Tolna Megyei Népújság, 1984. október (34. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-12 / 240. szám
1984. október 12. Dombóvár Városkörnyéki NÉPÚJSÁG 3 napraforgó-helyzetkép Claas Dominátor a szakcsi határban Sajtótájékoztató a MÉM-ben Torlódnak az őszi munkák Háromhetes késés a betakarításban és a vetésben Pótkocsira kerül a termés Dombóvár város környékén kilenc termelőszövetkezetben termesztenek napraforgót, összesen 1576 hektáron. Az idei szeszélyes időjárás következtében a termesztés sikere gazdaságonként változó. * Először Kocsis Imrét, a szakcsi Üj Élet Termelőszövetkezet növényvédelmi és agrokémiai ágazatvezetőjét kérdeztem. — Mi a véleménye a termelőszövetkezet idei napraforgó-termesztéséről ? — A gazdaság szántóterülete 3195 hektár. Ebből napraforgó 250—270 hektár. Ezzel a területtel tudjuk biztosítani a 6—7 éves vetésforgót. A napraforgó nagyüzemi termesztése során korábban a gyengébb területeken történt a növény vetése, ezt részben az akkori kedvezőtlenebb árak határozták meg. Most fontos gazdasági növény a napraforgó, a gazdaság legjövedelmezőbb szántóföldi ágazata. Az idén a termés elmarad a korábbi átlagtól, ez a napraforgóra kedvezőtlen, csapadékos időjárásnak köszönhető. Általánosságban elmondható, hogy 15 kg vegyes hatóanyagból álítunk elő 100 kg napraforgómagot, a korábbi években 11—13 kg között alakult ez a szám. * — Gyulajon Máté Rudolf főagronómus válaszolt kérdésemre: — A napraforgó-termesztés az idén több-kevesebb problémát okozott a gazdaság szakembereinek. Kezdődött a sok csapadék miatti növénypusztulással. A májusi 90 mm-es csapadék lehullása előtt elvégeztük a vegyszeres gyomirtásokat, mégis volt gyomosodás a területeken. Így gépi kapálást kellett alkalmaznunk. A nyári, szárazabbra fordult időjárás kedvezett a növény termesztésének, közel 300 000 forintot takarítottunk meg, mert nem kellett helikopteres védekezést alkalmaznunk. Így a gombabetegségek mindöszsze 1—2 százalékos kárt okoztak. A főagronómus elmondta, hogy mindezek ellenére többet vártak a napraforgótól. A napraforgó-ágazat így is a legjövedelmezőbb. Idén 253 hektáron termesztettek napraforgót, ami a szántóterület 10—11 százaléka. A jövő évi terv 300 hektár. ♦ — Utoljára a városkörnyék sarkában — a baranyai határon — fekvő kaposszek- csői Kossuth Termelőszövetkezet növényvédelmi és agrokémiai szakirányítóját, Surján Lászlót kerestem fel, aki a következőket mondta, a gazdaság napraforgó-termesztésével kapcsolatban: — A korábbi évekhez hasonlóan nálunk nem volt fertőzés, sem tő-, sem tányérbetegségek nem támadták meg a növényállományt. Csak olyan területeken termesztünk napraforgót, ahol a hatéves forgó biztosítottnak látszik. Idén csak 141 hektárt vetettünk így, biztosítható a növény eredményes termesztése. BODÓ IMRE körzeti növényvédelmi és agrokémiai felügyelő Fotó: DOMBAI ISTVÁN Az idei őszi mezőgazdasági munkák különösen nagy feladatokat jelenítenek a mezőgazdasági üzemeknek, hisz a szeptember végén, Október elején lehullott csapadék miatt nem tudták időben elkezdeni a termények aratását, és a vetést. A késedelem más átlagos évekhez viszonyítva bárom hetet jelent, s az őszi munkák várhatóan december elejéig elhúzódnak. Mint Magyar Gábor mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter sajtótájékoztatóján elmondta: a jövő évi kalászos-gabonatermés sikere érdekében igen nagy gondot keil fordítani a vetés előtti talajelőkészítésre, a vetés minőségére. A betakarítást elsőként azokon a területeken kell kezdeni, ahova az őszi búza vetőmagja kerül. A silókukoricát a terület 90 százalékáról már levágták, s minthogy ígéretes a másodvetésű silókukorica, a tavasziak egy részét szemesként takarítják be. Az árukukorica nedvességtartalma meglehetősen magas 30—40 százalék közötti, de mivel a termény biológiailag érett, az aratást nem lehet halogatni. A szárítás energiaigénye magas, de idén sok 'kukoricát tárolnak