kérdései­vel, és előtérben áll, mint a szocialista demokrácia kitel­jesedése egyik intézmény- rendszerének problémája, az országgyűlés és a tanácsok tevékenysége is. Már csak azért is nagy figyelmet kel­tett nemcsak a kommunis­ták, hanem az egész lakos­ság körében a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának legutóbbi ülése, amelyről a napilapok beszámoltak, közölték a hi­vatalos közleményt. A Magyar Szocialista Mun­káspárt, mint az országot ve­zető párt egyszerre felelős hazánk jelenéért és jövőjé­ért. Ez a mély felelősségérzet nyilvánult meg abban, aho­gyan a Központi Bizottság az ifjúság társadalmi helyzeté­vel foglalkozott, és állást fog­lalt ifjúságpolitikai kérdések­ben. Hangsúlyozva azt az igazságot, amelyet a szabad - Magyarország négy évtizedes fejlődése során immáron több generáció saját életta­pasztalata, politikai meggyő­ződése támaszt alá: az ifjú­ság fő kérdéseinek megoldá­sa társadalmi feladat, ugyan­akkor sorsuk alakításáért a fiatalok maguk is felelősek. Nehéz időket élünk, és a fiataloknak soha nem volt könnyű. Az emlékek sok mindent megszépítenek, a történelmi igazság azonban az, hogy minden nemzedék­nek, ha más-más módon is, de meg kellett küzdenie azok­kal a gondokkal, nehézségek­kel, amelyeket a pályakez­dés, a családalapítás, az élet­be való beilleszkedés jelent. 1945 óta a mindenkori ma­gyar fiatalok soha nem ma­radtak magukra egyéni gond­jaikban. A szabad Magyar- ország első dolga volt, hogy a jövőre vetve tekintetét mindent megtegyen azért, hogy a fiatalságot megnyer­je a maga számára, és se­gítsen neki jövője kialakítá­sában. Ma már nyugdíjas­ként emlékeznek vissza so­kan azokra az időkre. Má­sok, ötvenévesen, negyven­évesen másként élték át fia­talságukat, találták magukat szemben a nehézségekkel, és kaptak segítséget azok le­győzéséhez. Mindig voltak ellentmondások, időnként fe­szültségek is. Mégis bízvást mondhatjuk: hazánk szocia­lista körülményei között a nemzedékek viszonyára nem az a jellemző, amiben külön­böznek, hanem ami összeköti őket. Sok jogos igénye lehet egy fiatal embernek, de az ifjúságnak tudnia kell, hogy azt egyetlen társadalom, a mienk sem tudja azonnal és teljesen kielégíteni. Bár­mennyire szeretnénk, nem mondhatjuk fiainknak és lá­nyainknak, hogy befejeztük a szocializmus nagy művét, most már csak bele kell ül­niük a készbe, hogy hozzá­jussanak ahhoz, aminek szükségét érzik. És aki munkával akar boldogulni, ezzel máris tanújelét adta felelős­ségérzetének. így kapcsoló­dik össze az egyéni érdek, a kisebb közösségek előrehala­dása, és a haza fogalma. A fiatalok teret kérnek maguk­nak — és ezzel egyetért a párt. A vállalatok, a szövet­kezetek és az intézmények biztosítsanak a fiatalok szá­mára képzettségüknek és ké­pességüknek megfelelő mun­kát, hogy meg tudják mutat­ni, mire képesek, egyben pe­dig a teljesítményükkel arányban álló bérekkel, fize­tésekkel könnyíthessenfek eg­zisztenciális terheiken. Olyan korszakban, mint a mai, a népgazdaságnak feltétlenül szüksége van a fiatalok több­ségét jellemző tulajdonsá­gokra: az új iránti fogékony­ságra, ötleitességre, újító­készségre, munkabírásra. A szocialista építés már olyan szintet ért el Magyarorszá­gon, amelyről — különösen, ha figyelembe vesszük a nem éppen kedvező külső kö­rülményeket, amelyek ugyan­csak kifejezésre jutnak a közleményben — a