Tolna Megyei Népújság, 1984. október (34. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-10 / 238. szám

A NÉPÚJSÁG 1984. október 10. Fociológiai nyelvészkedés Irreális-e a reális? Újabban a labdarúgó-mér­kőzésekről szóló tudósítá­sokban gyakran előfordul — országos lapokban is — „ir­reális volt a pálya talaja”, „a zuhogó eső a pályát ir­reálissá változtatta”. Tudom, hogy a sportnak, így a foci­nak is megvan a maga szak­mai nyelve, a maga szakmai zsargonja. Magának a sport- újságírónak is. De. Ma már csak a sportban tájékozatlan ember gondol valamiféle csoportos gúlagyakorlatra, ha olyasmit olvas, hogy „Me­gyerit feltartották”. Ugyan­csak ő kiált fel ujjongva: na végre egy suszter!, ha azt hallja, hogy „Dienes talpal”. Az ő agyában rémlik föl a felnégyelés középkori ször­nyűsége, ha leírva látja: „Kovács Bélát felvágták”. Nem is tudtam, hogy az állami hóhért Garabának hívják, jegyzi meg, amikor ezt ol­vassa: „Szentest Garaba akasztotta”, ö háborodik fel legjobban, s talán még „fúj bíró”-t is kiált, olvasván: „a partjelző beintett” és a bíró nem állította ki, holott ugyanezért a játékost leza­varta a pályáról. És becsü­letsértést emleget akkor, amikor ilyesmiket hall a közvetítésben: „Törőcsik lö­kött”. És mi az, hogy irreá­lis pálya. Ki kell már men­nem egy meccsre, mondja kíváncsiságtól égve. Nagyon érdekes lehet, amikor irreá­lis, azaz a valóságban nem létező talajú pályán játsza­nak. Valami űrbéli játék le­het. Sehol semmi. Csak a nagy üresség. Meg délibáb. Végtelen semmi. Micsoda iz­gis! Mert mit is jelent az, hogy irreális? A valóságban nem létező, valótlan, a való tényeknek nem megfelelő. Itt közbe kell szólnia a labda­rúgó-mérkőzésekre gyakrab­ban járóknak. A sportújság- írók által olyan szeretettel emlegetett irreális tulaj­donképpen nagyon is zord, sőt kemény realitást, valósá­got jelent. Nevezetesen azt, hogy eső áztatta, sáros, po- csolyás, vagy hólepte, a fagytól sziklakemény talajú pályán folyik a játék, ahol jobbára esnek-kelnek a játé­kosok. És ez egyáltalán nem valótlan, a való tényeknek nem megfelelő, azaz nem irreális. A tudósítás válik azzá, ha összekeverjük a szavakat és önkényesen ér­telmezzük őket. CZAKO SÁNDOR Francia dokumentumok Szigetvárott A magyar—francia törté­nelmi kapcsolatokat doku­mentáló kiadványokkal gaz­dagodott a szigetvári Vár ba­ráti Kör. A 17—18. századi emlékek Franciaországnak az akkori magyar politikai helyzet iránti élénk érdek­lődését mutatják. Mint isme­retes: a nemzeti érzelmű magyar főurak — élükön a Zrínyiekkel — francia támo­gatással remélték és akar­ták helyreállítani hazánk függetlenségét a Habsburg- uralommal szemben. A Várbaráti Kör kereken negyedszázada gyűjti a Zrí­nyi-családhoz és a Zrínyiek korához kapcsolódó emléke­ket, s ily módon jutottak birtokába a francia eredetű dokumentumok. A legjelen­tősebb közülük egy kortársi híradás a költő és hadvezér Zrínyi Miklós 1664-ben tör­tént halálos szerencsétlensé­géről. Az írás szerzője Leon, hardo Frizon francia jezsu­ita, akit a napkirály — XIV. Lajos — bízott meg azzal, hogy szerkesszen gyászbeszé­det. 1665 tavaszán hangzott el a beszéd Párizsban, a tra­gikus esemény után alig fél évvel, tehát egykorú tudó­sításként foghatjuk fel Zrí­nyi haláláról. Szigetvárott őrzik „A ma­gyarok szenvedései” című francia nyelvű kiadványt, amely az 1664. és 1771. kö­zött szervezett Wesselényi- összeesküvésről számol be. Kartográfiai ritkaságnak számít az a francia eredetű térkép, amely a 300 év előtti