Tolna Megyei Népújság, 1984. október (34. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-13 / 241. szám
1984. október 13. NÉPÚJSÁG 9 Rakétákkal a jégeső ellen Munkában a jég eső-elhárító rakétakilövő-berendezés A vetések és az évelő növények jégeső elleni védelmét sikeresen valósítja meg a szovjet Moldáviában létrehozott, a hidrometeorológiai folyamatokat aktívan befolyásoló szolgálat. Különleges rádiólokátor-állomásokkal, korszerű technikával, számos jégeső-elhárító rakéta- kilövő-berendezéssel szerelték fel. A jégesővel fenyegető viharfelhők, a rakéták által bennük szétporlasztott különleges reagensek hatása után csendes esővel öntözik a földeket. A köztársaság évente körülbelül 5 millió tonna gyümölcsöt, zöldséget, szőlőt és jelentős mennyiségű ipari növényt termeszt. Az évszázad végéig az egész, 2 és fél millió hektárnyi mezőgazda- sági termőterület a talajjavító szakemberek és a hid- rometeorológusok erőfeszítéseinek eredményeként a szavatolt terméshozam területévé válik. A napkonyhában Róza Csarijeva főmérnök a soron következő kísérlethez készíti elő a napberendezést I--------------------------—-------------------1 A türkmén Tudományos Akadémia Szolnce (Nap) tudományos-termelési egyesülésének kutatói napenergiával működő berendezéseket fejlesztettek ki. Köztük öntözőberendezéseket és vízmelegítőket, heliomelegháza- kat és napenergiával fűtött lakóházakat, heliohűtőszek- rényeket és még sok más berendezést. A napenergia megszelídítésére különleges kísérleti komplexum épült fel a Karakum sivatag Cser- kezli körzetében. A 2000. évig több száz hasonló helio- komplexum épül fel. A napenergiával üzemelő berendezések sivatagi, telepítése gazdaságilag indokolt. Minden köbméter édesvíz előállítása olcsóbb ily módon, mint a szállítás, a melegházak fűtése napenergiával, a fűtőanyag teljes megtakarítását biztosítja. Türkménia területének négyötödét a Karakum sivatag foglalja el, a napsütötte napok száma évente 240. Ilyen körülmények között a napenergia népgazdasági hasznosítása elsőrendű fontosságú feladat. A közeljövőben a Szovjetunió sivatagjai a szovjet Közép-Ázsia energetikai központjaivá válhatnak. A korszerű napelemek alkalmazásával olyan meny- nyiségű villamos energia termelése válik lehetővé, amely fedezi a közép-ázsiai körzetek igényét. Sok országban folynak kutatások a napenergia hasznosítására ipari és háztartási célokra. A Szovjetunió 11. ötéves tervidőszakára (1981—1985.) és 1990-ig terjedő időszakra vonatkozó gazdasági és szociális fejlesztési fő irányok hangsúlyozzák: fokozni kell az újratermelődő (vízi, nap, szél és geotermális) energia- források népgazdasági hasznosítását. Szvetlána Hakijeva tudományos munkatárs, Mamed Hannamedov, a műszaki tudományok kandidátusa, valamint Allamurad Ibraimov mérnök a napkonyhát vizsgálják Lengyelország Országos vita a jövő évi tervről Az Intertransplant a betegekért Lengyelországban még július végén nyilvánosságra hozták az 1985-ös népgazdasági terv alapelveit tartalmazó dokumentumot. A közzétett tervdokumentáció nyomán széles körű vita bontakozott ki, s hozzáfoghattak a jövő évi vállalati tervek ösz- szeállításához is. Ugyanis már most ismeretes, hogy milyen lesz 1985-ben Lengyelország nyersanyag- és energiaellátása, anyaggazdálkodási helyzete, melyek a fő külkereskedelmi célkitűzések" és mekkora