Tolna Megyei Népújság, 1984. október (34. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-05 / 234. szám

1984. október 5. TOC NA \ _ "ríÉPÜJSÁG 3 A társadalmi munka nem véges A cél összerázza az embereket Nagy a sürgés — rögvest itt az ünnep Molnár József Postaforgalmi fejlesztések A posta hagyományos szolgáltatásainak fejlesztésé­re 450 millió forintot fordí­tanak az idén, ebből 160 mil­lió a postahivatalok építé­sére, felújítására jut. A ter­vek szerint az év végéig ösz- szesen 65 új hivatal várja az ügyfeleket. Az eddigi tapasz­talatok szerint sikerül a ter­vet végrehajtani, az elképze­léseknek megfelelően halad­nak az építkezések. Jó né­hány új postahivatal építé­se már befejeződött, így pél­dául Vecsésen, Tiszapalko- nyán, Kazincbarcikán, Kis­orosziban, Verőcemaroson, Jászárokszálláson és Nagy­kanizsán készült már el az új postaépület. Több helyen a régi elavult hivatalt épí­tették újjá: egyebek között Székesfehérváron, Salgótar­jánban s Budapesten a XIII. kerületben adták át a kor­szerűsített postát. A Magyar Posta hosszú évek óta kisgépekkel próbál­ja megkönnyíteni a postahi­vatali munkát. Az idén 20 millió forintnak megfelelő tőkés devizát fordíthatnak erre a célra, ebből az összeg­ből bankjegyszámláló, bér­mentesítő s bankjegykötege­lő, illetve levél- és hírlap­kötegelő kisgépeket vásárol­nak. A gépek gyorsabb el­terjesztésének egyik gátja, hogy eddig sem hazánkban, sem a többi szocialista or­szágban nem gyártottak ilye­neket. Egyes készülékek gyártására létrejött a kiskő­rösi Protocon elnevezésű gmk, amely megkezdte az Geofizikai kutatásoknál és tengeri hajókon is használ­ható, különleges számítógé­peket készít a Székesfehérvá­ri Számítástechnikai Kísér­leti Üzem Betéti Társulás, a Központi Fizikai Kutató In­tézet, a Számítástechnikai Koordinációs Intézet és a Videoton -közös fejlesztő vál­lalata. A Videoton Elektro­nikai Vállalatnál gyártott R 11 típusú komputereket a szélsőséges klimatikus viszo­nyokat és a nagyobb terhe­lést jól tűrő mechanikus és elektromos egységekkel egé­szítették ki, s alkalmassá tet­ték őket arra. hogy „elvisel­jék” a tenger hullámzását, s megbízhatóan működjenek a nagyobb hőmérsékletinga­dozások esetén is. Az idén hatot készítettek, illetve ké­szítenek a különleges beren­dezésekből a Videoton meg­Tizenegy magyar külkeres­kedelmi vállalat mintegy 720 négyzetméternyi terüle­ten mutatja be újdonságait október II—21-e között a Bukaresti Nemzetközi Vásá­ron. Az Elektromoduil úgy­nevezett aktív és passzív elektronikai építőelemeket, hangdobozokat, személyi számítógépeket állít ki, emel­lett a vállalat képviselői ok­tóber 16-án szakmai napot is rendeznek, amelyen elő­adások keretében ismertetik újdonságaikat és a hazai elektronikai ipar fejlesztési elképzeléseit. A Ferunion festékszóró berendezéseket, csiszolókorongokat, a Chemo- komplex űj típusú, fokozat nélküli fordulatszabályozó hajtóművet és vibrációs fe­asztali bélyegzőgépek előál­lítását, s hamarosan kifej­leszti a fémpénzszámláló be­rendezést is. Gépkocsibeszerzésre har­mincmillió forintot fordíta­nak, ennek egy részéből a kiselejtezett járműveket pó­tolják, a többit fejlesztésre szánják. A gépkocsipark nö­velésével lehetővé válik több újfajta szolgáltatás el­terjesztése, így például a boltok pénzbevételeinek be­gyűjtése, vagy a nagyobb összegek (például fizetések) kiszállítása. A fejlesztési keretnek több mint a felét, 240 millió fo­rintot az úgynevezett góc­üzemek létrehozására hasz­nálják fel. Ebből az idén 40 millió jutott a balatonszent­györgyi központ fejlesztésé­re, melynek próbaüzeme a napokban kezdődött meg. Százmillió forintot a buda­pesti hírlapfeldolgozó to­vábbépítésére fordítanak, s ugyanennyi jut a székesfe­hérvári gócüzem építésére, ahol jövő tavasszal már megkezdődhet a gépek sze­relése. Javában folyik már a kö­vetkező 5 éves időszak pos­taforgalmi fejlesztésének tervezése