Tolna Megyei Népújság, 1984. október (34. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-27 / 253. szám
AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIV. évfolyam, 253. szám ARA: 1,80 Ft 1984. október 27., szombat Mai számunkból HÉTRŐL HÉTRE — HÍRRŐL HÍRRE (3. old.) HÉT VÉGI BESZÉLGETÉS (6. old.) INTERJŰ EGY ARANY JEL VÉN VESSEL (14. old.) A GÉP ÉRZÉKEL ÉS NEM ÉREZ (7. old.) Alkotó munkánk alapfeltétele „Kinek az érdeke?” Ezt a kérdést teszi fel önmagának egy bíró, amikor ismerkedni kezd egy új per anyagával..., mert mindig minden valakinek, valakiknek az érdekében történik. Az emberi életnek egyetlen olyan alkotóeleme van, ahol nem ütköznek, nem ütközhetnek érdekek, ami valamennyiünk érdeke: a béke. Ez a szó nyelvünkben négy betűből-hangból áll, ugyanannyiból, mint az élet. Amilyen közel esik egymáshoz hangzásban és írásban a két szó — oly közeli a jelentésük is. A nyugodt életnek természetes tartalmi velejárója a béke, s a béke adja az ember életlehetőségét. Az Országos Béketanács legutóbbi ülésének — ezen az ülésen ismertették a tanács tagjaival és a sajtó képviselőivel az október 27—28-án rendezendő X. országos békekonferencia tervezett állásfoglalását — első hozzászólója egy, már a pátriárkák korát élő, megnyerő arcú ember volt, a magyar tudomány egyik nagy öregje, Babits Antal professzor. Felszólalását azzal kezdte, hogy olyan ember beszél most hozzánk, aki a sors kegyetlen szeszélye folytán kénytelen volt átélni két világháborút, annak minden borzalmával, s kétszer látta — lényegében harminc éven belül — háború által szétziláltan, porig sújtottan az emberi civilizáció egyik bölcsőjét, az európai kontinenst. Lehet-e embernek nemesebb feladata, mint megőrizni a békét? Ezt kérdezte a tudós. A kérdés, úgymond költői; elhangzásakor megválaszoltatott, hiszen csak egy lehetséges válasz van: a béke megőrzésénél az embernek nincs, nem lehet nemesebb, fontosabb feladata. A második világégés óta — sajnos — többször láthattuk már fenyegetettnek törékeny békénket. Amint Európában elült a fegyverzaj, a még mindig harcoló Japánt az amerikai haderő — fölöslegesen, mintegy erőfitogtatásként — az emberi történelem mindmáig legpusztítóbb, démoni fegyverével sújtotta. Hirosima és Naga- szaki atombombájával. Tűzfészek maradt Ázsia továbbra is, a hatalmához, befolyásához ragaszkodó imperializmus milliók életét követelő háborút provokál Koreában, Vietnamban. A más népek elnyomására berendezkedett társadalmi forma — ragaszkodván gyarmatokhoz, befolyási övezetekhez — újra meg újra fellobbantotta a háború fáklyáját a Közel-Keleten, Afrikában, Latin-Amerikában... és napjainkban ismét a háborúktól legtöbbet szenvedett földrész, Európa békéjét fenyegetik a területén egyre szaporodó nukleáris fegyverek. Néhány hónap, s ünnepelni, emlékezni fog az egész világ, benne természetesen a mi országunk is. Megünnepeljük majd a fasizmus fölött aratott győzelem negyvenedik évfordulóját. Mi, magyarok, megünnepeljük, s örülünk majd annak, hogy viharos történelmünknek e századbeli leghosszabb békekorszakát éljük, olyan békét, amelyben szabadon alkothatunk, amely egész népünk számára teremtette meg a felemelkedés lehetőségét, megnyitva az utat országunk nem- I zetközi tekintélyének folyamatos gyarapítása előtt. Alkotó munkánk alapfeltételéért, a szabad és tartalmas emberi élet lényegéért, utódaink nyugodt, boldog jövőjéért, a béke megőrzéséért mindent meg kell tennünk. A békének nincs alternatívája — a béke nem helyettesíthető be semmi mással. HEGYES ZOLTÁN Az Elnöki Tanács ülése í Pénteken ülést tartott a Népköztársaság Elnöki Tanácsa. Kádár János tájékoztatta a testületet Francois