Tolna Megyei Népújság, 1984. november (34. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-30 / 281. szám
1984. november 30. TOLNA 'S rtEPÜJSÄG 3 Iskolakóstolgató Mester a mesterség elején A mesterjelölt Küszter János másodikos szakmunkás- tanuló. Magasnyomó gépmester. Szótlan, csendes fiatalember, aki inkább dolgozik két műszakot, mint egyszer a szakmájáról beszéljen. A nyomdászatról nem kell sokat mondani, vallja ő. beszéljen helyette a nyomítatvány, az újság és a könyv. A termékeken minden rajta van, az is ha a szedő figyelmetlen volt, de leginkább az, amikor a mester éppen nem volt mester és nem figyelt a nyomásra. Azt hiába mondom, hogy a rossz munkát igazán a szakember veszi észre, erre csak bólogat, éppen elég, hogy ő észreveszi, és ilyenkor szé- gyelli magát. Főleg akkor, ha ő követte el a hibát. Olvasgatom a Szekszárdi Nyomda kis könyvecskéjét, és próbálom megérteni, hogy miért is olyan fontos személyiség a gépmester. Azt tudom meg, hogy a nyomóforma előkészítése, a festéke- zőmű beállítása és a hozzá beosztott berakónő és segédmunkás munkájának az irányítása is a feladatai közé tartozik. Felel a gép tisztán tartásáért, annak olajozásáért és még számtalan dologra kell figyelni. Egy a lényeg: csak hibátlan munka kerülhet ki a keze alól, vagyis a gépből. Küszter János, a Pátria nyomdában dolgozik Dombó- várott. Csikóstőttősről jár be. Autószerelő szeretett volna lenni, mint általában minden tizenéves fiú. Arról beszél, hogy akkor érezte meg a szakma szépségét igazán, amikor a Firka nevű újságot nyomtatta. A Firka nevével ellentétben, komoly sajtótermék. Az iskola újsága. írják, szedik, nyomják és terjesztik ők maguk. „Sok bosszúságot okoz”, de „amikor kész, annál nagyobb örömöt jelent”. Miért? „Azért, mert mi csináljuk, magunknak”. Értem. Az ember mindig vágyik arra, hogy munkáját értékeljék. Az iskolaúj- ságat keményen értékelik. Azonnal és határozottan. A diáktársak, az olvasók. Küszter János komoly, határozott fiatalember. Jó nyomdász lesz, mondják. Ahogy a gép mellé áll, leveti a munkakabátot. Megszűnik a külvilág. A gép dolgozik, a mester, aki még a mesterség elején van, figyeli a gépet. A tiszta fehér papír láttán elcsodálkozik, mert a tiszta fehér a legcsodálatosabb valami. Ennél csodálatosabb az, amikor a papíron örökkön-örökké ott marad az ember keze munkája, a betű. .. H. J. — S. K. Statisztikai felmérés a diplomás fiatalokról A Központi Statisztikai Hivatal felmérést készített arról: hogyan élnek a 35 éven aluli diplomások. E réteg létszáma meghaladja a 200 ezret, s a fiatalnak számító népesség mintegy 8 százalékát teszi ki. A felmérés időpontjában diplomáját a felsőfokú végzettségű fiatalok 90 százaléka hasznosította, 7,2 százalékuk gyermekgondozási szabadságon volt. 0,2 százalékuk fizikai foglalkozást választott, a többiek pedig eltartottak voltak. Foglalkozás szerint a műszaki diplomások között a legnagyobb — 51,4 százalék — a fiatalok aránya s ugyancsak magas az oktatási és egyéb kulturális foglalkozásúak között: 48,2 százalék. Az átlagosnál alacsonyabb — 38,6 százalék — a 35 éven aluliak részaránya az egészségügyi diplomások között, ami főként abból adódik, hogy az orvosi egyetemeken a leghosszabb a képzési idő. Manapság a korábbiaknál sokkal több nő szerez diplomát, amit az is mutat, hogy míg a 35 év felettiek körében 31,5, addig a fiatalabbaknál csaknem 50 százalékos a nők aránya a diplomások közt. A felmérés során megkérdezett diplomás fiatalok közül az egészségügyi, az oktatási, a jogtudományi és igazgatási végzettségűek többsége úgy nyilatkozott, hogy a főiskolán, egyetemen szerzett szakmai ismereteit jól hasznosítja munkája során. A műszaki, közgazdasági és