Tolna Megyei Népújság, 1984. október (34. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-07 / 236. szám

2 NÉPÚJSÁG 1984. október 1. IBB Hétfő: Blackpoolban megnyílik a Brit Munkáspárt kongresszusa — Ünnepségek Pekingben a Kínai Népköz- társaság kikiáltásának 35. évfordulóján — A kormány­pártok visszaesése a legnagyobb nyugatnémet tartomány helyi választásain — A vietnami külügyminiszter Tokió­ban. Kedd: Ellentmondó jelentések a mozambiki kormány, illetve a RENAMO nevű ellenforradalmár gerillacsoport megállapodásáról — Moszkvában Tyihonov szovjet mi­niszterelnök osztrák delegációt fogad. Szerda: A magyar külügyminiszter beszéde az ENSZ- közgyűlés általános vitájában — Laosz kéri a Biztonsági Tanács összehívását a thaiföldi határsértések miatt — Vizsgálat az amerikai munkaügyi miniszter ellen — Ere­deti időpontban megtartják a nicaraguai választásokat. Csütörtök: Az SZKP KB Politikai Bizottságának érté­kelése Gromiko és az amerikai vezetők megbeszéléseiről, a Fehér Ház közleménye — Magyar felszólalás a stock­holmi konferencián — Viták az arab csúcsról. Péntek: Csernyenko beszéde a népi ellenőrök tanács­kozásán — Amerikai közvetítési kísérletek Dél-Libanon ügyében — Mitterrand afrikai államfőkkel tárgyal Csád problémájáról. Szombat: Az NDK 35. évfordulójának ünnepségei, a szovjet külügyminiszter Berlinben — A hét kozmikus hírei: visszatértek a Földre a Szaljut—7 új rekordot ál­lító utasai, elindult 13. útjára a Challenger űrrepürőgép. A hét 3 kérdése 1. Hogyan értékelték a szovjet—amerikai megbeszélé­seket? Formailag ezúttal nem a most záruló hét eseményéről van szó, hiszen nyolc nappal ezelőtt zárult le Gromiko New York-i és washingtoni megbeszéléssorozata kollégá­A héten Moszkvában tárgyalt Ali Nasszer Mohammed, a Jemeni Népi Demokratikus Köztársaság vezetője, akivel megbeszélést folytatott Konsztantyin Csernyenko is jával, Shultzcal, valamint Reagan elnökkel. Mégis, a most befejeződő héten jelentek meg az első hiteles ál­lásfoglalások a nyolc és fél órás szovjet—amerikai esz­mecseréről, s a kommentárok valóságos özöne öntötte el a világsajtót. Nyilatkozott a találkozókkal kapcsolatban az Egyesült Államok több vezetője, visszatért rá maga az elnök is, kifejtette véleményét az SZKP KB Politikai Bizottsága, majd visszatért rá a Fehér Ház közleménye is. Ami az amerikai oldalt illeti, igyekeznek továbbra is a lehetősé­gek szerint a legnagyobb mértékben felértékelni a meg­beszélések jelentőségét. Nyilván ezt követeli az a tény, hogy immár csupán harminc nap választ el az elnökvá­lasztások dátumától, s Reagannek közismerten leggyen­gébb pontja a szovjet—amerikai kapcsolatok hiánya volt. De amennyire nem lehet eltekinteni a választási tak­tikai tényezőktől, annyira nem lehet csupán e címszó alá utalni a történteket. A Reagan-kormányzat négy éve alatti, eddigi legmagasabb szintű szovjet—amerikai kap­csolatfelvétel világpolitikai jelentőséggel bír, s ha mást nem, egy szerény bejelentést eredményezett: a kapcsola­tok folytatódnak. Moszkvában ebben a szellemben hang­súlyozta a politikai bizottság állásfoglalása: a Szovjet­unió kész komoly és tárgyszerű párbeszédre az amerikai féllel. Ugyanakkor rögtön kénytelen volt hozzáfűzni, a szovjet—amerikai kapcsolatok kulcskérdéseiről, s ezzel összefüggésben a nemzetközi helyzetről folytatott véle­ménycsere során az amerikai fél semmi jelét sem mu­tatta, hogy hajlandó lenne politikáját a realitás és a bé­keszeretet irányában megváltoztatni. Az amerikai szavak és szándékok komolyságának ismérve kizárólag a tettek gyakorlata