további fejlődésért nagyon meg kell dolgozni. Kádár János a KISZ legutóbbi kongresszu­sán a küldöttekhez, és álta­luk az egész ország fiatalsá­gához szólva felidézte a spor­tolók útját a rekordokig: eleinte könnyű megjavíta- niok korábbi eredményeiket, de később minden század­másodpercért is vért kell iz­zadni. És ez nagyjából így van a társadalom fejlődésé­ben is. A pánt — mi más is volna a tartaléka? — mindig gon­dot fordított a fiatalok poli­tikai nevelésére. Az idősebb nemzedék soraiból elsősor­ban a kommunisták járja­nak az élen az ifjúságpoliti­kai feladatok kimunkálásá­ban és megoldásában. Ezek sorában az egyik legfonto­sabb, hogy a fiatalok kapja­nak helyes képet a szocializ­mus megvalósulásának folya­matáról. Ennek megismerése nélkül az új nemzedékek tag­jai nehezen találnak egyéni életcélt is maguknak. Meg kell és meg lehet győzni őket arról, hogy az egyéni és kol­lektív erőfeszítések, a helyt­állás, a küzdelem meghozza gyümölcseit a közösség és az egyén számára egyaránt, a szocializmus az egész társa­dalom együttes munkájára épül, és annak a társadalom minden tagja hasznát látja. Az MSZMP Központi Bi­zottságának október 9-i ülé­sén megerősítést nyert újó­lag az is, hogy a KISZ, a párt ifjúsági szervezete a szocialista rendszer fontos politikai tényezője. Az ifjú­sági szövetség sokrétű fel­adatot lát el, munkáját szün­telenül meg kell újítania. Más és más korok fiatalsá­gához mindig megfelelő mó­don kell és lehet közel ke­rülni, segítve a napi problé­mák leküzdését és soha nem tévesztve szem elől a szocia­lista célok kiterjesztését, megvalósítását. Nem vitás, hogy ehhez hozzájárulhat, ha a KISZ, de egyes tagjai és általában a fiatalok az eddi­ginél nagyobb számban, szé­lesebb körben vesznek részt a közéletben, amelyet a szo­cialista demokrácia kiterebé- lyesedése jellemez. A mai fiatalságnak abban is követ­nie kell az előző nemzedé­keket, hogy meg kell tanul­nia az igaz ügyért szilárdan kiállni és vitatkozni, érvelni és másokat meggyőzni. Mindazok, akik felelőssé­get éreznek hazánk sorsáért, méltán remélik, hogy az eb­ben az országban felnőtt és felnövekvő ifjúság követi a pártot olyan időszakban is, amikor utunkon nagyobb akadályok, újabb nehézségek várhatnak ránk, amelyek próbára teszik az erőt, a tu­dást, a találékonyságot. A párt — kitetszik e most --------:—- nyilvánosságra ho­zott álláspontjából is —, bí­zik az ifjúságban és számol azzal, hogy a fiatalok bizal­mát továbbra is megtarthat­ja. Ez az alapja mindennek. Erre épülhetnek azok a meg­oldások, amelyeket a Köz­ponti Bizottság által megha­tározott teendők követelnek meg. Bízhatunk benne, hogy amint az előző időszakokban, úgy az ezután következők­ben is pártunk politikája alapján az ország megoldja az ifújságpolitika mindig új­rafogalmazódó feladatait. S zakmunkásverseny az Uniónál (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A megyei ifjúmunkás na­pok keretében az UNIÖ Ipa­ri Szövetkezet a fiatal épü­letasztalosok és villanysze­relők részére szakmai- munkavédeimi-poLitikai ve­télkedőt szervezőit, melyen 17 harminc éven aluli szak­munkás vett részt. A fiata­lok számot adtak szakmai ismereteikből, anyag- és gyártásismeretből, munkavé­delemből és gazdaságpoli­tikai tájékozottságukról. Az épületasztalosok ablak­keretet gyártottak, a villany- szerelők lépcsőházi világítás szerelését