Tolna Megyei Népújság, 1984. október (34. évfolyam, 231-256. szám)

1984-10-27 / 253. szám

12 Képújság 1984. október 27. IMAGAZINJIÉ I MAGAZIN : MAGAZIN il MAGAZIN MAGAZIN : MAGAZIN K; MAGAZIN Illír MAGAZIN 111III í MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN A « •• ff i f jovo haza Az Egyesült Államok Flo­rida államának látogatói megnézhetik Orlando város közelében „a jövő házát”. Roy Mason, a „Xanadu” el­nevezésű jövőbeli ház építé­sze „archetronika”-nak neve­zi az elektronikának az épí­tészet feletti diktatúráját. A műanyaghabból készült 550 négyzetméter területű lakó­épület, amely „a hagyma” és a „cirkuszsátor” keresztező­dése (New York Times), csaknem több elektronikát rejt magában, mint egy űr­hajó. A nappaliban, a kony­hában, a fürdőszobában és a hálószobában mindenütt je­len van a monitor és a kom­puter. Komputer szabályozza a helyiségek hőmérsékletét, a lámpák fényerejét és iga­zítja az ablakredőnyöket a Nap állásához. A kagyló ala­kú kád a fürdőszobában egy mesterséges vízesésből kapja a vizet, a klímaberendezés megteremti a Föld bármelyik kívánt övezetének klímáját, egy elektronikus szerkezet erősíti az izmokat anélkül, hogy az emberek karját és lábát mozgatnia kellene. Az étrendet a konyhai kompu­ter állítja össze, ami elindít­ja az ételhez illő videofilmét is — firenzei utcaképek a lasagnához, lipicai ménest a bécsi szelethez. Evés után a ház lakóját a nappali hívo­gatja, ahol a heverő és a szék automatikusan megmé­ri pulzusát és a mérést érté­kelve Beethoven- vagy rock­zenét kapcsol be. Mason épí­tész azt reméli, hogy idővel jövő-házának 100 négyzetmé­teres változatát 80 000 dol­lárért kínálhatja majd fel. A látogatónak a futurista mű­re való reagálása rémület és elragadtatás között ingado­zik. Faszénégetés ősi módon Szénégető boksa építése a Bükk-hegységben Az őszi hónapokban keser­nyés füstillat itatja át né­hány hegyvidéki területünk — főként a Bükk — levegő­jét. Az egykedvűen füstölgő boksák „gyomrában” 13—17 napi lassú izzással lesz a fá­ból kemény, üveges csengé­sű faszén, amely iránt az utóbbi időben jelentős mér­tékben nő a kereslet. Tete­mes mennyiségű valutáért az NSZK-ba, Svédországba, Ausztriába, Olaszországba expoltáljuk a még ma is ősi módon készülő faszenet (még a hazai ellátás rovására is.) A grillezett, faszénparázson sült pecsenyének ugyanis még soha nem volt ilyen nagy keletje. A boksa szakszerű összeál­lítása nagy gyakorlatot igénylő feladat. A középen földbe szúrt, keresztbe kötött tartókaró köré épüli az egész, ott lesz a tűz fészke. A mé­teresre szabdalt bükköt, gyertyánt három emeletbe rakják. Először a gyújtóst, a száraz vékonyát, kifelé ha­ladva a vastagabbját. A gör­be növésű darabokkal fejezik be a tetejét, szép gömbölyű­re alakítván, akár a boglyát. Alul, fél méterre a földtől gallyból készüli a koszorúfa, itt kapja majd a huzatot a boksa. A mile — igy hívják a rakatot, amíg ki nem ég, csak aztán lesz belőle boksa — még ezzel sincs készen. A 40 köbméternyi (!), 23 méter kerületű farakást avarral bo­rítják, aztán szénporral vagy tiszta