kereskedelmi szakmákban dolgozóknak már jóval kisebb hányada — 30—35 százaléka — vélekedett úgy, hogy a tanultakat munkájában jól fel tudja használni. A statisztikai adatok szerint a felsőfokú végzettségű fiatalok általában később kötnek házasságot az iskoláikat korábban befejezőknél. amit tanulmányaik hosszabb időtartama, későbbi önállósodásuk magyaráz. Figyelemre méltó azonban, hogy a 30—34 éves diplomás nők között nagy — 13,6 'százalékos — a hajadonok aránya, s e korosztályban lényegesen többen is vannak a hajadonok, mint a hasonló korú nőtlen férfiak. A lakosság egészénél éppen fordított tendencia tapasztalható: jóval kevesebb a hajadon, mint a nőtlen. Ez a jelenség már nem magyarázható az értelmiségi nők hosszabb tanulmányi idejével, későbbi munkába állásával. Az ok az adatok értékelői szerint az a hagyományos társadalmi értékítélet, miszerint a férj iskolai végzettsége haladja meg, vagy legalább érje el a feleségét. Mivel azonban a diplomás nők száma az utóbbi évtizedekben gyorsan növekedett, arányuk a fiatalok közt már meghaladja a férfiakét. Mindemellett a 35 évesnél fiatalabb diplomás férfiak mintegy felének nem diplomás a felesége, így a fiatal értelmiségi nők közül nagyon sokan nehezen találnak partnert. A fiatal diplomások körében csökkent a házasságkötések száma, ugyanakkor emelkedett a válásoké. Míg 1948- ban száz házasságkötésre 11 válás jutott, ma már 40. A válások magas számához feltehetően az is hozzájárul, hogy az értelmiségi’ nők közül sokan nem vállalnak gyermeket, vagy legalábbis kevesebbet, minit a más foglalkozásúak. Az utolsó nép- számláláskor átlagosan minden száz diplomás fiatal nőre 159 gyerek jutott, s különösen az oktatásban, a közművelődés területén dolgozók közül voltak nagyon sokan gyermektelenek. Négy, vagy annál több gyermeke mindössze 231 diplomás nőnek volt a mintegy százezer közül. A zöldség-, gyümölcsexport főszezonja befejeződött, de még mindig naponta több száz vagon terményt értékesít a HUN G AROFRU CT külföldön. Legnagyobb tétel az alma, s a hűtőházakban megkülönböztetett gondot fordítanak jó minőségének megőrzésére. A Szovjetunióból megrendelt mennyiség háromnegyedét már elszállították. A termés egy részét nyugat-európai országok vá. sárolják meg, elsősorban az NSZK és iFinnország. Brazíliában is kedvelt a magyar jonatán, 1400 tonnát rendeltek. az áru 40 százalékát Hamburgból hűtőhajókon már útnak indították. Az elsősorban esztétikai hibák miatt az úgynevezett étkezési minőségből alacsonyabb osztályba sorolt alma is kapós lenne ipari nyersanyagként külföldön, ám a HUNGAROFRUCT az idén mégsem szállított belőle. Az elmúlt években ugyanis a konzervgyárak, mezőgazdasági üzemek bővítették feldolgozó kapacitásukat, s nagy mennyiségben fogadják a „léalmát”, amelyet feldolgozott állapotban az iparinál magasabb áron értékesít a külkereskedelmi vállalat. Az NSZK, az Egyesült Államok és Kanada a legnagyobb megrendelő, ahol különféle üdítő italok alapanyagaként használják a magyar sűrítményt. Nagyobb tételekben exportálják november utolsó napjaiban a jó termést adó vöröshagymát. Miután azonban más országokban is az átlagosnál gazdagabb volt a termés, az árak meglehetősen alacsonyak a külpiacon. Üj megrendelő a Szovjetunió; eddig 500 tonnát vásárolt. A Csongrád megyei ZÖL- DÉRT-től a napokban indul útnak 400 tonna fokhagymaszállítmány a HUNGAROFRUCT közvetítésével Algériába ; spanyol konkurrens előtt „nyert” a csongrádi hagyma a versenytárgyaláson. A burgonya kiszállítása is megfelelő ütemben halad. A hagyományos piacok mellett Jordánia jelentkezett új vevőnek, ezer tonnát rendelt. Az állategészségügytől az élelmiszervizsgálatig Ha a címben szereplő két szót