Tolna Megyei Népújság, 1984. október (34. évfolyam, 231-256. szám)
1984-10-26 / 252. szám
1984. október 26. NÉPÚJSÁG 3 Visszafogni a termelést, vagy... A felfelé ívelés grádicsai Magasabb bérért, képzettebb munkások Mezőgazdasági helyzetkép Fűdben a búza háromnegyede A felsőnánai Kossuth Tsz földjein is tempósan folyik a kukorica betakarítása Azon lehet elmélkedni, hogy mennyire éri meg ma egy szövetkezetnél a termelés növelése. Vállalnak-e kockázatot, vagy visszafogják a termelést? Fizetnek-e bér- fejlesztési adót, vagy se...? Gondolkodni lehet, csak ne a végtelenségig, mert közben az idő gyors lábakon jár, s a morfondírozgató embert maga mögött hagyja, nemcsak az embert, a kollektívát is. Lehet számolni és panaszkodni. A gazdasági szabályzók változtatásától kezdve a termelés terheinek növekedéséig. Egy bizonyos, ahol ma annyit és úgy dolgoznak mint 1983-ban, ott a végelszámoláskor több mint húsz százalékkal könyvelhetnek el k’sebb nyereséget. Húsz százalékkal növekedtek a terhek — áremeléssel, a munkaerő árának növekedésével ... A Hőgyészi Vegyesipari Szövetkezetben már az év első hónapjaiban válaszút elé álltak. A termékek iránt egyre nőtt az igény, a szövetkezet dolgozói is többet akartak dolgozni. A többletmunka és a többtermelés addig nem is okoz gondot, míg bérvonzata nincs, mert anyagot — ha nehezen is —, de lehet szerezni, mert az árut el lehet adni, de a több munkáért többet is kell fizetni, ezt pedig a mai szabályzók szerint nehezen lehet elérni. Hiába a jól szervezett, és gazdaságosan végzett munka, egy-két százalékkal túllépni a bérkeretet, felér egy ön- gyilkossággal. Természetesen van lehetőség arra. hogy egyedi elbírálás alapján, különleges esetben az Állami Bér- és Munkaügyi Hivataltól bért kérjenek. Ezt tették a hő- gyésziek is. A kérelmüket elbírálták és kaptak 130 ezer forint többletbért, de csak abban az esetben használhatják fel, ha hét millió forinttal növelik termelésüket. Ez a kikötés még annyival módosult, hogy olyan terméket kell előállítaniuk, ami importkiváltó. Vaszari József né főkönyvelővel és Temesvári Ferenc szövetkezeti elnökkel beszélgettünk a termelésről, a bér- kiegészítésről, és az ehhez kapcsolódó gazdasági kérdésekről. — Miért kellett növelni a szövetkezet termelését? — A mai körülmények között nem szabad a vevőt visszautasítani — mondja az elnök —, mert akkor nemcsak egy, hanem több partnert is elveszíthetünk. Az előbbi mondat természetesen nem általános, mert csak olyan termékből szabad növelni a termelést, amiből megfelelő nyereség is képződik. A hőgyészi szövetkezet frottírtörülközőt gyárt, ebből az áruból jelentős mennyiségű importra szorulunk. Ugyanakkor a szövetkezet az utóbbi években megteremtette az igényt — szó szerint értendő, hogy a szövetkezet teremtette meg — a reklám- törülközők iránt. A kisszériás törülközőgyártás több gondot okoz, jobb szervező- és anyagellátási munkát igényel, de több bevételt is hoz, mint a szériatörülköző. — Évente általában 300 ezer törülközőt gyártunk nagy szériában. Ma többre lenne igény, de nekünk még közel 300 ezerre van kapacitásunk. Ezt most a 200—250 ezer darab reklámtörülközővel kiegészítjük. De, számítanunk kell rá, hogy egyszer a piac beszűkül, és nem lesz akkora igény a szériatörülközőre. Ezért kell és kellett folyamatosan lépni... a biztos jövőért — mondja az elnök. Most nem tartozik a témánkhoz a fejlesztés. Az, hogy Hőgyészen a közeljövőben elkezdik gyártani a plüss-frottírtörülközőt, hogy