Tolna Megyei Népújság, 1984. november (34. évfolyam, 257-281. szám)

1984-11-16 / 269. szám

1984. november 16. "ÜÉPÜJSAG 3 Iskola kóstolgató Gömbölyödő gömbölyítő álmák Folytatódnak a szakmai döntők Jó eredménnyel szerepeltek a targoncavezetők Kiss Magdolna megnyitja a versenyt A második helyezett Reinics Béla Nem is esztergályos az, aki legalább százszor nem írta le: „A tokmánykulcsot a tok­mánybán nem hagyom bent!” György László nem tudja, hogy hányszor, de jó párszor leírta a fenti mondatot. Sze­rencséje van, hogy nem járt úgy, mint hasonló korú tár­sa a hatvanas években: csuklójára kötötték a tok­mánykulcsot, és este, mikor mélyvörös színű volt a bőr a kezén, egy életre megta­nulta: az esztergagép veszé­lyes jószág, vigyázni kell ve­le. Természetesen Huber Mi­hály szakoktató — maga is fiatal lévén — már nem ilyen „kegyetlen” eszközök­kel tanítja a fiúkat. De, azért a papíron gyöngybetűkkel le­írt figyelmeztető beleivódik az emberbe egy életre ... — A szakma ettől függet­lenül gyönyörű — mondja György László —, de jó ha azt mindenki tudja: sokkal jobban és szívesebben tanul olyat az ember, ami nehéz. Mert akkor megmutathatja az a tizenéves zöldfülű, hogy benne is van kitartás, aka­rat... Persze, ezekre a dolgokra csak később jön rá, de ak­kor egy életre elkötelezi ma­gát. Azt nehéz lenne megma­gyarázni, hogy milyen érzés egy darab vasból gömböt vagy kockát esztergálni. Nem lehet elmagyarázni, mert számtalan forsza van annak. Talán a harmadikos diák kezdi érezni. Érezni azt, Pécsett adtak randevút egymásnak Dél-Dunántúl négy megyéjének, — Bara­nya, Somogy, Tolna, Zala — főenergetikusai, s az energia­gazdálkodási feladatokról ta­nácskoztak. Az Ipari Minisz­térium Országos Energiagaz­dálkodási Hatóságának osz­tályvezetője, Fábián Miklós, és az Állami Energetikai és Energia-biztonságtechni­kai Felügyelet osztályvezető­je, Gáspár Imre általános tá­jékoztatót tartott, majd vá­laszoltak az egyes szakterü­leteken felmerült kérdések­re, a főenergetikusok pedig saját megyéjük tapasztala­tairól, gondjairól adtak szá­mot. Három fontos kérdéscso­port került szóba, melyben a tél, a fűtési szezon, az azokból adódó feladatok, az import energiahordozók kér­dése, és a fűtéssel, világítás­sal összefüggő pazarlások, nem megfelelő gazdálkodás szerepeltek. Legjobb esetben is legalább 160 napig kell az illetékeseknek a lakások fű­téséről gondoskodni, ami azonban 190 napig is elhú­zódhat, — természetesen az időjárás függvényeként. Itt jelentkeznek azok a gondok, melyek az energiaszolgálta­tóknak sok fejtörést okoz­nak. Ez pedig a „fűtsek, ne fűtsek” dilemmája, mert ha az októberi időjárás reggel úgy követeli, bizony be kell fűteni, de ha ugyanaznap kellemesre fordul az idő, már „pazaroltak” is. A legfontosabb cél, hogy inkább gazdálkodni kell, mint korlátozni, és a legfon­tosabb, megtanítani az érin­tetteket gazdálkodni. Az ál­lamigazgatási felügyeletek, társ szakigazgatási szervek segítségével igyekezzenek jó irányba segíteni a fűtés és világítás energiafelhasználá­sait. A cél az, hogy a fűtési igények legyenek reálisak, az energiafelhasználás éssze­rű módon történjék, de mégse menjen a munka, a szórakozás, pihenés rovásá­ra. Egyszerű, gyakorlati