Tolna Megyei Népújság, 1984. október (34. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-06 / 235. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 235. szám ARA: 1,80 Ft 1984. október 6., szombat Mai számunkból okrAd-puszta NEGYVEN ÉVE (4. old.) EGYÜTT, EGYMÁSÉRT (7. old.) MUSKÁTLI (10. old.) ARTOTÉKA (11. old.) TESTVÉRMEGYÉNK, KARL-MARX-STADT (5. old.) _ Befejeződött az országos közművelődést tanácskozás Vitával folytatódott pénteken a Parlament kongresszu­si termében az országos közművelődési tanácskozás, ame­lyen az 1974. évi közművelődési párthatározat létrejötte a közművelődési törvény 1976. évi megalkotása óta el­telt időszak legfontosabb tapasztalatait tekintették át a kulturális életben tevékenykedő szakemberek. A konfe­rencia vitájában felszólalt Aczél György, az MSZMP Po­litikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Aczél György beszéde Kádár János Franciaországba látogat Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottságának első titkára, a Magyar Népköztársaság El­nöki Tanácsának tagja Francois Mitterrand-nak, a Francia Köztársaság elnökének meghívására a közeli napokban hi­vatalos látogatást tesz Franciaországban. (MTI) Ülést tartott a megyei képviselőcsoport Napirenden a településhálózat fejlesztése Lázár György fogadta Nyikolaj Martinovot Lázár György, a Minisz­tertanács elsöke pénteken a Parlamentben fogadta Nyi­kolaj Martinovot, a Szovjet­unió Minisztertanácsa elnö­kének helyettesét, a KGST anyagi-műszaki ellátási együttműködési bizottságá­nak elnökét. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón részt vett Vlagyimir Ba- zovszkij, a Szovjetunió bu­dapesti nagykövete. A szovjet miniszterelnök­helyettessel ugyancsak meg­beszélést folytatott Marjai József, a kormány elnökhe­lyettese. A KGST anyagi-műsza­ki ellátási együttműködési bizottságának 18. ülése pén­teken Budapesten befejezte munkáját. A tagországok kép­viselői megvitatták az anya­gi-műszaki ellátás területén folytatott együttműködés ta­pasztalatait és a továbbfej­lesztés feladatait. Fiatal jogászok Tengelicen Hatodízben rendezi meg — a KISZ Központi Bizottsága kezdeményezésére — az Igazságügyi Minisztérium, a Legfőbb Ügyészség, a Mi­nisztertanács Tanácsi Hiva­tala, a Belügyminisztérium, a Magyar Jogász Szövetség, az Országos Ügyvédi Tanács, a Közalkalmazottak Szak- szervezete és a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó ebben a hónapban az országos állam- igazgatási és igazságügyi if­júsági napokat. A fiatal jogászok — főleg a jogalkalmazás különböző területein dolgozók — dolgo­zatokat készítenek és ezek megvitatására kerül sor az ifjúsági napok keretében. Az idén nyolc témában rendeznek tudományos ta­nácskozást, ezek egyikének a megnyitására került sor teg­nap délután Tengelicen, a megyei tanács vb. oktatási központjában. Az ország minden részé­ből jött el közel ötven fia­tal jogász, huszonhatan ké­szítettek huszonegy dolgoza­tot „A felelősségi rendszerek érvényesítésének lehetőségei a gazdálkodó szerveknél” té­makörben. Részt vettek ter­mészetesen a tanácskozáson a dolgozatok készítői, de több fiatalt az érdeklődés vonzott ide. Eljött a kétnapos szak­mai konferenciára Kiss Mag­dolna, a megyei KlSZ-bizott- ság első titkára és dr. Hege­dűs János, a megyei tanács vb-titkára. Dr. Pájger Vince megyei főügyész megnyitó szavai után dr. Lévai Tibor, a leg­főbb ügyész helyettese tar­tott bevezető előadást, mely­ben felvetette a felelősség érvényesítésének néhány idő­szerű problémáját. Ezután szekcióülések kere­tében folytatódott a tanács­kozás, a pályázók felolvas­ták dolgozatukat társaik és a zsűri előtt. Vacsora után baráti találkozóval és discó- val zárult az első nap prog­ramja. Aczél György hangsúlyoz­ta: nem az 1974-ben született közművelődési párthatározat, s az akkor tartott konferen­cia jubileumát ünnepelni ta­lálkoztak most a szakembe­rek, a terület felelős vezetői, hanem az a sürgető igény hozta létre ezt a tanácsko­zást, hogy az új helyzetben értékeljük, megfogalmazzuk feladatainkat. Emlékeztetett arra, hogy tíz éve kedvezőbb külső és belső körülmények között dolgoztunk. A szűkebb és tá- gabb környezet változásainak jobban be kell hatolniok a közművelődési intézmények falai közé, a kulturális élet­be is. Népünk műveltségi szintje az elmúlt négy évtizedben példátlan mértékben emel­kedett. Társadalmunk képes hatalmas teljesítményekre, önmaga megújítására; ehhez a közművelődésben dolgozók, a tudományos, művészi érté­kek terjesztőinek erőfeszíté­sei is nagyban hozzájárultak. A KB titkára felszólalásá­ban foglalkozott a szocialis­ta nemzettudat erősítésének szükségességével és a mű­Kakasdon település-fej­lesztési munkák soros fela­dataként tavaly nyáron óvo­dabővítés és -felújítás kez­dődött. Eddig az intézmény a község két — egymástól távol eső — épületében ka­pott helyet. Az egyiket, az elavult, céljának nem meg­felelőt alakították át, bőví­velődési intézmények ezzel kapcsolatos feladataival is. Hangsúlyozta: a pártnak, mint a nemzet pártjának a nemzet minden gondját ma­gára kell vállalnia, de gond­jainkat csak a nemzeti gyű­lölködés minden formáját leküzdve, a hazaszeretet és az internacionalizmus alap­ján oldhatjuk meg. Kultú­ránk nemzeti tradíciói és a világkultúra értékei művelő­désünk történetében össze­fonódtak: Arany, Petőfi, Ba­bits vagy Ady az egyetemes emberi kultúra kincseit is igyekezett népünk számára hozzáférhetővé tenni. A szo­cialista társadalomban pedig a művelődésnek nemcsak le­hetősége, de kötelessége is terjeszteni ezeket az értéke­ket. A továbblépéshez szüksé­ges tennivalókat összefoglal­va a Központi Bizottság tit­kára hangsúlyozta: lehetősé­geinkhez mérten anyagilag is jobban kell támogatni a kultúrát, a közművelődést. Ehhez az is hozzátartozik, hogy a vállalatok, a munka­helyek is elfogadják: közvet­len érdekük segíteni dolgo­tették s így most egy épület­ben fogadhatják ai kis-, kö­zépső- és nagycsoportba já­ró összesen 112 gyereket. Pénteken délután az új in­tézményt Ribling Ferenc, a megyei tanács általános el­nökhelyettese adita át. Az átépítés terveit Sebes­tyén Lajos, a szekszárdi vá­zóik művelődését. Az előre­haladáshoz az eddiginél több elkötelezett, jól felkészült közművelődési szakemberre van szükség, s arra, hogy a kulturális intézmények bát­rabban vállalják a művelt­ség — benne a politikai, az esztétikai, a műszaki kultúra — új értékeinek megismer­tetését és terjesztését. A ta­nácskozás vitájának légköre azt mutatta, hogy a közmű­velődésben dolgozók cselek­vő türelmetlenséggel, felelő­sen és önkritikusan közelí­tik meg és értékelik mun­kájuk eredményeit és hatá­sát. Azt kérte, végezzék na­gyobb önbizalommal munká­jukat, mert tevékenységük eddigi eredményei alapján erre minden okuk megvan. A legfontosabb tennivalók egyike újabb és újabb réte­gek befagodóként és az is­meretek átadójaként való megnyerése a