Tolna Megyei Népújság, 1984. november (34. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-25 / 277. szám
Mai számunkból AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 277. szám Ara: 1,40 Ft 1984. november 25., vasárnap EZT HOZTA A HÉT A KÜLPOLITIKÁBAN (2. old.) KONCEPCIÓ AZ ELEKTRONIKA ELTERJESZTÉSÉRE (3. old.) MIÉRT IDEGES A GYEREK? (5. old.) KIRÁNDULÓHELY LESZ-E A MEGYE KÖZEPE? (3. old.) A kis ház is nagy ház A kistelepüléseken és a lakótelepeken jó, ha egy intézmény van arra, hogy a közösség művelődési igényeit kielégítse. Egyre többet vitatkozunk mostanság a művelődési otthoni hálózat munkájáról, fejlődésének lehetséges irányairól, ám gyakran elfelejtünk differenciálni. Nemcsak a méretekben, a tevékenység tartalmában is jelentős különbségek vannak. Az 1940-es évek végétől létrehozott művelődési házak rendszere eredeti céljait tekintve arra volt hivatva, hogy a kulturális javak elosztását egységbe illesztve végezze el, hasonlóan az akkor felállított többi ellátó szervezethez. A korszak művelődéspolitikájából logikusan következett, hogy a tevékenység középpontjába mindinkább az agitatív, demonstratív feladatok kerültek. Ezt a tartalmat fejezik ki az akkor épült intézmények már külső megjelenésükkel, alaprajzi elrendezésükkel is. A ház közepén terpeszkedő nagyterem — a gyűlések, az előadások színhelye — uralkodik mindenek felett. A hatvanas évek közepétől kezdődött meg az a folyamat, amelynek eredményeként a művelődési otthoni hálózat elveszítette ugyan látogatóinak nagy többségét, de a megmaradóknak sokszínű, érdeklődésüknek, öntevékeny szándékaiknak jobban megfelelő tevékenységeket kínált. A helykeresés, a differenciálódás napjainkban is zajlik. Ennek egyik legnyilvánvalóbb jele, hogy az elmúlt években megszaporodtak a közművelődési kísérletek. Játszóházat, nyitott házat — és még ki tudja mennyi újdonságot — próbálnak ki váltakozó sikerrel. A gondok legfeljebb akkor jelentkeznek nyilvánvalóan, amikor a szükséges tárgyi, személyi, anyagi feltételek nélkül vágnak bele egy-egy kísérletbe ott is. ahol a társadalmi környezet nem képes az adaptálásra. Ilyenkor rendszerint a kísérleti tevékenység alapeszméinek bírálatával igyekeznek elfedni a kudarc valódi okait. A művelődési otthoni hálózat nemcsak méreteiben, felszereltségében, személyi és anyagi feltételeiben differenciálódott, hanem funkciójában is. Azokon a kistelepüléseken, ahol a helyi művelődési otthon, vagy klubkönyvtár a kultúra terjesztésének kizárólagos eszköze, közösségi szerveződés egyetlen lehetséges fóruma, ott alapvetően más az intézmény feladata, mint a nagvobb településeken, ahol a specializált intézményrendszer tagjaként lehetőség van a szakosodásra, a tevékenységi formák és igények közötti válogatásra. A kistelepülések és a lakótelepek közművelődési intézményei az egyforma szűkösség miatt hasonlóságokat mutatnak. Egy-egy nagyobb közösség számára ezek jelentik az intézményes formától elszakadó szerződés kizárólagos bázisát. És ezen a ponton felerősödik a felelősség. Elmúlt már az az idő, amikor a kulturális tevékenységet is ellátsi feladatnak fogtuk fel. bár a szó- használat még mindig él. Nem az a feladat, hogy egy- egy közösség évi előirányzott szükségletét kielégítsük. Egyfelől a 'kistelepüléseken is differenciálódott az ízlés, más kulturális szokások jelentek meg. s az emberek egy része a nagyobb anyagi áldozattól sem riad i vissza, hogy a közeli városba színiházba, moziba menjen, könyvet vásároljon, másfelől megjelent és általánosan elterjedt a televízió, amely az igények megfogalmazását nagymértékben befolyásolta. Aki naponta látja a képernyőn a világ eseményeit, a színházi közvetítéseket, az nem szívesen ül be egy kopott kultúrterembe. Az anyagi javak fogyatkozása is a verseny feladására kényszeríti a kis Intézeteket. Ma már az úgynevezett hakni sem olcsó mulatság. Marad viszont a kistelepülések és lakótelepek művelődési otthonainak olyan funkciója amelyet senki sem