végezték. A mun­kahelyi szintű vetélkedő el­ső két helyezettje képviseli a szövetkezeltet a megyei döntőn. Sándor József faipa­ri ágazatvezető és Keszthelyi László villanyszerelő építés- vezető szerint a verseny megfelelő esélyegyenlőség mellett jól szolgálta a fiatal szakmunkások szakmai to­vábbképzését, tudásuk fej­lesztését, képességeik felmé­rését. A résztvevő fiatalok alaposan felkészültek a ver­senyre, amit a helyezések közötti minimális pontszám is igazol. Dávid László, a villanysze­relők versenyének első he­lyezettje. Az épületasztalos szakmá­ban Jancsó Lajos, a villany- szerelőknél pedig Dávid László lett az első. Wilhelm Adam Fotó: Tilinger Sándor Készül az ablaktok Villanyszerelés Nemzetiségi iskolarádió Pécsett Megkezdte első tanévét az országos hatókörű nemzeti­ségi iskolarádió, amelynek teljes műsorát Pécsett szer­kesztik. A rádió harmadik programjában minden ked­den negyedórás összeállítást hallhatnak a diákok, az egyik héten német, a másik héten szerb-horvát nyelven. A műsor elsődlegesen az ál­talános iskolások számára készül, de olyan ismereteket is közöl, amelyeket jól hasz­nosíthatnak a középiskolás diákok is. A rádióadások részben a tananyaghoz kapcsolódnak, részben általános ismerete­ket nyújtanak a, nemzetisé­gi irodalomról, zenéről, kép­zőművészekről és néprajzról. Az utóbbi hónapokban még inkább előtérbe került a környezet védelme. Az egyre növekvő ipari és me­zőgazdasági termelés, a fel­gyorsult motorizáció káros hatása az élővilágra hazánk­ban is aggasztó méreteket ölt. Ezért az év elején az ed­digieknél jóval szigorúbb környezetvédelmi rendelet lépett életbe, amelynek bün­tető hatálya sok esetben visszamenőleg is érvényes. De a levegő, a víz, a ter­mőföld, az élővilág védelmét nem lehet csupán kényszer- intézkedésekkel, a környeze­tet szennyező vállalatokra ki­szabott büntetésekkel bizto­sítani. Olyan szemléletválto­zásra van szükség, amivel elérjük, hogy társadalmunk egésze átérezze: az utánunk következő generációknak is felelősséggel tartozunk azért, hogy védjük természeti kin­cseinket, óvjuk az élővilá­got. A KISZ KB februári hatá­rozata szerint a fiatalok is fontos szerepet vállaltak a környezetvédelemben. Fejti György szavaival élve: „Amikor a Kommunista If­júsági Szövetség a közel­múltban önmaga kötelessé­gévé tette, hogy jelentős részt vállaljon hazánk ter­mészeti értékeinek megóvá­sából, akkor nemcsak a szo­cializmus építésében való részvétel természetes igényét, hanem az általa képviselt magyar ifjúság tömegeinek Ifjúság és környezetvédelem Megismerni, megszeretni, védeni a természetet akaratát és törekvéseit feje­zi ki szövetségünk, amikor vallja, hogy hazánk növény- és állatvilágának védelmét, környezeti állapotának javí­tását fontos nemzeti ügyünk­nek tartjuk. Hazaszerete­tünket is minősíti az, ho­gyan gazdálkodunk nemzeti értékeinkkel, természetes és teremtett környezetünkkel.” A tavasszal megalakult If­júsági Környezetvédelmi Ta­nács hivatott arra, hogy ko­ordinálja, összefogja az ifjú­ság különböző rétegeiben fo­lyó környezetvédelmi mun­kát. A harmincöt tagú ta­nácsban a kutatómérnöktől a középiskolásig a társada­lom széles rétege van kép­viselve. A június elején Kecs­keméten megtartott Országos Környezetvédelmi Konferen­cián kétszázötven fiatal rész­vételével tanácskoztak arról: hogyan segíthetne az ifjúság