Magyarországot ábrázolja. A térkép szegélyén rövid le­írás olvasható hazánkról és ebben a legfontosabb váro­sok között említik Szigetvárt, jeléül a francia királyok hagyományos Zrínyi-kapcso. latainak. A Várbaráti Kör gyűjte­ményének érdekes darabja XVI. Lajos francia király dísztálja. A 60 cm átmérő­jű, gyönyörűen cizellált réz­tál a barokk ötvösművészet remeke. lérlegellei A KSH Számítástechnikai és Ügyvitelszervező Vállalat — a PM Ellen­őrzési Főigazgatósággal együttműködve — továbbra is felajánlja az 1984 első-félévében bevezetett szolgáltatását: A VÁLLALATOK ÉS A SZÖVETKEZETEK MÉRLEGBESZÁMO­LÓJÁNAK, GYORSJELENTÉSÉNEK ÉS BEVALLÁSÁNAK MIK- ROGÉPES ELLENŐRZÉSÉT, A PM ELLENŐRZÉSI FOlGAZGA- tosAg Által megadott vizsgalati szempontok sze­rint. Az új szolgáltatás előnye: — a leadási határidő előtt a ceruzás mérlegbeszámolóját is ellen­őriztetheti és szankciók nélkül kijavíthatja, — a kész, számítógéppel ellenőrzött és hibátlan mérlegbeszámoló­kat a PM Ellenőrzési Főigazgatóság illetékes igazgatósága újabb ellenőrzés nélkül veszi át. Felhívjuk a tisztelt felhasználók figyelmét, hogy az MS-MÉRLEG programcsomag (készítője: a META-SYŐTEM SZÜV Rendszerfejlesztő Leányvállalat) az egyetlen olyan mérlegellenőrző programtermék, amely­nek alkalmazását és aktualizálását a PM Ellenőrzési Főigazgatóság rendszeresen jóváhagyja. A SZOLGALTATAS bevezetésének ütemezése 1984 harmadik negyedévétől: — az ipari, az építőipari szolgáltató, a belkereskedelmi és a kül­kereskedelmi ágazat részére Budapesten, továbbá Békés, Fejér, Heves, Nógrád, Pest, Somogy, Tolna, Vas és Zala megyében. 1984 végétől: a mezőgazdasági ágazat részére, az előzőekben felsorolt megyékben. 1985 első félévétől: valamennyi ágazat részére, valamennyi megyében. Azok a felhasználók, akik szolgáltatásunkat már 1984-ben igénybe akar­ják venni, részletesebb információt kaphatnak a következő címen: SZÜV Szekszárdi Számítóközpont Igazgató: Nádor Iván. Témavezető: Matulay Magdolna. Tel.: 74-16-822. Cím: Szekszárd, Wesselényi u. 15. 7100. (456) PETŐFI NÉPE Eben az esztendőben is több országos, sőt nemzetkö­zi jeflentőségű kiállítást, vá­sárt, bemutatót, termékver­senyt rendeztek hazánk kü­lönböző városaiban, Kecs­kemétre pedig tavaly vonzot­ta az érdeklődőket a Hírős Napok nemzetközi rangú rendezvénysorozata. Bács- Kiskun megye ipari, mező- gazdasági és élelmiszer-fel­dolgozó üzemei sikeresen vettek részt ezeken a be­mutatókon, s az is kitűnt, hogy egyre többen — a ter­mékszerkezet korszerűsíté­sének köszönhetően — je­lentkeztek újdonságokkal, melyeket a bírálók díjakkal, elismerő oklevelekkel jutal­maztak. Ezekből a termékek­ből nyitottak kiállítást a hé­ten Kecskeméten, a megyei pártbizottság előcsarnoká­ban, ahol az érdeklődők lát­hatták az idei Szegedi Ipari Vásáron, a BNV-n, a Kiváló Aruk Fórumán, valamint a borversenyeken díjazott élelmiszereket, ruházati és egyéb ipari cikkeket. A Budapesti Nemzetközi Vásáron fürdőkádjáért nívó­díjat kapott a kecskeméti Zománc- és Kádgyár, díjat nyert a Habselyem Kötött­árugyár női fehérneműiért, az Alföldi Cipőgyár — cipői­ért —. a Kecskeméti Kon­zervgyár — párád icsom ita­láért —, a Kecskeméti Sütő- és Édesipari Vállalat — ku­koricatallér és Passziánsz teasüteményéért a Kiskun- halasi Állami Gazdaság — Halasi Cabernet-jéért —, a DUTÉP a DUFA nyílászáró- családért kapott elismerést. A Szegedi Ipari Vásáron el­ért díjakért — a Hírős már­tásáért — a Kecskeméti Kon­zervgyárnak, a Rajnai Riz- 1 ingért a Közép-magyaror­szági