földdel tömörítik. Csak ezután gyújtják meg, hogy mintegy két hétig ki se alud­jon benne a tűz. Az égetés idején gondos felügyeletet igényelnek a pipáló halmok. Ha jól van rakva, nem szó­ródhat be a takaróanyag, de ahogyan a fa könnyezik, ned­vet ereszt, megrepedezhet a takaró. Ha le csúszik és lyu­kas lesz, lángra lobbanhat az egész építmény. Időnként meg kell szúrkálni a rakatot, hogy több levegőhöz jusson. Hogy mikorra lesz boksa a miiéből, attól is függ, hogy mekkora a rakás, milyen az idő, milyen a fa, a vékonya több-e benne, vagy a vastag­ja. Nemcsak megépíteni, a bontógerebiyével szétszedni is tudni kell a boksát. A jól végzett munka eredménye­ként ezután már csak a fa­szénnek a műanyag zsákok­ba való csomagolása van hát­ra. Hatásos — A férjem most bio­zöldséget termel. — És hatásos ez a mód­szer? — Igen, a szomszédok halálra nevetik majgukatl Lézeres légszennyezésmérő Az izraeli Weizmann In­tézet fizikusai új műszert szerkesztettek a levegő szeny- nyezettségének a mérésére. A levegőt egy csövön ára­moltatják át, s közben lézer­fényt bocsájtanak rajta ke­resztül. A lézerfény egy adott frekvencia-tartomány­ban rezonanciába lép a le­vegőben lévő idegen mole­kulákkal oly módon, hogy azok a lézersugarak energiá­ját elnyelik. Majd a moleku­lák egy rájuk jellemző hang- frekvenciás gerjesztés hatá­sára kisugározzák az elnyelt fényt. A rezgésszámból és a hangerőből a kutatócsoport vezetője szerint egymillio- modnyi pontossággal megál­lapítható, hogy milyen ve- gyüiletnek hány molekulája van jelen a meghatározott térfogatú levegőben. Keringő kénbánya A csillagászati fizika, a kozmikus spektroszkópia és nem utolsósorban az űrszon­dák által a Földre továbbított felvételek és mérések ered­ményeit hasznosítva a tudó­sok sikerrel kutatják a Nap­rendszer égitestjeinek felépí­tését. Ma már meglehetősen jól ismerik a Jupiter holdjait — 13 van belőlük —, közü­lük is a legérdekesebbet, a narancssárga Io-t, amely egész Naprendszerünk legfé­nyesebb égiteste: a felszíné­re záporozó napsugárzás 60 százalékát visszaveri. A Föld Holdja csak 17 százalékát veri vissza. Ez a nagy ref­lexiós érték alapozta meg a csillagászoknak azt a felte­vését, hogy az Io talaja nagy­részt nátrium- és káliumból, illetve szulfátokból áll. Mint­hogy felszíne a napsugárzás­tól viszonylag gyorsan fel- melegszik, majd pedig — a Jupiter árnyékában — ugyan­ilyen gyorsan lehűl, bizonyí­tottnak tekinthető, hogy az Io testét por, illetve finoman szemcsézett ásványok vi­szonylag vastag rétege bo­rítja. Az Io felszíne az ed­dig megismert legnagyobb kozmikus „kénlelőhely”. A kén aránya több mint 60 százalékos, így Naprendsze­rünk óriási keringő kénbá­nyájának tekinthető. Az Io-t 115 kilométer vas­tag atmoszféra veszi körül, amelynek sűrűsége húszezer­szer kisebb, mint a Föld lég­köréé, de így is az Io a je­lenleg ismert 'legkisebb égi­test, amelynek saját légköre van. A Jupiternek ezt a fé­nyes holdját — felszínétől 700 kilométernyi távolság­ban — elektronokban válto­zatosan sűrű ionoszféra is övezi, amely 805 ezer kilo­méter hosszú és 