Tolna Megyei Népújság, 1984. október (34. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-10 / 238. szám
Mai számunkból KÖZELEBB KERÜLNI A PIACHOZ XXXIV. évfolyam, 238. szám Ara: 1,40 Ft 1984. október 10., szerda LÉGI — FÖLDI HARC A NATO-BAN (2. old.) SZOMSZÉDOLÁS (4. old.) HALASZÉK ÜJRA BIZONYÍTOTTAK (6. old.) AZ MSZMP TOLNA MEGVEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Új módon - eredményesebben A cím alapján senki se várja, hogy a továbbiakban valami vadonatúj gondolatokkal fog találkozni. Egyszerűen arról van szó, hogy bár igen sokszor és igen sokat beszéltünk eddig is az újítómozgalom fontosságáról de koránt sem eleget. És az sem lesz sem sok, sem elég, ha még beláthatalanul hosszú időn át örökzölden tartjuk ezt a témát. Amikor az úgynevezett belső tartlékokról beszélünk, igen gyakran az újítások, változtatások szükségességét tesszük szóvá. Hiszen az újítás olyan is lehet, amelynek értéke közvetlenül, valami kézzelfogható termelési többlettel nem reprezentálható, ellenben hosszú távon kedvezően befolyásolja az új értékek előállítását. Pontosabban annak növelését, akár mennyiségről, akár minőségről essék szó. Egy ideig csak inkább beszéltünk az újítómozgalom jelentőségéről — bár tagadhatatlanul igen szép eredmények születtek ezelőtt tíz, tizenöt, vagy húsz évvel is —, hanem mostanában ezen a téren is magasabb színvonalra kell emelkedni. Ezt szolgálta és szolgálja a Minisztertanács 10/1983 (V. 12.) számú rendeleté az újításokról, amelyhez csatlakozott a 7001/1983. (SZK 6.) OTH— SZOT együttes irányelv a gazdálkodó szervezetek újítási és találmányi munkájának továbbfejlesztéséről. Majd végül idekapcsolódik a 17/1983. (VII. 6.) PM számú rendelet is, amelyben a díjazások forrásait szabályozza a pénzügyminiszter. Ne vegyék untatásnak, hogy felsoroltam ezeket a rendeleteket, azért tettem, hogy újólag és ismételten felhívjam rájuk a figyelmet, hiszen az előbbre lépéshez ezek ismerete múl- hdtalanul szükséges. A rendelet, illetve rende- Tetek értelmében az újítási díj legkisebb összege 500 forint. Ahol hasznos eredmény mérhető, ott az évi eredmény öt százalékát kell kiindulási alapnak tekinteni, de a díj összege két százaléknál semmi esetre sem lehet kevesebb. Külön kiemelten kell kezelni az exportnövelő, illetve importcsökkentő újításokat. Részben megszűnt az úgynevezett „munkaköri kötelesség” kategória, mint kizáró tényező, de lehet díjcsökkentő hatása. A vállalatok újítási szabályzataikat, a rendeletnek megfelelően. átdolgozták. Változatlanul jellemző azonban, hogy nem eléggé használják ki a rendelet adta lehetőségeket, különösen az újítók díjazása tekintetében. Továbbra is gond az újítások kivitelezése, terjesztése. Tavaly a megyében 2207 dolgozó nyújtott be újítási javaslatot. A benyújtott újítások száma 1672 volt, ebből 1040-et fogadtak el, s közülük eleddig 915-öt vezettek be. A kiváló újítók száma 1983-ban 47 volt. L. Gy. Illést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Az MSZMP Központi Bizottsága 1984. október 9-én Kádár Jánosnak, a Központi Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvitatta és elfogadta az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót, az ifjúságpolitikai kérdésekkel foglalkozó állásfoglalást, valamint az országgyűlés és a tanácsok tevékenységéről, munkájuk továbbfejlesztéséről szóló jelentést. Az ülésről közlemény jelenik meg. (MTI) KGST-tanácskozás Budapesten Kedden Budapesten, a MEDOSZ székházában megkezdte tanácskozását a KGST rádiótechnikai és elektronikai ipari együttműködési állandó bizottsága. A 48. ülést Kapolyi László ipari miniszter, a REÁB elnöke vezeti. A tanácskozáson a KGST-tagországokból és Jugoszláviából a híradás- technikai és elektronikai ipar felügyeletét ellátó miniszterek, illetve miniszterhelyettesek vesznek részt. Az ülés napirendjén szere, pel, az 1986—1990. évi tervek koordinációja keretében, a következő öt évre szóló gyártásszakosítási és kooperációs egyezmények előkészítése, s a hosszabb távra szóló komplett szakosítási lehetőségek egyeztetése. A kétnapos tanácskozáson megvizsgálják az egységes kapcsolástechnikai rendszer és az egységes digitális átviteltechnikai rendszer fejlesztésének helyzetét, kijelölik az URH-háló- zatok és a színes televíziótechnika fejlesztését és gyártását átfogó programok időszerű feladatait és tárgyalnak e szerződések bővítéséről is. Napirenden