Tolna Megyei Népújság, 1984. október (34. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-10 / 238. szám

Mai számunkból KÖZELEBB KERÜLNI A PIACHOZ XXXIV. évfolyam, 238. szám Ara: 1,40 Ft 1984. október 10., szerda LÉGI — FÖLDI HARC A NATO-BAN (2. old.) SZOMSZÉDOLÁS (4. old.) HALASZÉK ÜJRA BIZONYÍTOTTAK (6. old.) AZ MSZMP TOLNA MEGVEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA Új módon - eredményesebben A cím alapján senki se várja, hogy a továbbiak­ban valami vadonatúj gon­dolatokkal fog találkozni. Egyszerűen arról van szó, hogy bár igen sokszor és igen sokat beszéltünk ed­dig is az újítómozgalom fontosságáról de koránt sem eleget. És az sem lesz sem sok, sem elég, ha még beláthatalanul hosszú időn át örökzölden tartjuk ezt a témát. Amikor az úgynevezett belső tartlékokról beszé­lünk, igen gyakran az újí­tások, változtatások szük­ségességét tesszük szóvá. Hiszen az újítás olyan is lehet, amelynek értéke köz­vetlenül, valami kézzel­fogható termelési többlet­tel nem reprezentálható, ellenben hosszú távon ked­vezően befolyásolja az új értékek előállítását. Pon­tosabban annak növelését, akár mennyiségről, akár minőségről essék szó. Egy ideig csak inkább beszéltünk az újítómozga­lom jelentőségéről — bár tagadhatatlanul igen szép eredmények születtek ez­előtt tíz, tizenöt, vagy húsz évvel is —, hanem mosta­nában ezen a téren is ma­gasabb színvonalra kell emelkedni. Ezt szolgálta és szolgál­ja a Minisztertanács 10/1983 (V. 12.) számú ren­deleté az újításokról, amelyhez csatlakozott a 7001/1983. (SZK 6.) OTH— SZOT együttes irányelv a gazdálkodó szervezetek újítási és találmányi mun­kájának továbbfejlesztésé­ről. Majd végül idekapcso­lódik a 17/1983. (VII. 6.) PM számú rendelet is, amelyben a díjazások for­rásait szabályozza a pénz­ügyminiszter. Ne vegyék untatásnak, hogy felsoroltam ezeket a rendeleteket, azért tettem, hogy újólag és ismételten felhívjam rájuk a figyel­met, hiszen az előbbre lé­péshez ezek ismerete múl- hdtalanul szükséges. A rendelet, illetve rende- Tetek értelmében az újítási díj legkisebb összege 500 forint. Ahol hasznos ered­mény mérhető, ott az évi eredmény öt százalékát kell kiindulási alapnak te­kinteni, de a díj összege két százaléknál semmi esetre sem lehet kevesebb. Külön kiemelten kell ke­zelni az exportnövelő, illet­ve importcsökkentő újí­tásokat. Részben megszűnt az úgynevezett „munkaköri kötelesség” kategória, mint kizáró tényező, de le­het díjcsökkentő hatása. A vállalatok újítási sza­bályzataikat, a rendeletnek megfelelően. átdolgozták. Változatlanul jellemző azonban, hogy nem eléggé használják ki a rendelet adta lehetőségeket, különö­sen az újítók díjazása te­kintetében. Továbbra is gond az újítások kivitele­zése, terjesztése. Tavaly a megyében 2207 dolgozó nyújtott be újítási javaslatot. A benyújtott újítá­sok száma 1672 volt, ebből 1040-et fogadtak el, s kö­zülük eleddig 915-öt vezet­tek be. A kiváló újítók szá­ma 1983-ban 47 volt. L. Gy. Illést tartott a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága Az MSZMP Központi Bizottsága 1984. október 9-én Kádár Jánosnak, a Közpon­ti Bizottság első titkárának elnökletével ülést tartott. A Központi Bizottság megvi­tatta és elfogadta az időszerű nemzetközi kérdésekről szóló tájékoztatót, az ifjúság­politikai kérdésekkel foglalkozó állásfog­lalást, valamint az országgyűlés és a ta­nácsok tevékenységéről, munkájuk to­vábbfejlesztéséről szóló jelentést. Az ülés­ről közlemény jelenik meg. (MTI) KGST-tanácskozás Budapesten Kedden Budapesten, a MEDOSZ székházában meg­kezdte tanácskozását a KGST rádiótechnikai és elektronikai ipari együtt­működési állandó bizottsága. A 48. ülést Kapolyi László ipari miniszter, a REÁB el­nöke vezeti. A tanácskozáson a KGST-tagországokból és Jugoszláviából a híradás- technikai és elektronikai ipar felügyeletét ellátó miniszte­rek, illetve miniszterhelyet­tesek vesznek részt. Az ülés napirendjén szere, pel, az 1986—1990. évi ter­vek koordinációja kere­tében, a következő öt évre szóló gyártásszakosítási és kooperációs egyezmények előkészítése, s a hosszabb távra szóló komplett szako­sítási lehetőségek egyezteté­se. A kétnapos tanácskozá­son megvizsgálják az egysé­ges kapcsolástechnikai rendszer és az egysé­ges digitális átviteltechnikai rendszer fejlesztésének hely­zetét, kijelölik az URH-háló- zatok és a színes televízió­technika fejlesztését és gyártását átfogó programok időszerű feladatait és tár­gyalnak e szerződések bőví­téséről