megteremtik a filmnyomott frottír gyártásának a feltételét, hogy bevezették a díszdobozos csomagolású törülköző árusítását. Ez már a jövő, mi pedig a mai helyzetet térképezzük fel. A főkönyvélőt kérdezzük: — Milyen bérfejlesztést terveznek 1984-re összesen? — Négy százalék a várható nyereség szerint, ezen felül vállalunk mintegy egy százaléknyi béremelést, vagyis az után fizetjük a progresz- szív nyereségadót. A most kapott 130 ezer forint pedig 1,6 százalékos bérfejlesztést jelent. így összesen a szövetkezetnél 6,6 százalék béremelést tudunk végrehajtani. — Mennyivel növekszik a termelésük ? — A termelésnövekedés várhatóan 8—10 millió forint, vagyis 19—20 százalék. — Az eredmény? — A f. eredményünk 6,6 százalékkal nő, de nem szabad ennyivel számolnunk, mert az idén a termelés 20 százalékkal drágább. — Megéri azért a 700 ezer forintos nyereségnövelésért ekkora rizikót vállalni? — Természetesen. És nemcsak hétszázezer forintról van szó. Igaz, ennyi lesz a többletnyereségünk, de 1000 forinttal emelkedik az átlagbér a szövetkezetnél, magasabb bérért 'képzettebb munkások jönnek, többet költhetünk fejlesztésre, ami pedig a következő években fog kamatozni. — Ha nem kapják meg a bérkiegészítést? — Akkor kénytelenek lettünk volna az utolsó két hónapban visszafogni a termelést. — Sok helyen visszafogják ... — Nem tehetjük meg, mert az emberéknek novemberben és decemberben is keresni kell ... és ahhoz, hogy 1985- ben is lábon tudjunk maradni — szól közbe Temesvári Ferenc — ahhoz ez az eredmény és termelésnövekedés feltétlenül kellett. Egyet még kellene tisztázni. — Tisztázzuk! — A mi szövetkezetünk kollektíva. Itt a kockázatot is a kollektíva vállalja, még akkor is, ha az elnök aláírása szerepel egy-egy szerződésen. A kollektívának nem mindegy, hogy a szövetkezetben 47 ezer forint, vagv 48 ezer forint az átlagkereset, mert ezek az asszonyok is szeretnék megőrizni életszínvonalukat, ezért hajlandók tenni is. Tehát más út nem volt, és nem is lesz a szövetkezet előtt. — Ezen felül még m,i motiválja a szövetkezetei, vagy személy szerint Temesvári Ferencet? — Ez a munka a vérünkben van. — Ezt nem fogják elhinni nekünk. — A személyes siker. — Az pénz? — Az is. De, elsősorban erkölcsi elismerés. Jó látni, hogy milyen szépen alakul a szövetkezet központi telepe, hogy a mi díszdobozba csomagolt törülközőnk már színvonal, hogy a több nyereség, több lehetőséget jelent. Ezer apró mozzanata van, amit nehéz szóban kifejezni. Az, hogy ma is itt vannak az Átrium Hyattól, és kérnek egy olyan különleges takarót, amit még nem gyártottunk. És tudom, hogy elvállaljuk a munkát, mert a feladat is érdekes, és kell az üzlet. H. J. Az őszi munkák országosan jellemző késedelme Tolna megyében is észlelhető, még ha nem is olyan nagy mértékben, mint sok más megyében. Az elmúlt évben a kukorica törését augusztus végén megkezdték, és erre az időpontra több, mint 80 százalékát betakarították. Az idei évbeli a betakarítás szeptember végén kezdődött azokon a területeken, amelyeknek termését nedves tárolással CCM-mel, LKS-sel, Toppantva hasznosítják, valamint ahol a vetésváltás ezt indokolta. A vetőmagterület több mint 50 százalékát, az árukukorica-terület 35 százalékát takarították be eddig az üzemekben. Sajnos, az idén több olaj fogy szárításra, mint tavaly, illetve fogyna, de az ÁFOR az üzemek gázolaj- és tüzelőolaj-igényét ütemesen kielégíteni nem tudja. Ez a jelenség komoly gondot okoz mezőgazdasági