Mitter- rand-mak, a Francia Köztársaság elnökének meghívására október 15—16-án Francia- országban tett hivatalos látogatásáról. Az Elnöki Tanács a tájékoztatót egyetértéssel tudomásul vette. A találkozó jelentőségét nagyra értékelve, megállapította, hogy a látogatás és a tárgyalások — a feszült nemzetközi helyzetben — jól szolgálták a helsinki záróokmány szellemének érvényesülését, segítették a magyar és a francia nép közötti megértést, valamint a jó politikai, kulturális és gazdasági kapcsolatok további erősödését, szélesítését. Losonczi Pál tájékoztatást adott dr. Rudolf Kirchsahlä- gerrel, az Osztrák Köztársaság szövetségi elnökével október 2-án Sopronban, illetve Eisen- stadtban folytatott megbeszéléseiről. Az Elnöki Tanács a tájékoztatóval egyetértett, s megállapította, hogy hazánk és Ausztria között a kapcsolatok folyamatosan fejlődnek. A találkozó alkalmat adott a 'két szomszédos ország számára a fennálló jó együttműködés magas szintű ápolására és továbbfejlesztésére. Az Elnöki Tanács törvény- erejű rendeletet hozott a Magyar Népköztársaságban és az Osztrák Köztársaságban kiállított érettségi bizonyítványok kölcsönös elismeréséről kötött szerződés kihirdetéséről. A jövőben — az új rendelkezés értelmében — az egyetemi felvételeknél a két ország területén kiállított középiskolai érettségi bizonyítványokat egyenértékűnek kell tekinteni. A gazdaságirányítási rendszer továbbfejlesztése keretében több jogszabályt alkotott az Elnöki Tanács. Módosította az állami vállalatokról szóló 1977. évi VI. törvény egyes rendelkezéseit. A módosítás új vállalatvezetési formákat hoz létre; a jövőben a vállalatok többsége vállalati tanács, a dolgozók közgyűlése és küldöttgyűlése általános vezetésével fog működni. A vállalatoknál a jelenlegi vállalat-felügyelet helyett a szövetkezetekhez, a gazdasági társulásokhoz és az egyesületek felügyeletéhez hasonlóan, törvényességi felügyeletet gyakorolnak. A felelősségi rendszer fejlesztése érdekében az Elnöki Tanács törvényerejű rendeletet alkotott a gazdálkodó szervezeteknek meghatározott gazdasági tevékenységre történő utasításáról. Az új jogszabály kimondja, az utasításért felelős szerv kártalanítási kötelezettségét és a kárigény bíróság előtti érvényesítésének lehetőségét. Az új vállalatvezetési formák bevezetésével összefüggésben az Elnöki Tanács módosította a Munlka Törvény- könyvének az igazgató és a vezetésben résztvevő kollektívák együttműködésére vonatkozó rendelkezéseit. Az Elnöki Tanács módosította az állami pénzügyekről szóló 1979. évi II. törvény, valamint a Magyar Nemzeti Bankról szóló 1967. évi 36. számú törvényerejű rendelet egyes rendelkezéseit. A szabályozás célja, hogy növekedjék a pénz- és hitelpolitika súlya a gazdaság irányításéiban, fokozódjék az MNB szerepe a gazdaságpolitika és a népgazdasági tervek kialakításában, egyidejűleg erősödjön a bankrendszer egészének önállósága. Módosította 'az Elnöki Tanács a Büntető Törvény- könyvről szóló 1978. évi IV. törvény, valamint a büntető- eljárás egyes szabályait, valamint a büntetések és intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. számú törvényerejű rendelet egyes rendelkezéseit. Határozott az Elnöki Tanács a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulója alkalmából adományozandó kitüntetésekről, valamint személyi kérdésekben felmentésekről és kinevezésről döntött, majd a továbbiakban bírákat mentett fel és választott. Az Elnöki Tanács Rabi Béla és Juhász Ádám ipari minisztériumi államtitkárokat — érdemeik elismerése mellett — e tisztségükből 1984. október 31. napjával felmentette. Az Elnöki Tanács Horváth Ferencet 1984. november 1. napjával