Tolna Megyei Népújság, 1984. november (34. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-27 / 278. szám

1984. november 27.

^fePÜJSÄG3

Iskola kóstolgató

A „brikett” jelentése: párnácska

A ni sulink: az öttizenhatos ipari

— Kicsi iskola a miénk — mondja Gelencsér Zsolt, a dombóvári 516-os Udvari Vince Szakmunkásképző Iskola harmadikos épületasztalos tanulója. — Talán ezért ilyen jó a közösség. Kevesen, 621-en tanulnak itt, 21 osztályban és 17 szakmában. Mindenki ismer mindenkit, jó a KISZ- szervezetünk, elnyertük a KISZ Központi Bizottság vándorzászlóját.

— A sajátosságaink közé tartozik, hogy ide három megyéből járnak a fiatalok. Ez azt jelenti, hogy a környezetünkhöz jobban 'kötődünk. Szokásokat, gondokat és eredményeket ismerünk meg, mert mindegyik megyében másmás emberek élnek. Itt pedig egy közösségben mindezek napirendre kerülnek.

— Honismereti szakkörünk közismert és közkedvelt. A srácok már minden évben táborban vannak és részt vesznek az alsóhetényi ásatásokban. Izgalmas és érdekfeszítő munka találkozni a régmúlttal.

Nem a legszebb iskola a miénk. Szürke beton. Ide jár hatszáz „mozgáskényszerben szenvedő” fiatal, és sajnos, nincs tornatermünk. Ennek ellenére az iskola sporteredményei kiválóak. Ökölvívóink, kézilabdázóink, atlétáink és labdarúgóink versenyeket nyernek. 'Mindez tornaterem nélkül. Azt nem kell mondani, hogy akkor mit jelentene nekünk a saját tornaterem.

— Nyitott iskola vagyunk. Ugye, így mondják? Az iskolai klubunk nyitva áll minden dombóvári középiskolás előtt. Szívesen is járnak ide szórakozni. Természetesen a diszkó a legkedveltebb.

— Iskolánk és a város üzemei között nagyon jó a kapcsolat. Másképpen nem is tudnánk megoldani az oktatást, mivel nincs tanműhelyünk. Általában a gyárak alakítottak ki oktatóbázist, ahol elsajátítjuk a szakmai ismereteket. A vasút pedig velünk, diákokkal bőkezű. A legjobb tanulókkal tanulmányi szerződést kötnek és a második évtől kezdve sokan kapnak havonta ezer forint ösztöndíjat is. Ez a tanulmányi eredményen is látszik, mert minden diáknak jól jön az ösztöndíj.

— Nem tudom, máshol hogy van, nálunk a matematika és a történelem a mumus. Azt nem értem, hogy miért nem szeretik a történelmet a többiek.

— Pedig azt sem mondhatom. hogy nem szerettetik meg vélünk a tanulást. Például a harmadikos dízelesek elhatározták, hogy a szakmunkásvizsga után egységesen mennek estin továbbtanulni — a szakközépiskolába. Tudják, hogy abban a szakmában ma már az érettségi feltétlenül fontos ahhoz, hogy jó szakemberré váljanak.

— Ha már a tanulásnál vagyunk, akkor szólni kell arról is, hogy a szakmai tantárgyakkal nincs semmi baj. Dolgozni is szeretnek — ellentétben sok felnőtt véleményével — az iskola tanulói. A kesztyűgyárban a harmadikosok már teljesítménybérben dolgoznak és volt több olyan 'fiatal, aki kétezer forint fölött keresett szeptemberben.

— Ha 'lehetne osztályozni az iskolát, akkor én négyest adnék. Szeretjük tanárainkat, úgy érezzük, ők is szeretnek bennünket. Azért adnék csak négyest, mert a műszaki feltételek nem a legjobbak, de erről nem az iskolában dolgozó pedagógusok tehetnek. Szeretek ide járni, jó tanuló vagyok, az öttizenhatos az én iskolám.