lehet. Nem szokás a szavakon lovagolni, de aligha véletlen, hogy a szovjet külügyminisztérium szóvivője nyomaté­kosan aláhúzta: találkozókra került spr, megbeszélések és nem tárgyalások folytak. A tárgyalások ebben az esetben, a szovjet felfogás szerint azt jelentik, hogy mindkét fél konkrét célokkal, eredmények elérése érde­kében ül le az asztalhoz. Itt még nem tartunk: a talál­kozókon egyelőre széles körű véleménycsere bontakozott ki, mód volt a saját álláspont kifejtésére, a másik fél né­zeteinek, érvelésének meghallgatására. A nemzetközi kapcsolatok javítása érdekében rendkívül fontos minden kelet—nyugati kapcsolat, legyen az több­oldalú vagy kétoldalú. A maga lehetőségeivel kiveszi ré­szét e küzdelemből hazánk is. A héten jelentették be Kádár János közelgő párizsi látogatását; külügyminiszte­rünk beszédet mondott az ENSZ-ben s többek között po­zitív választ sürgetett a Varsói Szerződés tagállamainak budapesti felhívására, amely lemondást kíván az erő al­kalmazásáról; felszólalt a magyar delegációvezető a stock­holmi konferencián, s határmenti találkozó z'ajlott a magyar és az osztrák államfő között. A szocialista kö­zösség más országai hasonló aktivitást tanúsítanak, elég utalni rá, hogy Papandreu személyében első ízben látogat el egy NATO-ország kormányfője a közeljövőben Len­gyelországba. Az NDK nemzeti ünnepe alkalmából a szocialista német állam vezetői részletesen szóltak a két német állam közötti kapcsolatok fejlesztésének lehetősé­géről, természetesen a megfelelő szabályok, nemzetközi normák betartásával. Pérez de Cuellar ENSZ-főtitkár New Yorkban fogadta Dániel Ortega nicaraguai vezetőt Magyar gazdasági és műszaki napok voltak Tallinnban. Észt vezetők Marjai József miniszterelnök-helyettes tár­saságában megtekintik a bemutatót. 2. Hogyan alakulnak a frontok a közel-keleti válság­ban? Két kérdés került előtérbe a héten a közel-keleti vál­ság bonyolult szövevényében. Az első az arab csúcsérte­kezlet összehívása, amely mellett Hasszán marokkói ural­kodó állt ki, lévén ő a soros elnök, miután legutóbb Fezben jöttek össze az arab országok állam- és kormány­fői. A csúcs célja az lenne, hogy megtárgyalják Jordánia és Egyiptom kapcsolatainak helyreállítását. Emlékezetes, hogy az 1979-ben, Bagdadban megtartott csúcskonferen­cián, tiltakozásul Camp David ellen, 17 arab ország sza­kított Kairóval, de most Jordánia hivatalosan is kiállt a sorból. Tulajdonképpen más arab országok is követ­nék (Szaúd-Arábia, más öböl-országok, esetleg Irak, ame­lyet Egyiptom támogat a háborúban, stb.), de szeretnék lépésüket egy újabb csúcsértekezlettel jóváhagyatni. Ezért az arab világnak a centrumtól jobbra elhelyezkedő erői a csúcs mellett, Szíria, Dél-Jemen, Líbia pedig a csúcs le­hetséges elhalasztása mellett lépnek fel. Attól tartanak ugyanis, hogy a jelenlegi feltételek közepette egy újabb csúcs csak tovább mélyítené az arab világ megosztottsá­gát. A másik vitatéma az esetleges dél-libanoni izraeli csa­patkivonás ügye, amellyel kapcsolatosan egy nyolcpontos amerikai tervről beszélnek. A nyilvánosságra eddig nem hozott elképzelés ezúttal nem követelne egyidejű vissza­vonulást Izraeltől és Szíriától, ami növelheti a kompro­misszum esélyét. (A szíriai csapatok törvényes jogi ala­pon, a megbékélés elősegítésére állomásoznak Libanon­ban, tehát nem lehet párhuzamot vonni!) Ugyanakkor Iz­rael olyan biztonsági garanciákat kíván, hogy Libanon legdélibb, 16 kilométer mélységű területsávját a jobbol­dali szakadár hadsereg és az ENSZ-csapatok ellenőrizzék, magyarán: ott külön állam