Tolna Megyei Népújság, 1984. október (34. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-30 / 255. szám

AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 255. szám Ára: 1,40 Ft 1984. október 30., kedd Mai számunkbók VILÁGÍTÁS AZ ISKOLÁKBAN (3. Old.) TV-NAPLÓ (4. old.) SORRENDBEN A NEGYEDIK DÖNTETLEN (5. old.) 0 KERÉKPÁROS TEREPBAJNOKSÁG (6. old.) MUNKÁSÖRÖK GYAKORLATON (3. old.) Befejeződött a X. országos békekonferencia Barabás Miklós, az Országos Béketanács újjáválasztott főtitkára záróbeszédét mond' ja. (Telefotó) Vasárnap az Építők Rózsa Ferenc székházában plenáris üléssel folytatta munkáját a X. országos békekonferencia. A tanácskozáson jelen volt Méhes Lajos, a SZOT főtit­kára, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja és Bor- bándi János, a Miniszterta­nács elnökhelyettese. A szék­sorokban csaknem 1200 kül­dött és meghívott vendég, köztük a társadalmi és tö­megszervezetek, a munkás­kollektívák, az ifjúsági kö­zösségek, az egyházak képvi­selői, tudományos és kulturá­lis életünk kiemelkedő sze­mélyiségei foglaltak helyet. A konferencia munkájában részt vett a Béke Világtanács küldöttsége is. Az ülést Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke nyitotta meg. Elmondotta: a konfe­rencia címére az ország kü­lönböző pontjairól számos távirat érkezett, ipari és me­zőgazdasági nagyüzemek dol­gozói, iskolák, pedagógus- és diákközösségei köszöntötték belpolitikai életünk e kiemel­kedő eseményét. Ezután Vályi Gábor, a je­lölő bizottság elnöke bejelen­tette: az új összetételű Or­szágos Béketanács szomba­ton a késő esti órákban meg­tartotta alakuló ülését, és megválasztotta a testület el­nökségét, valamint vezető tisztségviselőit. Mint mondot­ta: a sokasodó teendők, a mind nagyobb követelmények megkívánják, hogy az OBT az eddiginél is rugalmasab­ban dolgozzék. Ezért úgy döntöttek, hogy megszünte­tik az ügyvezető elnökség in­tézményét és annak felada­tait is egy, a korábbinál szű- kebb létszámú, 35 tagú el­nökség látja majd el. Az Or­szágos Béketanács elnöke is­mét Sebestyén Nándorné, fő­titkára Barabás Miklós lett. A plenáris ülés hozzászó­lásokkal folytatódott. Pozsgay Imre, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára a népfrontmoz­galom nevében üdvözölte és együttműködéséről biztosí­totta az új Béketanácsot. Szólt arról, hogy a magyar társadalomban az elmúlt egy-két esztendőben felerő­södött a veszélyérzet a fenye­getettséggel (Szemben; most azért kell dolgozni, hogy ezen érzés fokozódó cselekvőkész­séggel is párosuljon. Az egyén és a békemozga­lom viszonyát elemezve han­goztatta: az emberek csak akkor hiszik el, hogy szemé­lyes közük van a békéhez, ha hisznek a közösségi intézmé­nyekben; abban, hogy egyé­ni életcéljaik megvalósításá­hoz, gondjaik megoldásához csak a közösség — s nem az elzárkózás, az elszigetelődés — képes lehetőséget nyújta­ni. A figyelem középpontjába a családot kell állítani, mert ez lehet biztosítéka a közös­ségi gondolkodásmód erősí­tésének. Pozsgay Imre az előrelépés fontos tényezőjé­nek nevezte a mindennapok­ban megnyilvánuló demokrá­cia kiteljesítését is. Mint mondotta: ahogyan az állam­polgárok a társadalom való­ságos szereplőivé váltak, úgy értik meg mindinkább, hogy szerepük lehet a világ gond­jainak megoldásában is. A továbbiakban kifejtette: hazánk elsősorban azzal gya­korolhat hatást a világra, ha továbbra is eredményesen oldja meg saját problémáit. A világbékéhez hazánk saját belső stabilitásának megőrzé­sével járulhat hozzá a legin­kább, ezért ennek további megszilárdításán, a szocialis­ta vívmányok előrevitelén kell fáradoznunk.. Fejti György, a KISZ KB első titkára rámutatott: a fiatalok világszerte, így Ma­gyarországon is tudatában vannak annak, hogy életko­ruk miatt is a legérdekelteb- bek a béke megőrzésében. Feszül bennük a vágy, hogy tegyenek valamit, ám gyak­ran fettvetődik bennük az a kérdés is: van-e tényleges lehetőségük erre. A béke ügyét szolgáló tettek keresé­se során ifjúságunknak tud­nia kell: ha valaki tisztessé­gesen dolgozik, tanul,’ részt vállal a társadalmi