Tolna Megyei Népújság, 1984. november (34. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-16 / 269. szám
1984. november 16. "ÜÉPÜJSAG 3 Iskola kóstolgató Gömbölyödő gömbölyítő álmák Folytatódnak a szakmai döntők Jó eredménnyel szerepeltek a targoncavezetők Kiss Magdolna megnyitja a versenyt A második helyezett Reinics Béla Nem is esztergályos az, aki legalább százszor nem írta le: „A tokmánykulcsot a tokmánybán nem hagyom bent!” György László nem tudja, hogy hányszor, de jó párszor leírta a fenti mondatot. Szerencséje van, hogy nem járt úgy, mint hasonló korú társa a hatvanas években: csuklójára kötötték a tokmánykulcsot, és este, mikor mélyvörös színű volt a bőr a kezén, egy életre megtanulta: az esztergagép veszélyes jószág, vigyázni kell vele. Természetesen Huber Mihály szakoktató — maga is fiatal lévén — már nem ilyen „kegyetlen” eszközökkel tanítja a fiúkat. De, azért a papíron gyöngybetűkkel leírt figyelmeztető beleivódik az emberbe egy életre ... — A szakma ettől függetlenül gyönyörű — mondja György László —, de jó ha azt mindenki tudja: sokkal jobban és szívesebben tanul olyat az ember, ami nehéz. Mert akkor megmutathatja az a tizenéves zöldfülű, hogy benne is van kitartás, akarat... Persze, ezekre a dolgokra csak később jön rá, de akkor egy életre elkötelezi magát. Azt nehéz lenne megmagyarázni, hogy milyen érzés egy darab vasból gömböt vagy kockát esztergálni. Nem lehet elmagyarázni, mert számtalan forsza van annak. Talán a harmadikos diák kezdi érezni. Érezni azt, Pécsett adtak randevút egymásnak Dél-Dunántúl négy megyéjének, — Baranya, Somogy, Tolna, Zala — főenergetikusai, s az energiagazdálkodási feladatokról tanácskoztak. Az Ipari Minisztérium Országos Energiagazdálkodási Hatóságának osztályvezetője, Fábián Miklós, és az Állami Energetikai és Energia-biztonságtechnikai Felügyelet osztályvezetője, Gáspár Imre általános tájékoztatót tartott, majd válaszoltak az egyes szakterületeken felmerült kérdésekre, a főenergetikusok pedig saját megyéjük tapasztalatairól, gondjairól adtak számot. Három fontos kérdéscsoport került szóba, melyben a tél, a fűtési szezon, az azokból adódó feladatok, az import energiahordozók kérdése, és a fűtéssel, világítással összefüggő pazarlások, nem megfelelő gazdálkodás szerepeltek. Legjobb esetben is legalább 160 napig kell az illetékeseknek a lakások fűtéséről gondoskodni, ami azonban 190 napig is elhúzódhat, — természetesen az időjárás függvényeként. Itt jelentkeznek azok a gondok, melyek az energiaszolgáltatóknak sok fejtörést okoznak. Ez pedig a „fűtsek, ne fűtsek” dilemmája, mert ha az októberi időjárás reggel úgy követeli, bizony be kell fűteni, de ha ugyanaznap kellemesre fordul az idő, már „pazaroltak” is. A legfontosabb cél, hogy inkább gazdálkodni kell, mint korlátozni, és a legfontosabb, megtanítani az érintetteket gazdálkodni. Az államigazgatási felügyeletek, társ szakigazgatási szervek segítségével igyekezzenek jó irányba segíteni a fűtés és világítás energiafelhasználásait. A cél az, hogy a fűtési igények legyenek reálisak, az energiafelhasználás ésszerű módon történjék, de mégse menjen a munka, a szórakozás, pihenés rovására. Egyszerű, gyakorlati példákkal is szolgáltak a szakemberek: a színházak ne legyenek túlfűtöttek, az áruházakban az általában „öltözötten” érkező vásárlók ne szaúnázzanak, viszont az ott dolgozók se fázzanak. A pahogy ura a kezének. Parancsolni kell „nekik”, meg kell tanítani őket egymástól függetlenül dolgozni, máskülönben a kereszt- és kéziszán véletlenül sem ír le rádiusz formát és nem lesz gömb, hanem csak valamiféle sok- ezerszög, egyenetlen felület, ami a szemnek is bántó. György Laci már esztergált gömböt, sőt, még azt is megpróbálták, hogy kockába egy másik kockát „tegyenek bele” ugyanabból az anyagból. Természetesen ehhez tudni kell a matematikát, ismerni az anyag szerkezetét és sok egyéb más dolgot... „Az esztergályozáshoz ész kell.” Ezt bővebben nem magyarázza. Nincs az a tökéletes technológiai utasítás, ami mindenre választ adna, így a Gömbölyítő — mert zarló fogyasztókat energiabírsággal igyekeznek majd jobb belátásra bírni. Mindenki és mindenütt törekedjen a tudatos, folyamatos, ésszerű energiafelhasználásra! Meg