Pincegazdaságnak, a Chardonay-ért a Kiskunha­lasi Állami Gazdaságnak, a Hajósi Cabernet-ért, vala­mint a Hajósi Nagyburgun­diért a Hosszúhegyi Mezőgaz­dasági Kombinátnak, a Kis­kőrösi Merlot-ért a Kiskő­rösi Állami Gazdaságnak, valamint a DUFA nyílászá­ró-családért a DUTÉP-nek, a CARBOROBOT kazánért a BÁCSÉPSZER-nek gratu­láltak. A Szegedi Ipari Vásár Csik-show-val elért külön- díjáért, valamint a BNV-díj- ért a Budaprint dunavecsei üzeme, a soproni nemzetközi vörösbor-fesztivál t nagydíjá­ért a Kisíkunhalasi Állami Gazdaság, a Kiváló Áruk Fórumán elért eredményért a Petőfi Nyomda kapott elis­merést. Az Izsáki, a Helvé­ciái, a Keoskemét-Szikrai és a Kunbajai Állami Gazdaság, a Kecskeméti Baromfifeldol­gozó Vállalat, a BÁCSHŰS, az UNIVER ÁFÉSZ, a Sző­lészeti, Borászati Kutató In­tézet, a KAGE Paprika- és Konzervipari Vállalat, a Vá­rosföldi Állami Gazdaság húsüzeme, a Habselyem Kö­töttárugyár, a Kiskunhalasi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet, a TEXCOOP, a Bajai Finomposztó Vállalat, a Kecskeméti Alupigment Gyáregység, és a Parketta- gyártó Vállalat kollektívájá­nak ugyancsak köszönetét mondtak eddigi eredményes bemutatkozásaikért. SOMOGYI ^ A számítógép napjaink-' ban éppúgy megtalálható az iskolákban, mint a különbö­ző munkahelyeken. Knapp Ottó, a nagyatádi gimnázium igazgatóhelyettese elmondta: ők hat számítógép segítségé­vel tanítják az elsősöket, s ha a húszórás kurzus után valaki kedvet kap, szakköri foglalkozáson ismerkedhet tovább a programozással, a gép kezelésével, mert csak harmadikban-negyedikben tanítható fakultatív tan­tárgyként a programozás. így nálunk jövőre vezetik be ezt a tantárgyat, mivel akkor lesznek harmadikosok azok az elsősök, akik először meg­ismerkedtek a számítógép­pel. Az érdeklődés Nagyatádon már most is meglehetősen nagy, és nemcsak a közép- iskolások körében. Minden héten egy napra a művelő­dési ház szakköre az általá­nos iskolák rendelkezésére bocsátja a számítógépeket, így a legkisebbek is játsz­hatnak, tanulhatnak velük. A gimnázium ugyanis rendel­kezik olyan programokkal, amelyek a fizika, a kémia, a biológia vagy a matematika tanítását segítik, s ugyan­akkor angolul és németül is tanulhatunk vele. Most ké­szítik az orosz nyelv tanítá­sának számítógépes prog­ramját, s a félév végére már betáplálják az általános is­kolai szótár anyagát. Nagyatádon a Gábor An­dor művelődési központban számítógép-bemutatót tar­tott a gimnázium és a Neu­mann János Számítógéptu­dományi Társaság helyi cso­portja. Játszani éppúgy lehe­tett a gépekkel, mint prog­ramot készíteni vagy nehe­zebb feladatokat megoldani. Elhozta a bemutatóra Com­modore típusú kanadai be­rendezését a TSZKER is. Dunántúli napló A villányi történelmi bor­vidéknek is van bormúzeu­ma. Hivatalosan is megnyi­tották a nagyközség szívében lévő pincebokor közepén „uralkodó”, egykor Teleki­pincében a különleges intéz­ményt, melynek a létrehozá­sán évek óta fáradozott a PANNONVIN Borgazdasági Kombinát villányi borászati üzeme. Roppant gazdag anyagot sikerült összegyűjte­ni különféle borászati esz­közökből, melyeknek a leg­szebbje egy 1802-ben ké­szült szőlőprés — a vésett felirat szerint készíttetője Adam Hergenrőder volt, adományozója pedig Virányi Endre, Villányban élő festő­művész és lelkes lokálpat­rióta. Az avató ünnepségen Só­lyom György, a PANNON­VIN vezérigazgató-helyettese mondott avatóbeszédet, mely­ben méltatta Teleki Zsig- mond érdemeit a villányi borkultúra megteremtésében, majd az