Tolna Megyei Népújság, 1984. november (34. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-21 / 273. szám

1984. november 21. TOO** \ IRhÉPÜJSÁG 3 Iskola kóstolgató Minden titok mögett egy másik titok A csoda akkor kezdődik, amikor az ember — gyerek­ember — keresni kezdi a rá­dióban a bemondót. Szétsze­di, vagyis leszedi a hátlap­ját és csak az a rengeteg al­katrész látszódik. Hol az em­ber? Az, aki beszél? A titkot általában a kis­gyerek keresi. A csoda nyo­mába szegődik és majd csak később tudja meg, hogy az élete csodákkal lesz teli és végig a titkokat keresi. Koller József teveli kisis­kolás is a titkok nyomába szegődött. Keresni kezdte a bemondót a rádióban. És ak­kor rájött, hogy a titok mö­gött újabb titok van. Ez már végképp a szek­szárdi Rózsa Ferenc Műsza­ki Szakközépiskolában ju­tott el tudatáig. Amikor megismerkedett a diódákkal, az ellenállással, a kondenzá­torral, az IC-vel. És most itt van a negye­dik osztály közepén, ez idő alatt számtalan csoda meg­mutatta magát, és ezernyi új titok került a szeme elé, amit meg kell oldani. Mert hiába tudja, hogy az integ­rált áramkör mire jó, mi­lyen a felépítése, de a mű­ködésével kapcsolatban ma­radt még egy csomó, most még ismeretlennek számító kérdés. Koller József szelíd arccal néz rám. Magyarázza a dol­gokat, az otthon készített erősítő, meg jelfogó műkö­dését, aztán legyint: Duná­ba vizet... — Drága szakma ez egy diáknak — mondja. — Az összes ösztöndíjam — mert a rózsások ösztöndíjat is kapnak — a kísérleteimre megy el. A teveli fiú, aki otthon az általános iskola szakkörében ismerkedett meg az elektro­mossággal, most elektromű­szerész osztályba jár. Negye­dikes. Csendes, kiegyensú­lyozott, megfontolt. Erre a megfontoltságra szüksége is van. Ezüstkoszo­rús vitorlázórepülő. A szak­ma és a repülés nem esik messze egymástól, mindkettő olyan feladatot ad, amit csak kemény munkával le­het megoldani. — Számomra még óriási titok: hogy lehet repülni vi­torlázó repülőgéppel ötszáz kilométert egyetlen nap alatt? — Pedig lehet repülni öt­száz kilométert — mondom. — Lehet — mondja ő — de, ha egyszer azt a titkot feltöröm, akkor a követke­ző ismét jön és a csodák, a titkok a végtelenbe csapnak át. És ennél nincs csodálato­sabb. H. J.—G. K. Teljesítették a Paksi Konzervgyárban a munkaverseny-vállalásokat A Paksi Konzervgyár dol­gozói a kongresszusi és fel- szabadulási munkaverseny keretében az 1984. évi ter­melési tervüket teljesítették, s az év végéig a szocialista brigádok vállalásainak meg­felelően a terv túlteljesíté­sén dolgoznak, mely várha­tóan 15 millió forintot je­lent. Belföldi kiszállítási fel­adatait a vállalat ez ideig 15 százalékkal teljesítette túl. Folyamatos és gyors a munka a töltőgépsoron Befejeződött a kis népszámlálás A Központi Statisztikai Hivatal — a Minisztertanács felhatalmazása alapján — az elmúlt hetekben kis nép- számlálást, úgynevezett mik- rocenzust hajtott végre. Ha­zánkban ezúttal negyedik alkalommal került sor szűk körű — a népesség mind­össze 2 százalékára kiterje­dő — adatfelvételre. Az adatgyűjtés során 101 város­ban és 473 községben mint­egy 210—220 ezer lakost ke­restek fel a kérdezőbiztosok. A felmérés eredményeként olyan adatok birtokába ju­tott a KSH, amelyek tájé­koztatást nyújtanak a né­pesség demográfiai, foglal­kozási helyzetének alakulá­sáról. Mivel a mikrocenzus részben népszámlálást he­lyettesít, a személyi és la­kásadatokra vonatkozó kér­dések részben megegyeztek az 1980. évi népszámlálás kérdőíveivel. A felvétel azonban részletesebb, bő­vebb adatgyűjtésre adott le­hetőséget, mint a népszámlá­lás. Ez alkalommal például különös gondot fordítottak a nyugdíjasok életmódjának, életkörülményeinek részletes megismerésére, másrészt a születések alakulásának vizs­gálatára és a gyermekelhe­lyezési lehetőségek felméré­sére. A lakásokra vonatkozó adatok is részletesek: a kér­dések kiterjedtek a lakásbő­vítésre, -átalakításra, közmű­vesítésre, s a kérdezőbizto­sok részletesen kikérdezték a családokat lakásváltoztatási terveikről és azok okairól. Mint minden népszámlá­lásnál, a mikrocenzusnál is hivatali titokként kezelik a megkérdezettek adatait, a Statisztikai Hivatal vala­mennyit összesítve publikál­ja. Első ízben történt, hogy a kiválasztott