üzemeinknek. A betakarítási munkák zavartalanságának biztosítása érdekében az ÁFOR vezér- igazgatóját kérték a hatékony intézkedés megtételére. Nincs fennakadás a cukorrépaszedésben, a terület 40 százalékáról szedték fel. Folyamatos a silókukorica betakarítása, a terület 80 százalékán végeztek vele, a fő vetésű területeken a munka befejeződött, csupán a másodvetésűek vannak vissza. Kedvez az időjárás a szőlő szüretelésére is, eddig megyénkben 80 százalékban végeztek ezzel a munkával. A talajelőkészítés az őszi vetések alá 95 százalékos, ezen belül a szántás nélküli talajelőkészítés 30—35 százalékot tesz ki. Az őszi búza háromnegyed része került földbe. Az első ütemben vetett táblákon a kelés is megindult. A Vetőmagtermeltető Vállalat a megrendelt őszi kalászos vetőmagvak 100 százalékát kiszállította az üzemeknek. Megyénkben a hektáronként felhasznált műtrágyahatóanyag mennyisége igen jónak mondható. Ezt igazolja a búza, kukorica és a napraforgó terméshozama is. Az agrokémiai társulások létrehozását és a tárházak építését szorgalmazó program 15 éve kezdődött. Jelenleg 40 gazdaság valamelyik társulásnak a tagja. Bebizonyosodott, hogy a zárt helyeken koncentráltan kezelt növényvédő szer nem okozhat környezetszennyezést. Az első agrokémiai társulást 1971-ben Hőgyészen alakították meg, majd következett Tolna-Mözs és Paks. A hőgyészi telep már nem a legmodernebb, de feladatát jól ellátja. Az utóbbi két telep modern, sokféle szolgáltatásra képes. Két éve Nagydorogon alakították meg az agrokémiai társulást, itt tárház híján betonozott téren, fóliaborítással tárolják a növényvédő szereket. Bonyhádon már elkészültek a telephely tervei és megindult a beruházás, Dombóváron pedig az idén birtokba vehetik a tárház egy részét. A szárításhoz az idén több olaj kell Bonyhádon járt a Dél-dunántúli Kereskedelmi Kamara elnöksége Vita az új oktatási törvény Tegnap délelőttit ía bonyhádi zománcgyárban tartóttá ülését a Magyar Kereskedelmi Kamara Dél-dunántúli bizottságának elnöksége. A végzett munkáról Gulyás József, ;a kamara elnöke számolt be, majd megtárgyalták Az utóbbi hetekben megnőtt a kínálat a Hungária Műanyagf eldolgozó Vállalat keresett termékéből, ia cseréppel fedett házak tétőiterét szigetelő fóliából. A műanyag fólia gyártását márciusban kezdték meg, s a tavaszi budapesti nemzetközi építőipari szakkiállításon nagydíjat kapott. A bemutatkozás olyan jól sikerült, hogy iá nyár végére az igények meghaladták a gyártási lehetőségeket. Október elején azonban nagyobb mennyiségű pöliészterszálat sikerült beszerezniök s így fokozhatták a fólia előállítását, s kiszállítását a forgalmazó TÜZÉP-telepekre. a kísérleti bérszabályozás területi tapasztalatait. Az ülésen többek között szó esett a pécsi ipari vásárról is. A kereskedelmi kamara elnöksége tegnap üzemlátogatáson is részt vett a zománcgyárban. Jövőre várhatóan tovább nő a magánházépítők igénye e szigetelő fólia iránt, ezért a gyártó vállalat keresi annak lehetőségét, hogy miképpen biztosíthatná a megfelelő ellátást. A legnagyobb gondot annak a külföldi háló- szerkezétnek a beszerzése jelenti ami nélkül az egyszerű pvc fólia nem bírna a szól erejével, s a felszögeilésnél is hamar elszakadna. Ezért a Hungária az Innovatex Fejlesztő Vállalattal közösen megkezditte a poliészter-háló hazai változatának kidolgozását. A napokban megkezdődött az új oktatási törvénytervezet szakmai vitája. Az MSZMP Központi Bizottsága 1982. áprilisában hozott