H. J. — G. K.

Államilag támogatott vállalati beruházások

A vállalatok és a szövetkezetek az elmúlt 9 hónapban nagyrészt saját, kisebb részt központi forrásból mintegy 63 milliárd forintot fordítottak beruházásaikra. A múlt év azonos időszakához viszonyítva 3,3 százalékkal kevesebbet, ami megfelel az idei népgazdasági terv céljainak. A vállalati beruházásoknál — ebbe a körbe tartoznak a szövetkezeti fejlesztések is — a saját erőből megvalósított fejlesztések jelentősen mérséklődtek. A költségvetés az idén négymilliárd forinttal támogatta a vállalati fejlesztéseket — erről tájékoztatták az MTI munkatársát az Állami Fejlesztési Bankban.

A programok közül a gazdaságosan működő szénbányák korszerűsítésére szánt keretből a tervezettnél kevesebbet használtaik fel a vállalatok, mivel kedvezőtlen geológiai viszonyok, iszap, vízbetörés nehezíti a beruházások időbeni megvalósítását. Hátráltatja a fejlesztéseket az is, hogy a megrendelt gépek jelentős részét a gyártók csak a negyedik negyedévben szállítják. Az élelmiszeriparban zömében az exportkészség megtartását, javítását, az import helyettesítését, a hazai ellátás bővítését szolgálták a költségvetés idei támogatásai. A negyedik negyedévben több újabb beruházás is kezdődik. Hozzálátnak például a székesfehérvári hűtőház, az érdi malom rekonstrukciójához, s új berendezéseket állítanak munkába a Szerencsi Édesipari Vállalatnál.

Az ÁFB — az elfogadott pályázatok alapján — az energia gazdaságosabb fel- használását elősegítő fejlesztéseket ez évben csaknem kétmilliárd forinttal támogatja. Az idén mintegy 246 ilyen jellegű beruházás fejeződik be, ezek évente 85 ezer tonna helyettesítését teszik lehetővé. Változatlanul a tüzelőolaj helyettesítésére érkezett be a legtöbb pályázat. Az oktatási, az egészségügyi intézmények a fűtés korszerűsítéséhez, a tüzelőolaj koksszal, szénnel és földgázzal történő helyettesítéséhez igényelnek állami támogatást. A mezőgazdasági szövetkezetek közül többen a nedveskukorica-tá- rolás feltételeit teremtik meg állami segítséggel. Viszonylag kevés pályázat érkezett az ipari vállalatoktól.

_Az építőanyag-kapacitások bővítését, a kereskedelmi hálózat fejlesztését, a gazdaságos anyagfelhasználást, a technológiák korszerűsítését, a háttéripar fejlesztését, továbbá a hulladékok, másodlagos nyersanyagok haszno7 sítását szolgáló vállalati kezdeményezéseket az Állami Fejlesztési Bank több mint másfél milliárd forinttal támogatta.

A gazdaságos anyagfelhasználást és a korszerű technológiákat bevezető fejlesztést segítő, ez ideig jóváhagyott 50 beruházásnak mintegy fele a tervezettnek megfelelően befejeződött. Az év végéig további tíz fejlesztéssel készülnek el.

Forgácsolóautomaták

Nagy teljesítményű, automatizált forgácsoló gyártó- rendszer ' kifejlesztésére, gyártására és elterjesztésére szövetkezett a szerszámgépiparban érdekelt tíz iparvállalat, illetve intézmény, köztük mindkét hazai szerszám- gépgyár, valamint a kutatófejlesztő és tervezőintézetek, egyetemi tanszékek és a külkereskedelmi forgalmat lebonyolító TECHNOIMPEX.

A partnerek összehangolt munkájával a következő 3— 4 évben összesen hat komplett gyártórendszert állítanak elő, négyet a Szerszámgép- ipari Művekben, kettőt Csepelen helyeznek üzembe. Az automata gyártórendszer alkalmas lesz mindenfajta szekrényalakzatú, tengely- és tárcsaalakú munkadarab forgácsolására, megmunkálására. A vasöntvények vagy nyers acél munkadarabok számítógép-vezérléssel formálódnak különféle alkatrészekké. Az elképzelések szerint az egyik ilyen gyártó- rendszer két osztrák kooperációban készülő Heid-esater- gából, úgynevezett felsőpályán mozgó szerszám- és munkadarab-cseréből áll majd, egy másikba öt törpe megmunkálóközpontot, kiszolgálókocsikat és robotokat építenek be.