is. Az előzetes el­képzelések szerint Kecskemé­ten, Győrben, illetve Cell- dömölkön folytatódik a góc­hálózat kiépítése, Pécsett új központi postahivatalt léte­sítenek, s ugyancsak új pos­ta lesz például Kunszent- mártonban, Mátészalkán, Siófokon és Pápán. rendelésére. A vállalat va­lamennyit a határokon túl értékesíti. A gépeket, illetve azok egyes egységeit még gyártás közben különleges terhelési próbáknak vetik alá. A Számítástechnikai Kí­sérleti Üzem Betéti Társulást négy éve hozták létre azzal a céllal, hogy a legújabb ku­tatási, fejlesztési eredménye­ket gyorsan, rugalmasan al­kalmazva kielégítse az alapí­tó intézetek és a vállalat kü­lönleges igényeit, s a Video­ton korszerű műszaki bá­zisára alapozva kifejlessze, megtervezze, legyártsa a szükséges számítógépeket és számítástechnikai berendezé­seket. Termékeit főként az alapító intézetek, illetve a Videoton hasznosítja, de ex­portálnak is belőlük. lületmegmunkáló gépeket, a Metrimpex elektronikus nukleáris automatikai mű­szereket állít ki. Hazánk leg­nagyobb optikai és finom- mechanikai vállalata, a MOM szintén számos új ter­mékét vonultatja fel a ki­állításon. A vállalat második legnagyobb piaca ugyanis a Szovjetunió után Románia. A Taurus acélradiál gumiab­roncsokat, légrugókat, kitö­résgátló tömlőt, a Techno- impex szerszám- és cipő­ipari gépeket, a Komplex pedig mezőgazdasági kisgé­peket kínál eladásra a nem­zetközi vásáron. A MOGÜRT, a NIKEX és a Kohászati Gyárépítő Válla­lat információs irodát szer­vez a vásáron. Nemrégiben Bátaszéken járt az egyik osztrák kisvá­ros közigazgatási küldöttsé­ge, ismerkedve q nagyközség élétével. Minden annak rendjén- módján zajlott, csak az oszt­rák polgármester nem értet­te, hogy Bognár Jenő nagy­községi tanácselnök miért használja többször is ezt a kifejezést, társadalmi mun­ka. A bátaszéki tanácselnök kapcsolt és egy magyar köz­mondással válaszolt: — Segíts magadon, az is­ten is megsegít! Az ideológiai különböző­ségek ellenére >a polgármes­ter azonnal megértett min­dent. Már ezt is lehet Kató Ferenc, a bátaszéki Búzakalász Tsz gépkocsive­zetője a melegtől odaragad a vezetőfülke üléséhez. Már az elmúlt héten két társával megkezdte a szüretelők szál­lítását a különböző táblákra, e héten már a helyi általá­nos iskolásokat is oda fuva­rozza. Ebéd előtt vagyunk, még húsz perc és elindul a helyi kisvendéglőbe a mun­kások ételéért. Kató Ferenc utat épített a Zrínyi utcá­ban. Mindketten sietségünkben kisebb forgalmi dugót oko­zunk ezen a telepen, így a beszélgetés első mondatait elnyomják a dudaszók. — Amiért érdekelne — mondom —. Az utcájukban korábban is volt út. Igaz, hogy nem ilyen. Mi ösztö­nözte, hogy egy nagy munka szószólója legyen? — Ketten lettünk azok — válaszol —. Miután megtud­tam, hogy a Gárdonyi utcá­ban már elkészültek az ilyen munkával!, megkerestem ta­nácstagunkat, Micski Lajost kérdezve tőle, hogy mi is megoldhatjuk-e ezt. Eljárt az érdekünkben és a válasz az igen volt. A társadalmi munkához ,a bátaszéki Nagyközségi Közös Tanács csak anyagot tudott adni, mint mindenhol, akik öntevékenyen, saját becsülé­sükre kezdtek így neki a dolgoknak. — A hétvégeken dolgoz­tunk — folytatja a beszélge­tőtársam. — Egyszerre tízen- tizenöten. A munka mellett mi terveztük meg az utat, fogadtunk mérnököt. Csalá­donként ötszáz forintba ke­rült. — Az útépítéshez nem elég csak a lapát. Honnan voltak a nagyobb gépek? — Ha a' vibrátorra gondol, akkor azt a kádár-kátéesz- től kaptuk kölcsön, de úgy is volt, hogy kétszáz mázsa cementet... — És a hangulatot? Kató Ferenc elmosolyodik, mintha most ide, a Robur kisbusz forró vezetőfülkéiébe visszacsalta volna az áprilisi nagy akció perceit. — Az jött magától — mondja —. Egy ilyen közös cél összerázza az embereket. Tudja, abban az utcában mindig nagy volt a por, ki se lehetett nyitni az ablakot. Hát, már ezlt is lehet! — A hangulat-kérdés elől az