majd nedvesen is, hisz a korszerű tárolókapacitás egymillió tonna, ezenkívül több helyütt szükségtárolókat is létesítenek. A csapadékos időszakot követően nőtt a cukorrépa gyökérzete, viszont egy százalékkal csökkent a cukortartalma — amennyiben az idő jóra fordul, a cukortartalom növekedésével lehet számolni. Idén a legnagyobb gond- nan a kertészeti ágazatok vannak, kevesebb a termés, mint amennyire számítottak. A terméskiesés miatt a feldolgozóiparban, a konzervgyárakban nyersanyaghiány fordulhat elő. A munkák elvégzéséhez adottak a feltételek, a Vetőmagtermeltető Vállalat eddig a vetőmag 95 százalékát szállította ki az üzemekbe. Erő- és munkagépekből is megfelelő a kínálat. Néhány alkatrész, illetőleg műszaki áru jelenleg is hiánycikk, nehezen lehet hozzájutni gumiabroncshoz, áttetsző és fekete fóliához, valamint bálakötöző zsineghez. A MÉM a gazdaságokban idén ősszel felmerülő gondokat számos intézkedéssel mérsékli, elsősorban a szállításnál, a szárításnál, az aszály sújtotta területek takarmánybázisának megteremtésénél, valamint a kertészeti kultúráknál. Ami a szőlőtermést illeti, az úgynevezett „ipari” alacsony felvásárlási árkategóriába tartozó bor felső határértékét jelentő 14 mustcukorfokot lejjebb, 12,5 cukorfokra mérsékelték azért, hogy csökkentsék az üzemek árbevétel-kiesését. A 12,5 cukorfok fölötti asztali bor kategórián belül 2,5 cukorfokkal javíthatják az üzemek a boraikat import, vagy hazai mustsűrítményekkel. A bortörvénynek megfelelően répacukorral sem a nagy, sem pedig a kistermelők nem javíthatják fel a boraikat. Az intézkedés célja az, hogy a hazai jó bor híre továbbra is fennmaradjon, hisz bortermelésünk fele külfüldön talál vevőre. Az idei sajátos helyzetet figyelembe véve intézkedtek arról is, hogy az aszály sújtotta megyékben a hiányzó takarmányt pótolják. Ennek az a gyakorlata, hogy a szomszédos megyékből közvetlenül a kombájn mellől viszik el a kukoricát, amit aztán nedvesen tárolnak, s ez mindkét üzemnek jelentős energiamegtakarítást jelent. Ehhez kapcsolódik az az intézkedés is, hogy a 100 kilométeren túli üres teherautófutás mentesül a büntetés szankciója alól, akár a mezőgazdasági üzemek, akár a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalatok gépjárműveiről van szó. Emelték továbbá a téli alma felvásárlási árát is, külön az alapárat, és a tárolás díjtételeit is. Most, hogy szép napos az idő, és a meteorológiai prognózis szerint is jó időre számíthatunk, Tolna megye mezőgazdasági üzemeiben folyamatos a munka: a burgonyát a terület 84 százalékán szedték fel, a cukorré- paszedés pedig a betakarítandó terület 24 százalékán történt meg. Betakarították 522 hektáron a szóját. A kukoricaszedés — a magas víztartalom miatt — az elején tart még, mintegy 7 százalékos a betakarítás állása. Nagyüzemeink a zöldségféléket felszedték, a gyümölcsszüret a terület 85 százalékán, a szőlő szüretelése pedig 217 hektáron fejeződött be, ami az összes területhez viszonyítva 13,4 százalékot jelent. A lucerna első és második növedéke — az optimális májusi időjárás hatására — bőséges termést adott, bár a széna minősége és beltartal- mi értéke ezzel nem járt együtt. A harmadik és a negyedik kaszálás az elmúlt tíz év legalacsonyabb termésátlagait produkálta. Jelentős mértékben megnövekedett a lucemavetőmag termőterületek nagyságrendje, mely a széna mennyiségét tovább mérsékelte, de lucernamagból rekordot jelentett. A vöröshere első kaszálását a csapadékos időjárás kedvező irányba befolyásolta. Ennek a növénynek a területe nem számottevő megyénkben, vetőmag-előállítást folytatnak a terület nagyobb részén. Ezekben a napokban csúcsidőhöz éi a földeken a munka. Idén nehéz körülmények között kell helytállniuk mind. zoknak a mezőgazdasági do gozóknak, akik az ország kenyerének a megtermelésén munkálkodnak. 