szerepel az elektronikai alkatrészbázis fejlesztéséről szóló egyezmény. A bizottság meghatározza a fényvezetős hírközlési rendszerek egységes műszaki követelményeit, megszervezi a fejlesztési együttműködést. A REÁB keretében együttműködő országok eddig 16 átfogó gyártásszakosítási megállapodást kötöttek, közülük 13-ban a magyar ipar is érdekelt. Hazaérkezett a megyei pártdelegáció Karl-Marx-Stadtból Hazaérkezett az MSZMP Tolna megyei Bizottságának delegációja, amely K. Papp József első titkár vezetésével a Német Szocialista Egységpárt Karl-Marx-Stadt megyei Bizottságának meghívására tett látogatást testvérmegyénkben. A küldöttség részt vett a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának 35. évfordulójára rendezett megyei ünnepségeken, megbeszéléseket folytatott a testvérmegyei kapcsolatok időszerű kérdéseiről, ipari és mezőgazdasági üzemeket látogatott meg. Párizsban tárgyal az osztrák államfő Rudolf Kirchschläger osztrák államfő kedden délután háromnapos hivatalos látogatásra Párizsba érkezett. 12 év óta először látogat el osztrák elnök a francia fővárosba. Mitterrand elnök 1982 júniusában tett hivatalos látogatást Bécsben. A megbeszélések egyik fő témáját a kelet—nyugati kapcsolatok kérdései alkotják. A francia lapok hangsúlyozzák, hogy a semleges Ausztria gazdag tapasztalatokkal rendelkezik ezen a téren. Több lap egyebek között arra is emlékeztet, hogy Kirchschläger elnök nemrég találkozott Losonczi Pállal a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnökével. A Les Echos és a Le Figaro megemlíti, hogy Ausztria és Magyarország között nagyon jó a viszony, s a két ország között megszüntették a vízumkényszert, ennek következtében élénk utasforgalom alakult ki. Franciaország Ausztria gazdasági partnerei között a behozatal terén az ötödik, a kivitel terén pedig a hatodik helyet foglalja el. 1983-ban Franciaország 5,5 milliárd frank értékű árut szállított Ausztriába, a francia behozatal értéke pedig 4,7 milliárd frank volt. Szedik a cukorrépát, aratják a napraforgót Jó termést ígér a kukorica A megye mezőgazdasági nagyüzemeiben a közelmúltban elvégezték a kukorica termésbecslését. Megállapí. tották, hogy a kukoricaterületeket május 16-án, július 2-án és július 15-én jégverés sújtotta, ami nagy gondot okozott, de a kultúra általában jól regenerálódott, így a terméskilátások jók. Szeptember második felében a megyében átlagosan 50 milliméter csapadék hullott, most október elején pedig Szekszárd és Iregszem- cse környékén 40, Dunaföld- vár és Dombóvár térségében 30 milliméter fölötti csapadékot mértek. Ez sajnos késlelteti a kukorica betakarítását. A kukorica nedvesség- tartalma átlagos időjárási körülmények között ilyenkor 25 százalék körül mozog, most csaknem mindenütt 35 százalék fölötti nedvesség- tartalmat mértek. A betakarítást az üzemek megkezdték, s a termést részben nedvesen tárolják az állatok takarmányozására. Tavaly alig kellett szárítani a kukoricát, idén viszont igen magas szárítási költséggel számolnak az üzemek. Eddig a hibridkukorica-terület 25 százalékán vágták le a termést, az árukukoricánál igen nagy a lemaradás: a 74 534 hektár összes területből csupán 5000 hektárról került le a termény. A kései kukorica érése az eső miatt elhúzódik, hisz a csapadék hűvösebb időjárással jár együtt, s nem érnek Az idei termés kellőképpen a szemek. A bőséges csapadék után egy-két napot csúszik a betakarítás, hisz a gépek nem tudnak rámenni a sáros, süppedős talajra. Sürgetné pedig a betakarítást a vetésváltás is, hisz a kukorica helyére sok helyütt kerül őszi búza. Amennyire hátráltatja a mezőgazdasági munkákat a csapadék, annyira előnyös és szükséges ez az őszi vetésű növények talaj-előkészítéséhez és magához a vetéshez. A korai őszi kalászosokat — a rozsot, az árpát, a takarmánykeverékeket — már elvetették, s a héten megkezdődik az őszi búza vetése is. A cukorrépa-betakarítás is halad, a 2521 hektár egynegyedéről már felszedték a répát. Javában tart a napra, forgó-betakarítás, ez a munka azért húzódott el idén, mert tavasszal a kultúrát jelentős vegyszerkárosodás érte, s emiatt sok helyütt kiszántották, illetve újra vetették a napraforgót. d— • Fotó: Kapfinger András. Az utóbbi napok csapadékos időjárása a dombos vidékeken megnehezíti a gépek munkáját Nagykónyiban a termelőszövetkezetben két kombájnnal kezdték meg a kukorica betakarítását