kell tanulni gazdálkodni, ami nem büntetés, hanem a biztos jövőt szolgáló követelmény. Minden esetben meg kell találni a funkcióhoz tartozó energiagazdálkodást, ami a gyakorlatban 20—21 fok, megfelelő relatív páratartalommal és a munkához, munkahelyhez való helyes öltözöttségben jelentkezhet. Minden állampolgár a saját helyén váljon érdekeltté az okszerű felhasználásban. Elhangzott a tanácskozáson, hogy a tanácsok vállalatfelügyeleti jogköre változni fog, és igény lenne arra is, hogy a főenergetikusnak intézkedési jogköre legyen adott esetekben. Az állam- igazgatási felügyeleti jogkörről szóló utasítás általános értelemben nem változik, viszont a vállalatfelügyeleti jogkör egy része igen, de az energetikus ugyanúgy kezdeményezheti a büntetés kiszabását, beavatkozhat a pazarlásoknál. Mindezek mellett a felelősség is változik, a döntési jog és szabadság gyorsabb, hatékonyabb intézkedéseket hoz majd. Ismét egy gyakorlati példa, amikor ellenőrzik a hőmérsékletet, mire a második emeletre ér a vizsgálódás, kiszellőztetik a fölös energiát... Ezentúl a tanácsoknál is ellenőrizni fogják a hőmérsékletet, de gondnak érzik az energetikusok, hogy megyeszerte csak egy ember végzi ezt, szúrópróbaszerűen. Javasolták, hogy jelöljenek ki területi egységeket, ahol energetikus dolgozik, és intézkedik, ha szükséges, mert a végrehajtásnak ma még csak ellenőrzéssel van foganatja, így ebben a kérdésben is lépni kell. A továbbiakban a villamos érintési és biztonságtechnikai előírások betartásának ellenőrzésére is nagyobb gondot kell fordítani. A cél az, hogy ne a büntetés, hanem a lehetőségeken belüli ésszerű gazdálkodás kerüljön előtérbe. Szabó Sándor elvetemült személyek így hívják őket — kénytelen a nap minden percében használni az eszét, azaz gondolkodik, mert azt már az első napokban a fejébe verik, hogy „többet ésszel, mint erővel”. György Laci álmai között szerepel, hogy majd a szakmunkásvizsga után a műszergyár fejlesztési üzemrészébe kerül, mert ott lehet igazán szakmunkát készíteni, ott kísérleteznek és soha sincs egyforma munkadarab. Azt is tudja, hogy ehhez neki nagyon jó szakmunkásnak kell lennie ... Ezért is mondja, hogy az esztergályozással rokon szakma a marós, a köszörűs, a gyalus... és ha ezek közül ahányat elsajátít, annyi emberré válik ... H. J.—G. K. a munkásőrség egységgyökei Országszerte megkezdődtek a munkásőrség egységgyűlései, amelyeket a következő hetekben tartanak meg. A tanácskozáson a munkásőrpa- rancsnokok beszámolnak a testület tagjainak a népgazdaság, a közélet és a fegyveres szolgálat terén végzett idei munkájáról. A rendezvényeken irészt vesznék és felszólalnak a párt-, az állami és társadalmi szervezetek helyi vezetői, valamint a társ fegyveres erők és testületek képviselői, s a gyűléseken a beszámoló párt-taggyűlések állásfoglalása álapján értékelik a testületi tagok párt- megbizatásainak végrehajtását. Ezeken a fórumokon sok ezer munkásőr mondja el véleményét a párt politikájáról, társadalmi életünkről is. A gyűléseken számba veszik a kongresszusi és a felszabadulási munkaverseny eddigi eredményeit. A Komárom, a Baranya, a Nógrád, a Veszprém, és a Borsod megyei munkásőrök például sok ezer tonna szén terven felüli termelését vállalták, amellyel eilsősorban a lakosság jobb ellátását szolgálják. A mezőgazdaságban dolgozó munkásőrök Vas, Szabolcs-Szat- már, Fejér, Bács-Kiskun, Békés és Szolnok megyében az őszi betakarításban segítettek. A budapesti, a Heves, a Hajdú-Bihar, a Zala, a Somogy és a Pest megyei munkásőrök kommunista műszakokat szerveztek, ezek munkadíját óvodák. iskolák, egészségügyi intézmények bővítésére, fejlesztésére ajánlották fel. A beszámolókban szólnak arról is, hogy az egységek. az alegységek jó színvonalon hajtották végre gyakorlataikat, s az őszi lövészeteken jó és kiváló eredményeket értek el. Lapunk szerdai számában közöltük első tudósításunkat a KISZ Tolna megyei Bizottsága, a Tolna megyei Tanács, a KliSZÖV, valamint a Szakszervezetek Megyei Tanácsa által a fiatal szakembereknek ez évben is megrendezett — felmenő rendszerű — szakmai versenyek első rendezvényéről, a kőművesek megyei döntőjéről. A városi döntőket követően tegnap délelőtt a megméretés