személyek adatai közül azokat, ame­lyek az Állami Népesség­nyilvántartó Hivatal adatbá­zisában szerepelnek, a kér­dőívben előnyomtatták, így a megkérdezettek a felvétel so­rán ellenőrizhették, hogy pontosak-e az adatok. Ez a módszer már a következő, korszerűbb népszámlálások gyakorlatának előhírnöke. Az összeírás befejezése után a KSH központjában megkezdődtek a különböző összesítési munkák, valamint a számítógépes feldolgozás előkészítése. A tervek sze­rint a legfontosabb adatok összesítése a jövő év márci­us második feléig elkészül, a részletes információkat tartalmazó első kiadvány pedig június végén jelenik meg. (MTI) A TESZfiV segíti a téeszek termelési célkitűzéseit Az elmúlt évek során a Tolna megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetsége és testületéi, ügyintéző szerve­zete, tartalmi és szervezeti téren erősödtek. Az 1981-ben lebonyolított tisztújító kül­döttközgyűlésen az újonnan megválasztott küldöttek ösz- szetétele a rétegpolitikai irányelvekhez igazodva vál­tozott, a küldöttközgyűlések napirendjére átfogó, jelentős gazdasági és szövetkezetpoli­tikai témák kerültek. A küldöttközgyűlés felada­tait két ülés közötti időszak­ban 15 tagú elnökség látja el. munkáját féléves munkaterv alapján végzi. Üléseit kétha­vonta tartja, ahol lényeges szövetkezet- és gazdaságpoli­tikai kérdéseket tárgyalnak meg, gondoskodnak arról, hogy a hozott határozatokat, állásfoglalásokat a tagszövet­kezetek megismerjék, ezek végrehajtását az elnökség tagjai és az apparátus a hely­színen is figyelemmel kíséri, segíti. Az elnökség felelős­séggel látja el funkcióját, döntéseik megfontoltságról, objektivitásról tanúskodnak, felelősen élnek véleményezési jogosultságukkal. A szövetség önkormányzati munkájában növekvő szerep­pel és hatáskörrel bír a kül­döttközgyűlés hat bizottsága, összességében eredményes munkát végeztek, szükséges azonban, hogy a bizottságok még több javaslattól, hely­színi vizsgálattal, tapasz­talataikkal segítsék a gazda­sági és társadalompolitikai feladatok eredményes végre­hajtását. Az ügyintéző appa­rátus szervezeti felépítése megfelel a feladatoknak, munkafegyelme, kollektív szelleme jó, törekedett arra, hogy megfelelő színvonalon ellássa feladatát, segítse a szövetkezetek gazdasági, tár­sadalmi feladatainak megva­lósítását. Személyi összetéte­le, politikai, szakmai felké­szültsége, mozgalmi tapaszta­lata és az egyéb feltételek adottak ahhoz, hogy a jelen­legi és az egyre növekvő fel­adatokat még magasabb szín­vonalon ellássa. Terv és végrehajtás A szövetség sok irányú mun­kát végez. A termelési célo­kat szolgáló munkája során aktív részt vállalt a tervező munka koordinálásában, kez­deményezte és szervezte a társulások terjedését. Négy agrokémiai társulás végez szolgáltatást, és két telep ki­vitelezése van folyamatban. A szakszerűbb műtrágya-fel­használást segíti elő a jelen­leg tervezés alatt lévő szusz- penziós üzemek felépülése Mözsön és Bonyhádon. A növényvédelem korszerű­södését és hatékonyabbá vá­lását segíti a Légi Növény­védelmi Társulás, melynek gesztora a szedresi téesz, s amely két merev szárnyú re­pülőgéppel és egy helikopter­rel áll a szövetkezetek ren­delkezésére. Kezdeményezték a terme­lési rendszerek társulássá történő átalakulását, a KSZE, nél és a BKR-ben. Kedve­zőek a tapasztalatok a me­gyén belül egy célra — ta­karmánykeverés, — vagy egy ágazatban — juh, szarvas- marha — szerveződött egy­szerű együttműködések az eddigi tevékenységet illetően. Az együttműködések kiszé­lesedését, a gyorsabb infor­máció áramlását segíti a mik- rokörzetek létrejötte. A szö­vetkezeteket érintő fontosabb kérdésekben a TESZÖV állást foglal. Így az éves, a közép­távú tervek készítésénél, a társulások létrehozásánál és szakember-találkozókat is szerveznek. A nagy kampány­munkák előtt a termelési és a betakarítási ütemtervet egyeztetik. Kiemelten foglal­koznak továbbá a megfelelő termelési szerkezetek kiala­kításával. Elősegítették, hogy a ter­melők egymás közötti áru­forgalma tovább szélesedett. A tagszövetkezetek érdekeit és az export növelését jól szolgálja a ma már egy- milliárd forintnál nagyobb forgalmat lebonyolító TSZKER. Javult a felvásárló és feldolgozó vállalatokkal a szerződéses kapcsolat. A leg­több esetben