legyen az államban. Szíria és a libanoni egységkormány hajlandó bizonyos szavatosság nyújtására, de csak a libanoni kormányhadsereg által. Vannak más véleményeltérések is — katonai vagy polgá­ri személyek tárgyaljanak, külön szerződést kössenek, vagy a korábbi fegyverszüneti megállapodást kiegészítő záradékát fogalmazzák meg. Mindenesetre érdeklődést kelthetett, hogy Karami libanoni kormányfő, s a szíriai külügyminiszter egyaránt tárgyalt Shultzcal Washington­ban, ebből arra következtetnek, hogy legalábbis tapoga­tózások történnek... 3. Mi a helyzet a Contadora-csoport béketervével? Több értekezlet, s a helyszínen tett számos látogatás után a négyek most kompromisszumos béketervet dolgoz­tak ki, amelyet átnyújtottak a térség országainak, s a Biz­tonsági Tanács elé terjesztettek. A terv előírja a külföldi támaszpontok felszámolását, a külföldi katonai erők és tanácsadók kivonását, a kor­mányellenes erők külső támogatásának beszüntetését, de korlátozásokat tartalmaz új fegyverfajták beszerzésére vonatkozóan is. Az Egyesült Államok először várakozó álláspontra helyezkedett, nyilván azt szerette volna, hogy Nicaragua visszautasítsa az elképzeléseket. (A fegyver- korlátozás például további lemondást jelentene egy önál­ló nicaraguai légierőről.) Managua azonban késznek mu­tatkozott vállalni a béketervet, s a Contadora-kezdemé- nyezés mellé állt Kuba is. Erre az Egyesült Államok „be­dobta” magát, s mivel maga nem illetékes, rendkívül nagy nyomást gyakorolt és gyakorol a vele együttműködő kö­zép-amerikai államokra, hogy vessék el a béketervet. RÉTI ERVIN Magyar vezetők üdvözlő távirata Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és Lázár György, a Minisztertanács elnöke az alábbi táviratot küldte Erich Honeckernek. a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsága főtitkárának, a Német De­mokratikus Köztársaság Államtanácsa elnökének és Willi Stophnak, az NDK Minisztertanácsa elnökének Berlinbe: Kedves Elvtársak! A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, Minisztertanácsa és a magyar nép nevében elvtársi üdvözletünket és legjobb kívánságainkat küldjük Önöknek és a baráti Német De­mokratikus Köztársaság dolgozó népének nemzeti ünnepü­kön, a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának 35. évfordulóján. 1949. október 7-e történelmi fordulópont a német nép éle­tében, megalakult az első munkás-paraszt német állam, amely a békét, a társadalmi haladást és a szocializmust írta zászlajára. Az eltelt három és fél évtized alatt a Német Demokratikus Köztársaságban végrehajtották az antifasiszta demokratikus átalakulást, következetes harcot folytattak a militarizmus újjáéledésének minden formája ellen. Népünk elismeréssel tekint az első szocialista német állam történelmi útjára és szívből üdvözli azokat a kimagasló eredményeket, amelyeket az NDK dolgozó népe, a Német Szocialista Egy­ségpárt vezetésével ért el a szocialista társadalom építésé­ben, hazája felvirágoztatásában. A Német Demokratikus Köztársaság a szocialista orszá­gok közösségének szilárd tagjaként fontos szerepet játszik az európai béke és biztonság megszilárdításáért, a béke vé­delméért folytatott harcban. Ez a politika méltán vált ki széles körű nemzetközi elismerést. Nagyra értékeljük, hogy a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság kapcsolatai a kölcsönös bi­zalom és a testvéri barátság légkörében kiegyensúlyozottan és dinamikusan fejlődnek. Ennek a jövőben is szilárd ala­pot biztosít pártjainknak a marxizmus—leninizmuson, a proletár internacionalizmuson