ipari minisztériumi államtitkárrá kinevezte. (MTI) Fáklyás felvonulás, békenagygyűlés a Parlament előtt Pénteken délután Budapestre érkezett a X. országos békekonferenciára üzeneteket hozó békestaféta, amely az elmúlt napokban hat útvonalon haladva és az ország valamennyi megyéjét érintve futott be a fővárosba. A budapesti fiatalok Budafok határánál vették át az ország különböző tájain lévő üzemek, vállalatok szalagjaival feldíszített stafétabotokat, majd több budapesti vállalat érintésével jutottak el a Gellért térre, ahol ünnepséget rendeztek. * Itt a magyar és a szovjet himnusz hangjainak elhangzása után a fiatalok megkoszorúzták a Gellért téri szov. jet hősi emlékművet. A békestafétát Nagy Istvánná, a Hazafias Népfront XI. kerületi bizottságának titkára vette át Polonyi Lászlótól, a népfront V. kerületi titkárától. A rövid ünnepség az In- ternacionálé hangjaival ért véget, majd a téren összegyűlt érdeklődők a békestaféta gépkocsijain elhelyezett plakátokon aláírásukkal tettek hitet a béke ügye mellett. A staféta a Dimitrov tér és a Kun Béla tér érintésével a Semmelweis Orvostudományi Egyetem épülete felé vette útján. Az itt erre az alkalomra kialakított békecentrumban elkezdődött a KISZ Központi Bizottsága s az Országos Béketanács ifjúsági és diákbizottsága ren. dezte gazdag kétnapos program. Az aulában felállított színpadokon csongrádi dalosok békedalokat adtak elő, a Budai Nagy Antal Gimnázium tanulói dunántúli táncokat mutattak be, s a szolnoki fiatalok dzsesszbalettel léptek a pódiumra. Ezt követően a miskolci politikai dalkör műsorát tekinthették meg a résztvevők, majd délszláv és német nemzetiségű táncokból adtak bemutatót a Bács megyeiek. Az aulában zajló eseményekkel párhuzamosan több fórumot is szerveztek a békecentrumban. Ezeken többek közt Hámori Csaba, az MSZMP XIX. kerületi Bizottságának első titkára és Ernőd Péter, a KISZ Központi Bizottságának titkára, az Országos Béketanács elnökségének tagjai folytattak eszmecserét a fiatalokkal. A díszteremben a megyék kulturális — verses, dalos, zenés — műsorösszeállításait hallgathatta meg a több ezer érdeklődő, s a békecentrum programját animációs és rö- vidfilm-bemutatók, valamint politikai kaszinó is színesítette. Nem csupán a politikai dalosok éneke vonzotta a buda. pestiek — javarészt fiatalok — tízezreit pénteken, a kora délutáni órákban a Bajcsy- Zsilinszky útra és az Élmunkás térre. Azért jöttek, hogy eleget téve az Országos Béketanács és a KISZ budapesti Bizottsága invitálásá. nak, jelenlétükkel is nyoma, tékot adjanak a béke ügyében érzett felelősségüknek, elkötelezettségüknek. Azért, hogy kifejezzék meggyőződésüket: igenis számít az egyén szava, ha az emberiség legféltettebb kincsének megóvásáról, a békéről van szó. Sorra emelkedtek a magasba a transzparensek, hirdetve, hogy „jövőnk a béke”. A városra leszálló sötétben tíz. és tízezer fáklya fénye világította be a környéket, majd az emberáradat megindult a Kossuth Lajos tér felé, a X. országos békekonferenciát köszöntő politikai demonstráció színhelyére. A csaknem százezer résztvevőt — közöttük Maróthy Lászlót, az MSZMP Politikai Bizottságának tagját, a Budapesti Pártbizottság első titkárát, Apró Antalt, az országgyűlés elnökét, Fejti Györgyöt, a KISZ Központi Bizottságának első titkárát és Szépvölgyi Zoltánt,, a Fővárosi Tanács elnökét — Lengyel Sándor, a KISZ Budapesti Bizottságának titkára üdvözölte. Külön köszöntötte Romes Csandrát, a Béke-világtanács elnökét, aki a szombaton kezdődő béke- konferenciára érkezett hazánkba. (Folytatás a 2. oldalon.) A X. országos békekonferenciára tegnap elutazott Szekszárdról a megyénket képviselő delegáció.
