Tolna Megyei Népújság, 1984. november (34. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-22 / 274. szám
1984. november 22. NÉPÚJSÁG 5 Tápellátás Nyúltáp, malactáp ts abrak Malactápot vásárolt Áment Rudolf a kisállattenyésztők őcsényi boltjában Gyümölcs és zöldség télire Az utóbbi időben több panasz hangzott el azzal kapcsolatban, hogy az állattartó gazdák nem kapnak egyikmásik boltban tápot, s abrakból sincs mindig elegendő. Éppen ezért néztük meg néhány üzletben, hogy milyen a takarmánykeverék- és a szemestermény-ellátás. Mint megtudtuk, a TSZ- KER szekszárdi piaci árudájában folyamatosan kapják az árut, csupán néhány napig nem tudták búzával kiszolgálni a vevőiket. A hét közepére azonban búza is érkezett a boltba. Jelenleg nyúltápot és tojótápot nem tudnak adni, de néhány napon fjeiül ezekből a tápokból is lesz elegendő. Öcsényben, a Kisállat- tenyésztő és Értékesítő Szövetkezet hármas számú lera- katában meglehetősen rap- szodikus az ellátás — mondja Benze Jánosné, a lerakat dolgozója. Majd hozzáteszi: „Azt az ígéretet kaptam, hogy ma, november 20-án, kedden kapok árut, de most a késő esti órákra sem érkezett meg a szállítmány, s valószínű, hogy a mai napon már nem is kapjuk meg. Pillanatnyilag nincs malactáp, nyúltáp és szemes takarmány, igaz ez utóbbit most a betakarítás után nem is igen keresik. Ami a minőséget illeti, a bogyiszlói keverőüzemből érkező táppal vannak leginkább megelégedve a gazdák. Az áfész őcsényi üzletében Lehőcz Sándomé boltvezető sincs megelégedve az ellátással. „Ilyen üres még soha sem volt a bolt, mint most” Ha a háziasszony a piacokon és az üzletekben drágának minősíti a tojást, leginkább olyan magyarázatot kap: ősz van — tél van — ilyenkor nemigen tojnak a tyúkok, azért két forinton felüli az ára. Ámde, törvényszerű-e, hogy ősztől kezdve egészen tavaszig kevés tojást adnak a szépen fejlett jércék, fiatal tyúkok? Törvényszerű, mert rövidülnek a nappalok, s ha a világos órák száma kilencre csökken, legyen bármilyen jól fejlett, szakszerűen takarmányozott a jérce, a tyúk, abbahagyja a tojástermelést. A fénynek ugyanis nagy szerepe van a baromfi életfolyamatait irányító belső elválasztású mirigyek — a többi között a tojástermelést szabályozók — működésében. Ha a fény gyengül, a tojástermelést serkentő hatás erőtlenedik, a tyúk abbahagyja a tojásrakást. Fordítva is igaz: tél végén, amikor hosszabbodni kezdenek a nappalok, a fény serkenti a tojástermelést. — mondja. Ebben az üzletben havonta 8—10 vagonnyi tápot, takarmányt vásárolnak a vevők. Pillanatnyilag van ugyan hízó- és süldőtáp, koncentrátum is, nincs viA tyúknak e biológiai adottságát használják ki a tojástermelők azzal, hogy a kifejlett, a felnőttkori testsúlyuk háromnegyedét elérő jércéiknek, tyúkjaiknak világítani kezdenék a rövidülő nappalok idején. Már húsz, harminc tyúk számára is érdemes világítani, megteremtve ezzel a téli tojástermelés feltételeit. A legáltalánosabban tartott new hampshire-jércék — ha a felnevelés során megfelelően takarmányozták — 21—22, a tojóhibridek 18—19 hetes korban kezdik el a tojástermelést. Nevelésük a tavaszi hónapok valamelyikében kezdődött, őszszel esedékes tehát a tojás- termelés megindulása. Az a tyúktartó jár el tehát célszerűen, aki a tojnikezdés kiszámított időpontjában, a tyúkok megfelelő fejlettségének elérésekor az első, apró tojások megjelenése után hetenként húsz perccel pótolja a nappali világosságot. Naplemente után tehát villanyt gyújt az ólban, az elszont