szerepet szánnak a takarékosságnak a termelésben. A vita első szakaszában az érdeklődés elsősorban az ármozgásokra, a reálbérek alakulására, a beruházásokra, a lakásépítkezésekre, a mezőgazdasági termelésre és a belföldi piaci ellátásra irányult. Minderről sok szó esett a levelekben, a sajtóban, a gyári kollektívák gyűlésein és természetesen a szakmai tanácskozásokon. Nagy aktivitásról tettek tanúbizonyságot a szakszervezetek is. Véleményüket különös figyelemmel és behatóan elemzik. A tervdokumentáció megvitatásának második szakaszában már a vállalati tervek konkretizálása került előtérbe. Ilyen volt például a Lengyelország-szerte jól ismert Polam-Pila Izzólámpa- gyár terveinek az előkészítése. Az üzemi pártbizottság kezdeményezésére összehívott gyűlésen megbeszélték, hogy milyen feltételek szükségesek a jövő évi terv realizálásához. Az elképzelések szerint a termékforgalmazás 13,5 százalékkal növekszik a jövő évben. A termelésnek egy jelentős részét kormánymegrendelések kötik le. A vitán szóba került a foglalkoztatás, a bérviszonyok kérdése, a vállalati lakásépítkezés, a beruházások, a kooperáció, az anyagellátás és a műszaki fejlesztés megannyi problémája is. A szczecini Polmo Gépjárműalkatrész Gyárban a takarékosság állt a vita középpontjában. Az üzemnek saját takarékossági és inflációellenes programja van, amelynek a megvalósítása sikerrel folyik. A dolgozók beszéltek arról, hogy miként lehet gazdaságosabban visz- szanyerni a felhasznált nemesfémeket, hogyan regenerálhatják a különleges szerszámokat és mennyire csökkenthetik a továbbiakban a termékek súlyát. De szó esett a káderpolitikáról is, s ez a téma napjainkban úgyszólván valamennyi lengyel vállalatnál fontos kérdés. Az eddig lezajlott megbeszélések azt mutatják, hogy a vita nem felesleges. A felszólalók nagy többsége konkrét javaslatokkal állt elő egy- egy kérdés megoldására. Ha például a szakmunkások hiányáról volt szó, rámutattak arra, hogyan oldható meg a probléma egyebek közt a vállalati lakásépítési akciók fejlesztésével, ami a munkaerőtoborzás egyik bevált eszköze. De arról is szóltak, hogy a munkakörülmények javítása, a termelés műszaki és technológiai feltételeinek a korszerűsítése, a növekvő termelésen alapuló béremelés nagy megtartó erő. Ezek segítségével csökkenthető a munkaerő vándorlása, s felszámolható a szakmunkáshiány. A társadalmi tervkonzultáció ma fontos esemény Lengyelországban. Lehetővé teszi, hogy a jövő évi népgazdasági terv kidolgozásában állampolgárok ezrei vehessenek részt, s kifejezi a kormánynak azt a törekvését, hogy a dolgozók széles rétegeit bevonja az ország irányításába. A konzultáció befejezése után a javaslatot figyelembe véve kidolgozzák a tervet és előterjesztik a szakszervezeteknek további vita céljára. A jövő évi népgazdasági terv végleges változata csak ezután válik kötelező érvényűvé. A szervek és szövetek, átültetése, továbbá a itransz- plantációs immunológia volt a tárgya a KGST-országok IX. tudományos-koordináló ülésének. A varsói (tanácskozáson megjelent tudósok közül a csehszlovák Vladimir Koczandrle és a szovjet Va- lerij Sumakov professzort szólaltatta meg az INTER- PRESS (tudósítója. Az azerbajdzsáni Hirman- dali faluban a közelmúltban ünnpelte 110. születésnapját az Agajev házaspár. Annak idején az elsők között kezdték el az új élet építését