előbb elfutott. Mennyi bor fogyott, amíg elkészültek a munkával? — Nem sok. Akinek a- há­za elé értünk, az hozott az építőknek kávét, bort. Munkatempó A bátaszéki művelődési házban ez a teljes felfordu­lás, mint a felújítás-átépítés ígérete, felemelő. Igyekez­nek, mert el akarnak ké­szülni a munkával novem­berre, a nagyközség felsza­badulásának 40. évfordulójá­ra. Ide nem kevesebb mint hatmillió forint értékű tár­sadalmi munkát terveznek, az eddigi tények szerint az be is jön. Most is egyszerre vagy öitvenen dolgoztak a földön, a kialakítandó pódi­umteremben, az udvaron, a tetőn. A társadalmi munkáról sokszor beszélünk. Mert nél­külözhetetlen, szükséges, mert jó. Bognár Jenőt, a nagyköz­ségi tanácselnököt vándor­járásunk közben arról kér­dezem, hogy van-e titka a bátaszéki példának és med­dig lehet a lakosság társa­dalmi munkájára számítani. A második kérdésre gyor­san megválaszol, — Csak addig, amíg lát­ják a kétkezi munkájuk értékét, értelmét. Ezt pedig eddig látták. Itt is, és társ­községeinkben is. — És a másik? — Az utóbbi két év nagy munkái olyan impulzust ad­tak lakóinknak, ami semmi máshoz nem hasonlítható. Többen, — még a megyei vezetők közül is — azt mondták, hogy mi erőn fe­lül vállaltuk ezéket a mun­kákat. Sőt, még az is felve­tődött, hogy nem hanyagol­tuk-e el más kötelező kom­munális feladatainkat. Az idő és a tények igazolták, hogy nem. A nagy munkák­kal párhuzamosan igenis megoldottuk a pörbölyi is­kola bővítését, az alsónyéki volt iskolából a KlSZ-esek- nek, a táncosoknak klubhe­lyiséget alakítottunk ki. Egyébként itt étkeznek szep­tember 1-e óta az alsónyéki öregek is. Aztán épített a lakosság járdát, utat eddig három és fél kilométert. Ki­mutatható, hogy az elmúlt két éveben ugrásszerűen megnőtt a járdaépítések szá­ma. Olyan társadalmi moto­rok dolgoznak nálunk, akik­re számítani lehet. Azonnal felismerik a feladatot és nem azon jár az eszük, hogy miként nem lehetne valamit megcsinálni. — Falugyűlésen nem be­szélt valaki a társadalmi el­len, mondván, hogy elég volt már belőle? — Nem tudok ilyenről. — Ügy érzem, léteznek profi társadalmi munkások. Nemcsak Bátaszéken, Vár­dombon, másutt is. Igazam lehet? — Nem létezik, hogy véges legyen a társadalmi munka. Ebben az évben nálunk ke­reken kilenc utca jelentke­zett, hogy megépítse az út­ját. Aki pedig részt vesz egy-egy kollektív munkában, azt én már profinak tartom. • Molnár József, a Fémipari Szövetkezet 35 éves villany­szerelő szakembere is profi. Szíve-delke és szaktudása, no és két kezének nyoma rajta van a tornacsarnokon. Most pedig az épülőfélben lévő művelődési ház teljes világí- tás-rekontstrukciójának ter­veit ő készítette, de sajátke­zűleg csinálja a színpad vi­lágításának vezérlőpultját is. Ezt a sokgombos-kapcsolós készüléket nézem a szövet­kezet villanyszerelő műhe­lyében. — Hogyan telik a napja? Mert mi legalább egy óra hosszat kerestük. — Napközben a munkahe­lyemen vagyok, utána ki-ki- ugrok a művelődési házhoz — mert a művezetést is én végzem —, aztán otthon a fogadott rendeléseket össze­síteni, kimegyek a lakások­ba megjavítani a készüléke­ket, utána pedig a műhely­ben dolgozom. Másodállás­ban ugyanis tv-szerelő kis­iparos vagyok. — Fényképet hagyott ott­hon magáról? — Mármint a gyerekeinek és a feleségének? — Igaza lehet — neveti el magát Molnár József, — de- hát, szépen megkértek, én pedig szeretem csinálni. — Miért? — Az előbbit is és ezt is azért, hogy jobb legyen va­lami. A régi művelődési ház olyan rossz állapotban volt, hogy Hofi Géza is emlékezett arra, hogy legutóbbi ittjár- takor hol ázott be a pla­fon ... És miért? Hogy ke­zem nyoma ott legyen, hogy gyermekeim tudjanak hová járni, hogy... De maga úgy is jobban meg tudja fogal­mazni. ök már megtették helyet­tem. Szűcs László János ■ l •: J Kató Ferenc Különleges számítógépek Magyar vállalatok a bukaresti vásáron

Next

/
Thumbnails
Contents