161 ezer ki­lométer széles hidrogénfel­hőt „termel” az Io köré. A Jupiter e nevezetes holdján rendszeres tűzhányó-tevé­kenység is van. A 3300 km átmérőjű Io a Voyager—1 űrszonda által 800 000 km távolságból készített felvételen. Retorta-gorilla Ausztráliában Ami az embernek jó, jó a majomnak is — gondolták a melbourne-i állatkert tudó­sai és felneveltek egy retor- ta-gorillát. A kis majom a napokban 17 nappal „koráb­ban” jött a világra. Az állat­kert szóvivője szerint azon­ban ő is és anyja, Yuska is jól érzi magát. A gorillabébi a második kis gorilla, amely az anya testén kívül fogant. Az első retorta-gorilla Memphisben (az Egyesült Államok Ten­nessee államában) született, de csak öt napig élt. Jelzi a bajt székely szegénység írója Nem ritka jelenség, hogy veszélyeztetett munkahelyen — például kábelalagútban — technológiai okok miatt egyetlen dolgozó hosszabb ideig végzi munkáját. Egy francia vállalat olyan riasz­tóberendezést készített, amely jelzi, ha a magányosan, a vi­lágtól elszigetelten dolgozó munkást baleset éri. Az elemmel működő ké­szülék a munkás övére erő­sített érzékelő és rövidhullá­mú adó. Ha a dolgozó hosz­szabb ideig mozdulatlanul marad, először őt magát fi­gyelmezteti. Ha nincs sem­mi baj, a riasztás egyetlen gombnyomással megakadá­lyozható. De ha a dolgozó mozgásképtelenné vált, vagy eszméletét vesztette, a beren­dezés önműködően működés­be hozza a központi riasztó- berendezést. A készülék ab­ban is segít, hogy például az omlás miatt elzárt dolgozó hollétét pontosan meghatá­rozzák. Villanybuszok vezetéke Az elektromos járművek kifejlesztésének egyik aka­dálya az akkumulátor nyúj­totta rövid hatótávolság. Most azonban egy egyedülál­ló buszparkkal terveznek próbaüzemet a kaliforniai Santa Barbarában, ami azt ígéri, hogy egy lépéssel kö­zelebb visz a tömegközleke­dési rendszerek problémájá­nak megoldásához. A kaliforniai Palo Álló­ban működő Systems Control Technology olyan akkumulá­torról működő buszokat ter­vezett, melyeket az úton föl ■lehet tölteni úgy, hogy az áramot az úttest alatt futó kábelekből kapja. A busz és a kábel közt nincs fizikai érintkezés. Ehelyett a kábe­leken átfolyó áram olyan mágneses mezőt hoz létre, melv a kocsiszekrény alatt levő vezetőkben áramot in­dukál és ez adódik át a buszt árammal ellátó 64 db nagy teljesítményű elektromos cellának. A felső vezetékről táolált villanybuszoktól és troliktól eltérően, az elektromágnese­sen feltöltött buszok szaba­don közlekedhetnek a busz­sávtól korlátozott távolságra az akkumulátoraikban tárolt villanyáram segítségével. Szemben a hagyományos, ak­kumulátorról működő jármű­vekkel, itt nincs szükség éj­szakai üzemszünetre a feltöl­tés végett, miveflt a buszok menet közben pótolják ener­giájukat. Az erdélyi magyar Irodalom­nak kivételes fontosságú alakja volt Asztalos István, két Állami díjjal kitüntetett Íré, aki IS éve 1909-ben született. Négy műve szerepel rejtvényünkben. Vízszintes: 1. Fővárosa: Algír. 8. Olcsó, gyengébb cérna. 14. 1939-ben megjelent regénye, mely az erdélyi kiadással egy időben nálunk Is megjelent és elisme­rést keltett. 