A gyártórendszerbe épülő gépeket különlegesen jó minőségű alapanyagból kell készíteni, hogy az automatizált megmunkálás, során minimálisra csökkenjen az üzemzavarok lehetősége. Koordinált fejlesztést és gyártást igényel a gépsor kialakítása. A tíz vállalat együttműködésével mindez viszonylag rövid idő alatt megoldható.

Tojásszén, új eljárással

A szeszélyes őszi idő beköszöntővel együtt jár, hogy a vállalatok, üzemek és gyárak, szövetkezetek és intézmények és a lakosság megkezdi azt a 'közel féléves időszakot, amikor a fűtésről kell gondoskodni. Az előrelátó kis- és nagyfogyasztók már időben igyekeztek beszerezni a téli tüzelőt, ami a szűkös energiahelyzetben természetesnek is tűnik. Sok helyen ez az első fűtési szezon, amikor már nem az ólaj teremti meg a kellő mennyiségű hőenergiát, így a hagyományos energiaihordozók iránti kereslet is a sokszorosára emelkedett, ismét a fa- és a széntüzelés került előtérbe.

Tolna megyében a gázprogram is segíti a fogyasztókat az energiaszükségletek kielégítésében, aminek szélesebb körben történő elterjedéséhez viszont még időre van szükség. Sok lakásban az olajtüzelést felváltotta a vegyes tüzelésű központi fűtés, vagy éppen a cserépkályha, ami együtt jár azzal is, hogy nagyobb mennyiségű szenet vásárolt a lakosság a Tüzép- telepeken. Aki még eddig nem szerezte be téli tüzelőjét, egyelőre sorban áll és várakozik a szénszállítmányokra. A Mecseki Szénbánya nagy- mányoki brikettüzeme a megyében jelentős mennyiségű szenet értékesít a Tüzépeken keresztül.

A központi irodaépületben, a lépcső melletti falakon a bányásznap képei sorakoznak tablóvá rendezve, a fordulóban az üzem kiváló munkát végzett dolgozóinak fényképe tekint ránk. Vaskúti László főmérnök az évből visszalévő harmincöt napon is legalább olyan elfoglalt lesz, mint éppen látogatásunk időszakában volt, mégis szakított annyi időt, hogy kérdéseinkre választ adjon.

— Kérem, mutassa be nekünk röviden a brikettüzemet!

— A brikettgyár már 1937- ben termelt itt, Nagymányo- kon, ahol jó minőségű darabos szenet bányásztak. Kezdetben a fölöslegesnek tartott porszenet még visszatemették a fejtési üregekbe, — később erre települt az üzem —. a jó minőségű porszenet hasznosították. Jelenleg a Mecseki Szénbányák egyik üzeme vagyunk, mivel tavaly szétvált az Északi Bánya- és Brikettüzem, így 'lettünk önállóak. Négyszázötven dolgozónk közül négyszáz fizikai munkás és ötven az alkalmazotti létszám. A porszén darabosítása a feladatunk, ebből az idén 280 ezer tonna volt a szakmai tervünk, amit már teljesítettünk is. Naponta 927 tonna brikett a tervben előírt teljesítményünk, amit rendszeresen -túlteljesítünk.

— Hogyan képesek a terveket túlteljesíteni?

— Folyamatos munkarendben, szombaton is dolgozunk, munkaerőgondjaink nincsenek — a szabad napokat hét közben kapják meg a dolgozók — 29 vasárnap és két kommunista műszak is „benne van” ebben az idei évben

eddig. A tervek szerint 312 ezer tonna brikettet gyártunk 1984-ben összesen, ami ugyan feszített ütemben folyik, de a darabos szén iránti kereslet jelentősen megnőtt.

— A mennyiség mellett milyen a brikett minősége?

— Az előírt minőséget, megfelelő fűtőértéket és szilárdságot természetesen betartjuk, de a 'brikettel meg kell tanulni jól fűteni, amit ma még sokan nem ismernek. Jó huzatra és kéményre, magas tűztér-hőmértékletre van szükség az optimális égéshez.

— Az idén átallnak a forróbitumenes technológiára, hallhatnánk erről az eljárásról valamit?

— Az új eljárást az ország

négy brikettüzeme közül itt, Nagymányokon vezetjük be utoljára — ami azért is vált szükségessé, mert az úsztatott bitumen gyártását beszüntetik. A beruházás 1984. tavaszán kezdődött, aminek a kitűnő tapasztalatokkal rendelkező Olajterv Vállalat a

fő vállalkozója. Mellettük

számos vállalat működik

közre, például a VEGYTERV vagy a TÁÉV. A forróbitumenes eljárás bevezetése 30 millió forintba kerül. A régi eljárásnál korszerűbb és gazdaságosabb, hiszen 170 fokos hőmérsékleten, magas nyomású szivattyúk segítségével, porlasztva jut a bitumen a szénre, ami finomabb elosztást és pontosabban szabályozható munkát eredményez. A Százhalombattáról tartálykocsikban érkező forró bitumen az 1000 köbméteres hőszigetelt tartályba kerül, és a keringető szivattyúkkal — állandó melegen tartás mellett — forró gőzzel történik a hőközlő olaj fűtése, mivel a bitumennel csak olaj érintkezhet.

A napi bitumen-felhasználás 100 tonna lesz, így a szállításról is mi kívánunk majd gondoskodni.

— Rendelkeznek ehhez megfelelő szállítójárművekkel?

— Négy tankautót vásároltunk, melyhez Rába típusú nyergesvontatókat vettünk. Munkába állítottunk egy UNIMOG típusú univerzális

vagonvontató berendezést is, így az egyik gőzmozdonyunk már nem is üzemel.

— Ezek után elmondhatjuk, hogy javulni fog a brikett minősége?

— Az új eljárással már a brikett összetételében is jelentkezni fog a minőségjavulás, de ezt célozza az a rekonstrukció is, melyben új présgépeket és présteret, hű- tő-szalagrendszert is kiszolgáló létesítményeket építünk, ami összeségében szintén a brikett minőségének a javulását eredményezi. Ez a beruházás 250 millió forintba kerül és várhatóan 1986 végére be is fejeződik.

— Munkaerő-átcsoportosításra is sor került az üzemben?

— Szakmunkásképző-itan- folyamot szerveztünk, melyen az idén 28 dolgozónk eredményesen vett részt, nőttek a szakmai ismereteik és naponta figyelik az új technológia születését. Az emberek hozzáállása jó, senkit nem kell elküldenünk, mindenkinek megtaláltuk a helyét. Előzőleg Tatabányán és Dorogon tanulmányoztuk ezt a módszert és. a most folyó prózaüzemnél is tanulunk és kérdezünk.

— A hulladékhő hasznosítását megoldották?

— Erre is új programot terveztünk, mert az üzem területén korszerűsítjük a fűtési rendszert, ami szintén több millió forintos beruházást jelent.

— Mi lesz a régi bitumentároló-terület sorsa?

— A bitumentó-rendszert eltüntetjük és a területet re- kultiváltatni fogjuk. Ha már a készlettérnél tartunk, elmondom, hogy itt is új, fedett széntároló épül majd, így a szenet nem kell szárítanunk sem, ami szintén enegria-megtakarítással jár.

Bármerre is lépünk, nézünk a brikettüzem területén, mindenütt az energiafelhasználás jut eszünkbe, és ami ebben feltétlenül pozitív, az egész fejlesztési program igazodik az energiával való — a lehetőségeken belüli — maximális takarékoskodáshoz.

Az is szembetűnő, hogy az üzem dolgozói mellett mindenütt „idegen” szakemberek dolgoznak az üzemi fejlesztésen. Az üzem magán viseli a század eleje óta történt átépítések, átalakítások nyomait és jelentős a kontraszt a meglévő, de még régi, és az épülő, de már új létesítmények között.

SZABÓ SÁNDOR Fotó: Czakó Sándor