1944. október 15-e évfordulóján (II.) Csak „alkotmányosan" Miközben Horthy tétovázik, a hitleristák tervei már készen állnak. Már hetek óta „német védelmet” élvez Szálasi Ferenc nyilasvezér, és kinyomtatták azokat a kiáltványokat is, amelyekben az áll: a kormányzó „nemzetárulása” után átveszi a teljes hatalmat és nemzetvezetővé nyilvánítja magát, folytatva a harcot a „német birodalom oldalán a teljes győzelemig”. Budapesten van Ottó Skorzeny, s különítménye, az SS leggyakorlottabb emberrabló csoportja. Budapesten vannak már azok a német csapatok is, amelyeknek meg kell akadályozniuk Magyarország kiválását a háborúból. Ennek az akciónak a fedőneve „Páncélököl”. És jól halad a Maus- akció is, amelynek célja a Várban működő kiugrási irodát vezető ifjú Horthy Miklós, a kormányzó fiának elrablása, hogy majd az ő életével zsarolják meg apját. Hitlerista ügynökök jugoszláv partizán megbízottaknak adják ki magukat és október 15-én délelőttre találkozót beszélnek meg a „kis Horthyval”. A Gestapo terve így szól: „A fiú és a tárgyalópartnereinek letartóztatása a megbeszélés folyamán és a lehetőség szerint a mindkét részre nézve kompromittáló dokumentumok biztonságba helyezése részünkről előzetesen elvégzendő. A megbeszélések alapján meg kell kísérelni megtudnunk, az ellenféllel való kapcsolataikat és az eddigi tárgyalásaikat. Lehetővé tenni e helyen a további megbeszéléseket, abban az esetben, ha az akció sikerül. A fiút kényszeríteni arra, hogy saját emberein keresztül hivatalos válaszként üzenjen T-nek (Titónak — a szerző), akihez „kísérőként” a mi emberünk menne. Esetleg merénylet megkísérlése. A Biztonsági Szolgálat vezetője a tárgyalások során legéberebben figyeli, nem merülnek-e fel előre nem látott veszélyek, szükség esetén a rohamcsapatot akcióra utasítja”. Horthy tervei? Október 14-én, szombaton délben egy órakor a kormányzó magához hívatja kisbarnaki Farkas Ferenc tábornokot. Elmondja neki, hogy Moszkvában Faragho aláírta a fegyverszüneti egyezményt, amelynek értelmében szembe kell for- dulniok a náci Németországgal. — Hogyan? Milyen előkészületek történtek erre ? — érdeklődik Farkas. Horthy csak legyint: — Ezt majd valahogy kijátszom! — jelenti ki. S aztán megemlíti a tábornoknak, hogy azért tájékoztatta mindenről, mert esetleg más. nap, október 15-én, a proklamáció elhangzása után őt nevezi majd ki miniszterelnöknek. Farkas Ferenc távozik, s Tost alezredes, a szárnysegéd jelenti, hogy Utassy ezredes visszaérkezett Malinovszkij marsalltól. Horthy maga fogadja az ezredes jelentését. A szeme sem rebben, amikor Utassy elmondja: a szovjet csapatok magyarországi parancsnoksága csodálkozott, hogy felhatalmazás nélkül és teljesen tájékozatlan tisztet küldtek hozzájuk tárgyalás céljából. S amikor Utassy azt jelenti, hogy a szovjet főparancsnokság 48 órán belül várja a követelményeknek megfelelő katonai megbízottakat, Horthy megparancsolja Utassynak: maradjon készenlétben, egy másik, később kijelölendő tiszttel együtt ő tér majd vissza Malinovszkij főhadiszállására. Közben Horthy Ambrózy- val átküldi Lakatos miniszterelnökhöz a rádióprokla- máció már kész szövegét. A miniszterelnöknek fogalma sincs, hogy a fegyverszünetet már aláírták, nem ismeri annak feltételeit, s a proklamáció elolvasása után azt javasolja: a kormányzó törölje azt a kitételt, hogy Magyarország aznaptól kezdve hadiállapotban lévőnek tekinti magát Németországgal. Ambrózy az észrevételt továbbítja Horthynak. A kormányzó , egyetértésével aztán a kabinetiroda főnöke törli a szövegbőí azt a bizonyos részt, amely egyedül adhatna bizonyosságot az országnak. Az aláírt fegyverszünetről még mindig nem tud sem a miniszterelnök, sem a honvédelmi miniszter, sem a ve. zérkar főnöke. Horthy Lakatoson és Farkason kívül csupán Ambrózyval, Vattayval, Aggteleky tábornokkal, az új budapesti helyőrségparancsnokkal, Lázár tábornokkal, a testőrség parancsnokával közli a valóságot. Felesége, fia és menye viszont természetesen a beavatottak között van. Tulajdonképpen