Tolna Megyei Népújság, 1984. október (34. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-13 / 241. szám
1984. október 13. tolna \ _ NÉPÚJSÁG 1 negyvenedik blmiMt is i pártkongresszus tiszteletin Csaknem ötezer szövetkezeti tag versenye A mezőgazdasági termelő- szövetkezetekben is hagyomány, hogy hazánk jelentős évfordulóira, a felszabadulás tiszteletére, az alkotmányt köszöntendő és más jeles események alkalmából szocialista munkaversenyt tartannak s érnek el. példás eredményeket. A közelmúltban értékelte a Tolna megyei Mezőgazdasági Szövetkezetek Szövetségének elnöksége az idei mozgalmat, amely a fel- szabadulás negyvenedik évfordulóját és a közelgő párt- kongresszust kívánja méltóképpen megünnepelni. Ez év elején kezdődőt a verseny, ugyanis az elmúlt év végén indult országos mozgalom a megyei mezőgazdasági üzemekben .nem ltudott elterjedni, érthető okok miatt, ugyanis a felhívás megjelenése időszakában már a (termelési szezon végén jártak. így a verseny szervezése ez év első negyedében kezdődött el, s az első szakaszban 286 brigád közel ötezer tagja tett vállalást, vesz részt a szocialista munkaversenyben. Az első negyedév után, amikor a tervtárgyaló közgyűlések befejeződtek, újabb szövetkezetek csatlakoztak a versenyhez, s a brigádok száma jóval meghaladja a félezret, a versenyben részt vevők száma pedig a korábbi kétszeresénél nagyobb mértékre nőtt. A versenyvállalások nem egyformák. Mindenütt ia helyi legfontosabb (tennivalók megvalósítását segítik elő .a vállalások teljesítésével. A (termelés mennyiségi növelése mellett mindenütt a termékek, termelvények minőségének javítását is célul tűzték. A gabonaprogramban nemcsak a szemveszteség csökkentése, hanem a gyors betakarítás is fontos, így a búzát például tizenkét munkanap alatt takarították be a földekről. Sok helyen azt tervezik, hogy több vágósertést és marhát küldenek a feldolgozó üzemekbe. De erőfeszítéseket tesznek a kedvezőtlen időjárás hatásának csökkentésére is, annak érdekében, hogy a tejfelvásárlás ne csökkenjen. Az abrakfelhasznáiLás csökkentése ugyancsak a vállalások között szerepel, a tartási körülmények javításával, a gondosabb munkával kívánnak a tervezettnél kevesebb abrakot felhasználni egy kiló vágósúly előállítására. Jelentős az olyan vállalások száma is, amelyek a régi gépek, alkatrészek felújítását programozzák, ugyanis az üzemben lévő gépek élettartamának meghosszabítása jelentős beruházási könnyítést jelenít, hiszen la jól felújított gép jórészt pótolja az újat. A mezőgazdaságban folyó munkaverseny jelentős teret ad az egyéni kezdeményezések kibontakoztatására is. így például az újító munka fokozása, az új technika bevezetése is számos vállalásban szerepel. S ezzel egy- időben jelentős összeget tesz majd ki a társadalmi munka értéke is, ugyanis minden brigád vállalt közösségért munkát, az iskola, óvoda, a saját munkahely, a község gyarapítására, szépítésére. A gazdasági vezetők súlyának megfelelően foglalkoznak a verseny folyamatos értékelésével, az élenjárók népszerűsítését fonltos munkának (tartják, ugyancsak gondot fordítanak arra, hogy a szomszédos szövetkezetek tagjainak termelési eredményeit, a vállalások teljesítésének mértékét megismerjék, s ezekről példát vegyenek. Az elnökség úgy döntött, hogy a szövetség munkatársai a gazdaságokban járva a jövőben nagyobb figyelmet fordítanak a szocialista munkaverseny értékelésére, s hatékonyabb támogatást nyújtanak ott, ahol különféle nehézség jelentkezik a folyamatos munkában. —Pj— ZIDAR-TOTÉV együttműködés A tolnaiak házat öntenek Becsén Több mint tízéves a Tolna megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalat baráti kapcsolata a jugoszláviai Becse város ZIDAR (kőműves) építőipari vállalattal. Küldöttségeket küldenek minden évben, az a cél hogy ismerjék egymás munkáját, a dolgozók életkörülményeit, s amennyiben lehetséges, a munkamódszereiket is elsajátítsák. A jugoszláviai építőipari vállalatnak van egy korszerű téglagyára, amelyből igen kiváló minőségű falazóanyagot küldenek a feldolgozó részlegekhez, s van a ZIDAR- nál olyan gépi berendezés is, amelyet Tolna megyében nem használnak. A tapasztalatcsere’nemcsak szórakozás