pél­dákkal is szolgáltak a szak­emberek: a színházak ne le­gyenek túlfűtöttek, az áru­házakban az általában „öl­tözötten” érkező vásárlók ne szaúnázzanak, viszont az ott dolgozók se fázzanak. A pa­hogy ura a kezének. Paran­csolni kell „nekik”, meg kell tanítani őket egymástól füg­getlenül dolgozni, máskülön­ben a kereszt- és kéziszán véletlenül sem ír le rádiusz formát és nem lesz gömb, hanem csak valamiféle sok- ezerszög, egyenetlen felület, ami a szemnek is bántó. György Laci már eszter­gált gömböt, sőt, még azt is megpróbálták, hogy kockába egy másik kockát „tegyenek bele” ugyanabból az anyag­ból. Természetesen ehhez tudni kell a matematikát, is­merni az anyag szerkezetét és sok egyéb más dolgot... „Az esztergályozáshoz ész kell.” Ezt bővebben nem magyarázza. Nincs az a tö­kéletes technológiai utasítás, ami mindenre választ adna, így a Gömbölyítő — mert zarló fogyasztókat energia­bírsággal igyekeznek majd jobb belátásra bírni. Min­denki és mindenütt töreked­jen a tudatos, folyamatos, ésszerű energiafelhasználás­ra! Meg kell tanulni gaz­dálkodni, ami nem büntetés, hanem a biztos jövőt szol­gáló követelmény. Minden esetben meg kell találni a funkcióhoz tartozó energiagazdálkodást, ami a gyakorlatban 20—21 fok, megfelelő relatív páratarta­lommal és a munkához, munkahelyhez való helyes öltözöttségben jelentkezhet. Minden állampolgár a saját helyén váljon érdekeltté az okszerű felhasználásban. Elhangzott a tanácskozá­son, hogy a tanácsok válla­latfelügyeleti jogköre változ­ni fog, és igény lenne arra is, hogy a főenergetikusnak intézkedési jogköre legyen adott esetekben. Az állam- igazgatási felügyeleti jogkör­ről szóló utasítás általános értelemben nem változik, vi­szont a vállalatfelügyeleti jogkör egy része igen, de az energetikus ugyanúgy kez­deményezheti a büntetés ki­szabását, beavatkozhat a pa­zarlásoknál. Mindezek mel­lett a felelősség is változik, a döntési jog és szabadság gyorsabb, hatékonyabb in­tézkedéseket hoz majd. Ismét egy gyakorlati példa, ami­kor ellenőrzik a hőmérsék­letet, mire a második eme­letre ér a vizsgálódás, ki­szellőztetik a fölös energi­át... Ezentúl a tanácsoknál is ellenőrizni fogják a hő­mérsékletet, de gondnak ér­zik az energetikusok, hogy megyeszerte csak egy ember végzi ezt, szúrópróbaszerű­en. Javasolták, hogy jelölje­nek ki területi egységeket, ahol energetikus dolgozik, és intézkedik, ha szükséges, mert a végrehajtásnak ma még csak ellenőrzéssel van foganatja, így ebben a kér­désben is lépni kell. A to­vábbiakban a villamos érin­tési és biztonságtechnikai előírások betartásának ellen­őrzésére is nagyobb gondot kell fordítani. A cél az, hogy ne a büntetés, hanem a le­hetőségeken belüli ésszerű gazdálkodás kerüljön előtér­be. Szabó Sándor elvetemült személyek így hívják őket — kénytelen a nap minden percében hasz­nálni az eszét, azaz gondol­kodik, mert azt már az első napokban a fejébe verik, hogy „többet ésszel, mint erővel”. György Laci álmai között szerepel, hogy majd a szak­munkásvizsga után a mű­szergyár fejlesztési üzemré­szébe kerül, mert ott lehet igazán szakmunkát készíteni, ott kísérleteznek és soha sincs egyforma munkadarab. Azt is tudja, hogy ehhez ne­ki nagyon jó szakmunkásnak kell lennie ... Ezért is mond­ja, hogy az esztergályozással rokon szakma a marós, a kö­szörűs, a gyalus... és ha ezek közül ahányat elsajátít, annyi emberré válik ... H. J.