Azerbajdzsánban, az elsők között léptek be a közös Vladimir Koczandrle, a prágai Klinikai és Kísérleti Orvostudományi Intézet igazgatója, a KGST-országok In- tertransplant veseátültetési együttműködési rendszerének elnöke dlmondotta, hogy a szervezet 1980 decemberében alakult meg az általa vezetett prágai egészségügyi intézményben. gazdaságba. Azóta tizenegy gyermeket neveltek fel. Igaz, az idősebbik fiúk nem jött vissza a háborúból, de a többiek felcseperedtek, szülőföldjükön élnek, dolgoznak. A népes családnak mintegy 150 tagja van. A száztizedik születésnap Csehszlovákia Korszerűsítik a telefonhálózatot Az első telefonközpontot a mai Csehszlovákia területén 102 évvel ezelőtt helyezték üzembe, s az első interurbán beszélgetésre 1884-ben, pontosan 100 éve került sor. Az országban 1950-ben 451 ezer telefonállomás működött. Számuk 1960-ban már 2 millió, 1979-ben 3 millió volt. Az előfizetők száma 1984 elejére meghaladta a 3,4 milliót. Csehszlovákiában jelenleg 100 lakosra 22,1 telefonállomás jut. Csehszlovákiában fontosnak tartják a telefonhálózat bővítését és fokozatos automatizálását. A modern technika lépésről lépésre váltotta fel az elöregedett berendezéseket. Az automata központba bekapcsolt állomások aránya az 1950. évi 61 százalékról az idén 99 százalékra emelkedett. A kézi kezelésű központok már csak néhány tucat előfizetőt szolgálnak ki. A Prága—Karlin-i Tesla Vállalat PK 202 és MK 611 típusú telefonközpontokat szállít a távközlés részére. Egy-egy ilyen központ maximálisan 10 ezer előfizetőnek a telefonhálózatba történő bekapcsolását teszi lehetővé. A mellékállomásokkal ellátott kisebb automata központokat a Liptovsky Hradek-i Tesla Vállalat gyártja. Itt készülnek a kanadai Mitel cégtől vásárolt licenc alapján a VE 200-as elektronikus telefonközpontok. A berendezéseket automatikus hibajelzővel szerelték fel. Az interurbán telefonösz- szeköttetés automatizálását két szakaszban oldják meg. Először több tucat várost kötöttek össze ideiglenes csatlakozással, s ezzel egyidejűleg megkezdték a végleges rendszer kiépítését is. Az ország területét 244 körzetre osztották fel. Egy-egy körzet körülbelül 30 kilométer átmérőjű, kör alakú területre terjed ki. A kör középpontjában található automata központba kapcsolódnak be a helyi állomások. A körzetek 23 tranzit-körzetbe torkollnak, ezek biztosítják az országos összeköttetést. Az interurbán telefonösszeköttetés automatizálása gyors ütemben halad. 1983-ban már a csomóponti központok kétharmada, 160 centrum volt automatizált, s 9 automata tranzit-telefonközpont üzemelt. Még az idén üzembe helyezik Plzen, Usti nad Labem, Pozsony és Zsolna tranzit-telefonközpontját, s már építik Ostrava és Nyit- ra tranzitközpontjainak épületeit. A tranzitközpontokat külföldi berendezésekkel szerelik fel. A prágai tranzit- és nemzetközi telefonközpont a svéd Ericcson cég berendezéseivel működik. A pozsonyi központ részére a zágrábi Nikola Tesla Vállalat készítette el a berendezéseket. Ceské Budejovicébe pedig magyar ARM 20-as berendezést szállítottak. Jelenleg az interurbán beszélgetések 80 százalékát kapcsolják automatikusan. Legnagyobb ütemben Kelet- Szlovákiában folyik az automatizálás. Kassa, Eperjes és Poprád tranzitközpontjai lehetővé teszik az automatikus összeköttetést Kelet-Szlová- kia mindegyik csomóponti körzetével.