előreha­ladás feladataiból, akkor — ha nem is tekintjük ezt konk­rét békemozgalmi tettnek —, hozzájárul!' békeszerető poli­tikánk súlyának növeléséhez. Ugyanakkor növekvő szere­pe van a béke megőrzését szolgáló cselekvés közvetlen formái bővítésének is. Az ifjúsági mozgalom tevé­kenységében ma nagyobb te­ret kapnak az egyének, és közösségek békeakaratát ki­fejező új kezdeményezések. Egyetemeken, középiskolák­ban, üzemekben és intézmé­nyekben ifjúsági békecsopor­tok, körök, klubok alakultak, s hasznos eszmecserék, élénk viták bontakoztak ki. — Mi nyitottan fogadjuk a fiata­lok kérdéseit, megértjük ag­godalmaikat, kétségeiket is — mondotta Fejti György, hozzátéve: — De nem ria­dunk vissza az eszmei viták­tól sem, ha azt tapasztaljuk, hogy a fiatalok őszinte bé­kevágyát ellenfeleink kétes politikai céljaik érdekében próbálják kihasználni, ha megkísérlik szembeállítani a békeakaratot a haza védel­mének megtisztelő kötele­zettségével, szövetségi elkö­telezettségünk vállalásával. Végezetül a KISZ KB el­ső titkára kijelentette: a szervezet a jövőben is arra törekszik, hogy a fiatalok tenni akarása, dinamizmusa tovább gazdagítsa a béke­mozgalmat: hogy a különbö­ző korosztályok értékes együttműködésével a magyar békemozgalom még többet tehessen milliók reményei­nek vailóraváltásáért. Tirnmer József, a Szak- szervezetek Budapesti Ta­nácsának elnöke hangsúlyoz­ta: a magyar békemozgalom eddig is számíthatott és a jövőben is számíthat a szak- szervezetek több milliós tag­ságára, iaz üzemi kollektí­vákra, a szocialista brigád­mozgalomra. Szólt azokról a vállalati, üzemi, szövetkeze­ti akciókról, amelyek azt bi­zonyították, hogy a szakszer­vezetek tagsága kész azon munkálkodni, hogy tovább erősödjék a béke védelmé­ért, a leszerelésért folytatott küzdelem. A nemzetközi szakszervezeti mozgalom is egyre nagyobb szerepet vál­lal a békeharcban — foly­tatta —, ma már különböző ideológiai nézeteket valló szakszervezeti központok és szövetségeik keresik annak lehetőségét, mi módon te­hetnek még többet közösen a béke megvalósításáért, és sorra mozgósítják tagságu­kat e nemes ügy szolgálatá­ra — mondotta. A jövőben azon kell fáradozni, hogy minden szakszervezet át- érezze: a világ 350 millió szervezett dolgozójának egy­séges fellépése is segítheti a béke megőrzését. A vitában felszólalók kö­zül többen hangot adtak an­nak a véleményüknek: ered­mény, hogy a magyar béke­mozgalom tömegkapcsolatai az utóbbi esztendőkben erő­södtek. Fontos annak szor­galmazása, hogy a jövőben valamennyi tömegszervezet, -mozgalom együttes erővel (Folytatás a 2. oldalon.) Havannában megkezdte munkáját a KGST ülésszaka A Kölcsönös Gozdasági Se­gítség Tanácsának XXXIX. ülésszakára vasárnap haj­nalban Havannába érkezett a magyar delegáció. A küldöttséget Sarlós Ist­ván, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­se vezeti. A delegáció tag­jai között van Havasi Fe­renc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, Mar­jai József, a Minisztertanács elnökhelyettese, a Magyar Népköztársaság állandó kép­viselője a KGST-ben, Falu­végi Lajos, a Miniszterta­nács elnökhelyettese, az Or­szágos Tervhivatal elnöke, és Nagy János külügyi ál­lamtitkár. A magyar küldöttséget a repülőtéren Carlos Rafael Rodriguez, a Kubai Kommu­nista Párt Politikai Bizott­ságának tagja, az állam- és minisztertanács elnökének helyettese, valamint Jósé Ramon Fernandez, a mi­nisztertanács elnökének he­lyettese fogadta. Jelen volt Bognár István, hazánk kubai nagykövete. Fidel Castro, a Kubai Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára, az állam, és minisztertanács elnöke nyitotta meg hétfőn Havannában (magyar idő szerint a késő délutáni órák­ban) a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának XXXIX. ülésszakát. A tanácskozáson részt ve­vő országokat üdvözölve Fi­del Castro hangsúlyozta: Kuba további fejlődéséhez nagy ösztönző erőt jelent, hogy a szogialista gazdasági együttműködés szervezete fennállásának 35 éve alatt most először Európán kívül, az amerikai földrészen tartja tanácsülését. Ez a