—G. K. a munkásőrség egységgyökei Országszerte megkezdődtek a munkásőrség egységgyű­lései, amelyeket a következő hetekben tartanak meg. A ta­nácskozáson a munkásőrpa- rancsnokok beszámolnak a testület tagjainak a népgaz­daság, a közélet és a fegyve­res szolgálat terén végzett idei munkájáról. A rendez­vényeken irészt vesznék és felszólalnak a párt-, az álla­mi és társadalmi szervezetek helyi vezetői, valamint a társ fegyveres erők és testületek képviselői, s a gyűléseken a beszámoló párt-taggyűlések állásfoglalása álapján értéke­lik a testületi tagok párt- megbizatásainak végrehajtá­sát. Ezeken a fórumokon sok ezer munkásőr mondja el vé­leményét a párt politikájá­ról, társadalmi életünkről is. A gyűléseken számba veszik a kongresszusi és a felszaba­dulási munkaverseny eddigi eredményeit. A Komárom, a Baranya, a Nógrád, a Veszp­rém, és a Borsod megyei munkásőrök például sok ezer tonna szén terven felüli ter­melését vállalták, amellyel eilsősorban a lakosság jobb ellátását szolgálják. A me­zőgazdaságban dolgozó mun­kásőrök Vas, Szabolcs-Szat- már, Fejér, Bács-Kiskun, Bé­kés és Szolnok megyében az őszi betakarításban segítet­tek. A budapesti, a Heves, a Hajdú-Bihar, a Zala, a So­mogy és a Pest megyei mun­kásőrök kommunista műsza­kokat szerveztek, ezek mun­kadíját óvodák. iskolák, egészségügyi intézmények bővítésére, fejlesztésére aján­lották fel. A beszámolókban szólnak arról is, hogy az egy­ségek. az alegységek jó szín­vonalon hajtották végre gya­korlataikat, s az őszi lövé­szeteken jó és kiváló ered­ményeket értek el. Lapunk szerdai számában közöltük első tudósításunkat a KISZ Tolna megyei Bizott­sága, a Tolna megyei Tanács, a KliSZÖV, valamint a Szak­szervezetek Megyei Tanácsa által a fiatal szakemberek­nek ez évben is megrende­zett — felmenő rendszerű — szakmai versenyek első ren­dezvényéről, a kőművesek megyei döntőjéről. A városi döntőket köve­tően tegnap délelőtt a meg­méretés és a bizonyítás igé­nyével találkoztak a targon­cavezetők — kereken tizen­öten — a TITÁN Tolna me­gyei kirendeltségének ebéd­lőjében. Annál is inkább itt, mert a TITÁN indította út­jára már korábban e szak­mai versenyt, és az eddigi szekszárdi városi versenyek rendezését követően most ad­tak először otthont a megyei­nek is. Még a versenykezdés előt­ti percekben kérdeztük az egyik versenyzőt, Keresztes Józsefet, a Bonyhádi Zo­máncipari Művek gépmun­kását, hogy milyen úton ju­tott el eddig az állomásig. A bonyhádi ZIM-toen kere­ken tizenöt éve dolgozó Ke­resztes Józsefnek ez az első ilyen jellegű megyei verse­nye. — A városi versenyen má­sodik lett... — Sikerült — válaszolja —, de itt nem ismerem a mezőnyt. Ennek ellenére az élbolyban szeretnék végezni. Hogy miért indultam már otthon is? Mert egy ilyen versenyen mindig csak nyer­ni lehet. Tapasztalatokat. A versenyzőket — a TÁÉV, a TITÁN, a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat, az MSV Tolnád Gyára, a Bony­hádi Zománcipari Művek, a dombóvári Csavaripari Vál­lalat, a Paksi Konzervgyár, valamint a dombóvári