oktatáspolitikai állásfoglalása alapján hosszabb idő óta dolgoznak az új oktatási törvény előkészítésén. E munka szerves része a mostani vita is, amelyben a pedagógusok, az egyetemi, főiskolai oktatók és hallgatók mellett kifejtik véleményüket a Hazafias Népfront, valamint a KISZ megyei bizottságainak képviselői is. A Művelődési Minisztérium illetékesei az MTI munkatársának elmondták: az új oktatási törvény a több mint két évtizedes, a Magyar Nép- köztársaság oktatási rendszeréről készült, 1961. évi III. törvényt hivatott felváltani. A tervezet a köz- és felsőoktatás távlati fejlesztési programjában meghatározott fő célok figyelembevételével kimondja: az oktatás a korszerű általános műveltség és a szakmai ismeretek megszerzését, az ifjúság szocialistahumanista nevelését szolgálja, folyamatos továbbfejlesztése, anyagi és erkölcsi támogatása az egész társadalom ügye, a kormányzat kiemelkedően fontos feladata. Az oktatásügy szakemberei — a jelenleg érvényes törvénytől eltérően — az iskolai élet leggyakoribb helyzeteiből kiindulva jogokat, kötelességeket és magatartási szabályokat is előírnak a tanulók, a tanárok és a szülők részére egyaránt. Ezeket eddig csak az iskolák rendtartásai szabályozták. A törvénytervezet a tanulók alapvető jogai közé sorolja, hogy közvetlenül, vagy képviselőik útján részt vegyenek az oktatási-nevelési intézmény vezetésében, és az érdekeiket érintő döntések meghozatalában. Jogaik közé tartozik az is, hogy választók és választhatók legyenek a diákképviseletbe. Alapvető kötelességeik között tartják számon, hogy rendszeresen, fegyelmezetten, a képességeiknek megfelelően tanuljanak; becsüljék társaikat, tanúsítsanak tiszteletet a tanáraik, nevelőik iránt. tervezetéről A készülő törvény maguknak az oktatási intézményeknek ad lehetőséget arra, hogy a kötelességeiket súlyosan megszegő tanulókat, hallgatókat fegyelmi eljárás után a középiskolából vagy felsőoktatási intézményből kizárják. A pedagógusok a tervezet értelmében a jövőben csak olyan feladatok elvégzésére lesznek kötelezhetők, amelyek az oktatómunkával függnek össze. Joguk lesz, hogy megválasszák — a nevelési és oktatási tervek, a tantervi irányelvek keretein belül — a tananyagot, az oktatási módszereket, s javaslatokat tehetnek ezek továbbfejlesztésére is. Kötelességük, hogy a nevelő-oktató munkájukat a legjobb tudásuk szerint végezzék, hivatásukhoz méltó magatartást tanúsítsanak, s rendszeresen képezzék magukat. Tartsák tiszteletben a a gyermekek, a tanulók, a hallgatók emberi méltóságát és jogait. A törvénytervezet hangsúlyozza a család szerepének fontosságát a felnövekvő nemzedék formálásában. Eszerint a szülő kötelessége gyermekét feladatai teljesítésére nevelni, az óvodát, az iskolát cselekvőén támogatni. Joga van ezeknek az intézményeknek a működéséről véleményt nyilvánítani, oktató munkájukban közreműködni, képviselővel a vezetésükben részt venni. A törvényelőkészítők egyebek között kitértek az alap-, közép- és felsőfokú oktatás céljaira, feladataira és néhány egyéb kérdésére is. A gyermek általában attól a naptári évtől tanköteles, amelyben a hatodik életévét — külön jogszabályban meghatározott időpontig — betölti. Az iskolakezdés időpontját a gyermek fejlettsége alapján kell megállapítani. A jövőben az egyetemi, főiskolai felvételekről első fokon a felsőoktatási intézmények felvételi bizottsága, másodfokon azok vezetője dönt. Határozatuk ellen fellebbezésnek nem lesz helye. Több tetőfedő fólia