halljuk, talán nem is gondoljuk, milyen komoly munkát, odafigyelést és kidolgozott programot takar azoknak az embereknek ez a fogalomcsoport, akiknek a mindennapi munkáját jelenti az állatok egészségének óvása — és az élelmiszer- vizsgálaiton keresztül az emberi egészség védelme. Nekünk mi juthat ezzel kapcsolatban eszünkbe?! Ha beteg a hízó természetesen hívjuk az állatorvost és az eboltásra küldött felszólításnak is eleget teszünk — netán még arra is gondolunk, hogy a gázkályhán felejtett pörkölt ehető-e még? Azoknak a szakembereknek, akiknek nap mint nap hivatalból kell találkozniuk ezzel a kérdéscsoporttal és az azokból adódó feladatok rendszerével, nem ilyen egyszerű a munkájuk. Dr. Pámer Frigyes 22 évig a gyakorló szakember szemével vizsgálta a kérdést, és tett az ügy érdekében, így igazán egyértelmű, hogy a mindennapok során adódó gyakorlati feladatok tapasztalataival a tarsolyában ma — mint a Tolna megyei Állategészségügyi és Élelmiszer^-ellenőrző állomás igazgatója is — nagyszerű ismerője e területnek. Arra kértem, legyen kalauzunk, ismertesse meg velünk munkájukat. — A Tolna megyei Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Állomás költség- vetési intézményként működik, mégpedig állami támogatással, de tervgazdálkodással és természetesen nyereségtervvel, ami gyakorlatilag annyit jelent, hogy 75— 80 százalékban már önellátók vagyunk. Néhány éve még az állami támogatás volt a jelentősebb, de sikerült csökkentenünk a dologi kiadásainkat. Az engedélyezett teljes létszám 140 fő, jelenleg 133- an dolgozunk, így az igazgatási apparátusban heten, három kerületi főállatorvosunk van, 32 körállatorvosunk és 53 üzemi állatorvosunk. Az utóbbiak nincsenek benne a 140-es létszámban. Ezenkívül a húskombinátban 48 dolgozónk van, 8 állatorvos és technikus, valamint a kisegítő személyzet. A bonyhádi állatkórházban két állatorvos, gondozó, sofőr, írnok, a központi laboratóriumban egy állatorvos, hat laboráns és a kisegítő személyzet. Van két fertőtlenítő kocsink, két állatszállítónk és vannak személyautóink is. — Ezek szerint a megyében még kétszázan sincsenek a feladatok megoldására — ami miből áll? — Adminisztrációs igazgatási centrum és hatóság vagyunk, tevékenységünk két fő része az állategészségügy és élelmiszervizsgálat, a megelőző és gyógyító tevékenység. Emellett szolgáltatásaink is vannak és a régi mechanikus értelemben vett védőoltásokról is gondoskodunk. Valahol a fogyasztó és a termelő között helyezkedünk el, mindkét fél segítésére, de egyértelműen a fogyasztók mellett. Mégsem a büntetést tartjuk az egyetlen Varga Lászlóné szarvas- marha-parazitológiai vizsgálat közben. üdvözítő megoldásnak, mert ha példával élünk, a gyereket sem akikor kell megbüntetni, amikor leejti a poharat, hanem akkor, amikor mérgében odavágja. De melyik termelő akar mondjuk rossz kolbászt előállítani?! — Akkor a két terület egymástól elválaszthatatlan ? — Ez így igaz, mert az élelmiszervizsgálat magával az állategészségüggyel kezdődik, hiszen csak egészséges állományból tudunk minőségileg megfelelő színvonalú élelmiszert „előállítani”, de ez fordítva is igaz. A mi feladatunk a betegségmegelőzés, a betegségfelszámolás, valamint az, hogy csak egészséges állat kerülhessen a vágóhidakra. Az állattenyésztés és egészségügy szerves egységet kell, hogy képezzen. — Milyen gyakorlati vonatkozásai vannak ennek? — A vágóhídon, az állomás égisze alatt önálló állategészségügyi és mikrobiológiai laboratóriumunk működik, ahol a maradványanya- gokat is ellenőrzik, és a húsban lévő növényvédő szerek hatását is ki tudják mutatni. — Miért van erre szükség? — Kettős célja van, hiszen ha az első szűrőn átjut az állat, — állatorvos ellenőrzi