alapító unokája, dr. Svábné Teleki Judit a Tele­ki-pincészet számos, borver­senyen nyert díja közül az egyetlen megmaradottat — a Magyar Szőlőtermesztők Or­szágos Egyesülete által 1929- ben odaítélt serleget — át­adta a múzeumnak, köszöne­tét mondva a kombinát és a nagyközség hagyományápoló tevékenységéért. A Villányi Bormúzeum nem az egyetlen e kategóriá­ban — a magyar történelmi borvidéken sok helyütt van hasonló, de a maga nemében mégis páratlannak mondha­tó, hiszen a borgazdálkodást ennyire komplexen csak ez mutatja be. Az új múzeum hétfő kivé­telével mindennap reggel 9- től délután 5-ig van nyitva. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Hetven dolgozóval a megye 21 helyén és a Balaton kör­nyékén tevékenykedik a Fe­jér megyei Műszeripari Szö­vetkezet. Elsősorban lakos­sági óra-ékszer javítást vé­geznek. de az egész Balaton körül a szövetkezet gondos­kodik az irodagépek javításá­ról is. Ez a tevékenységük már az úgynevezett ipari szolgáltatás kategóriájába tartozik, ám ebből a szem­pontból sokkal jelentősebb az 1981-ben kezdett számító­gép-karbantartási tevékeny­ség. Ezt a szakterületet az idei év elején fejlesztették tovább, illetve kapott na­gyobb jelentőséget, mégpe­dig az ügyviteltechnikai kis­szövetkezet kiválása miatt. A számítógép-karbantartási munka az úgynevezett TPA —70 típusú gépek szerviz- munkáinak ellátásával kez­dődött. Ma már hazánkban a szövetkezet végzi vala­mennyi ilyen géptípus kar­bantartását, és eljutottak a szövetkezet mérnökei, tech­nikusai a környező szocia­lista országokba is. A Szov­jetunió és az NDK kivételé­vel valamennyi szocialista országban ők gondoskodnak a TPA gépek karbantartásá­ról. Jelenleg két szakembe­rük a Varsói Repüléstudo- mányi Akadémián működő számítógép karbantartását végzi. Egyébként ilyen be­rendezéseket alkalmaznak a szocialista országok külön­böző egyetemeken és vízügyi szakterületeken. Az ügyviteltechnikai kis­szövetkezet megalakulása után (a műszerészipari szö­vetkezetből vált ki) szüksé­gessé vált a számítógép-kar­bantartási tevékenység bőví­tése. Ezért vállalták a Vi- lati FLOPYMAT—SP mik­roszámítógép-család országos szervizmunkáit, garanciális és ez időn túli javításait. Munkájuk tehát a jövőben is bőven lesz és az idei 4 millió forintos árbevétel ter­mészetesen megtöbbszöröződ­het. Ez az árbevétel egyéb­ként azért is figyelemre méltó, mert mindössze 7 létszámmal érték el, de olyan szakembergárdával, amelyik csupán idei újítá­saival 250 ezer forintos többletköltségtől mentesítette a Fejér megyei Műszerész- ipari Szövetkezetét. Testvérmegyénkben, Tam- bovban korábban beköszönt a hideg, mint nálunk. A te­lek ott nemcsak hosszabbak, de hidegebbek is. Ezért nem csoda, ha testvérlapunk, a Tambovszkaja Pravda több­ször is foglalkozott a fűtési idényre való fölkészüléssel. A tudósításokból, interjúk­ból nemcsak az derült ki, hogy Tambovban felkészül­ten várják a hideget, hanem az is, hogy a megyeszékhely távfűtőműveinek csövei 163 kilométer hosszúak és e csö­veken keresztül kapja a la­kások egy része a hőt és a meleg vizet. • A saját lapunkban is ol­vashattuk volna a hírt: foly_ tátják a város rekonstruk­cióját. Testvérvárosunkban is korábban elsősorban új lakóépületeket emeltek, új bevásárlóközpontokat, klu­bokat, iskolákat építettek. Ma már nemcsak új lakó­telepek születnek, egyre na­gyobb gondot fordítanak a régi történelmi város felújí­tására is. |&TaMEOBCKfl$l w nPGBfln

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents