Tolna Megyei Népújság, 1984. október (34. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-06 / 235. szám

1984. október 6. TÓIN* , rtÉPÜJSÁG 13 Canko Cerkovszki: A madár tanácsai Egy ember fogott egy ma­darat, és készült, hogy meg­egye. Ám a madár így szólt hozzá: — Ó, te jó ember, mért akarsz megenni engem? Mi hasznod lesz belőlem, hiszen egy falat vagyok csupán! — Ez igaz — válaszolt az ember —, de miért ne enné­lek meg, ha egyszer a kezem­be kerültél? — Ha nem eszel meg — szólt a madárka —, adok ne­ked három jótanácsot, me­lyek egész életeden át segít­ségedre lesznek. — Ha így van, mondd őket, és szabadon eresztelek — mondta az ember. Ekkor így szólt neki a ma­dár: — Az elmúltakon ne bán­kódj, a lehetetlenre ne töre­kedj, és ha valakit nem is­mersz jól, ne higgy könnyen neki. Az ember elengedte a ma­darat és az — huss! — elrep- pent. és fölszállt egy topolyá­ra, ahonnan gúnyosan neve­tett vissza, miközben tol­lászkodott és szárnyacskájá- val veregette magát. Es így fordult újfent az emberhez: — Ö, te ostoba ember, hát miért engedtél szabadon? Ej, ha tudtad volna, mi van a begyemben, dehogyis enged­tél volna el; mert bizony egy drágakő van benne, amit az egész királyság nem tu­dott volna megfizetni, te pe­dig elengedtél engem... Ekkor az ember, megbán­ván tettét, méregbe gurult, és azt sem tudta, mit csinál­jon. Nézett ide. nézett oda, felkapott egy követ, hogy leüsse vele a madarat, de nem találta el. Jaj, mihez kezdjek most? — tördelte nyögve a kezét. A madár pedig így ripako- dott az eszetlenre: — Ó, te ostoba bolondja, hát nem éppen most adtam neked három jó tanácsot, hogy segítségedre legyen egész életedre? Te meg egy perc alatt elvelejtet­ted, és milyen ostoba módon hagyod maga­dat rászedni. Azt mondtam: ami elmúlt, azon ne bánkódj Ha egyszer elröppentem a kezedből, többé nem tudsz megfogni, ez tehát elmúlt. Most hát mit bosszankodol? A lehetetlenre ne törekedj... íme, nem látod, hogy nem tudsz megfogni, olyan maga­san vagyok? Amíg ide-oda forgódsz. hogy mivel is öl­hetnél meg. én még maga­sabbra szállók, ez tehát le­hetetlen. Ha valakit nem is­mersz jól, ne higgy könnyen annak.., Hogyan is hihet­ted. hogy drágakő van ben­nem? Sőt, olyan drágakő, amit az egész királysáa sem tudna megvásárolni? Ó, te ostoba és meggondolatlan ember, hogyan is vélhetted, hogyan is hihetted szavaimat igaznak? Ahogy ezeket elmondta, a madárka — huss! — el­szállt, föl, magasra, hogy sem látni, sem hallani nem lehetett többé, az ember pe­dig töprenkedve nézett utá­na. Kiss Benedek fordítása Takács Imre: Szüret a belső hegyen A lakodalom uitán megjött az ősz. Nagy Katicának és Kis Gergőnek ismét járnia keäiett az iskolába. A gyümölcsfákról po­tyogott a sok gyümölcs. A libák is almát és körtét ettek. Balzsamos illatok száll­tak a levegőben. Kis Benedek bácsi min­den esite egy kosár szőlővel tért haza, akár a itehénfogatú szekérrel jött, akár gyalog­szerrel. — Leszüretelünk — mondta egyik este. —Már nem lesz itöbb, inkább kevesebb, ami termett. Másnap, a legszebb őszi napon Kati né­ni tette a gyékényszatyrába Torzsa Julit, Bözsi néni pedig a vesszőkosarába Csont Ferkét, mivelhogy a gyerekek az iskolá­ból mentek a szüretre. Csont Ferkó átkéredzkedett Torzsa Ju­li mellé, hogy susmoroghassanak, míg ki­érnek. Az asszonyok kosarában volt az ebédhezvaló is. Hús, szalonna, hagyma és krumpli, amit aztán kint készítenek el> a hegyen. Felülitek a szekérre, csak Benedek bácsi maradit hátra a kaput behajtani. A tehe­nek tudták az uitat, és Italán azt is kitalál­ták, hogy az út a Belső hegyre vezet a mé­zes napsütésben. — Hajsz, hajsz! — figyelmeztette azért őket Benedek bácsi a templom mögött, aholis föl. kellett kanyarodni a hegy irá­nyába. Balkéz felé való kanyarodásit je­lentett az, hogy: Hajsz, hajsz! Ezt ltud­ta Csont Ferkó is. Torzsa Juli nem annyira tudta, mivel lány volt. A hegyen a présház előtti füves részen telepedett lie a kát család. A járomból' ki­fogták oltt a teheneket, csatornádét dobtak elébük, aztán Benedek bácsi kihozta a présházból a tisztára mosott puttonyokat, és amíg egy kádra való szőlőt nem szed­tek, ő is a szőlőt szedte. Utána pedig hoz­záfogott a szőlődaráláshoz,, aztán a pré­seléshez. Torzsa Juli és csont Ferkó egy-egy fünt szőlőt kapott. (De ez csak jáiték, gye­rekek. Mindketten babák voltak. A hun­cutkodásaikat is vagy a gyerekek, vagy a felnőttek találták ki.) Csont Ferkó át- sunyorgoitlt Torzsa Julira, mintha azt fi­gyelné, mennyire halad a piros mézes eszegetésével. Julinak ízlett a piros édes. Megtelt az egyik hordó, megfőtt a finom gulyás, mikorra a gyerekek is kiérkeztek a hegyre. — Csak egy kevéske mustot kaptok, mert aztán betegek lesztek (tőle — mondta, kínálva őket, Bözsi néni. Kis Benedek présházában minden volt, ami kellett. Daráló, prés, kád, öntőke, töl­csér több is, aztán lopótök, gyertya, gyufa, bogrács a főzéshez, tűzkutya az üsit föl- függesZtéséhez, száraz fa a tűzrakáshoz, venyige a Itűz gyújtásához, és persze a nagy hordók! — Azokra volt a legbüszkébb Benedek bácsi, mert egyfolytában tisztán tartotta őket. — Ügy törölgeted a hordóidat, mintha aranyból tennének — mondta Bözsi néni. — Ami bennük van, az az arany! — mondta Benedek bácsi. A két gyereket aztán leküldték a man­dulát és a diót összeszedni, A segítő Nagy Józsi bácsi vente a fákat egy hosszú celő- kével. Így került le a két baha is a fák alatt zölden maradó szép pázsitra. Mikorra a must utolja csörgött le a prés­ből, beestetedett a Belső hegyen. A gyere­kek nézték a csillagokat. És talán még azt is elhitték, hogy a hegyen közelebb vannak a csillagokhoz. A jövő tengerészei A nyári csónakkirándulá­sok már hagyománnyá vál­tak a K. Olsanszkij, tenge­részeti középiskola tanulói számára. A Fekete-tenger parti Nyikotojev város isko­lájában tanuló jövendőbeli tengerészek ilyen alkalom­mal a gyakorlatban is bizo­nyíthatják az iskolaév során elsajátított elméleti tudás helyességét. Az idén nyáron a Dnyepr — Bug torkolat vizén öt vi- torláshajó indult útnak. Ez alkalommal is tapasztalt ok­tatók kísérték a hatv.aníós iskolai legénységet. Az él­ménydús és tapasztalatokban gazdag utazás öt napig tar­tott. A jövő tengerészei fedél­zeti ügyeletét tartattak, meg­tanulták a különféle hidro- meteorológiai körülmények közötti tájékozódást, sőt azt is, hogyan lehet a vitorlából sátrat építeni. Természetesen önállóan készítették el az ebédet és a mosogatás is a résztvevők feladata maradt. gyűszű a patkója, megkerült királyfi gombom Itű-teánykával— összeházasítja. Olasz költő­A Felső tábla ötbetűs sza­vaiból — egy betű megvál­toztatásával — képezzetek új, értelmes szavakat, és írjátok be az alsó tábla megfelelő sorába! A megváltoztatott betű mindig a körrel megje­lölt kockába kerül. Ha helye­sen oldottátok meg a felada­tot, a körökkel megjelölt át­lóba kerülő betűk, felülről lefelé olvasva egy nagy olasz költő vezetéknevét adják megfejtésül. Ki a költő? z Á R D A B á R K A K A P / A L T 0 R N A L E N G // 0 o 0 o 0 o Elmúlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: A kérdőjel helyére a nyolc megszámozott tábla közül az ötös kerül. Mi a közös a repülőgépben és a cápában? A cápák bőrét tanulmá­nyozó tudósok — mint isme­retes, ezek a tengeri ragado­zók rendkívül gyorsan úsz­nak — arra a felfedezésre jutottak, hogy a cápa „fel­építését” fel tehet használni a repülőgépek repülési tu­lajdonságainak javítására. Ha a repülőgép burkolatá­nak felületét kis karcolások­kal látják el, nem kevés, kö­zel 10 százalék üzemanyagot lehet megtakarítani. Ezek az álig látható rovátkák ugyan­is kedvezően befolyásolják a légörvények formáját, me­lyek növelik a sugárhaj­tású repülőgépek számára szükséges gyorsaságot és csökkentik az üzemanyag-fo­gyasztásit Sztanyiszlav Csrkessz, a Nyikolajevi tengerészeti iskola oktatója a tengeri csomók titkait tárja fel a diákok előtt A zászlójelzés ábécéjének ismerete minden tengerész számára kötelező. A nyári kirándulás során ezzel ismer­kednek a középiskolások. Budaházi István: Nagymamám ujja Nagymamám ujja öt lovacska. Fut végig kabátom rétjén. Fut az öt tavacskái, A Bonyhádi Építőipari Szövetkezet pályázatot hirdet TMK-VEZETÖ munkakör betöltésére. Felsőfokú, vagy középfokú gépipari végzettség­gel, gyakorlattal rendelkezők pályázatát várjuk. Építőipari gépjavítás, vagy épületlakatos mun­kában jártas szakemberek előnyben. A pályázatokat központi irodánkba: Bonyhád, Perczel M. u. 80. szíveskedjenek eljuttatni. (187) a paksi Állami gazdaság földes-pusztai tehenészeti telepe felvételre keres TEJHÄZVEZETÖT (jó kereseti lehetőség, komfortos új lakás), BORJÜGONDOZÓT (házaspárok előnyben, komfortos új lakás), továbbá TEHENÉSZEKET. Az összes munkaterületen 5 napos munkahét. Bérezés a kollektív szerződés szerint, teljesít­ménybérben. Kereseti lehetőségek: 1. tej házvezető (nem fizikai munka) 5000—6000 Ft/hó 2. borjúgondozónál 4500—5000 Ft/hó 3. tehenészeknél 5500—8000 Ft/hó Érdeklődni lehet Paks 10-491-es telefonon. Jelentkezés csak személyesen, a telepvezetőnél. (178) A Szekszárdi Városgazdálkodási Vállalat távfűtő üzemegységébe keres felvételre Feltétel: Felsőfokú vagy középfokú épületgépész szak­végzettség, valamint kivitelezői gyakorlat. Jelentkezés: Szekszárd, Hunyadi u. 4. (175) m Árengedményes betonvásár Közületeknek, magánépítkezőknek 10% ÁRKEDVEZMÉNYT AD a TÁÉV betonüzeme. Munkanapokon: 12-től 22 óráig, szombaton: 6-tól 18 óráig, vasárnap: 50 köbméter összigény esetén: 6-tól 18 óráig. Megrendelés: Tolna megyei' Állami Építőipari Vállalat betonüzeme, Szekszárd, Tartsay V. út 10. Telefon: 11-738, 12-311/180. A SZÁLLÍTÁST IGÉNY SZERINT VÁLLALJUK. (154)

Next

/
Thumbnails
Contents