kukorica, malactáp és zab. Ebben a boltban is arra számítanak, hogy a napokban valamennyi megrendelt áru megérkezik. ső héten naponta húsz, a következő héten már negyven percen át égeti. A többletvilágosság hatására a napi tojáshozam erőteljesen növekszik. Amikor a nappali világosság és a kiegészítő villanyfény tartama eléri a napi 14—15 órát, célszerű állandósítani. A fény ne legyen erős. Két méter magasan függő villonyégő esetén egy-egy négyzetméterre három watt számítható. Ha az állomány, az ól nagy, inkább több, gyengébb fényerejű — 40—60 wattos — mint kevés és erős — 100- as — körtét használjunk. Ha elkezdjük a világítást, az időtartam fokozatos növelésén kívül mást ne változtassunk. Nem hagyható abba, nem is csökkenthető például a világítás, mert az megzavarja a tojástermelést, a tyúkok vedleni kezdenek. A tojástermeléshez természetesen nemcsak serkentő fény, hanem olyan takarmány is szükséges, amely lehetővé teszi a fehérjében, zsírban, vitaminokban gazKönyvajánlat Idejében szólunk A kerti munkák elvégzésének legkedvezőbb idejét nehéz észíben tartani, de még feljegyezni sem könnyű feliadat. Ezt vállalták minden kertbarát, kerttulajdonos helyett az Idejében szólunk című könyv szerzői. Az almáster- mésűek, a csonthéjasok, a bogyósok és a héjas 'termésű gyümölcsfák, a gyümölcsbokrok, valamennyi hazánkban termesztett zöldségféle, a bor- és csemegeszőlő, a borászat, az egy- és kétnyári virágok, az évdlő dísznövények, a cserjék, a díszfák, a gyep tápanyag-ellátásáról, öntözéséről, szaporítási és ápolási munkáiról, valamint növényvédelmi tennivalóiról — időrendi sorrendben — idejében szól olvasóihoz ez a kiadvány. A szerzők a Kertészet és Szőlészet hetilap munkatársai. Sokéves tapasztálat, és sok ezer kertészkedő levele alapján — naptárszerűen állították össze a könyvet. Minden hét tennivalóit két-két oldalon közük, s ezeket a gyakorlati munkához nélkülözhetetlen táblázatokkal egészítik ki. Kezdő telektulajdonosak és gyakorlott kertművelők egyaránt rábízhatják magukat tyuk ! dag, sok meszet és foszfort tartalmazó erős héjjal hurkolt tojás előállítását. A tojóhibrideknek tojótáp, a nagyobb testű, kevesebb tojás termelésére képes úgynevezett kettőshasznosítású tyúkoknak fele táp-, fele szemestakarmány- keveréket szükséges adni. A kis testű tojóhibridek napi 13—14, a nagyobb tyúkok 18—19 dkg takarmányt fogyasztanak naponta. A szemeleséget is kapó tyúkoknak kevés zöldtakarmány is adható, mészkődara pedig feltétlenül, különben gyengévé, vékonnyá válik a tojás héja. Ha azt akarjuk, hogy a tyúkok ősztől tavaszig — tehát a legjobb tojásárak idején Is — termeljenek, tartsuk őket almozott vagy trágyaaknás ólban, amely előtt kisméretű kifutó is van. Ily módon hideg időben, esőben ugyan , bent tartózkodhatnak, ám napozni is kijárhatnak. A k* futó fölé védőtetőt érdemes húzni, hogy a talaj száraz maradjon Télen is fogyaszthatunk az általunk termesztett gyümölcshői, zöldségből, ha időben gondoskodunk szakszerű tárolásukról. Különösen fontos a gondos előkészület. Hosszú idejű tárolásra csak egészséges, teljesen hibátlan, száraz gyümölcsöt használjunk fel. Még kis hibás gyümölcsöt se tároljunk, mert ha romlásnak indul, a mellettük lévő gyümölcsöt is tönkreteheti. A raktározásra a fagymentes, jól szigetelt, kis ráccsal ellátott ablakú, könnyen szellőztethető, sötétíthető (hogy az érés minél lassúbb legyen) kamra vagy pince alkalmas. A falakat betárolás előtt mésztejjel lemeszelve (10 liter vízbe 2 kg oltott meszet