és a bizonyítás igényével találkoztak a targoncavezetők — kereken tizenöten — a TITÁN Tolna megyei kirendeltségének ebédlőjében. Annál is inkább itt, mert a TITÁN indította útjára már korábban e szakmai versenyt, és az eddigi szekszárdi városi versenyek rendezését követően most adtak először otthont a megyeinek is. Még a versenykezdés előtti percekben kérdeztük az egyik versenyzőt, Keresztes Józsefet, a Bonyhádi Zománcipari Művek gépmunkását, hogy milyen úton jutott el eddig az állomásig. A bonyhádi ZIM-toen kereken tizenöt éve dolgozó Keresztes Józsefnek ez az első ilyen jellegű megyei versenye. — A városi versenyen második lett... — Sikerült — válaszolja —, de itt nem ismerem a mezőnyt. Ennek ellenére az élbolyban szeretnék végezni. Hogy miért indultam már otthon is? Mert egy ilyen versenyen mindig csak nyerni lehet. Tapasztalatokat. A versenyzőket — a TÁÉV, a TITÁN, a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, az MSV Tolnád Gyára, a Bonyhádi Zománcipari Művek, a dombóvári Csavaripari Vállalat, a Paksi Konzervgyár, valamint a dombóvári FÜ- SZÉRT-éerakat nyertes targoncavezetőit — Kiss Magdolna, a KISZ Tolna megyei Bizottságának első titkára köszöntötte, ismertetve a szakmai versenyek szerepét és jelentőségét. Ezt követően Kovács Győző, a TITÁN Tolna megyei kirendelségé- nek vezetője tartott rövid ismertetést a vállalat tevékenységéről. Elmondta, hogy munkájuk során napota 100 tonna árut mozgatnak meg, ezt elképzelhetetlen lenne teljesíteni a targoncások nélkül. (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Dombóvár városkörnyékén 9600 hektáron elvégezték az őszi kalászosok vetését, még 350 hektár az elvetendő terület. Jelenleg a kukorica és cukorrépa betakarítása köti le a termelőszövetkezetek és a Dalmandi Mezőgazdasági Kombinát dolgozóinak és gépeinek többségét. A kukoriA köszöntő szavak után a versenyzőknek szakmai, politikai és munkavédelmi totó kitöltésével kellett belépniük a küzdőtérbe. A háromnegyed órás szellemi munka után következett a targonca- vezetők igazi megméretése a TITÁN epreskerti nagy raktárában leválasztott, könnyűnek egyáltalán nem nevezhető pályaszakaszon. Két, frissen hitelesített elektromos targoncán kellett megoldaniuk a teher le- és felvételét, és az U-ailakú közlekedőfolyosókon úgy szállítaniuk a terhet, hogy ne érje sérülés sem a szállítmányt, sem pedig a barikádokat. Elsőként Reinics Béla, a TITÁN dolgozója ült a nyeregbe és 3 perc 8 másodperc alatt telcabetakarítást a terület felén, mintegy 6100 hektáron elvégezték a gazdaságok, cukorrépánál ez 60 százalék. A műtrágyázási munkák is jól haladnak. Mintegy 9800 hektáron elvégezték a műtrágyaszórást az őszi vetések alá. Tavaszi vetésű növények alá eddig 4200 hektáron végeztek alaptrágyázást, a terület 30 százalékán. jesítette a távot. A szintidő egyébként kereken négy perc volt. A verseny végeztével az alábbi eredmények születtek. Első helyezést ért el Feczer Emilné, a Paksi Konzervgyár, második helyezett Reinics Béla, a TITÁN, a harmadik helyezett pedig Ba- tucz István, a TÁÉV dolgozója. Mindhárom helyezett ajándékutalványt, valamint oklevelet kapott, melyet Kiss Magdolna, a KISZ Tolna megyei Bizottságának első titkára adott át. Ezenfelül Feczer Emilné elsőként vehette át Kovács Győző kirendeltségvezetőtől a TITÁN adományozta targoncavezetői vándorserleget. szíj A gazdaságok jól teljesítik a szerves trágyázása tervüket is, eddig 2717 hektáron készültek el a munkával, ami a betervezett terület 83 százaléka. A várongi Petőfi Termelő- szövetkezetben Tálas József főmezőgazdászt kérdeztük a kukoricatermesztésről. — Milyen eredményeket vár? Köztudott, hogy a termelőszövetkezetet két alkalommal is érte jégkár. — Sajnos, ez így van, de ennek ellenére elég jó az átlag. Jelenleg a határ legtávolabbi részén dolgoznak a kombájnok, ahol a közelben erdő van, és elég nagy a vadkár. Itt egy kicsit gyengébb lesz a termés. Kukoricából mintegy 160 hektár vár még betakarításra. Az őszi kalászosok vetését még nem fejeztük be, mivel kukorica után is vetünk búzát, így még 130 hektár az a terület, ami elvetésre vár. BODÖ IMRE Fotó: Dombai István Főenergetihusi értekezlet Pécsett Megkezdődtek Városkörnyéki helyzetkép