is. Napirenden szere­pel az elektronikai alkat­részbázis fejlesztéséről szóló egyezmény. A bizottság meg­határozza a fényvezetős hír­közlési rendszerek egységes műszaki követelményeit, megszervezi a fejlesztési együttműködést. A REÁB keretében együtt­működő országok eddig 16 átfogó gyártásszakosítási megállapodást kötöttek, kö­zülük 13-ban a magyar ipar is érdekelt. Hazaérkezett a megyei pártdelegáció Karl-Marx-Stadtból Hazaérkezett az MSZMP Tolna megyei Bizottságának delegációja, amely K. Papp József első titkár vezetésével a Német Szocialista Egység­párt Karl-Marx-Stadt me­gyei Bizottságának meghívá­sára tett látogatást testvér­megyénkben. A küldöttség részt vett a Német Demok­ratikus Köztársaság megala­kulásának 35. évfordulójára rendezett megyei ünnepsége­ken, megbeszéléseket folyta­tott a testvérmegyei kapcso­latok időszerű kérdéseiről, ipari és mezőgazdasági üze­meket látogatott meg. Párizsban tárgyal az osztrák államfő Rudolf Kirchschläger oszt­rák államfő kedden délután háromnapos hivatalos látoga­tásra Párizsba érkezett. 12 év óta először látogat el oszt­rák elnök a francia főváros­ba. Mitterrand elnök 1982 júniusában tett hivatalos lá­togatást Bécsben. A megbeszélések egyik fő témáját a kelet—nyugati kapcsolatok kérdései alkot­ják. A francia lapok hang­súlyozzák, hogy a semleges Ausztria gazdag tapasztala­tokkal rendelkezik ezen a té­ren. Több lap egyebek között arra is emlékeztet, hogy Kirchschläger elnök nemrég találkozott Losonczi Pállal a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöké­vel. A Les Echos és a Le Figaro megemlíti, hogy Ausztria és Magyarország között nagyon jó a viszony, s a két ország között meg­szüntették a vízumkényszert, ennek következtében élénk utasforgalom alakult ki. Franciaország Ausztria gazdasági partnerei között a behozatal terén az ötödik, a kivitel terén pedig a hatodik helyet foglalja el. 1983-ban Franciaország 5,5 milliárd frank értékű árut szállított Ausztriába, a francia beho­zatal értéke pedig 4,7 milli­árd frank volt. Szedik a cukorrépát, aratják a napraforgót Jó termést ígér a kukorica A megye mezőgazdasági nagyüzemeiben a közelmúlt­ban elvégezték a kukorica termésbecslését. Megállapí. tották, hogy a kukoricaterü­leteket május 16-án, július 2-án és július 15-én jégverés sújtotta, ami nagy gondot okozott, de a kultúra általá­ban jól regenerálódott, így a terméskilátások jók. Szeptember második felé­ben a megyében átlagosan 50 milliméter csapadék hul­lott, most október elején pe­dig Szekszárd és Iregszem- cse környékén 40, Dunaföld- vár és Dombóvár térségében 30 milliméter fölötti csapa­dékot mértek. Ez sajnos kés­lelteti a kukorica betakarí­tását. A kukorica nedvesség- tartalma átlagos időjárási körülmények között ilyenkor 25 százalék körül mozog, most csaknem mindenütt 35 százalék fölötti nedvesség- tartalmat mértek. A betaka­rítást az üzemek megkezd­ték, s a termést részben ned­vesen tárolják az állatok ta­karmányozására. Tavaly alig kellett szárítani a kukoricát, idén viszont igen magas szá­rítási költséggel számolnak az üzemek. Eddig a hibrid­kukorica-terület 25 százalé­kán vágták le a termést, az árukukoricánál igen nagy a lemaradás: a 74 534 hektár összes területből csupán 5000 hektárról került le a ter­mény. A kései kukorica érése az eső miatt elhúzódik, hisz a csapadék hűvösebb időjárás­sal jár együtt, s nem érnek Az idei termés kellőképpen a szemek. A bő­séges csapadék után egy-két napot csúszik a betakarítás, hisz a gépek nem tudnak rámenni a sáros, süppedős talajra. Sürgetné pedig a be­takarítást a vetésváltás is, hisz a kukorica helyére sok helyütt kerül őszi búza. Amennyire hátráltatja a mezőgazdasági munkákat a csapadék, annyira előnyös és szükséges ez az őszi vetésű növények talaj-előkészítésé­hez és magához a vetéshez. A korai őszi kalászosokat — a rozsot, az árpát, a takar­mánykeverékeket — már el­vetették, s a héten megkez­dődik az őszi búza vetése is. A cukorrépa-betakarítás is halad, a 2521 hektár egyne­gyedéről már felszedték a répát. Javában tart a napra, forgó-betakarítás, ez a mun­ka azért húzódott el idén, mert tavasszal a kultúrát je­lentős vegyszerkárosodás ér­te, s emiatt sok helyütt ki­szántották, illetve újra ve­tették a napraforgót. d— • Fotó: Kapfinger András. Az utóbbi napok csapadékos időjárása a dombos vidéke­ken megnehezíti a gépek munkáját Nagykónyiban a termelőszövetkezetben két kombájnnal kezdték meg a kukorica be­takarítását

Next

/
Thumbnails
Contents