a szállításnál —, a húsvizsgálati .kép olyan elváltozást mutathat, ami másképp nem észlelhető, és ilyenkor az állat lekerül a szalagról. A feldolgozás menetét is ellenőrizzük, a higiéniai szempontok folyamatos betartása mellett. Egy vágóhídon (mint a szekszárdi) a konyhai tisztaság még kevés lenne, viszont az is igaz, hogy steril világ nem létezik, de van egy felső tűrési határ, amikor az áru közfogyasztásra alkalmas. — Ebben a kérdésben akkor létezik kezdet és vég? — Egyszerű példával élve azt mondhatnánk, hogy a szopós malacnál kezdődik és a dobozos sonkával végződik ez a kérdés. — Talán olyasmi is ide tartozik, amire mi kívülállók nem is gondolnánk? — Bármilyen furcsa, de a sertésállomány genetikai ho- mogenizálása is ebbe a tárgykörbe tartozik, mert ismét példával élve, ma még vágunk hathónapos fehér sertést is és tizennégy hónapos feketét si. Ehhez ugyanazon a vágósoron valaki próbálja meg beállítani a forrázóvizet. — Ejtsünk néhány szót a tejről is. — A tej tisztasága is az istállónál kezdődik és a tej tisztán tartásánál fejeződik be. Sajnos a tej minősége sem olyan, mint ami elvárható lenne, bár tőgygyulla- dás aránylag kevés van, de egy-egy gyulladásos állat teje is belekerülhet az egészbe. Csíramentes tejet sem lehet termelni, de odafigyeléssel javítható a minőség. Megfelelő tiszta istálló, tiszta fejés, tiszta edény, megfelelő szűrés, hűtés és „hűtési lánc” szükséges ehhez. — A genetikai kiválasztásnak is jelentőis szerepe van? — A genetikai kiválasztás már az állat tartásával kezdődik és a megfelelő módon történő takarmányozással folytatódik. Azt sem szabad elfeledni, hogy az állat mindaddig biológiai lény, amíg él, ipari nyersanyaggá (élelmiszerré) a vágással válik. — A központi laboratóriumiban milyen munka folyik? — Igen sokféle vizsgálatot végzünk és szolgáltatással is foglalkozunk, ami takarmány-vizsgálatból, fertőtlenítésekből és például! a nyers tej felülvizsgálatából áll. Mikrobiológiai, parazitológiai és szerológiai vizsgálatok folynak itt. — Az állatorvosok is önökhöz tartoznak, nekik milyen kötelezettségeik vannak? — A 33 körzeti és 52 üzemi, termelőszövetkezeti és állami gazdasági alkalmazásban álló állatorvosunk szakmai felügyelete is hozzánk tartozik. Hatósági feladatuk a húsvizsgálat, állatrakodás, fertőzések elleni védekezés, amiről beszámolási kötelezettségük is van, félévenként küldenek jelentést a tevékenységükről. Emellett védőoltásokat végeznek, élelmiszerforgalmat ellenőriznek. Egyszóval minden tekintetben az első vonal „katonái”. — A bonyhádi állaitkór- házról is ejtsünk szót. — A közelmúltban szépen rendbe tettük, aminek az ötlete és kiviteleztetése egyaránt tőlünk indult. Kiszál- lásos módszerrel dolgoznak, így a beteg álilat megmaradásának esélye is nagyobb, és nincs lehetőség a további fertőzésekre sem. Az elv az, hogy egy-egy telep legyen zárt, ne hozzuk, vigyük az állatokat — megmarad a szállítási költség, az állat nem pusztul el szállítás közben. A tartós kezelésre és megfigyelésre is van mód itt a 14 nagyállat-férőhelyen, és külön fertőző részen egyaránt. Jól működik a kutyapanzió is Bonyhádon. — Az országos képet tekintve, hogy áll megyénk? — Tolna megye a megyék között a 7—8. helyen áll, van amiben még akad jócskán tennivaló, de van olyan terület is, ahol országosan is elsők vagyunk. — A szakmai ismeretek bővítése milyen formában történik? — Havonta tartunk továbbképző értekezletet, melyen minden, éppen nem ügyeletes állatorvosunk részt vesz. Meghívott előadóink között a szakma nagy tudású egyetemi tanárai állandóan szerepelnek. Februárban a mezőgazdasági könyvhónap megyei megnyitójára is nálunk kerül majd sor. Szabó Sándor Fotó: Gottvald Károly
