Tolna Megyei Népújság, 1984. november (34. évfolyam, 257-281. szám)
1984-11-15 / 268. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 268. szám Ara: 1,40 Ft 1984. november 15., csütörtök Mai számunkból A MAFFIA Árnyékában (2. old.) ISKOLAKÖSTOLGATÖ (3. old.) IFJÚSÁGI PARLAMENT A VOLÁNNÁL (4. old.) MEDDIG KELL BEAVATKOZNI? (5. old.) PARKOSÍTÁS, JATSZÓTÉRÉPÍTÉS Összefogással (5. old.) Beszámoló taggyűlések Ma délután a megye hét pártalapszervezetében tanácskozásra ülnek össze a kommunistáik, Ihogy számba vegyék, mit tett a párt- szervezet — és mit tettek egyténileg is a párttagok — az elmúlt öt esztendőben a XII. kongresszus határozatainak megvalósításáért. Ma a pálfai és a tolnané- medi községi, a regölyi té- esz, a szekszárdi gyakorló iskola, a TÁÉV dombóvári és szekszárdi IV-es, valamint a szekszárdi KPM- pártszervezet tart beszámoló taggyűlést, holnap újabb hat. hétfőtől pedig naponta tíz-húsz-harm inc álapszer- vezetben tartanak taggyűlést. A taggyűlés mindig fontos esemény a pártszervezet életében. A mostaninak azonban kiemelkedő a jelentősége. Fontos állomásai a párt XIII. kongresszusára való fölkészülésnek. Ezért a taggyűlések előkészületei is eltérnek a szokásostól. A vezetőségek, illetve a vezetőségi tagok elbeszélgetnek az egész párttagsággal, előveszik az ötéves munka dokumentumait — jegyzőkönyveket, emlékeztetőket — hogy a vezetőség reális képet tudjon adni a kommunista kollektívának az ötéves munkáról. A pártszervezetek egy részében — ahöl az egy hónapos időszak elején tartják a beszámoló taggyűléseket, már lezajlottak a beszélgetések és a vezetőségi ülések. A tapasztalat az, hogy a párttagok mindenütt felelősséggel szóltak az elmúlt időszakról, kritikusan és önkritikusan, a szocializmus iránti elkötelezettséggel mondtak véleményt a munkáról, főként arról, milyen eredményesen dolgozott a pártszervezet, dolgoztak ők maguk a párt politikájának megvalósításáért. Sok helyütt ínyilvánították ki véleményüket, hogy az eddiginél többet kell tenni azért, hogy a mai nehéz gazasági körülmények között is előre haladjunk a szocializmus építésében, fokozódjék a párttagság helytállása, következetesebb degyen a pártszervezet irányító-ellenőrző munkája. A taggyűlés eredményességének fontos tényezője a beszámoló. Igen fontos, hogy reális képet adjon az ötéves munkáról, szóljon az eredményekről — és azokról, akik példamutatóan teljesítették mind a munkahelyen, mind egyéni magatartásukban, környezetükben kommunista kötelességüket, de önkritikusan tárja fel, melyek a pártmunka gyengeségei, milyen mulasztások történtek és esetenként a személyes felelősség megállapítására is kerüljön sor. Szóba kerültek a beszélgetéseken az országos politika kérdései is. ám vigyázni kell, hogy a taggyűlés beszámolója és vitája ne ebbe az irányba tolódjon el, „elnyomva” a helyi problémákat. Országos politikáról -majd a vezetőségválasztó taggyűlésen, a kongresszusi irányelvek megvitatásakor essék több SZÓ. J. J. Ülést tart a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának ülését november 15-re összehívták. A Politikai Bizottság javasolja a Központi Bizottságnak, hogy vitassa meg az MSZMP XIII. kongresszusának előkészítésével összefüggő tartalmi és szervezeti kérdéseket. (MTI) Megkezdődtek a magyar-indonéz államfői tanácskozások A várakozásnak megfelelően, jó légkörben kezdődött az Elnöki Tanács elnökének indonéziai látogatása. A keddi fogadtatás, amelyen az államfő mellett az alelnök is jelen volt, az első megbeszélésen 'kialakult szívélyes légkör, a sajtóban a magyar államfő látogatásának biztosított nagy terjedelem egyaránt arra utal, hogy indonéz részről is nagy fontosságot tulajdonítanak a tárgyalásoknak. Ezt részben az magyarázza, hogy