Tolna Megyei Népújság, 1984. november (34. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-28 / 279. szám

XXXIV. évfolyam, 279. szám Ara: 1,40 Ft 1984. november 28., szerda Közlemény Gustav Husák budapesti látogatásáról Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottsága első titká­rának meghívására novem­ber 27-én baráti munkaláto- galtást tett a Magyar 'Népköz­társaságban Gustáv Husák, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságá­nak főtitkára, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság el­nöke. Kádár János és Gustáv Husák tárgyalásokat folyta­tott, amelyek során kölcsö­nösen tájékoztatták egymást az MSZMP XII. és a CSKP XVI. kongresszusa határoza­tainak végrehajtásáról, a két o rsz á g tár sada Imi - gaz da sági fejlődéséről, a szocializmus építésének napirenden lévő feladatairól. Kádár János is­mertetést adott az MSZMP 1985 márciusában sorra ke­rülő XIII. kongresszusának előkészületeiről. Kádár János és Gustáv Husák véleménycserét foly­tatott a nemzetközi élet idő­szerű kérdéseiről, valamint a kommunista és munkás- mozgalom helyzetéről. Meg­állapították, hogy a fegyver­kezési versenyben érdekelt legreakciósabb imperialista erők nem adták fel a világ­ban kialakult katonai-straté­giai egyensúly megbontását célzó törekvéseiket, s ennek következtében a nemzetközi életben továbbra is hatnak a veszélyes, a feszültséget nö­velő irányzatok. Ugyanakkor mindkét fél kifejezte meg­győződését, hogy az egyen­lőség és az egyenlő biztonság elveinek tiszteletben tartása mellett a nemzetközi helyzet további romlása megállít­ható. Ehhez kedvező alapot teremtenek a Varsói Szerző­dés politikai tanácskozó tes­tületé 1983. januári prágai ülésének javaslatai, a Szov­jetunió és a szocialista kö­zösség többi országának kö­vetkezetes békepoldtikája, a fegyverzetkorláitozást, és a le­szerelést célzó jelentős kezde­ményezései, valamint az európai és a viilágbéke meg­őrzésére irányuló további ja­vaslatai. Ezzel összefüggés­ben Kádár János és Gustáv Husák üdvözölte a szovjet— amerikai külügyminiszteri találkozóról szóló megállapo­dást. Kifejezték azt a remé­nyüket, hogy létrejönnek a valódi fegyvenzetkorlátozási tárgyalások feltételei. A találkozó során áttekin­tették a két testvérpárt, a két szocialista ország sokol­dalú együttműködésének eredményes fejlődését és an­nak további távlatait. Meg­elégedéssel állapították meg, hogy növekszik az árucsere- forgalom és bővül a terme­lési kooperáció és a gazda­sági együttműködés más ma­gasabb rendű formája. Hang­súlyozták a Magyar Népköz­társaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság ér­dekeltségét a gazdasági és műszaki-tudományos kapcso­latok hosszú távú fejleszté­sében és elmélyítésében, a KGST-be tömörült szocialis­ta országok közötti együtt­működés erősítésében. Kádár János és Gustáv Husák értékelték a kulturá­lis, tudományos, oktatási és más területeken eredménye­sen fejlődő kapcsolatok ala­kulását. Megállapították, hogy a két ország nemzetei, nek barátságát és közeledé­sét segíti elő a sok évtizedes •haladó forradalmi hagyomá­nyok kölcsönös megbecsülé­se. Hangsúlyozták, hogy a lenini nemzetiségi politika következetes érvényesítése az élet minden területén ha­tékonyan segíti a kétoldalú kapcsolatok erősítését, s jól szolgálja a közös célok való- raváltását. A látogatás során Gustáv Husák átadta Lázár György­nek, a Magyar Népköztársa­ság Minisztertanácsa elnöké­nek az MSZMP és a CSKP, az MNK és a CSSZSZK kö­zötti együttműködés, vala­mint a két testvéri ország népei közötti barátság elmé­lyítése terén szerzett érdemei elismeréséül, a 60. születés­(Folytatás a 2. oldalon.) Negyven éve szabadult fel 1944. november 28-án este 21 óra­kor Moszkvában, a szovjet hadse­reg főparancsnokának napiparan­csa értelmében 224 ágyúból leadott 20 üdvlövéssel köszöntötték a győ­zelmet: a 3. Ukrán Front csapatai támadásba menve át, áttörték az ellenség megerősített vonalát és 150 kilométer szélességben és 40 kilo­méter mélységben behatoltak az ellenség védelmi rendszerébe. A támadás folyamán a 3. Ukrán Front csapatai elfoglalták 'Pécset, Bátaszéket és Mohácsot. Ezt a győzelmet köszöntötték Moszkvában üdvlövéssel. 