alapuló nézetazonossága, ér­dekeink, céljaink közössége és országaink barátsági, együtt­működési és kölcsönös segítségnyújtási szerződése. A Német Demokratikus Köztársaság nagy nemzeti ünne­pén, e történelmi jelentőségű évfordulón kívánjuk Önöknek, és az NDK dolgozó népének, hogy érjenek el újabb sikere­ket a szocialista haza építésében, a szocializmus és a béke ügyének szolgálatában. * » * Apró Antal, az országgyűlés elnöke táviratban köszöntötte Horst Sindermannt, az NDK Népi Kamarájának elnökét a Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának 35. év­fordulója alkalmából. A Hazafias Népfront, a SZOT, a KISZ, az Országos Béketanács és a Magyar Nők Országos Tanácsa ugyancsak táviratban köszöntötte az NDK-beli partnerét. PANORÁMA BUDAPEST Marjai Józsefnek, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének meghívására szomba­ton Budapestre érkezett dr. Armand Hammer, neves amerikai közéleti személyi­ség, az Occidental Petroleum Corporation igazgató taná­csának elnöke. * Rátkai Ferenc művelődési miniszterhelyettes meghívá­sára október 2—6. között küldöttség élén hazánkban tartózkodott Lu Cse-hszien, a Kínai Népköztársaság kul­turális miniszterhelyettese és együttműködési munkater­vet írtak alá 1985—86-ra. ARAD Barity Miklós, hazánk bu­karesti nagykövete szomba­ton Aradon megkoszorúzta az 1848—49-es szabadságharc mártírhalált szenvedett tá­bornokainak emlékművét. Előzőleg az Arad megyei Néptanács és az Aradi Nép­tanács képviselői helyezték el koszorújukat. PEKING A Kínai Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság 35 évvel ezelőtt létesített diplomáciai kapcsolatot. Az évfordulón szombat délután Pekingben a Külföldi Kap­csolatok Ápolására Alakult Társaság fogadást adott, amelyen megjelent Cseng Ce-hua, a Kínai Népi Politi­kai Tanácskozó Testület 6. országos bizottsága állandó bizottságának alelnöke, Vang Ping-nan, a külföldi kapcso­latok társaságának elnöke, Csien Csi-csen, külügymi­niszter-helyettes, Iván Lász­ló, a Magyar Népköztársa­ság pekingi nagykövete, kí­nai és magyar meghívottak. SANTIAGO Santiagóban tíz egyetemis­ta megsérült a rendőrség és gz egyetemisták összecsapá­sában a chilei ellenzéki cso­portok által szervezett 48 órás tiltakozási akció máso­dik napján, pénteken. A kö­zel ezer egyetemista tizen­nyolc társuk kizárása ellen tiltakozott. MEXIKÓVÁROS Vége felé közeledik a sal- vadori baloldali gerillák és a hadsereg közötti fogolycse­re — jelentették be pénteken Mexikóvárosban azon a saj­tókonferencián, amelyet a hazafias erők négy vezetője tartott. A hazafiak nyolc ka­tonatisztet, a hadsereg pedig hatvannégy hazafit enged szabadon, akik közül hatva- nan különböző országokban kapnak menedéket. BQNN Helmuth Kohl, az NSZK kancellárja szombaton dél­után egyhetes, hivatalos lá­togatásra a Kínai Népköz­társaságba utazott. JERUZSÁLEM Ariel Sáron szerint az Egyesült Államok 70 milliárd dollárral tartozik Izraelnek katonai téren nyújtott szol­gálataiért. A volt hadügy­miniszter, jelenleg az ipari és kereskedelmi tárca veze­tője azt fejtegette az izraeli kormány legutóbbi ülésén, hogy országa fennállása óta 30 milliárd dollár értékű adományt és kölcsönt kapott az Egyesült Államoktól, őmaga viszont 100 milliárd dollár értékben tett „bizton­sági” jellegű szolgálatokat Washingtonnak. LIMA A perui kormány bejelen­tette, hogy szombattól meg­szűnik a rendkívüli állapot az országban. Ez az intézke­dés nem vonatkozik Peru kö­zépső részére és néhány más térségre, ahol a terroristák tevékenysége a legerősebb.

Next

/
Thumbnails
Contents