Losonczi Pál személyében először látogat el magyar államfő Indonéziába. Emellett, mint az egyik angol nyelvű fővárosi újság, a Jakarta Post rámutat, Indonézia most általában is intenzívebb kapcsolatokat kíván kiépíteni a szocialista országokkal. Szerdán reggel az Elnöki Tanács elnökének programja az Indonézia függetlenségét kivívó küzdelem mártírjai előtti tisztelgéssel kezdődött, Losonczi Pál megkoszorúzta a kalibatai hősi temetőben levő emlékművet. A szertartásra Kardono légi- marsall, Suharto elnök katonai titkára kísérte el a (Folytatás a 2. oldalon.) Losonczi Pál vendéglátójával, Szuharto elnökkel a tárgyalások szünetében. (Telefotó) Lazár György és Havasi Ferenc fogadta a moldavai miniszterelnököt Lázár György, a Miniszter- tanács elnöke szerdán a Parlamentben fogadta Ivan Usztyijánt, a Moldavai Szovjet Szocialista Köztársaság Minisztertanácsának elnökét. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón jelen volt Ivan Aboimov követtanácsos, a Szovjetunió budapesti nagy- követségének ideiglenes ügyvivője. Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára a nap folyamán ugyancsak fogadta a moldavai miniszterelnököt. * * * Ivan Usztyijan eddigi magyarországi programja során ellátogatott többek között a Május I. Ruhagyárba, a Minőségi Cipőgyárba, felkeresett számos vidéki mezőgazdasági üzemet, és ismerkedett Budapest, valamint a Duna-kanyar nevezetességeivel. Magyarországra látogat a belga kormányfő Lázár Györgynek, a Mi- zánkba érkezik Wilfried nisztertanács elnökének meg- Martens, a Belga Királyság hívására a közeli napokban miniszterelnöke, hivatalos látogatásra ha- (MTI) Elutazott a apán KP küldöttsége A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására november 6—14. között látogatást tett hazánkban a Japán Kommunista Párt küldöttsége Murakami Hiromunak, a KB elnöksége elnökhelyettesének vezetésével. A delegáció tanulmányozta az MSZMP gazdaságpolitikáját, gazdaság- irányítási rendszerünk, a szocialista demokrácia továbbfejlesztésének kérdéseit. A küldöttséggel, amelyet fogadott Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, megbeszélést folytatott Varga Péter, a KB tagja, Ballai László és Horn Gyula, a KB osztályvezetője. A japán vendégek ellátogattak Borsod- Abaúj-Zemplén megyébe, ahol fogadta őket Grósz Károly, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, és megtekintettek több ipari és mezőgazdasági létesítményt. A küldöttség szerdán elutazott Budapestről. A vendégeket a Ferihegyi repülőtéren Györke József, a KB külügyi osztályának helyettes vezetője búcsúztatta. Tambov megyei tanácsi delegáció megyénkben Elvtársi, baráti eszmecsere a megyei pártbizottság épületében A településfejlesztés távlatai Vita a tervezetről A testvérmegyei kapcsolatok keretében tapasztalatcsere-látogatásra tanácsi delegáció érkezett hozzánk a testvéri Tambovból. A küldöttséget — vezetője Kosz- tyin Nyikoláj Ivanovics, a Tambov megyei Tanács első elnökhelyettese, tagjai: Szo- szédov Jevgenyij Vasziljevics, a Morsanszki Járási Tanács elnöke és Karjavin Viktor Tyimofejevics, a Morsanszki Városi Tanács elnöke — tegnap fogadta K. Papp József, a megyei pártbizottság első titkára és Császár József, a megyei tanács elnöke. A tájékoztatót és az elvtársi, baráti eszmecserét követően testvérmegyénk küldöttei koszorút helyeztek el a szovjet hősök emlékművén. A delegáció négy napot tölt nálunk. Itt-tartózkodá- suk alatt tanulmányozzák megyénk mezőgazdaságát, a növénytermesztésben és az állattenyésztésben alkalmazott módszereket. Ellátogatnak többek között az állat- tenyésztő vállalat központjába, megtekintik a bonyhádi Pannónia Termelőszövetkezet tehenészeti telepét, a Paksi Konzervgyárat és a KSZE szekszárdi kukoricatermesztési