FÜ- SZÉRT-éerakat nyertes tar­goncavezetőit — Kiss Mag­dolna, a KISZ Tolna megyei Bizottságának első titkára köszöntötte, ismertetve a szakmai versenyek szerepét és jelentőségét. Ezt követően Kovács Győző, a TITÁN Tolna megyei kirendelségé- nek vezetője tartott rövid is­mertetést a vállalat tevé­kenységéről. Elmondta, hogy munkájuk során napota 100 tonna árut mozgatnak meg, ezt elképzelhetetlen lenne teljesíteni a targoncások nél­kül. (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Dombóvár városkörnyékén 9600 hektáron elvégezték az őszi kalászosok vetését, még 350 hektár az elvetendő te­rület. Jelenleg a kukorica és cukorrépa betakarítása köti le a termelőszövetkezetek és a Dalmandi Mezőgazdasági Kombinát dolgozóinak és gé­peinek többségét. A kukori­A köszöntő szavak után a versenyzőknek szakmai, po­litikai és munkavédelmi totó kitöltésével kellett belépniük a küzdőtérbe. A háromne­gyed órás szellemi munka után következett a targonca- vezetők igazi megméretése a TITÁN epreskerti nagy rak­tárában leválasztott, könnyű­nek egyáltalán nem nevezhe­tő pályaszakaszon. Két, frissen hitelesített elektromos targoncán kellett megoldaniuk a teher le- és felvételét, és az U-ailakú köz­lekedőfolyosókon úgy szállí­taniuk a terhet, hogy ne ér­je sérülés sem a szállítmányt, sem pedig a barikádokat. El­sőként Reinics Béla, a TITÁN dolgozója ült a nyeregbe és 3 perc 8 másodperc alatt tel­cabetakarítást a terület felén, mintegy 6100 hektáron el­végezték a gazdaságok, cu­korrépánál ez 60 százalék. A műtrágyázási munkák is jól haladnak. Mintegy 9800 hektáron elvégezték a mű­trágyaszórást az őszi veté­sek alá. Tavaszi vetésű nö­vények alá eddig 4200 hek­táron végeztek alaptrágyá­zást, a terület 30 százalékán. jesítette a távot. A szintidő egyébként kereken négy perc volt. A verseny végeztével az alábbi eredmények születtek. Első helyezést ért el Feczer Emilné, a Paksi Konzerv­gyár, második helyezett Rei­nics Béla, a TITÁN, a har­madik helyezett pedig Ba- tucz István, a TÁÉV dolgo­zója. Mindhárom helyezett aján­dékutalványt, valamint okle­velet kapott, melyet Kiss Magdolna, a KISZ Tolna megyei Bizottságának első titkára adott át. Ezenfelül Feczer Emilné elsőként ve­hette át Kovács Győző ki­rendeltségvezetőtől a TITÁN adományozta targoncaveze­tői vándorserleget. szíj A gazdaságok jól teljesítik a szerves trágyázása tervüket is, eddig 2717 hektáron ké­szültek el a munkával, ami a betervezett terület 83 szá­zaléka. A várongi Petőfi Termelő- szövetkezetben Tálas József főmezőgazdászt kérdeztük a kukoricatermesztésről. — Milyen eredményeket vár? Köztudott, hogy a ter­melőszövetkezetet két alka­lommal is érte jégkár. — Sajnos, ez így van, de ennek ellenére elég jó az át­lag. Jelenleg a határ legtá­volabbi részén dolgoznak a kombájnok, ahol a közelben erdő van, és elég nagy a vadkár. Itt egy kicsit gyen­gébb lesz a termés. Kukori­cából mintegy 160 hektár vár még betakarításra. Az őszi kalászosok vetését még nem fejeztük be, mivel ku­korica után is vetünk búzát, így még 130 hektár az a te­rület, ami elvetésre vár. BODÖ IMRE Fotó: Dombai István Főenergetihusi értekezlet Pécsett Megkezdődtek Városkörnyéki helyzetkép

Next

/
Thumbnails
Contents