érvényesíteni tudják az egyenlő partneri elvet, például a tej-, a gabo­naiparral és az agrokerrel. Megyénkben elsődleges az alaptevékenység fejlesztése. Az alaptevékenységen kívüli tevékenység fejlődése, külö­nösen az elmúlt öt évben kö­vetkezett be, elsősorban az élelmiszer-, a könnyű- és az építőipar, valamint a keres­kedelem területén. Az összes árbevételnek ez elérte a 25 százalékát. KTA és háztáji Sokoldalúan segítik, figye­lemmel kísérik a háztáji ter­melést, ami évről évre nö­vekszik. Ezen belül az elő­állított érték döntő többségét az állattenyésztés adja. Egyre több szövetkezet foglalkozik az integrált szántóföldi ház­táji növénytermesztéssel, il­letve annak kiszélesítésével, többek között hibridkukorica­vetőmag előállítással, hajta­tott zöldséggel, paprika, mák, bab termesztésével. Folyamatosan értékelik és elemzik a szövetkezetek gaz­dálkodását, segítették a kí­sérleti keresetszabályozások bevezetését, vizsgálták a ked­vezőtlen adottságú és gyenge hatékonysággal gazdálkodó szövetkezetek helyzetét, gaz­dálkodásuk megszilárdítása érdekében több konkrét ja­vaslatot. intézkedést tettek. Harminc szövetkezetben in­dították be a számviteli mun­ka gépesítését. Az üzemi igé­nyek növekedésének hatására megkezdték a számítógépes technika bevezetésének elő­készítését is. A Kölcsönös Támogatási Alap tőkéje az 1978. évi 25.8 millió forintról 1983-ra 102,6 millió forintra növekedett, amelyből 12,7 millió forintot az Országos KTA-nak engedett át a kül­döttgyűlés. Az Országos KTA. tói a szőlőtársulás tagszövet­kezetei 9 millió forint hitelt kaptak. A szövetség — a gazdaság- politikai tevékenységével pár­huzamosan — nagy figyelmet fordított a társadalompoliti­kai tevékenységre is, a szo­cialista tulajdonviszonyok fej­lesztésére, a demokratikus, törvényes működésre, a belső ellenőrzés továbbfejlesztésére, a munka szerinti bér követ­kezetesebb érvényesülésére, a tagság élet- és munkakörül­ményeinek további javításá­ra, szakmai és kulturális szín­vonalának növelésére. Továbbképzés, szolgáltatások Az oktatás formái és tar­talmi vonásai szélesedtek, gazdagodtak. Jó kapcsolatot sikerült kialakítani a MÉM Mérnöktovábbképző Intézeté­vel, akikkel együttműködve szakemberek, brigádvezetők továbbképzését szervezik. Beindította továbbképzési munkáját a Szövetkezetek Házában a TOT iis, ahol főleg szövetkezeti nő- és szociál- politikai témában folyik az oktatás. Javult a káder- és személyzeti munka. Az elnök­ség rendszeresen tárgyalja a szövetkezeti elnökök minősí­tési javaslatát, az ellenőrző­bizottsági elnökök választási és leválási javaslatát. A sze­mélyzeti munka területén szoros együttműködés alakult ki a megyei tanács megőgaz- daságíi osztályával. Erőfeszítéseket tettek más szervekkel együttműködve a társadalmi tulajdon fokozot­tabb védelmére, az ezzel kapcsolatos helyzetet és fel­adatokat az 1984. decemberi 'küldöttértekezlet tárgyalja. Nagy figyelmet fordítottak a kongresszusi és felszabadu­lási munkaverseny szervezé­sére, folyamatos értékelésére. Segítették az újítómozgalom fejlődését, a nő- és ifjúságpo­litikai határozatok végrehaj­tását, szervezték a szövetke­zeti vezetők rendszeres orvosi Vizsgálatát. Hét szövetkezet­ben megszervezték az intéz­ményesített jogsegélyszolgá­latot. A szövetség munkájának fő értékmérője a szövetkezetek helyzete és eredményei. A termelés, a gazdálkodás az elmúlt időszakban jelentősen fejlődött. A termelés növeke­dése, a hatékonyság javulása és egyéb tényezők együttes hatására fokozatosan nőtt a szövetkezetek bruttó jövedel­me és a tagok jövedelme is. Az ellenőrzési iroda a szám­viteli ellenőrzésen túl ma már egyéb vizsgálatot is vé­gez. Az energiavizsgáló szol­gáltatás bővült, létrehozták a folyékony üzemanyagot vizs­gáló részleget. Ez a szolgálta­tás az eddigi tapasztalatok szerint hasznos, ezt a szövet­kezetek energiafelhasználás.*, a költségek csökkenése alá­támasztja. A feladatok elvégzéséhez a TESZÖV-nél még jelentősek a tartalékok. Münden feltétel adott ahhoz, hogy a megye mezőgazdasági szövetkezetei, a vezetők helytállásával, a tagság fegyelmezett munkájá­val, a szövetség és a külön­böző szervek további segítsé­gével képesek legyenek a cé­lul kitűzött feladatok telje­sítésére. DVM

Next

/
Thumbnails
Contents