közművelődés­nek. Mindezek a feladatok hosszú távra adnak progra­mot. Megvalósításuk milliók­nak ígér gazdagabb, telje­sebb emberi életet. E célo­kért érdemes ezt a munkát vállalni — mondotta befe­jezésül. A vitában felszólalt Pozs- gay Imre, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának főtitkára is. A korszerű köz- művelődési szemlélettel kap­csolatban hangsúlyozta azt a követelményt, hogy a kultu­rális élet színterein ne a mű­velődés tárgyának, hanem alanyainak tekintsék az em­bereket. A Hazafias Nép­frontnak, mint politikai tö­megmozgalomnak a közmű- (Folytatás a 2. oldalon.) rosi tanács műszaki osztá­lyának vezetője készítette el, az építési munkákat ia La­káskarbantartó Ipari Szövet­kezet bonyhádi részlege vé­gezte. A közei kétmillió fo­rintos beruházást több mint másfél millió forinttal támo­gatta a megyei tanács, a községi tanács 276 ezer 172 Tegnap délelőtt SZekszár- don a megyei tanács székhá­zában tartotta soros ülését az országgyűlési képviselők megyei csoportja. A parla­ment őszi ülésszakára készü­lő képviselők munkájában részt vett Cservenka Ferenc- né, az országgyűlés alelnöke is, aki e minőségében először látogatta meg képviselőcso­portunkat. A tanácskozás Daradics Fe­rencnek, a képviselőcsoport vezetőjének rövid bevezető­jével kezdődött. Részt vett az ülésen — házigazdaként — Császár József, a megyei tanács elnöke, továbbá Pé­ter Szigfrid, az MSZMP me­gyei bizottságának titkára és Csajbók Kálmán, a Haza­fias Népfront megyei titkára is. A képviselőknek a tanács­kozás első napirendjeként Ribling Ferenc, a megyei ta­nács általános elnökhelyette­se számolt be a településhá­lózat-fejlesztés helyzetéről, továbbá azokról a már meg­tett intézkedésekről, melyek falvaink lakosságmegtartó forinltot tudott biztosítani, a társadalmi munka értéke pe­dig meghatódja a 120 ezer forinltot. Az energiaracionalizálási program keretiében a köz­ponti fűtést is bevezették az új épületbe, a munka utol­só mozzanatainál tartanak, október 15-én már működés­be lépheti a 135 ezer forin­tos rendszer. Az ünnepélyes átadás után az óvodai csoportok minde­képességének fokozását hiva­tottak szolgálni. A tájékoz­tatót követő vitában csak­nem valahány országgyűlési képviselőnk döntően a kis­településeket érintő problé­mák megoldásának további lehetőségeiről szólt. Válaszá­ban a megyei tanács általá­nos elnökhelyettese elmon­dotta, hogy már a folyó terv­időszak elején elkezdődött az „arccal a kistelepülések felé” fejlesztési gyakorlat, melynek kibontakozása a VII. ötéves terv időszakában vál­hat teljessé. A közvetlen hangú, nyílt eszmecserét követően Dara­dics Ferenc tájékoztatta a képviselőket az országgyűlés őszi ülésszakának várható programjáról. Az ülés befejeztével Cser­venka Ferencné, az ország- gyűlés alelnöke Császár Jó­zsef, Csaj bók Kálmán és Da­radics Ferenc kíséretében vá­rosnéző sétát tett Szekszár- don, s egyebek között a Ba­bits emlékházat, továbbá a Művészetek Házát tekintette meg. gyike műsorral állt a meg­jelenítek elé, majd a vendé­gek, szülők együtt indultak a tetszetős külsejű épütót belső szemléjére. A három tágas, világos, jód, felszerelt csoportszobán kívül egy tár­salgó, nevelői szobák, vala­mint korszerű vizesblokk kapott helyeit, a napi három­szori étkezésit továbbra is az általános iskola konyhá­járól biztosítják. A népviseletbe öltözött nagycsoportosok c Az új épület az utca (elől Ouodaauatas Kakasdon

Next

/
Thumbnails
Contents