tegyünk) fertőtlenítsük, aminek gombaölő hatását azzal fokozhatjuk, ha kevés, 2—3 százalékos hígításban rézgá- licot is belekeverünk. A padlót, tárolóeszközöket forró ultrás, trisós vízzel mossuk fel, és ún. azbeszt kénszelet elégetésével kénezzük ki a helyiséget, amit havonta egyszer ismételjünk meg, hogy a levegőbe kerülő ártalmas mikroorganizmusok elpusztuljanak. Az almát és körtét polcokon, rekeszekben és nem túl mély ládában tárolhatjuk. Régi, jól bevált módszer, kisebb termés esetén, hogy a gyümölcsöt egyenként selyem- vagy -újságpapírba csomagolva tároljuk a hűvös pincében, kamrában. A télialma tárolására legalkalmasabb a száraz, tiszta, szellős helyiség akkor, ha ott átlagosan 3—4 C-fok hőmérséklet, és 90 százalék körüli páratartalom található. A tél-i körte hasonló páratartalom mellett 2 C-fok körüli hőmérsékleten tartható el a leghosszabb ideig. Ezt a hőmérsékletet hajnali és késő esti szellőztetéssel, vagy ventillátor használatával érhetjük el. A páratartalmat a tároló helyiség padozatának mérsékelt öntözésével, a levegőjébe történő vízporlasztással biztosíthatjuk. A jobb tárolás érdekében feltétlenül célszerű hőmérőt és páratartalom-mérőt beszerezni. A saját zöldség jobb ízű Feltétlenül érdemes a fagyok beállta előtt kertünk zöldségféléinek tárolásáról is gondoskodnunk, mert így tavaszig a friss, új Zöldség megjelenéséig fogyaszthatunk belőle. A saját magunk által tárolt zöldség nemcsak olcsóbb. és gyakran ízletesebb, de mindig kéznél is van, amikor szükségünk van rá. Száraz, jól szellőztethető, 1—5 C-fokú, 90 százalékos páratartalmú pincében vagy veremben tárolhatjuk a káposztát, karalábét, a sárgarépát, zellert, petrezselymet, téliretket, céklát. Ezeket alapos átválogatás után ládákban, polcokon vagy a földön tiszta, kissé nyirkos homok közé rétegezve tárolhatjuk. A gyökérzöldségek leveleit úgy távolítsuk el, hogy szárukból 1—2 cm-es csonk maradjon. Majd e részükkel kifelé fordítva két sorban egymással szemben, vagy egy sorban a fal mellett úgy helyezzük el, hogy ne érjenek egymáshoz. Ezután a sorra annyi homokot szórjunk, hogy befedje a gyökereket. Erre tehetjük ismét az úja'bb sort. A sorok körülbelül 1 méter magasak lehetnek. A szikkadt káposzta- fejeket megtisztítva helyezzük egymásra. A fagyok előtt leszedett, jól kifejlett paprikákat is néhány hétig eltarthatjuk, ha a pincében kissé nedves, tiszta homok közé tesszük. Árokban vagy prizmában Akii nem rendelkezik pincével az árokban, vagy prizmában is tárolhat. Az árkot magas helyen készítsük el, ahonnan a csapadék majd könnyen lefolyhat. Az árok félmétemyi széles és 30 cm mély legyen, s a kiásott földet az árok szélén döngöljük le. A káposztát, kelkáposztát, karalábét gyökérrel együtt szorosan egymás mellé téve, a gyölkérzöldségeket homokba rétegezve helyezzük az árokba. Majd az árok tetejét tiszta deszkával borítsuk le, s erre szalmáit, kukoricaszárat rakjunk. Erősebb lehűlés közeledtével ezt még 30—40 cm vastag földdel takarjuk. Az árkot mindig csak fagymentes időben bontsuk ki, s ilyenkor egyszerre inkább nagyobb meny- nyiségű — egy-két hétre szükséges — zöldséget szedjünk ki, majd utána rögtön gondosan takarjuk vissza az árlkot. Ha prizmát készítünk, ezt is magasabb helyre tegyük. Az alapja egy-imásfél méter széles legyen. Földjét simára alakítsuk ki, s középen egészen végig helyezzünk el egy léc vagy deszka szellőzőrácsöt. Ezután jellegzetes prizma alakban tegyük rá a zöldségféléket vagy a burgonyát. Végül a terményt úgy takarjuk le 15—20 cm