tény a KGST egyetemes jellegét bi­zonyítja, s erről tanúskodik az is, hogy az értekezleten teljes jogú tagként, vagy meghívottként részt vesz több ázsiai, afrikai és latin- amerikar ország, valamint két tekintélyes latin-ameri­kai regionális gazdasági szervezet. A kubai államfő emlékez­tetett rá, hogy az értekezlet feszült, veszélyekkel terhes nemzetközi helyzetben kezdi munkáját. Különösen Latin- Amerikában, a Karib-tenger térségében fenyeget az im­perialista agresszió veszélye. „Az amerikai kormány az utóbbi időben több békés hangvételű nyilatkozatot tett ugyan, de nem lehet el­dönteni, hogy egy realistább politika nyitányáról van-e szó, vagy csak — mint azt sokan megalapozottan vélik — időleges, választási meg­fontolásokkal állunk szem­ben. A megnyugtató szavak ellenére az Egyesült Álla­mok folytatja a fegyverke­zést, amelyet már a világ­űrre is ki akar terjeszteni, nem mond le a katonai fö­lény megszerzéséről, nem változtatott mélységesen re­akciós, militarista külpoliti­káján” — mondta Fidel Castro. A KGST-országok nem fe­ledkezhetnek meg erről a veszélyről, amelyet leleple­zett a tagállamok ez év jú­niusi felső szintű moszkvai gazdasági értekezlete is. A tanácskozás dokumentumai határozott választ adtak erre a fenyegetésre, s egyszer­smind világos, felelősségtel- :s és határozott módon hi­tet tettek a szocialista orszá­gok békepolitikájának foly­tatása mellett. Változatlanul ez a békeakarat hatja át a mostani tanácskozás munká­ját is — hangsúlyozta Fidel Castro. A továbbiakban szólt ar­ról, hogy Kuba az állandó fenyegetettség körülményei között igyekszik megbirkózni gazdasági feladataival. Bár az ország állandó készültség­ben él és védelmi képességé­nek jelentős növelésével vá­laszol az amerikai fenyege­tésre, ezt a témát nem óhajt­ja a mostani tanácskozás elő­terébe állítani. Kuba a bé­kés építőmunkát kívánja folytatni, s küzd az ehhez szükséges nemzetközi felté­telek megteremtéséért. Ami a szélesebb nemzetkö­zi problémákat illeti, Kuba támogatja a Varsói Szerződés tagállamainak a nemzetközi feszültség enyhítését, a kelet —nyugati katonai szemben­állás szintjének csökkentését szorgalmazó prágai nyilatko­zatát. Mindent megtesz azért, hogy a közép-amerikai tér­ség válságát tárgyalásokkal, békés úton lehessen megol­dani. Támogatja a Contadora- csoport erőfeszítéseit és üd­vözli Nicaragua döntését, hogy a közép-amerikai or­szág kész a számára esetleg kedvezőtlen pontokkal együtt is aláírni a csoport rendezési tervét. Kuba hajlandó telje­síteni a Contadora-tervből reá háruló kötelezettségeket és véleménye szerint minden más érdekelt félnek, köztük az Egyesült Államoknak is ezt kell tennie. Kuba nem mond le annak elősegítéséről sem, hogy becsületes módon, (Folytatás a 2. oldalon.) Iskolaböifítés Várdombon Az iskolakörzetesítés során Várdombon is megnöveke­dett a tanulótlétszám, s ilyen körülmények között a felső­tagozatosok különálló épüle­te már évek óta nem felel meg teljes mértékben a kor­szerű oktatás követelményei­nek. A tantermek meglehe­tősen kicsik, sötétek. Az iskolabővítést az idei év júliusa óta végzik. E három évre tervezett munka első szakaszában — a jövő nyá­rig — elkészül a négy új tanterem s még az idén tető alá kerül. Ezt követően a mostani termek helyén kony­hát és ebédlőt alakítanak ki, így szerepcsere lesz, most ugyanis az óvodában műkö­dik az iskolát is „élelmező” konyha, a munkák befejez­tével pedig az iskolában oldják meg a gyermekintéz­ményekben étkezők ellátá­sát. A megyei tanács egymillió forinttal támogatja az átala­kítást és bővítést, a báta­széki tanács pedig másfél millió forinttal járul hozzá a költségekhez. A megépítés csak nagymértékű társadal- mimunka-ráfordítással való­sulhat meg, eddig 2319 óra segédmunkát, 254 óra szak- és 148 óra gépi munkát vé­geztek. A segédmunkát zöm­mel a szülők, a szak- és gé­pi munkát a helyi termelő- szövetkezet, valamint a Szekszárdi Állami Gazdaság újbereki egységének brigád­jai végezték a költségvetési üzem felügyeletével. Társbérletben az építkezési anyagokkal

Next

/
Thumbnails
Contents