rendszer bemutatóját. A terűiéit- és a település- fejlesztés hosszú távú irányelveit a párt és a kormányzati szervek a 70-es évek elején határozták meg. Ennek ailapján az elmúlt másfél évtizedben számottevő eredmények születtek, ugyanakkor új ellentmondások is keletkeztek. A tapasztalatokból kiindulva és elemezve a változó feltételeket, az intenzív fejlesztés követelményeit, az irányítási rendszer változásait és a szocialista demokrácia kiszélesítését, szükséges a terület- és településfejlesztés irányainak meghatározása az ezredfordulóig. E feladatokról az ország- gyűlés dönt a tavasszal, az oda kerülő előterjesztés tervezetét a Minisztertanács október 11-i ülésén megtárgyalta és úgy határozott, hogy azt társadalmi vitára kell bocsátani. A koncepció Tolna megyei vitájára került sor tegnap délelőtt a régi megyeházán. A vitán részt vettek a megye országgyűlési képviselői, a megyei tanács területi tagjai, a népfront, a KISZ-, a szakszervezet és a városok vezetői, a népfrontbizottságok és a jelentősebb üzemek képviselői. A vitában részt vett Gyiugyi János, a megyei pártbizottság titkára. Ribliing Ferenc, a megyei tanács általános elnökhelyettese ismertette a megye tizenötéves fejlődését, majd szólt a megye terület- és településfejlesztési elképzeléseiről, összhangban az új koncepcióval. összesen 14-en szólaltak fel, döntően helyeselve a tervezet alapél vét. Sok szó esett az infrastruktúra helyzetéről és fejlesztésének fontosságáról, az úthálózat és vasúti közlekedés, a telefonellátás, a villanyhálózat és a televízió vételének jobbítása, illetve az utóbbi esetében a kábeltelevíziózás kérdéseiről. Ezenkívül aztán a tervezet szinte minden pontjáról beszéltek a felszólalók, különösen azokról a témákról, amelyek közvetlenül érintik a lakosságot. Az alapellátás napi és helyi gondjairól szinte mindenki szólt, egyértelműen helyeselve a koncepció azon részeit, amelyek szerint kétezerig el kell tüntetni az alapellátásban meglévő különbségeket, vagyis megteremteni a teljes foglalkoztatást, az óvodai ellátást, az alsófokú oktatást, és az egészségügyi ellátást. Tisztázódott, hogy mindez nem községenként értendő, hanem körzetenként, vagyis a mainál kisebb, elérhetőbb távolságra. Mindenki helyeselte, hogy a települések közötti kategorizálás megszűnt, mert azt már korábban eltörölte az élet, cél az életkörülményekben meglévő indokolatlan különbségek felszámolása, de nincs szó arról, hogy eddig a városokat fejlesztettük, ezután pedig a községeket fogjuk. Célszerű, gazdaságos és arányos fejlesztésről van szó. Általános helyeslést váltott ki a tervezet azon tétele, miszerint az első háromosztá- lyos oktatást, ahol erre mód van, vissza lehet körzetesíte- ni, de e kérdésben sem szabad feladni a már elért oktatási szinvonaiat, és nem szabad „átesni a ló túlsó oldalára”. Sökan foglalkoztak a szűkén vett településfejlesztési kérdések részleteivel is, üdvözölve azt az elvet, hogy ott legyen a pénz, ahol a döntés megszületik és ahol a végrehajtás szintje van, de sokan vitatták, hogy a jelenlegi helyzet alapján az indokolatlan különbségek mérséklődnek-e, ugyanis a tanácsok saját bevétele függ például attól, hogy milyen gazdálkodási egység működik a területen. Valamennyi témakör ismertetésére nincs mód, de hangsúlyozni kell azt a gondolatat, amiről Gyugyi János, a megyei pártbizottság titkára beszélt, nevezetesen, hogy nem tervről van szó, hanem fejlesztési irányokról, elképzelésekről, amelyeknek az anyagi forrásáról ma még korai vitatkozni. A tervek ugyanis változatlanul az eljövendő ötéves tervekben kerülnék megfogalmazásra. Akkor kell majd számba venni, hogy a fejlesztési irány szerint mi az, amire van pénz és mit kell hátrébb sorolni a tennivalók közül.