magasan földdel, hogy a prizma gerince szabadon maradjon. Ide azonban tegyünk egészséges kukaricakévéket, nehogy a prizma beázzon. A zöldségfélék befülledését, rothadását úgy kerülhetjük el, ha fagymentes napokon szellőztetünk. Gondosan figyeljük télen a hőmérséklet alakulását, és amikor mínusz 5—6 C-fokos fagy jelentkezne, fél méterre növeljük a prizma földtakaróját, és a gerincet is borítsuk be földdel. A priz- Tna befülledésének elkerülésére a felső gerincen szalmából vagy vékony csőből kétméterenként helyezzünk el úgynevezett szellőztető kürtőt. A prizmát csak akkor bontsuk ki, ha az itt tárolt egész termónymeranyisé- get fel akarjuk használni. naptári „előírásaikra”! Fénnyel tojást... Ősszel, télen is toljon a Építkezők, figyelem! 1984. november 26-tól 30—40 SZÁZALÉKOS Árengedménnyel csempe- ÉS PADLOBURKOLOLAP-VÁSÁRT TARTUNK TELEPEINKEN ÉS A PÉCSI VASÜT UTCAI FÉSZEK RAKTÁRUNKBAN. MOST VÁSÁROLJON, AMÍG A KÉSZLET TART! PÉCS (618) Sövény vagy kerítés? A kerítés ma még — különösen az utcai fronton — szükséges rossz, de úgy is mondhatnánk, hogy a kertek, telkek fontos tartozéka. Azok a kertszomszédok, akiknek hosszú évek során sikerült fenntartani a jószomszédi viszonyt, gyakran nem húznak kerítést, hanem ehelyett közös megegyezéssel sövényt telepítenek a telekhatárra, amit aztán közösen gondoznak. (Sokan óvatosságból azért a mezsgyehatárt földbe süllyesztett cövekekkel jelzik az esetleges későbbi viták elkerülése érdekében!) A sövénytelepítés sikere a jó előkészítésen és a későbbi gondozáson múlik elsősorban. de sokat számit a megfelelő fajok kiválasztása is. A telepítésnél első dolgunk az 50—60 cm mély és ugyanilyen széles árok kiásása olyan hosszan, amilyen hosszan a sövényt telepíteni akarjuk. Az árok aljára lehetőleg szórjunk kb. 20 cm vastag rétegben érett szerves trágyát, vagy érett komposztot, amelyet alaposan keverjünk össze az árokból kiásott talajjal, ha az megfelelő minőségű. A növények ne kerüljenek mélyebbre, se sekélyebbre, mint ahogyan előző helyükön voltak. Ha konténeres anyagot ültetünk, a műanyagot mindenképpen fejtsük le a földlabdáról. A sűrű sövény érdekében hármas kötésben ültessük a növényeket. (Ez esetben természetesen, dupla annyi növény szükséges, mintha csak szimpla sorba telepítenénk.) Viszonylag olcsó sövényt nevelhetünk vesszős fagyaiból. Egy méterre 8—10 tő bőven elegendő. Törpe változatát járda szegélyezésére használják. Van szélesebb levelű változata is, ez azonban igényesebb és fagyérzékenyebb is, a közönséges fagyainál. Ősszel szép sárgára színeződő lombja miatt sokan szeretik a mezei juhart. Sárga levelei viszonylag sokáig megmaradnak. akár két-három méter magas sövényt is nevelhetünk belőle. Egy folyóméterre 7—8 növény elég. A gyöngyvessző, vagy közismertebb néven spirea májusonként fehér virágzuhatagával gyönyörködtet, idősebb korában bókoló formát ölt, ami szintén dekoratív. Helyigénye ezért nagy. Túl kötött, vagy nagyon laza homoktalajokra lehetőleg ne telepítsünk. Az orgona szintén alkalmas sövénynek, bár erőteljes növekedése miatt viszonylag nehéz {kordában tartani, főleg idősebb korában. Erősen sarjadzik, ezért helyigénye is nagy. A rendszeresen nyírt orgonasövény dús, alul is jól záródik, valóban helyettesíti a kerítést. Párásabb viszonyok közé való a puszpáng vagy buxus, a nyugati tuja. A tiszafa, bár örökzöld. szárazabb viszonyok között is szépen díszlik. A tamariska lombhullató ugyan, de díszítő értéke felér, sőt, felül is múlja a legszebb örökzöldeket.