még hatékonyabban a kör­nyezetvédelemben. Az Ifjúsági Környezetvé­delmi Tanács támogatásával országszerte táborokat szer­veznek. Ezek a környezet- védelmi táborok többféle, sokszínű programot nyújta­nak. Fontos, hogy a fiata­lok megismerjék, megsze­ressék és védjék a természe­tet, az állat, és növényvilá­got. Ezt a célt szolgálta pél­dául a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem bio­lógia szakos hallgatói által szervezett környezetvédelmi tábor. Itt általános iskolá­sokkal ismertették meg a természet szépségeit, ezek megóvásának szükségességét. A szentendrei városi tanács az ifjúsági környezetvédők támogatásával nemrégiben építőtábort szervezett a Pap­szigeten. Nyolcvan középis­kolás három turnusban mint. egy 160 ezer forint értékű munkát végzett. Jövőre eb­be az építőtáborba már nem­csak Szentendre és környé­ke iskoláiból, hanem az or­szág minden területéről vár­ják a fiatalokat. A természet megszerette­tése, megismertetése a célja a Szűcsi-erdő tájvédelmi körzetében működő tábor­nak, ahol évről évre közép- iskolások hasznos időtöltés­sel tanulják, gyakorolják a természetvédelmet. A kerté­szeti egyetemisták a szarva­si arborétumban szakmai is­mereteik gyarapítása mellett hatvanfős turnusokban ker­tészeti szak- és betanított munkákat végeznek. A dol­gozó fiatalok számára idén a Hortobágyi Nemzeti Park nyújtott lehetőséget a kör­nyezetvédelmi táborozásra. A tervek között szerepel a környezetvédelmi klubmoz­galom fellendítése, kiszélesí­tése. Ennek érdekében pá­lyázatot írtak ki. A pályá­zat célja — mint arról leg­utóbbi, a fiataloknak szánt összeállításunkban beszámol­tunk — olyan környezetvé­delmi klubprogramok meg­ismerése, megismertetése, amelyek hatékonyan szolgál­ják a környezetvédelmi szemléletformálást, a fiata­lok környezeti ismereteinek gyarapítását, elősegítik a ter­mészet, a növény- és állat­világ megismertetését, meg­szerettetését és megóvását. Hozzájárulnak a lakóhely, a lakókörnyezet szépítéséhez, fejlesztéséhez, környezeti kultúránk színvonalának emeléséhez. A pályázat eredményhir­detése után összehívják a klubvezetők országos talál­kozóját. Ez jó alkalom lesz arra, hogy a fiatalok kicse­réljék tapasztalataikat, segít­sék egymást és megszűnjön az egyes klubok elszigetelt­sége. , Az Ifjúsági Környezetvé­delmi Tanács munkáját megkönnyíti, hogy a KISZ- nek és az úttörőmozgalom­nak is hagyományai vannak a környezetvédelemben. Itt nemcsak a különböző építő­táborokat lehet megemlíteni, vagy az öt évvel ezelőtt in­dított „Egyetemisták, főisko­lások a környezetvédele. mért”-akciót, hanem például a hulladékgyűjtést is. Ez utóbbi sokak által alábecsült környezetvédelmi forma. Magyarországon a hulladék­nak csak két-három százalé­kát, míg az NDK-ban ennek tízszeresét hasznosítják. Az Alkotó Ifjúság pályázat keretein belül továbbra is ösztönözni kell a fiatal szak­embereket környezetkímélő technológiák kidolgozására, szellemi kapacitásaink jobb kihasználására. Ugyancsak nagy szerep vár a környe­zetvédelemben a Fiatal Mű­szakaik és Közgazdászok Ta­nácsára. A VII. ötéves tervben is kiemelkedő feladat lesz a környezetvédelem. Ezért mi­nél több olyan akcióra lesz szükség, mint amilyent a Dunai Kőolajipari Vállalat KISZ-bizottsága kezdemé­nyezett a Dunába jutó szeny- nyező anyagok csökkentése érdekében. BENCZE PÉTER

Next

/
Thumbnails
Contents