belőlük áll ezekben a napokban a kormány. Horthy úgy kezeli a háborúból való kiugrást, mintha az Horthynak családi ügye lenne. Az ország sorsa nem fontos, csak az, hogy a Horthy család túlélje a nehéz időket. Horthy végre hozzálát, hogy előkészítse a kormányt. Szombat délutánra összehívja a minisztereket, Jurcsek és Reményi-Schneller nélkül, nehogy ezek azonnal informálják a németeket. Vörös János tartson beszámolót a katonai helyzetről, magyarázza el a minisztereknek, hogy nincs már remény, Lakatos pedig szavaztassa meg a miniszterekkel a legfelsőbb elhatározást: hagyják jóvá, hogy Horthy fegyverszüneti kérelemmel forduljon a szövetségesekhez. Azt, hogy a fegyver- szünetet már meg is kötötték, ráér a magyar királyi kormány megtudni a másnap délelőtti koronatanácson, amelyen természetesen már Jurcsek és Reményi-Schneller is ott lesz. Végtére is az alkotmányos formákat be kell tartani: a két miniszternek akkor is helye van az ülésen, ha a Gestapo fizetett besúgói. Más előkészületeket is tesz a kormányzó. Vasárnap délelőtt fél 12-re felhívja a Várba Hlatky Endre miniszterelnökségi államtitkárt, a Rádió kormánybiztosát, ő viszi majd el a Rádióba a proklamáció szövegét. Pontban déli tizenkét órára Vee- senmayert, Hitler meghatalmazottját hívatja Horthy. Még mielőtt a proklamáció elhangzana, közli vele, hogy fegyverszünetet kötött. Horthy szavát adta Hitlernek, és Veesenmayernek, hogy a németek előzetes értesítése nélkül nem kezd semmiféle akcióba, s egy magyar úr a németeknek adott szavát nem szegi meg. Ha viszont Veesenmayerrel a bejelentés előtt néhány perccel közli elhatározását, szavát is megtartja, s időt sem enged neki a cselekvésre. Horthy figyelmen kívül hagyja, hogy a németek már mindenről tudnak és semmiféle más katonai előkészületet nem tesz. Illetőleg: várbeli bizalmas katonai tanácsadóival, Vattayval és Lázárral, Ambrózy kabinetfőnök bevonásával megtanácskozza a Vár védelmének feladatait. A proklamáció elhangzása után a Vár köré majd aknákat raknak le, s a testőrség felkészül a védelemre. Hogy mi lesz a fővárossal, az országgal? Ez Horthyt hidegen hagyja. Azt tanácsolják neki, hogy utazzék Beregszászra, az I. hadsereg főparancsnokságára, Dálnoki Miklós Bélához, ott biztonságban lehet. Az altengernagy azonban hősi pózba vágja magát, s kijelenti: — Nem hagyom el a süly- lyedő hajót! Ahhoz, hogy a hajó ne süllyedjen el, éppen arra volna szükség, hogy Horthy Miklós a hozzá hű csapatok főparancsnokságán keressen védelmet. Ö azonban „alkotmányosan” cselekszik. És ez a cselekvési mód egyenlő azzal, hogy átjátssza a hatalmat a nyilasok kezére. Tétlenül, különböző tanácskozásokkal telik az idő. A hitleristák pedig, akik tudják: a kormányzó a velük való szakításra készül, de még nem tudják pontosan, mikor, elhatározzák: kezükbe veszik az események menetét. Október 15-én délelőtt 9 órára a jugoszláv partizán megbízottaknak álcázott hitlerista ügynökök egy Eskü téri irodában találkozót beszélnek meg ifjú Horthy Miklóssal. És miközben a „kis Horthy” a másnapi találkozóra készül, rejtjelzett távirat, immáron utlimátum érkezik Moszkvából, amely- a szovjet vezetés teljesen jogos bizalmatlanságát tükrözi: „1. Haladéktalanul kezdjék meg a magyar csapatok visszavonását a Tisza vonalától Budapest felé, egy részük pedig mérjen csapást a Szolnok térségében védekező német csapatokra. 2. A magyar csapatoknak haladéktalanul adjanak parancsot a német csapatok elleni harctevékenységre, és a Vörös Hadsereggel való kapcsolat felvételére. 3. 1944. október 16-án reggel 8 órára juttassák el Szegedre a magyar és a német erők elhelyezkedéséről rendelkezésre álló összes adatot, a továbbiakban pedig állandó és teljes tájékoztatást nyújtsanak katonai tevékenységükről és elhelyezkedésükről.” Horthy az események sodrában ennek a történelmi jelentőségű táviratnak tulajdonította a legkisebb fontosságot. Következik: 3. SS-akció és koronatanács.