helyettesíthet. A községeket működtető intézmény- rendszer többnyire fölülről lefelé épülő hierarchikus szerveződésű. Az érdekek érvényesítésében a kisebbek rendszerint rosszabb pozícióban vannak, mint a nagyok. Más támogató nem lévén, a helyi érdekek érvényesítésére kész és alkalmas közösségek rendszerének kialakítása lehetne a legnagyobb jelenőtségű támogató erő. Ilyen közösségek megalakítására, működtetésére a lazább szervezetű művelődési intézmények a legalkalmasabbak. E tevékenység kibontakozásának első jelei egyes lakótelepeken is mutatkoznak. A mind nagyobb számban létrejövő szabadidő-centrumok és információs irodák elsősorban az új lakótelepek társadalomszervezési feladataiból vállalnak részt. Nemrég jelent meg a Népművelési Intézet segítségével a Veszprém megyei Ba- konyoszlop és társközségeinek Közérdekű Közösségi Kalendáriuma, és megjelenés előtt áll Dombóvár és társközségei hasonló információs kiadványa is. Ezek a füzetek nemcsak a közhasznú információk nyilvánosságra hozatalával végeznek úttörő munkát, de annak szemléltetésével is. hogy a közösségen belüli kezdeményezések. a vállalkozó hajlamok támogatásával elkerülhető a tétlen várakozás a központi elosztás adományaira. A művelődési otthonok a kistelepüléseken sem alkalmasak önmagukban arra, hogy a közösség gondjait megoldják. Csak arra képesek, hogy közvetítenek, érdekeket fogalmazzanak meg és képviseljenek. Ehhez igénybe kellene venni minden társadalmi, politikai, gazdasági szervezetet és teret adni az ál'^mno'gárok kezdeményezéseinek is. PALLAG1 FERENC De Cuellar nyilatkozata Javier Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár nyilatkozatában „örömteli és bátorító” eseménynek nevezte azt a bejelentést, hogy a szovjet és az amerikai külügyminiszter január 7-én Genfben találkozik a nukleáris fegyverzetkorlátozási kérdések széles körének áttekintésére. „A nemzetközi közvélemény határozottan támogatja azokat a 'kétoldalú kezdeményezéseket, amelyek a fegyverkezési verseny korlátozásának különböző vonatkozásairól folytatandó tárgyalásokhoz vezethetnek” — mondta a világszervezet főtitkára, majd hozzátette: „A megbeszélések sikere kedvezően befolyásolhatja mlind a nemzetközi helyzetet, mind a leszerelési erőfeszítések egész körét.” Mint a Fehér Ház bejelentette, Reagan elnök személyesen irányítja majd az amerikai javaslatok kidolgozását a január elején megtartandó szovjet—amerikai külügyminiszteri találkozóra. Reagan már a jövő héten megkezdi a megbeszéléseket Shultz külügyminiszterrel és a munkába számos szakértőt, vezető diplomatát bevonnak. Sajtóértesülések szerint Reagan Shultz mellé Paul Nitze nagykövetet kívánja kijelölni a megbeszélések folytatására. Nitze volt az amerikai küldöttség vezetője a közepes 'hatótávolságú nukleáris eszközök korlátozásáról Genfben folytatott és egy évvel ezelőtt megszakadt tanácskozáson. Amennyiben valóban ő kapja meg a megbízatást, feladata az lesz, hogy a külügyminiszterek által jóváhagyott tárgyalási program technikai és politikai irányítását végezze. Az amerikai tárgyalási javaslatokról egyelőre ellentmondóak az értesülések. Bár a CBS televízió még csütörtökön azt jelentette, hogy Washington esetleg hajlandó lenne hároméves moratóriumot elrendelni a műholdelhárító fegyverekkel folytatott kísérletekre és egyelőre felfüggeszteni az újabb közepes hatótávolságú eszközök telepítését Nyugat-Euró- pába. a Fehér Ház pénteken mindkét témával kapcsolatban a korábbi álláspontot erősítette meg. A „húsiparosok” a gazdaságpolitikai versenyen ződött be. Fotó: CZAKÓ S. A megyei ifjúmunkás napok zárása Szakmai, kaiturális, sportprogramok tékos elemekkel tarkított, napjaink aktuális kérdéseihez 'kapcsolódó feladatokat kellett megoldani a hat csapatnák. A legjobbnak a Szekszárdi Húsipari Vállalat bizonyult, ők nyerték a versenyt. Napjaink egyik leggyorsabban fejlődő tudományágában, a számítás- technikáiban is versenyt hirdettek a szervezők, ahol a SZÜV fiataljai győztek. A résztvevők — négy megyei számítóközpontból — ezt követően a márványteremben rendezett kiállításon is szerepelitek, ahol rajtuk kívül bemutatkozott többek között a Videoton Számítástechnikai Gyára, az Alkotó Ifjúság Egyesülés számítástechnikai irodája, de iskolai szakkörök és számítástechnikai gmk-k is. Délután 2 órakor Kiss Magdolna, a megyei KISZ- bizottság titkára összegezte a Tolna megyei ifjúmunkás napok idei rendezvényeit, értékelte a különböző versenyeket, majd ünnepélyesen bezárta a dolgozó fiatalok hagyományos programját, amely a Szélkiáltó együttes koncertjével, Benkő Péter színművész műsorával fejeSzínes, változatos programokkal zárult tegnap a megyeszékhelyen a Tolna megyei ifjúmunkás napok rendezvénysorozata. A KISZ Tolna megyei Bizottsága már több mint egy évtizede rendszeresen elindítja ősz elején a sorozatot, elsősorban a dolgozó fiatalok szakmai felkészültségének segítésére, a tovább- és önképzés ilyen módját kínálva. Be a szorosan szakmai jellegű megméretéseken kívüli a sportpályákon és kulturális vetélkedőikön is összemérhetik erejüket. Szombaton reggel 8 órától két helyszínen, két sportágban versengtek az ifjak. Dolgozó Fiatalok Kupája elnevezéssel Szekszárdon, a Zrínyi utcai tornateremben női kézilabda-mérkőzések folytak, míg a bátaszéki tornacsarnokban a kispályás labdarúgás kapott otthont. De nemcsak az izmok, hanem az agyak megmozgatására is lehetőség nyílt ezen a napon. A Babits Mihály művelődési központban ugyanis szellemi versenyek várták a jelentkezőket. A gazdaságpolitikai vetélkedőn vidám, jáA SZÜV csapata készül a számítástechnikai vetélkedőre Kongresszusi és felszabadulási munkaverseny Átszervezés, kommunista műszakok Tolnán (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A nehéz gazdasági helyzet közepette nagy segítséget jelent a gyáraknak a szocialista munkaverseny, melyet a párt XIII. kongresszusa és hazánk felszabadulásának 40. évfordulója alkalmából hirdettek meg. E felajánlások egyik jelentősége abban van, hogy igen megfontolt, reális lehetőségekkel számoló célkitűzéseket tettek a vállalatok. Az anyagellátási, piaci helyzet elemzése, s a várható eredmények felmérése után tették meg vállalásaikat a ténylegesen meglévő tartalékok hasznosítására. E versenyciklus a gazdasági élet stabilizációját, esetleges fellendítését is szolgálja. Ezt bizonyítják azok a számadatok, amelyek a felajánlás során' megszülettek, s amelyek a vizsgált időszakban reálisnak bizonyultak. A versenyfelhívás óta eltelt időszakban Tolnán, a selyemgyárban az első félév során igen komoly lemaradás volt. Tehát nemhogy a piaci igényeknek megfelelő többletvállalást, de még az eredeti éves terv időarányos részét sem tudták teljesíteni. 1984 júliusától megfelelő átszervezéssel, a kongresszusi felhívás eszméjének szellemében, plusz műszakok teljesítésével egyre jobb eredmények születtek. A III. negyedéves terv értékelésénél kiderült, hogy sikerült a programterv teljesítése, s az októberi hónapot is figyelembe véve, további iked"ező eredmények születtek. A kongresszusi vállalások 1984. évi feladatai között az első helyet a fonalfestöde megemelt tervfeladata képezte. Erre népgazdasági szempontból is igen nagy szükség van, mert a kötszövőipar jelentős színesfonal-behozatal- ra szorul tőkés importból. A fonalfestöde — januáritól— novemberig — összesített eredményeit tekintve közel 15 százalékkal gyártott több színes fonalat, mint az elmúlt évben. S ha a piaci igény az óv végéig emelkedne, elképzelhető további 1—2 százalékos tervtúltéljesítés. A termelési feladatok mellett nagy jelentősége van a dolgozók társadalmi munkafelajánlá- sainak is. E felhívás hatására vállalták, hogy ez évtől kezdődően két kommunista szombatot teljesítenek. A PATEX tolnai gyárában a munkaversenyvállalásokat kétféle módon kell értékelni. Egyrészt, mint a gyár összkollektívája, másrészt az üzem szocialista brigádjai által tett kongresszusi munkavers eny-feiajánlásokat. (Folytatás a 2. oldalon.)
