Tolna Megyei Népújság, 1984. október (34. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-02 / 231. szám
1984. október 2. "KÉPÚJSÁG 3 Gazdaságos beruházás Rekonstrukció Bátaszókeu Teraszírozás a Zentai-dűlőben, 1917-ben A közelmúltban Keszthelyre, a Georgikon napokra az ország minden vidékéről, kutatóintézetekből, oktatási intézményekből, termelőüzemekből érkeztek szakemberek s a komplex meliorációról tartottak előadásókat. A talajvédelemmel, a talajjavítással és a megalapozó vizsgálatokkal foglalkozó szekció egyik előadója dr. Izsák Gyula, a bátaszéki Búzakalász szövetkezet elnöke volt Előadásában a szövetkezet altaiános mutatóinak ismertetése után arról beszélt, hogy a szekszárdi történelmi borvidék rekonstrukciója hogyan valósult meg a bátaszéki téeszben. A termelőszövetkezet 1977- ben határozta el a szőlőtelepítési program megvalósítását, több Szekszárd környéki teimelőszövetkezettel együtt. Az elmúlt években a szekszárdi történelmi borvidékhez tartozó területen 1200 hektár szőlőt telepítettek a gazdaságok. A bátaszéki „Búzakalász” Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben a beruházást — az állattenyésztés egyidejű fejlesztésével együtt — az indokolta, hogy a szántóföldi növénytermesztés túlsúlyát, a belvizek okozta termelésingadozást árbevételi szempontból ellensúlyozza, így a gazdálkodást többirányúvá, ezáltal biztonságosabbá tegye. A sertés- és a szőlészeti ágazat fejlesztésével az üzemi termelési érték 75—80 millió forinttal, ezzel arányosan a nyereség is 10—14 millió forinttal növekedett. A szőlészeti ágazat fejlesztését másrészt az is alátámasztja, hogy Bátaszék hagyományosan minőségi bort termő történelmi borvidékhez tartozik, és a szőlőtermesztésnek régi hagyománya. nagy múltja és szakmai megbecsülése van. A termelőszövetkezet 1978- tól 1983-ig 210 hektár szőlőt telepített a régi időkben is szőlőt termő déli, délkeleti fekvésű, jó termőhelyi adottságú domboldalakon és fennsíkon. Ahhoz, hogy a nagyüzemi művelési módnak, technológiának megfeleljen a terület, tekintélyes részt meliorálni, teraszírozni kellett. A felszínátalakító munkálatok 1977-től indultak meg. Ennek eredményeként kialakultak a nagyüzemi igényeknek megfelelő teraszok 47,2 hektáron. A teraszok átlagosan 250 méter hosszúak, és 55—60 méter szélesek, 3—5 százalékos hossz- és keresztlejtéssel. Az így kialakított terepviszonyok lehetővé tették minden tekintetben a nagyüzemi művelést, az ápolási, talajművelési, növényvédelmi munkálatok jó gépesíthető- ségét. A teraszok kialakításával egyidőben megépültek az üzemi útként is szolgáló kövezett, vápás vízelvezetők, A felületátalakító munkák — a nagyméretű teraszok kialakítása — megváltoztatta a terület vízgyűjtő és elvezető rendszerét. A szekszárdi történelmi borvidék csapadékviszonyaira hosszú évek megfigyelése alapján az a jellemző, hogy a vegetációs időszakban rendkívül heves, óránként 40 milliméteres intenzitást meghaladó nyári záporok formájában kapja a csapadékot. Az egész történelmi borvidéken a legjobb minőséget termő domboldalakon ez központi probléma, nagy nyári záporok után csak nagy költséggel lehet az eredeti állapotot visszaállítani, a lehordott földet visszahordani, hogy a kimosások helyén a gépi művelést folytatni lehessen. A termelőszövetkezetben a teraszok kialakítása már ezeknek az erózióvédelmi szempontoknak a figyelem- bevételével történt. Ennek ellenére több rézsűn jelentős eróziós károk jelentkeznek évről évre. Ennek megszűntetése érdekében a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem kultúrtechnikai tanszéke szabadalmának alkalmazásával új rézsű- és erózióvédelmi módszert valósítottak meg, melynek nagyüzemi próbái jelenleg is folynak. Az eddigi tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az új eljárás megfelelő védelmet biztosít az erózió ellen. A szőlőtelepítés két ütemben valósult meg, saját erő, állami támogatás és hitel igénybevételével. A tervezeti megtérülési idő népgazdasági szinten az I. ütemnél C,2 év, a II. ütemnél 5,4 év. vállalati szinten ütemenként 6,8, illetve 3,2 év. Ezen mutatók eléréséhez a terv szerint az I. ütemnél hektáronként 8 tonna, a II. ütemnél 10 tonna hozamot kell évente átlagosan elérni. A termelőszövetkezet magas színvonalú szőlőtermesztést valósított meg, a hozamok a tervezettnél lényegesen magasabbak, több év átlagában hektáronként 18—19 tonna között alakultak, 17,5 százalékos átlag-cukorfokkal. A szőlő szűkített önköltsége is nagyon kedvezően, kilónként 3,0—3,5 forint között mozgott. Az eddigi eredmények azt bizonyítják, hogy még a csökkenő felvásárlási árak ellenére is a szőlőtelepítési nrogram megvalósítása gazdaságosan megtérülő beruházás. A kivitelezés egyes megoldásai pedig gazdag tapasztalatokkal szolgálhatnak a dombvidéki történelmi borvidék területeinek rekonstrukciójához. i " 1 Minden egyes tőkét külön gondozni kell Külföldi licencek hazai hasznosítása Az elmúlt évtizedben mintegy félszáz külföldi licencet vásároltak a hazai vállalatok. Annak ellenére, hogy a licencek felhasználása nem minden esetben volt sikeres, a külföldi szellemi termékek számottevően hozzájárultak a műszaki fejlődés gyorsításához, a külpiaci versenyképesség javításához — állapítja meg a Magyar Kereskedelmi Kamara kooperációs tagozata, mely a külföldi licencek hazai hasznosításának eredményeit vizsgálta meg. A licencvásárlások eredményeként az érintett vállalatok jelentősen növelték jövedelmezőségüket. Viszonylag kevés az olyan szellemi termék, amelyet nem hasznosítottak a termelésben. Arányuk csupán 5—6 százalék, összehasonlításul: Japánban a feleslegesen megvásárolt műszaki eljárások aránya eléri a 20— 25 százalékot. Nálunk azonban többnyire egészen más okok miatt veszik kárba a vásárlásra fordított pénz. A távol-keleti országban általában azok a külföldi szellemi termékek maradnak haszno. sítatlanul, amelyeket nem fejlesztettek tovább. Magyar- országon az esetek többségében a piaci igények téves prognosztizálása, illetve a beruházási források hiánya hiúsította meg a licenc hasznosítását. Kedvezőtlen tendencia, hogy a nyolcvanas években egyre kevesebb nagy jelentőségű, átfogó műszaki fejlesztést eredményező licencet vásároltak a vállalatok. Ma - napság elsősorban kisebb, csupán a termelés részfolyamatait korszerűsítő szellemi termékre futja. Nem segíti a licencvásárlásokat az sem, hogy a hazai engedélyezési eljárás túl hosszadalmas. Ellentmondásos helyzet alakult ki amiatt is, hogy a külföldi szellemi termékek hazai alkalmazása rendszerint csak hosszabb távon segíti a fizetési mérleg javítását, a mai nehéz helyzetben pedig nagyon fontos a gyors eredmény. Jelentős feladat tehát az összhang megteremtése, mert mai problémáink megoldása mellett egyre sürge- tőb az a feladat, hogy hosz- szabb távra megteremtsük a gyorsabb műszaki előrehaladásnak, a termelési szerkezet korszerűsítésének feltételeit. Ehhez az értékes külföldi li- cenceket, szellemi termékeket sem nélkülözheti a magyar népgazdaság. A bonyhádi Városi Tanács és a Dél-dunántúili Gázszol- gáltató Vállalat közötti megállapodás szerint, a helyi erőből megvalósuló gázvezeték építésének első szakasza hamarosan gázt biztosít Bonyhád város 150—160 lakásában és intézményeinek egy részében. Ez év június 11-én kötődtek megállapodást az első szakasz építésére, és a munkák most a befejezéshez közelednek. Sebestyén Lajos, a városi tanács műszaki osztályának vezetője szinte mindig úton van. Jön, megy, tárgyal, intézkedik, ellenőriz. — Jelenleg már 9,4 kilométer vezeték földben vain — mondja. — Az első szakasz gázvezeték-hálózatára 1055 lakás kapcsolható. Ez a kiépült vezetékrendszer mellett lévő lakások száma. — Mindenki rá is köt a vezetékre? — Aki elhitte, hogy itt október 15-én lesz gáz, és bízott annak megvalósulásában, valamint fel is készült a fogadására, az már gázzal fűt- het az idén. Mintegy 