15. Várat magára. 17. Fiatalember. 19. Lólengésben kétszeres olimpiai bajnok jugo­szláv tornász. 21. Program. 22. 47-szeres válogatott labdarúgó, a régi Idők kiváló sportolója. 24. Levegő népiesen. 26. Direktter- mő szőlőfajta. 27. Madridi napi­lap. 28. Az őskor és a középkor közé eső szakasz. 30. Előjegyzési napló (latin szó). 32. Egykor va­lamivel ügynökölő személy. 34. Verdi-opera elme (fölös ékezet). 36. A lóerő rövidítése. 38. Méhek laknak benne. 39. Pírban ég az arca. 41. Dél-afrikai folyó. 43. Kártyalap. 45. Az Etna része! 46. Dunántúli gyógyfürdőhely. 50. Manó egynemű betűi. 51. Ka­tonai rövidítés. 53. Mesebeli lé­nyek. 55. Operaénekes, drámai szoprán (Mária). 57. Súlyarány rövidítve. 59. THL. 60. Híres ar­borétum Szombathely mellett. 62. Portéka. 63. Folyton csak múlik! 65. Kezdetleges szervezetű, pók­féle állat. 67. Ugyancsak. 69. Pa­tak partok nélkül! 71. Szeren­csejáték. 73. Elhullat. 76. Japán és norvég autójelzések. 77. Első elbeszélése, 1938-ban jelent meg a kolozsvári Ellenzék című fo­lyóiratban. 80. KI ..., valamit ki­találó. 81. Török város. 82. Lol- lobrigida személyneve. Függőleges: 2. Könnyendén Jár­ja a táncot. 3. Szőlőcukor. 4. Fe­jetlen rém! 5. A rohamcsónak beceneve. 6. Olasz, norvég és spanyol autók jele. 7. Hallgat a szavára (két szó). 9. Feszítésre használják. 10. Kaszáló, ll. Né­maság. 12. Sopron patakja. 13. Kis Pista! 16. 1946-ban megjelent riportkönyve, ebben a háborús évek tényeit rögzítette. 18. A fa­lusi osztályharcról szóló regé­nyét 1952-ben irta (Zárt betű: S.) 20. Királyi haszonbér volt. 23. Hibáztat. 25. A vese orvosi ne­ve. 29. Francia város. 31. Szín­vonal. 33. Vívócsörte. 35. Szó nél­kül rág. 37. Fennsík. 40. Jelző­berendezést más helyzetbe kap­csol. 42. Európai főváros. 44. Rá­dió és tévéállomások szervezete (rövidítés). 47. Rendetlen gyér haj. 48. Aki szelet vet, ... arat! 49. Valaki ellen ingerelte. 52. A csalán rossz tulajdonsága. 54. Félkész! 56. Zárni kezd! 58. Ez a szó kötelez. 61. Olasz étel. 64. Ez a „jog” önbíráskodás. 66. Ré­gi népi megszólítás. 68. Francia aprópénz. 70. Magyar és cseh királyné, 1740-től 1780-ig uralko­dott. 72. Energia. 74. Lengyel fo­lyó. 75. Röntgen rövidítése. 78. Évad egynemű betűi. 79. Római szám és annak századrésze. H. J. Megfejtésként beküldendő a vízszintes 14., 77. és a függőle­ges 16., 18. számú sorok a Tol­na megyei Népújság szerkesztő­ségének címére: Szekszárd, Szé­chenyi u. 36. 7100. Bküldési ha­táridő: november 2. A boríték­ra, levelezőlapra kérjük írják rá: Rejtvény! A 41. heti rejtvényünk helyes megfejtése a következő: Oszt beszélgetés „Nézem a pöffedt Holdat, mily sárga Bánattal topped Az őszi fákra.” A helyes megfejtést beküldők közül könyvet nyertek: Szenczy Béla, Tamási, Szabadság u. 4. 7090, Csepreghy Jánosné, Paks, Kishegyi u. 36. 7030, Horváth Já­nos, Szekszárd, Korvin O. u. 2. 7100, John György, Bonyhád, Perczel Mór u. 61. 7150, Fáthné Halász Judit, Tolna, Ságvári E. u. 4. 7130. A hót karikatúrája Krinolin, — Cvetan Ceka-Karandas rajza

Next

/
Thumbnails
Contents