1944. november 28-án szabadult fel: Báta, Bátaszék és Alsónána. (A térkép fekete része Tolna megye felszabadult te­rületeit jelzi az 1944. november 28-i állapotnak meg­felelően.) Csernyenko fogadta Sinowatzot Konsztantyin Csernyenko, az SZKP KB főtitkára, a Legfelsőbb Tanács Elnöksé­gének elnöke kedden Moszk­vában fogadta Fred Sino­watzot, a hivatalos látogatá­son a Szovjetunióban tartóz­kodó osztrák szövetségi kan­cellárt. Megbeszélésükön Cser­nyenko szólt arról a szov­jet—amerikai megállapodás­ról, hogy a két ország a vi­lágűr militarizáláisának meg­akadályozásával, s a hadásza, ti és közepes hatótávolságú nukleáris fegyverekkel össze­függő kérdésekről új tárgya­lásokat kezd. Leszögezte, hogy a Szovjetunió ezeken az egymással összefüggő terüle­teken kész a legradikálisabb megoldások felkutatására is. hogy előre lőhessen lépni a nukleáris fegyverek teljes be- • tiltására, végső soron pedig felszámolása felé. Így most az Egyesült Álla­mok kormányzatán a sor. Ha Washington a múlttól eltérő­en, ezúttal valóban késznek mutatkozik a kölcsönösen el­fogadható megállapodások el­érését szolgáló becsületes tár­gyalásokra, akkor korunk legfontosabb problémája megoldásának, a fegyverke­zési hajsza megállításának ügye végre kimozdulhat a holtpontról — szögezte le Csernyenko. A szovjet—osztrák viszony, ra jellemző baráti légkörű ta­lálkozón áttekintették és nagyra értékelték a két or­szág jelenlegi kapcsolatait. Csernyenko és Sinowatz hangsúlyozta, hogy az 1955-ös osztrák államszerződés, va­lamint az Ausztria örök sem­legességéről szóló törvény a jövőben is a szovjet—osztrák viszony álapja marad, és le­hetővé teszi Ausztria szá­mára, hogy pozitív szerepet •töltsön be a nemzetközi élet­ben. Kedden elutazott Moszkvá­ból Fred Sinowatz, az Oszt­rák Köztársaság szövetségi kancellárja. Battonyátél Nemesmedvesig Megyénkbe érkezett a „Szabadság lángja” Ünnepélyes átvétel Pörböly térségében (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Tegnap este Dombóváron, a városi művelődési otthon­ban megalakult a Dombóvári Városszépítő Egyesület. Az alakulóülést megelőzve Só- tonyi Géza, a Hazafias Nép­front városi bizottságának elnöke egy helytörténeti do­kumentumkiállítást nyitott meg, amely reprezentálja Dombóvár fennmaradt tár­gyi emlékeit az 1941 és 1947 közötti időszakból. A jelen­lévők a kiállítás megtekinté­se után megalakították a vá­rosszépítő egyesületet, s el­nökének dr. Szőke Sándor gimnáziumi tanárt, a város díszpolgárát, a dombóvári monográfia összeállítóját vá­lasztották meg, valamint jó­váhagyták az egyesület alap­szabályát. A városlakók, az egyesület történelmi előzményének az 1900. január 2-án létrejött Községi Utca elnevezésű bi­zottságot, valamint az 1905. május 7-én szerveződött Dombóvári Szépítési Egyesü­letet és az 1911. november 5- én alakult Városfejlesztő 100-as Bizottságot tekintik. Célkitűzésük a város szé­pítése, az egységes városkép, városközpont kialakítása és annak védelme. Az egyesület feladatának tekinti még a helytörténettel és városszépítéssel kapcso­latosan kiállítások gondozá­sát, emléktáblák, emlékhe­lyek létesítését, valamint a lakosság mozgósítását az egyesület által szervezett tár­sadalmi munkaakciókra. A megalakult városszépítő egye­sület létrehozói bíznak ab­ban, hogy a hagyományápo­láson túl, nagyobb lehetőség lesz mindenki számára a nyílt várospolitikában való részvételre is. MAGYARSZÉKI ENDRE November 27-e jeles nap Tolna megye történelmében. A felszabadító Vörös Had­sereg egységei ezen a napon, átkelve Baja irányából a Du­nán, hídfőállást létesítettek a dunántúli parton, onnan elő­nyomultak Pécs, illetve Szek. szárd irányába és felszaba­dították Pörbölyt, majd Al­sónyéket. Megkezdődött a Dunántúl, benne Tolna megye felsza­badítása a német és a ma­gyar fasiszta uralom alól. Ennek ünnepségsorozata kezdődött meg a keddi nap­pal. Megérkezett megyénkbe a „Szabadság lángja”, ame­lyet a Magyar Úttörők Or­szágos Szövetsége szervezé­sében indítottak el hazánk eltső felszabadult településé­ről, Battonyáról, s amely végigjárja azt az utat, ame­lyet a felszabadító harcosok megtettek Nemesmedvesig, az április 4-én, utoljára fel­szabadult magyar községig. Biaja és Pörböly között, a megyehatáron a bátaszéki út­törők küldöttei fogadták a bajai úttörők által hozott lángot, hogy az iskolájukba továbbítsák, ahol az egész úttörőcsapat részt vett a fel­emelő ünnepségen. Bátaszékről Mórágyra uta­zott a „láng”, az ottani út­törőcsapathoz, Pörböly, Al­sónyék után ugyanis Mó­rágy volt a következő köz­ség, amelyet felszabadítottak a Vörös Hadsereg katonái. A Bács-Kiskun megyéből Tolnába érkezett lángot a bajai 5622-es számú Széchenyi István Üttörőcsapat küldöttei átadták bátaszéki pajtásaiknak, a 2041-es számú József Attila Úttörőcsapat képviselőinek. Dombóvár látképe a művelődési házzal Fiatalok a várostörténeti kiállításon

Next

/
Thumbnails
Contents