jellegű, hanem gazdasági értéke is van. Más kérdés, hogy a pihenés, egymás megismerése is haszonnal jár, ám ezt nem lehet közvetlenül- érzékelni. Az elmúlt héten a TOTÉV huszonöt tagú küldöttsége járt Becsén. Három napot töltöttek ott el, s tapasztalatokban gazdagodva tértek haza. A találkozónak volt szórakoztató jellegű rendezvénye is, négy sporttágban mérték össze erejüket a vállalatok dolgozói. Baráti víacsorai, beszélgetés, családlátogatás egészítette ki a programot. A legjelentősebb esemény a műszaki csoport látogatása volt. Ugyanis néhány építkezést, a vállalat központi telepét és a ZIDAR téglagyárát is megnéaték. Tanulmányozták az új munkamódszerekét, eljárásokat, az új anyagok felhasználásának, illetőleg gyártásának módját. Egy szerződést is aláírtak, amely meghatározza a két vállalat szorosabb, gazdasági együttműködését. Ezek szerint a TOTÉV a ZIDAR- nak házakalt önit Becsén, és a jugoszláviai város térségében. A Tolna- megyei vállalat odaszállítja a technikai eszközöket, s Itíz-tizenkét szakembert ezek kezelésére. A terveket is viszik, ám a házak díszítése és néhány külső változtatás a hazai öntött házakhoz képest már a vajdasági szakemberekre hárul. Ügy (tervezik, hogy a becsei szakemberek Szekszárdon a Béri Balogh Ádám utcában, a kórház rendelőintézetével szembeni utcarészen készítenek majd házakat. Ezek a házak főleg nagy kézimunka- igényűek, így a kitűnő vajdasági szakemberek megmutathatják, hogy mennyire képesek különleges, hagyományos anyagokból lakóházak készítésére. A becsei szakemberek e hó végén ismét eljönnek Szekszárdra, tárgyalnak a tárcák illetékeseivel. A TOTÉV az együttműködéssel kapcsolatos tárgyalásokat már jórészt befejezte a hazai szervekkel, így az október végi tárgyalás már véglegesíti a két vállalat együttműködését. fiz ember és az erdő Nem lehet elképzelni az emberi életet Földünkön az erdők nélkül. Hajdanán az erdő védelmet, táplálékot, építő- és tüzelőanyagot szolgáltatott a természeti népeknek. Az erdőt az ember mindig használta, sokszor pedig kihasználta. Nem egy kultúra elpusztult, a népek elszegényedtek, miután erdeiket kivágták, elpusztították, — gondoljunk csak a nagy földközi-tengeri kultúrákra, Jelenleg az ember és az erdő kapcsolata mind szorosabb, még ha a technika fejlődése, az urbanizáció ez ellen mutat is. Ma az erdő közvetett szerepe egyre jelentősebb. Nemcsak tűzifát, építő- és faanyagot szolgáltat, nemcsak tért ad a természet kedvelőinek, hanem újratermeli gépkocsink, üzemeink és tüdőnk által elfogyasztott oxigént, védi termőtalajainkat a lepusztulástól, tisztítja vizeinket, meggátolja nagy árvizek keletkezését, életteret ad számos állatfajnak. Hazánkban az erdő jelentőségét már évszázadokkal ezelőtt felismerték. Állami törvények hatására kezdték meg a lepusztult erdők újratelepítését, iaz Alföld fásítását. Több mint 200 éve az erdőgazdasági üzemtervek tartalmazzák az erdő védelmét, csökkentésének megakadályozásált, az állományok fenntartáséit célzó előírásokat. Az urbanizációs ártalmak hazánk lakosságának nagy részét érintik. A lakóhelytől távoli pihenés egyre fokozódó igény. Az ősi ösztön, a természet utáni vágy az embereket, természetjárókat és kirándulókat egyaránt az erdőbe csalogatja. Világszerte, ia hazánkhoz hasonló fejlettségű államokban az erdei pihenés, erdei üdülés társadalmi igény tett. A gazdasági fejlődés egyes problémái, például az energiaválság, előtérbe hozta a fának, mint energiahordozónak kérdését. 1972-ben a Buenos Aires-i VII. erdészeti világkongresz- szus az erdők alapfunkcióit — a magyar delegáció javaslatára — termelési, környezetvédelmi és szociális-üdülési funkcióban határozta meg. Hazánkban az erdészeti munka alapvetően e hármas követélmény alapján folyik. Általában minden erdő alapjaiban gazdasági célokat szolgáik viszont elsődleges funkciója meghatározza a gazdasági munka formáját. Akár gazdasági, akár véderdőről vagy közjóléti erdőről van szó, kezelésére szükség van, a benne lévő faanyagot a népgazdaság számára hasznosíthaltóvá kell tenni. A világ összes erdőterülete 4670 millió hektár, Magyar- ország erdőterülete 1,6 millió hektár. Magyarország területének egyhatodát borítja erdő, ez