150— 160 lakásban lesz meleg az itt egyelőre újdonságnak számító energiahordozótól. — Ez a lehetséges lakásoknak csak a 15 százaléka... — Sokan nem bíztak abban, hogy időben elkészül, így elmulasztották a lehetőséget az idei bekötésre. A tanács és a gázszolgáltató jobban áll ebben a tekintetben. — Mi lesz jövőre? — 1985-ben plusz 13 kilométer hosszú vezetékhálózat megépítésére adott a tanács a pécsi KÉV-nek megbízást. A műszaki feltételek is ennek megfelelőek. A jövőre épülő részt 5 területi egységre osztottuk; Ez összesen 40 utcát fog érinteni. Erre a 13 kilométeres szakaszra minden tervdokumentáció elkészül februárra. Egy-egy területi egységen belül, 85 százalékos szervezettségi foknak kell megvalósulnia. Tehát százból nyolcvanöt lakástulajdonosnak igent mondani és természetesen fizetni. — Ha már a fizetésnél tartunk, mi lesz azzal, aki ugyan szeretne gázt beköttetni, de nincs rá elegendő anyagi fedezete? Sokan mögt építkeztek ... — Energiaracionalizálási költségként kap az OTP-töl kölcsönt. Aki sehogyan sem tudja ezt vállalni, az vár a rákötéssel. Nem kötelező a gáz bevezetése, de előnyeit magyarázni — fölöslegesnek érzem. Igyekszünk vonzóvá tenni ezt a szolgáltatást a hitelfeltételek tekintetében is. Próbálkozunk a kedvezőbb megoldási lehetőség biztosításával. — Aki ezt a hozzájárulási összeget kifizeti, az már „gázosnak” érezheti magát? — Nem jelenti a3t, hogy rá kell kötnie a vezetékre, önmagának, ha netán később de jogalapot biztosít ezzel meggondolja magát. A városnak ez vissza nem térő lehetősége. Ki kell használni! — Tapasztalatok nélküli indultak ? — Bonyhádon sem .találtuk fel a spanyolviaszt. Nem röstelltünk elmenni Szegedre, Pécsre (ahol fordított a helyzet, mert a lakosság áll sorban a gázért), és az ottani tapasztalatokat, erényeket a helyi sajátosságoknál már alkalmaztuk. — Miéiit dolgoztak egyszerre több helyen is? — A gépek, eszközök kihasználtsága miattit történt ez. Aroknyitás, szerelés, átvételek, hatósági ellenőrzések; nyomáspróba, betakarás, — ez nem ment volna másképp. — Voltak fennakadások a közlekedésben? — Csak időszakonként. Táblákkal igyekeztünk az autósoknak segítségeit nyújtani. A rutinból közlekedőknek okozhatott csak gondot az útvonalterelés. — A kivitelezőnek sem voltak gondjai? — Egy vállalat dolgozott, ez előnyként jelentkezett. Hátrányt a munkaerőgondok, a célgépek időszakos hiánya jelentett, összesen egy út- bonitó gép üzemelt. Ha meghibásodott ... — A hozzájárulás költsége miért lett ilyen magas? — Bonyhádon nem állami beruházásról, vagy tanácsi erőből épülő vezetékekről beszélünk. Így nem hozzájárulást, hanem a költségek viselését jelenti a közel tizenöt ezer forint. Az ÉVM rendetlete egy felső határt állapít meg, a többi a (tanács feladata. A városba belépő vezetéktől önerős az építés mind lakossági, mind közületi (tekintetben. A .teherviselés egységes elve miatt nem lesz előny a kedvezőbb lakóhely, mer.t a szolgáltatást mindenki ugyanannyiért kapja. Ezt érezzük igazságosnak. — Műanyag csövekben vezetik a gázt? — KPE (kemény polietilén) csövek ezek, melyek 6 bár nyomást bírnak el. A bonyhádi hálózatban 3 bár (Lesz a nyomás. Nem is korrodál a vezeték, abszolút biztonságos. — Az ultak állapota a javítások után is borzalmas. — A Somogyi utca szinte teljes egészében újra tesz aszfaltozva, itöbb helyen javítások is lesznek. A Perczet utcát a közúti igazgatóság számon fogja kérni az építőitől. A süllyedést tömörítési gondok okozták. — Fáradtnak érzi magát? — Nem. Október 15-én lesz gáz Bonyhádon. Megérte. 160 lakásban és 12 intézményben, valamint tíz vállalatnál^ üzemnél lesz gázfűtés, az első szakaszban. A második szakasz építési munkálataira a vb jóváhagyásával megállapodást kötöttek. SZABÓ SÁNDOR Fotó: Czakó Sándor A 6-os út mellett felépült fogadóállomáson a szerelés a befejezéshez közeledik (MTI) Az aszfaltozok a buszpályaudvar előtti szakaszon dolgoznak A bonyhádi gázprogram