kereken 1,6 millió hektárt tesz ki. A terület 82 százalékán 1980-ban termelés folyt, 14 százalék volt az úgynevezett környezetvédelmi, s 5 százalék a szociális és üdülési erdőterület. A környezetvédelemre kijelölt erdők területe 1960 és 1980 között majd háromszorosára nőtt, 2000-ig a terület várhatóan lényegesen nem változik. Az erdő szociális-üdülési szerepének növekedését bizonyítja, hogy az elmúlt 20 évben az e célra kijelölt terület aránya négyszeresére nőtt, és a ma felmérhető igények alapján 2000-ig még megháromszorozódik. Ez any- nyit jelent, hogy ekkor mintegy 213 000 hektár erdőnk lesz. A gazdasági erdők elsődleges célja a faitermesztés. A véderdő célja pedig, hogy biztosítsa a talaj, & víz, a levegő, az élővilág és a itáj védelmét. Az erdőkben az ember egészségének megőrzésével kapcsolatos célok az erdők környezetvédelmi és szociálisüdülési funkcióján keresatül érvényesülnek. Ez a szabadtéri felüdüléshez, erdei sporthoz, kiránduláshoz, pihenéshez, rekreációhoz az erdők adta lehetőségekben érvényesül. Ezt szolgálja az üdülőerdők ilyen célra, fenntartott és berendezett hálózata az ország egész területén. Elsődlegesen szociális-üdülési rendeltetésre 74 ezer hektár erdő van kijelölve, melynek fejlesztésére, fenntartására a feltételek adottak. A IV. ötéves terv időszakában 86 közjóléti fejlesztési tervet hagytak jóvá. Ebben az időszakban az ország szinte minden városa, nagyobb települése meMett levő, arra alkalmas erdőkben kialakultak azok az üdülőerdő egységek, melyekben az úgynevezett alapozó közjóléti beruházások megkezdődtek. Ezek között legjellemzőbbek: az üdülőerdőket feltáró sé- taűthálózait kiépítése, gépkocsi parkolók létesítése, ezeken és nagyobb forgalmú helyeken — minit források, kilátóhelyek, rétiek mellett — letelepedőhelyek, asztalok, padok, tűzrakóheilyek, esőkunyhók, eligazítótáblák, illemhelyek, szemétgyűjtők kihelyezése. Készült továbbá néhány kilátótorony, gépkocsiét, víztározó és sípálya is. Az V. ötéves tervben ezeknek a megkezdett közjóléti beruházásoknak a folytatása következett. A beruházások jellegét tekintve az arány a turisztikai forgalom igényeit kielégítő erdei utaik és erdei vasutak rekonstrukciója és létesítése felé tolódott. 1975-ben elkészült az erdőállomány fejlesztési terv, amely tervezési és költség- normatívákat adott, modell- tervekkel segítette a megvalósítást, fenntartást, üzemeltetést. MÉM-támogatással valósult meg például a Ge- menci Állami Erdő- és Vadgazdaság területén a Sötét- völgyi parkerdő. A VI. ötéves terv erdőtelepítési célcsoportos beruházási javaslatában az erdei kirándulóközpontok továbbfejlesztését, azok komfortjának növelését jelöli meg. A meglévő nagy forgalmú erdei kirándulóhelyeken az a cél, hogy a kialakított parkerdők területén szétszórva lehelyezett létesítmények helyett az egyes parkerdei berendezések — az eddiginél egyszerűbb, de időállóbb kialakításával — azokon a pontokon legyenek koncentráltan elhelyezve, ahol ja kirándulók szívesen megfordulnak. Ilyen helyek az üdülőerdők fogadópontjai, autóparkolók, források, kirándulóhelyek, játszóterek környéke. Az erdőgazdaságok erőfeszítései önmagukban nem elegendőek az erdészeti közjóléti létesítmények működéséhez. Szükség van az erdőt és berendezéseit használók helyes viselkedésére. Jelenleg csak milliókban fejezhető ki az akár, amit a gondatlanság és a szándékos rongálás okoz. Szinte nincs olyan város környéki erdő, amelyet a lakosság és az egyes intézmények által odahordott szemét ne árasztana el. Csupán a Pilisi Állami Parkerdőgazdaság Budapesti Erdészete évente mintegy 1 millió forintot költ szemételta- karitásrai, de még a Fővárosi Közterületfenntantó Vállalat segítségével is csak nagy erőfeszítések árán birkózik meg a feladattal. Nincs az az erdőbe kihelyezett parkerdei létesítmény amely használatba adásától számított egy-két héten belül ne lenne megrongálva. Legrosszabb eset az, amikor a kárt okozók a berendezést eltulajdonítják. Ha a társadalom tudatformáló ereje megköti a rongáló kezeket, az eddig javításra és pótlásra költött összeg új létesítmények építésére fordítható. A sötétvölgyi parkerdő bejárata Kellemes, megnyugtató környezet Váralján
